Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-10 / 187. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG _____________________ 0 MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANáCS LAPJA 1989. AUGUSZTUS 10., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 187. SZÁM Mai számunkból: Mi dühíti a termelőket? (3. oldal) Pénteken minden kiderül (3. oldal) „Főpróba” a Boda-tó partján (4. oldal) Hús(ár)ba vágó kérdés (5. oldal) Választás (5. oldal) Mikor lesz tanácseloöke Békéscsabának? Megkezdődtek az augusztus 20-ai előkészületek H Honvédelmi Minisztérium sajtótájékoztatója „Meghalt a király! Éljen a. király!” Mondotta volt hajdanán Sillery Nicolas Brulart de francia kancellár, amikor eljött ama végzetes, illetve az utód szempontjából örömteli pillanat. Könnyű volt neki, hiszen akkortájt jórészt rendezettek voltak az utódlás kérdései. Manapság bizony közel sem ilyen kiszámíthatóak a fejlemények. Közismert, hogy Békéscsabának augusztus 5. óta nincs tanácselnöke. De vajon mikor talál gazdára a megüresedett elnöki szék? Tettük fel a kérdést Szabó Lászlónénak, a Hazafias Népfront Békéscsabai Városi Bizottsága titkárának, aki válaszát a következőkkel kezdte: — A szombati választás után hétfőn reggel összeültünk négyen, mégpedig Han- kó András, bizottságunk elnöke, Kendra János, tiszteletbeli elnökünk, dr. Panko- tai István, a választási bizottság elnöke, és jómagam, hogy minél hamarabb előkészíthessük elnökségi ülésünket. Kialakítottunk egy előzetes állásfoglalást, amelyet egyébként a ma, csütörtökön délután 6 órakor kezdődő elnökségi ülésünk véglegesít. Rendkívül rövid idő áll rendelkezésünkre a következő tanácsi választásig. Most két feladatot kell megoldanunk. Egyrészt javasolni kell egy olyan tanácselnökjelöltet, aki eséllyel pályázhat arra, hogy a testület megválasztja. Ezzel párhuzamosan a 36. számú választókörzetben tanácstagot kell választani. A tanácselnök személyét minél hamarabb meg kell találni, mert szeptember 1-jé- től nem lesz Békéscsabán függetlenített választott tanácsi vezető, tudniillik Fekete Jánosné, általános elnökhelyettes nyugdíjba megy. — Az elnökségi ülés előtt szó volt-e már konkrét személyekről? — A városi fanáfcs testületének személyi összetételét újra átnéztük, megítélésünk szerint többen alkalmasak az elnöki tisztség betöltésére. Kérdés az, lesz-e valaki közülük, aki főállásban, néhány hónapra elvállalja a megbízatást. — A ma délutáni elnökségi ülésükre kiket hívtak meg? — Tagjainkon kívül az ellenzéki kerekasztal képviselőinek is elküldtük a meghívót, nekik ajánlott levelet írtunk. Felkértük őket, hogy személyi javaslatot is tegyenek az elnökségi ülésen. — Elvileg elképzelhető-e, hogy az ellenzéki kerékasztal először a 36. sz. tanácsi választókörzet tanácstagjára tesz javaslatot, hogy az itt megválasztott jelöltjüket javasolhassák tanácselnöknek. — Tanácselnöki és a tanácstagi választás egymással párhuzamosan is futhat. A választókörzetben tanácstagot választani csak 45 nappal azután lehet, hogy a megyei tanács testületé összeül, tehát körülbelül két hónapot venne igénybe egy ilyen megoldás. Egyébként az ellenzéki kerékasztalon kívül a jelölés előkészítésébe a tanácstagokat is szeretnénk bevonni. — Konkrét neveket mikor tudhatunk meg a jelöltek köréből? — A Népfront és az ellenzéki kerekasztal javaslatait a mai elnökségi ülésünk után nyilvánosságra hozzuk. — Ha fogadni kellene