Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-01 / 179. szám
19S9. augusztus 1., kedd o Exportfejlesztő hitel és önerő Kudarcra ítélten? Az új üzemcsarnok műszaki átadását követően beszélgetünk a II. félévi tervekről az orosházi Mezőgép mezőkovácsházi telepén Nagy Béla főmérnökkel és Szűcs Lászlóné főkönyvelővel : — A Mezőgép mezőkovácsházi gyárának fő profilja a kukoricabetakarító adapterek gyártása. Mi volt az ok, hogy ide telepítették az új üzemcsarnokot? — A csarnokban egy tö- rőhenger.gyártó üzemrészt szeretnénk kialakítani. Ez a munkadarab lényeges alkatrésze a csőtörő adapter törőegységének, amit eddig Orosháza gyártott. Évente 40-50 ezerre van szükség. A termékszerkezet-váltás megkívánta, hogy egy zártabb technológiai sort alakítsunk ki. Erre a telephelyen jó lehetőség van, a munkafolyamatok pedig közvetlenül kapcsolódnak össze. Ez a felállás az anyagmozgatás és a gazdálkodás szempontjából szerencsésebb. — Mennyibe került az építkezés? — 1987-ben kezdtük és szakaszosan építettük. Ez évben került tető alá az épület és december 20-ra kell a gépeket betelepíteni. A csarnok költsége több mint 15 millió forint volt és még 10 millió körüli lesz a többi munkaérték. Hogy mindez miből? A költségeket a vállalatnak kellett kigazdálkodni. Az elmúlt években exportfejlesztő hitelt vett fel a központ, aminek egy részét erre az üzemrészre fordították. — Milyen lesz az új üzem? — A csarnok 1440 négyzetméteres, kéthajós épület. Egyik hajója présüzem, a másikba forgácsolórész kerül összekötve a jelenlegi szerszámüzemünkkel. Átszervezésre is szükség volt, mert az új munkafázisok miatt megváltozik a technológiai sorrend. Az építkezés kivitelezője az újkígyósi tanács költségvetési üzeme volt. — ÜQV gondolja, decemberig be tudják szerezni a gépeket? — Egy részük már itt is van, ezenkívül a régi üzemrészből is telepítettünk. Elsősorban hagyományos esztergagépeket szeretnénk vásárolni kínai és bolgár importból. Szükségünk lesz még egy hőkezelő berendezésre is. Erre — remélem — 2-3 éven belül sor kerülhet. — Miben jelent mindez pluszt a vállalatnak? — Olyan folyamat kerül át az anyavállalattól, ami munkaerőigényes lesz, tehát munkahelyteremtő beruházásról beszélhetünk. Körülbelül 20 szakember felvételére számítunk, elsősorban forgácsolószakmában. Másrészt a termelésünk folyamatosabbá, osszefogottabbá, ezáltal nyereségesebbé válik. Halasi Mária Minősítés, fizetés a vándortanyán Fél év alatt 95 tonna mézet vásárolt fel a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ A Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ méhészeti szakcsoportjaiban Szarvason 100, Csabacsüdön 15 tag tevékenykedik. Az idei első félévben 95 tonna akác-, illetve vegyes mézet vásáolt fel az áfész. — A méz drága exporttermék, a lehetőségpkhez képest igyekszünk ^segíteni a szakcsoporttagokat abban, hogy termelési kedvük megmaradjon, sőt fokozódjék — mondja erről Kozák Imre felvásárlási és ipari osztály- vezető. — A szakcsoportok a tagok által leadott minden kiló méz után 80 fillér felárat kapnak, amit közös kiadásra fordítanak. Általában gyógyszerként és más formában visszajuttatják a tagoknak a leadott méz arányában. Segítünk a méhetető cukor beszerzésében és házhoz szállítjuk. A 8-10 kanna, vagy ennél nagyobb mennyiségben pergetett mézért szintén házhoz megyünk. Sajnos, a szövetkezet anyagilag nem bírja, hogy a kis mennyiségért is kimenjen. Pedig gyakran idős embereken segíthetnénk