arra, hogy találnak-e vagy sem olyan jelölteket, akik vállalják a megmérettetést, akkor ön az igenre, vagy a nemre tenné a pénzét? — Rendkívül nehéz jósolni. Alkalmas ember van, de mindenkiben óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy mi lesz az elnök személyes sorsa a soros választás után, megmarad-e tanácselnöknek, vagy sem. Kockázatos dolog lehet belevágni a bizonyta7 lanba, ráadásul sem anyagilag, sem egzisztenciálisan nem olyan vonzó ma ta- . nácselnöknek lenni. Személy szerint azonban abban bízom, hogy végül lesz egy olyan ember, aki átérzi a felelősséget, és elvállalja a jelölést. Lovász Sándor Üjabb nagy lélegzetű sajtótájékoztatóra voltak hivatalosak a magyar tömegtájékoztatás munkatársai tegnap a Honvédelmi Minisztériumba. Az utóbbi hónapokban a sajtónyilvánosság előtt mindinkább kitárulkozó honvédelmi tárca ismét csaknem féltucat olyan kérdést tűzött napirendre, amely a napi aktualitások mellett a Magyar Néphadsereg életébe is mélyebb bepillantást engedett. Az ország minden szegletéből ösz- szesereglett újságírók első-, ként az augusztusi leszerelések és bevonulások gyors; mérlegéről hallgatták meg Kovács Lajos ezredes, szervezési és mozgósítási csoportfőnök-helyettes tájékoztatóját. Kovács Lajos elmondta: a hónap közepéig leszerelő 32 460 sorkatonától augusztus 29-én és 30-án 31800 frissen bevonuló fiatal — köztük 940 előfelvételis egyetemista — veszi át a fegyvert a Magyar Néphadseregben. Az augusztusi bevonulás alkalmával most első ízben élhetnek törvényadta jogukkal azok a fiatalok, akik lelkiismereti okoktól vezéreltetve a polgári szolgálatot választják a fegyverforgatás helyett. Eddig 195-en jelentkeztek polgári szolgálatra. Ezeknek a fiataloknak a behívását felfüggesztették. Kérvényük elbírálása várhatóan októberben kezdődik meg, így behívásuk a polgári szolgálat letöltésére csak jövőre válik esedékessé. A polgári szolgálattal szemben a hadsereg kötelékében immár bevett intézménnyé vált a fegyver nélküli katonai ‘szolgálat. Erre a szolgálati fajtára most 58 sorköteles jelentette be igényét. A bevonulásokkal kapcsolatos újdonság, hogy a honvédelmi törvény módosítása nyomán — néhány kivételtől eltekintve — a felsőfokú oktatási intézményekbe felvett hallgatók tanulmányaik befejezése után töltik le katonai szolgálatukat, s ennek során többségük tartalékos parancsnoki képzésben részes'ül. A jogszabálynak megfelelő szolgálati rendre azonban csak lépcsőzetesen tudnak áttérni az érintett tárcák, ezért 1992-ig csökkenő arányban ugyan, de továbbra is behívnak előfelvételis egyetemistákat. A honvédelmi Minisztérium vezető beosztású munkatársai beszámoltak az augusztus 20-ai ünnepségekkel kapcsolatos előkészületekről is. A hagyományoknak megfelelően, immár 21. alkalommal a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren tesznek fogadalmat a frissen végzett tisztek. Várhatóan az idén is az augusztusi ünnepségek fénypontja lesz a most 25. alkalommal megrendezendő tűzijáték, amely 21 órakor kezdődik, s csaknem 30 percen át szórakoztatja a főváros lakosságát, és az ünnepségekre Budapestre látogató vendégeket. Szóba került a tájékoztatón a részleges szovjet csapatkivonások nyomán megüresedő laktanyák hasznosításának kérdése is. Tömös- váry Zsigmond alezredes, sajtóosztályvezető-helyet- tes ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a Minisztertanács július 17-i ülésén a felszabaduló