ezzel. Méhészeink akácvirágzás idején Debrecen környékére és az északi erdőkbe mennek vándoroltatok Ez nekik nagyon költséges tevékenység. Ügy segítünk rajtuk, hogy Kiss Gyula felvásárlónk minden vándortanyára elmegy, pergetés után helyszínen minősít és fizet a drága akácmézért. Csupán vándortanyákon 35 tonna akácmézet vásároltunk fel. Egyébként az elmúlt hónapokban akácmézből összesen 50 tonnát, vegyes mézből 45- öt vettünk át. Szövetkezetünk minden évben kitüntetést és a vele járó pénzjutalmat adja a legjobb méhésznek. Mi nem szólunk bele a személyt illetően, a méhészek saját magúik közül választják ki, és a szakcsoport vezetősége tesz javaslatot igazgatóságunknak: ez alkalommal ki a legméltóbb a megtisztelő kitüntetésre. Ebben is meghagyjuk teljes önállóságukat. Az idén a Szövetkezet Kiváló Dolgozója címet Koszti Pál kapta, aki méhészetét példamutatóan tartja rendben. Az elmúlt év őszén Dajka Károly méhész a Mészövtől kapott kitüntetést megyei ünnepség keretében. A. R. Iskola és szennyvíztisztító Új beruházások Kondoroson Sokat fejlődött az utóbbi években a mintegy hétezer lakosú Kondoros, ám még mindig bőven van tennivaló azért, hogy a jól ellátott települések közé tartozzon. Az idén fejeznek be egy jelentős beruházást, s ugyanakkor belekezdenek egy másikba. — Évek óta törjük a fejünket azon, hogyan oldjuk meg az alsó fokú oktatás gondjait — mondja Mokran Mátyás tanácselnök. — Mintegy hét és fél száz iskoláskorú gyerek él a községben, s nagy részük nem tanulhat megfelelő körülmények között. Több olyan szükségtanterem van, amelyet rövid időn belül le kell bontani. Erre az ötéves tervre „programoztuk be” egy új iskola építését, melyre most össze is gyűlt a pénz. A vásártéren kezdjük el a jövő hónapban az új, nyolc tantermes létesítmény alapozását, melynek terveit az ALFA- RIP Szolgáltató és Innovációs Kisszövetkezet készítette el. Nyitott, belső udvart vesznek körül a termelt, a zsibongók, a technikai helyiségek. Később lehetőség nyílik a tetőtér beépítésére, s a tornaterem felszerelésére is. Az új iskola költségvetése 66 millió forint, melynek több mint felét kell előteremtenie a községnek. A kivitelezést a tanács költség- vetési üzeme vállalta, s a tervek szerint 1991. szeptember 1-jén már birtokba veszik tanárak és diákok az impozáns építményt. A község központjában már régóta felbontották az utcát; épül a szennyvízcsatorna és a tisztítótelep, mely hosszú távon megoldja majd a település vízellátását és szennyvízelvezetését. Két éve társulásos formában kezdtek hozzá ehhez a mintegy 50 millió forint költségű beruházáshoz, melynek keretében megépül 2,5 kilométer gerinc- és másfél kilométer hosszú nyomóvezeték. A Tl- szamenti Regionális Vízművek gyulai üzeme a kivitelező, 'az átadási határidő pedig ez év november vége. A 44-es főút mellett folyik a munka. Már csaknem elkészült a tisztítótelep, melynek kapacitása .növelhető lesz, s így a település fejlődése, terjeszkedése esetén is hosz- szú távon kielégíti az igényeket. G. K. November 30-ára tervezik a tisztítótelep átadását Fotó: Veress Erzsi Iparvállalatok belső és külső korlátái Húsz magyar ' iparvállalat vezetőivel, szakembereivel készített interjúsorozat sorén kerestük a sikeres, illetve a sikertelen vállalati magatartás okait, ezek kölcsönhatásait a nehéz helyzetből a kilábalás lehetőségeit, illetve a siker tartós fenntartásának titkait. öt iparvállalatnál végeztünk alaposabb vizsgálatokat. A belső okok számbavételekor az egyes számú vezető kulcsszerepe domborodott ki, s jórészt ennek függr vényeként alakult számos más bajt hozó tényező is: a vállalati stratégia, egyáltalán a piac igényeihez való igazodás hiánya, hibás műszaki fejlesztések, indokolatlan beruházások, gyenge információs rendszer, torz munkaerő-összetétel, ellentmondásos érdekeltségi rendszer, túlzott szervezeti centralizáció és az önállóság hiánya. De a legtöbb helyen fellelhető a külső segítségre várás ma divatos szemlélete vállalati stratégiai elemként. Hiába a kihívás? A vezetők gyakran hivatkoztak külső, általuk nem befolyásolható tényezőkre. Véleményük szerint ezek súlyosbítják meglevő gondjaikat. Sőt, egyes esetekben a későbbi gazdasági katasztrófa fő okai közé sorolták. A gazdálkodást gátló tényezőként említik a következőket: a gazdasági környezet stabilitása, a vállalatok esetenkénti egyoldalú függősége az irányító szervektől, az iparban nem eléggé átgondolt decentralizálások, az irányító szervek időbeni beavatkozásának hiánya, a vállalati válság felületes rendezése, valamint az első számú vezetők kiválasztásának és munkájuk ellenőrzésének hiányossága. Tapasztalataink szerint azonban a külső és belső tényezők együttesen vezettek el a vállalati csődhöz. A magyar vállalatok számára nemcsak a megváltozott világgazdasági környezet jelent „adaptációs kihívást”, hanem a közvetlen közgazdasági környezet instabilitása is. Az állandó adaptációs vezérlésre képtelen belső vállalati struktúra hiánya szinte törvényszerűen vezet a válsághoz. A kilábalási periódust általában minden esetben az új, éllső számú vezető tevékenységétől, vagy a felső vezetés szemléletének s a vállalati stratégiának gyökeres és radikális megújításától lehet számítani. Ekkor jellemző a piac felé fordulás, egy erőteljes műszaki fejlesztés, racionáli-' sabb gazdálkodás, új információs rendszer készítése, a szervezet decentralizálása és az irányítási korszerűsítés. Az alternatív gazdálkodás, a hatékonyabb érdekeltségi rendszer, termékszerkezet-váltás és a munkahelyi nyilvánosság térnyerése. „Sikerkorszak” — jó vezető Tizenöt iparvállalatnál készített tanulmányunk annak a vállalati magatartásnak a jellemzőit próbálta feltárni, amelyek — a mindenki számára egyformán adott belső közgazdasági környezet, illetve külpiaci helyzet körülményei között — biztosították az egyenletes fejlődést. Tapasztalataink szerint a sikeres vállalatok „sikerkorszaka” szinte kivétel nélkül a jelenlegi vezetők tevékenységéhez kapcsolódik. A sikeres vállalatok fő ismérve a marketing tevékenység és a műszaki fejlesztés összekapcsolása, tehát egy racionálisabb gazdálkodás. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban, van egy rendkívül lényeges különbség a sikeres, illetve a gyenge vállalatok között: tudatos gazdálkodás az emberi tényezővel. A sikert elérő vállalatok nagy hangsúlyt helyeznek a vezetők és beosztottak képzésére, továbbképzésére. Tudatosan számolnak ezek eredménynövelő hatásával. A dolgozók bizonyos rétegeit, csoportjait kiemelten kezelik. A „lábadozó” vállalatoknál mindez csak nyomokban látható. Érdekes módon a sikeres vállalatok közül vallják tudatosan, hogy az emberi tényező a legfontosabb. Ezt azonban a jó vállalatok sem tudták úgy bekapcsolni tevékenységükbe, ahogy azt ma a sikeres nyugati cégek teszik. A sikeres magyar vállalatoknál ez a fejlődés következő lépcsőfoka lesz. Fékhatás-tehetetlenség Vizsgálataitok során több olyan