objektumok értékesítése mellett döntött. Ennek megfelelően a gödöllői Grassalkovich kastély és az esztergomi bazilika melletti épületegyüttes kivételével valamennyi ingatlanra pályázatot ír ki szeptemberben az Állami Fejlesztési Intézet. Az elképzelések szerint a pályázatokon a helyi tanácsok, illetve a magánszemélyek egyenlő esélyekkel indulhatnak. Tömösváry alezeredes külön hangsúlyozta, hogy a bevétel az utolsó fillérig az államkasszát gyarapítja, a Honvédelmi Minisztérium abból nem részesedik. Honosítási ünnepség a megyeszékhelyen Bensőséges, nehezen visz- szaadható ünnepség volt tegnap délután Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. Három Erdélyből áttelepült honfitársunk — képünkön —, dr. Róna László belgyógyász főorvos, felesége, dr. Róna Magdolna Erzsébet szülész-nőgyógyász szakorvos és Cseh Melinda Klára gyógyszerészasszisztens megkapták a magyar állampolgárságukat igazoló okiratukat. Az állampolgári esküt Veress lstvánné anyakönyvvezető és dr. Simon Mihály vb-titkár előtt tették le az érintették. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa által kiadott visszahonosítási — a dr. Róna- házaspár Észak-Erdély Magyarországhoz csatolásakor magyar állampolgárok voltak —, illetve honosítási papírok birtokában mind a hárman már ma átvehetik személyi igazolványukat. Az ünnepség után — Józsa Mihály színművész a Szózatot szavalta el — dr. Róna László áttele- pülésük körülményeiről mondta a következőket: — Hivatalosan kértük az áttelepülésünket, családegyesítés címén, hiszen Magyar- országon él két gyermekünk és feleségem testvérei is. Az első papír beadásától számítva 9 hónapig tartott az ügyintézés. Én jelenleg Békéscsabán vagyok belgyógyász főorvos, a feleségem nyugdíjas. Cseh Melinda Klára már nem volt ilyen szerencsés, két és fél évig tartott az áttelepülési procedúrája. Férje magyar állampolgár, nagyobb gyermekük még Romániában született 1984-ben. Kislányuk ez év januárjában látta meg a napvilágot, de már Magyarországon. Mit is kívánhatnánk mást számukra, mint amit dr. Simon Mihály mondott rövid köszöntőjében: — Találják meg boldogulásukat Magyar- országon. L. S. Fotó: Fazekas Ferenc Ut az önkormányzat felé Dél-békési kistelepülések tanácselnökeivel találkozott Murányi Miklós Hosszú évek — talán évtizedek — óta megyénkben* a tanácsok úgy tették dolgukat, hogy közben nem ismerték; a környék kisebb- nagyobb településeinek társintézményei milyen gondokkal1 küzdenek, vezetőik nem teremtettek alkalmat a gondolatcserére, az együttműködésre. Egyebek mellett ez is kiderült tegnap Lökös- házán, ahol Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke délbékési kistelepülések tanácselnökeivel találkozott. „Így legalább személyesen is szót válthatunk — mondta az egyik meghívott —, s nem fordulhat elő az a képtelenség, hogy esetleg köszönés nélkül, az ismeretség híján elmegyünk egymás mellett." — A tanácsoknak részt kell vállalniuk a, politikai folyamatokban, de nem önálló politikai szervezetekként, hanem mindenekelőtt a lakosság érdekeit képviselő, az emberek véleményét tükröző helyi önkormányzatokként — mondta bevezetésként a tanácsok jelenlegi és jövőbeni szerepéről Murányi Miklós. — Éppen ezért, nem lenne helyes, ha a tanácsok csak az MSZMP-vel konzultálnának, sőt fogadókésznek kell lenniük az értelmes, korrekt politikai szervezetek felé. A településeken a tanácsok vállaljanak olyan kiegyensúlyozó