tényezővel is találkoztunk, amelyek erősen fékezik sikeres vállalatok zömének fejlődési ütemét és nagyobb tempó mellett az ellenállás valószínű hatványozottabban nőne. Ilyen például a KGST-egjyüttmű- ködés problémái; a KGST- szervezet napjainkban felszínre kerülő anomáliái, a szovjet kontingensek beszűkülése. A háttéripar hiánya, amely, különböző mértékben sújtja a vállalatokat. Jelentős korlát a vállalatok közötti kooperáció beszűkülése és az egyre gyakoribb partneri megbízhatatlansága. Az importanyagok beszerzési nehézségei. Problémát okoz a munkaerőhelyzet is. A sikeres vállalatok legtöbbször nem találnak olyan munkaerőt, amelyet a korszerű technika és technológia megkövetelne. Ez a fizikai és a szellemi dolgozókra egyaránt érvényes. Űjabb problémát jelent, hogy a munkaerőt egyre nehezebb megnyerni a vállalat ügyének, s igen körülményes aktivizálni. A problémák jelentős része általános társadalmi gondokat tükröz és a társadalom minden szférájában negatív hatást fejt ki. Teljesen kézenfekvő módon tehát hatásuk az iparban is megjelenik, a kibontakozás fékező tényezőjeként. Dr. Kulcsár Sándor— Bagó József Elkészült a téglagyárié üzem Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat putnóki gyárában elkészült és megkezdte a folyamatos termelést a 170 millió forintos költséggel készült új üzem, amely a csa- ládiház-építkezésekhez szükséges falazóanyagok választékát bővíti. Az NSZK—csehszlovák li- cenc alapján megvalósult korszerű gyárból emberi kéz érintése nélkül kerül ki a késztermék, az úgynevezett HB 38-as típusjelű, hőtakarékos falazóblokk. Naponta 9 ezer darab készül belőle. Ez három családi ház építéséhez elegendő mennyiség. Az ilyen blokkból épült ház normál vakolattal borítva megfelel az új hőtechnikai szabvány előírásainak. A szakemberek számításai szerint egy-egy fűtési szezonban 35-40 százaléknyi fűtési energia takarítható meg az új falazóblokkból készült házaknál. A falazóblokk égetéséhez szükséges kiváló minőségű agyagot a gyár szomszédságában bányásszák, és szállítószalagon kerül a gyártósorhoz, ahol az égetés megkezdése előtt fűrészport és finom «szénport kevernek hozzá. FIGYELEM! ÁRAMSZÜNET! ÉRTESÍTJÜK t. fogyasztóinkat, hogy hálózatépítési munkák miatt áramszünetet tartunk Szabadkígyós egész területén, 1989. augusztus 2—3-án 6—16 óráig. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt __állónak kell tekinteni ! D ÊMASZ Üzemigazgatóság Békéscsaba Békéscsabai Kirendeltsége Egyedülállóan látványos, A TRÓFEA bárban, minden éjjel 23 órakor ☆ ☆ ☆ ún,YMP,R EROTIKUS-TÁNCOS SIHOW. Ördöngös táncosok, ragyogó táncosnők. Különleges italok, légkondicionált üzlet. Asztalfoglalás: 21-622. Beke Károly vállalkozó FIGYELEM, ÁRAMSZÜNET! Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy karbantartási munkák miatt áramszünetet tartunk Békéscsabán. 1989. augusztus 1-Jén, 6—16 óráig, az alábbi helyeken : Kastély! szőlők. Kanálist szőlők, és MSZMP Oktatási Igazgatóság mögött lévő, az Ormai dűlőkben és a Lencsést úti zártkertekben. Hálózati berendezéseinket az áramszünet Ideje alatt Is FESZÜLTSÉG ALATT Állónak kell tekinteni! Démász-kirendeltség Békéscsaba Az Autóvillamossági Felszerelések Gyára és a Nyíradonyi Üj Élet Mgtsz 1989. július 10-én , MEGNYITOTTA MÁRKABOLTJÁT. ön.i üdítőkhöz, generátorokhoz (IFA, Ikarus stb.) alkatrészek nagy választékban kaphatók. v Előrendelést éves szintre is vállalunk. Cím: Debrecen, Bihari u. 7. sz. Telefon: (52) 12-779.