szerepet, amelynek során alkalmat teremthetnek a különböző pártokkal való párbeszédre. A megyei tanács elnöke szólt az önkormányzatokról szóló szabályozás előkészítéséről. A jövőbeni elképzelések lényege: az önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlanokat, vállalatokat, eszközöket a település lakosságának a tulajdonaként kezelik majd. Elhangzott az is: már jövőre alkalmazni kívánják az 1991-re tervezett költségvetési reform egyes elemeit, így megváltozna a személyi jövedelemadó szerepe is azáltal, hogy a települések helyi bevételeként tartanák számon. Murányi Miklós röviden tájékoztatta kollégáit a megyei tanács szervezetében és működésében bekövetkezett változásokról is, így arról : az elnök és az általános elnökhelyettes sem ágazati, sem funkcionália felügyeletet nem gyakorol a szakosztályok felett. A tájékoztató után Ádász János, Pusztaföldvár tanácselnöke, hozzászólásában kifejtette, hogy mennyire hasznos az azonos funkcióban levő kollégákkal találkozni, akiknek gondjaik, feladataik hasonlóak. Ma, a változó politikai körülmények között dolgozó kisközségi tanácselnökök többoldalú „prés” alatt végzik munkájukat. Természetes emberi tulajdonságnak ítélte a lakossági igények fokozódását. Felhívta azonban a figyelmet arra: csak annyit szabad ígérni, ami reálisan megvalósítható. Kitért a településeken gazdálkodó termelőegységek és a helyi tanácsok közötti kapcsolatra. Véleménye szerint a vállalatoktól származó anyagi támogatásit a jövőben adó formájában kellene visszajuttatni a községek kasszájába. Támogatta az önkormányzati rendszer kialakítását. Mikula Mihály Végegyházáról, a községek anyagi lehetőségeinek szűkösségéről szólt, majd a szociális segélyek felhasználásának ellentmondásairól; kifejtette: mennyire nehéz megítélni, hogy ki az, aki igazán segélyre szorul. Sajnos., néhá- nyan nem az életkörülmények javítására fordítják a megítélt összeget. Ramasz Imre, kardoskúti tanácselnök a helyenként tapasztalható hatalmi harcokra hívta fel a figyelmet. Van olyan községi tanács, ahol a vb-titkár és a tanácselnök között rivalizálás folyik, ami a minőségi munka rovására megy. Javasolta, hogy a nagyobb felelősség a bérekben is erősebben tükröződjön. Bacsa János, a medgyes- bodzási közös tanács elnöke az önkormányzatra való áttérés tárgyi és személyi feltételeit a társulási formáknál jobban biztosítottnak ítélte, mint a kis lélekszámú, önálló tanácsoknál. A választások előrehozatalát nem tartja célszerűnek, mert a vidéki lakosság életritmusa, elfoglaltsága csak a késő őszi és a kora tavaszi időszakban teszi lehetővé az aktív politizálást. Véleménye szerint a jövőben nagyobb gondot kell fordítani megyénk hátrányos helyzetének bemutatására, illetve felemelkedését kormányzati szinten is támogatni kell. L. E.—P, J. Pártvendégházból panzió Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága bérbeadta a Kettős-Körös közelében, egy szép erdő.ben levő vendégházát. A bérlő, a Békéscsabai Állami Gazdaság idegenforgalmi ágazata a volt vendégházban panziót nyitott. A „Lux” nevet kapott panzió 14 szobás, és az üzemeltetők elsősorban olyan vendégék érdeklődésére számítanak, akik szeretik a természet közelségét. Vízi, vízparti kirándulásokra és vízi sportolásra is lehetőség van, mert a panziótól alig néhány kilométer a Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásánál lévő, igen népszerű sza- nazugi ..strand és vízitelep.
