Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-05 / 183. szám
1989. augusztus 5., szombat tznaut-fira Még kell 1 millió Tavaszra kipipálják az álmot Nyolcán vagy tízen vagyunk a kovácsházi főutcán, az épülő-alakuló könyvtárban. Illetve hát az épületben, nem könyvtár ez még távolról sem. Mert távolról is látszik, hogy az átalakítás felénél tartanak csak az építők (a helyi költségvetési üzem), de az is lehet, hogy egyharmadánál. Ez az a leendő könyvtár, amiről tavaly szeptember 28-án írt a Népújság, ..Könyvtár a kútban" címmel. Mos,t is ott van-e még? Priskin Zoltán építésvezető (aki feleségével, Priskin- né Aie Máriával együtt ter- • vezte meg az új könyvtárat, milyen is legyen (lehet) egy régi, hajdani földbirtokos házából), nyíltan beszél, és azt mondja: „mi képesek leszünk decemberre átadni az egészet". Tavaly szeptemberben már megírtuk, miféle is lenne ez az új könyvtár Kovácsházán? Hogy a padlástéren lesz az ifjúsági és gyermek- könyvtár, hogy egy új épületrésszel szándékoztak megtoldani a régi házat, és ott lett volna az olvasóterem, ez azonban nem épül meg. A nincs nagy úr, és erre nincs pénz. Sikerült segítenünk abban is, hogy az Országos Közművelődési Alapból megígért másfél- milliót postára is tegyék a kovácsháziaknak: köszönik, megkapták, már át is utalták az építő költségvetési üzemnek. De még mindig kell 1 millió ahhoz, hogy a közel három évtizede, a művelődési központban 150 négyzetméteren húzódzkodó (most már) városi könyvtár átszabaduljon egy 280 négyzetméter alapterületű (még mindig kicsi!) önálló épületbe és valami újat kezdjen. Nem éppen jókor, beszéljük ki a dolgot Balogh György könyvtárigazgatóval. amikor hármasban felkerekedünk, hogy megnézzük az építkezést, dúl-e a munkacsata, vagy csak afféle előcsatározásra futja erőből, anyagból, időből? — Minden anyagunk megvan, vagy biztosított a beszerzése — közli Priskin Zoltán —, ezért említettem, hogy a szerződéses határidőre, december 31-re készen lehetünk. A „terepszemle” nem valami biztató, habár kalauzunk azonnal kész a biztatással: nem jelent semmit ez a mostani helyzet, öt hónap rengeteg idő, ha itt teljes kapacitással dolgozhatnak, megeszik a munkát. „Teljes kapacitással”? Világos: ha valami sürgősebb közbejön, a munkásokat átcsoportosítják. Legutóbb Reformátuskovácshá- zán volt szükség rájuk, az iskola tetőzetét újították fel. A Petőfi utcai iskolában is vállaltak munkát: a gyerekek szeptemberben jönnek, nincsen lacafaca. Bocsánat: az iskolák az elsők. Szó sem lehet lazításról. Járjuk a ház nagy szobáját: ez lesz az olvasó. Felettünk még a régi mennyezet, de már acélgerendákkal megerősítve, felette lesz a gyerekkönyvtár, a tetőtérben. Hogy minél több könyvet itt tárolhassanak, körbefutó galériákat- építenek, ezeknek még csak a helyét tudják megmutatni. Üj vizesblokk épül, ott lesz a bejárat is, az udvar felől. Az udvar! Most még valóságos csatatér, de valami szépet szeretnének összehozni. Lehet, hogy a MÁV- tól szereznek kimustrált kockaköveket, és egy részét azzal rakják ki. Meg lesz pázsit, virág, később talán szabadtéri olvasó ... A városházán Szarvas Attila elnökhelyettes a gazdája a könyvtárépítésnek. — A költségvetési üzem szerződésben vállalta a december 31-ét, nem lehet oka az esetleges nem teljesítésnek. Tehát erről ne is beszéljünk. A még hiányzó millió felére szóbeli ígéretünk van a megyei tanács művelődési osztályától, hiszen legnagyobbrészt olyan berendezésre kell fordítanunk, mint a galéria és egyebek. A másik félmillió a tanácsülés döntése szerint fejlesztési keretünkből áll majd rendelkezésre. Tudni kell, hogy ebből a keretből fizetjük az iskolák felújítását is, ami szintén nem kis összeg. És mit mond a könyvtáros, Balogh György? — Azt, hogy ha január elején megkapjuk az új könyvtárépületet, a téltől függően azonnal elkezdjük a költözködést. Ha kemény, zimankós idő lesz, akkor ez lelassítja a dolgot, hiszen a könyvállományt és más dokumentumokat nyitott teherautón nem szállíthatjuk, a zárt. sem biztos, hogy kellő védelmet nyújt ilyen esetben. De ezek mind csak majd akkor dőlnek el. Leghőbb vágyunk, hogy 1990 kora tavaszán már ott lehessünk, és kipipáljuk a város sok évtizedes — mondjam, hogy álmát? Kattog a fényképezőgép, fotóriporterünk érdekes pillanatokat örökít meg. Itt vannak azok is ... Sass Ervin Balogh György könyvtárigazgató támasztja ugyan a falat, de nem azért, mert dőlni akar. Aki mellette áll: Priskin Zoltán Nem kincskeresők, ha úgy is látszik S, !1 Sl¥\< ■ § ! H fi ■ff fuj Jfp Gyula és a várszínház vendége Jolán szerepében: Margitai Ági Veszélybe került Eörsi István Jolán és a férfiak című darabjának — műfaji megnevezése szerint kétrészes krónikájának — gyulai előadása. Az eredeti szereplőgárda nem vállal (hat) ta a további próbákat. A Várszínház vezetése új művészeket keresett és talált: a címszerepben Margitai Ágit láthatjuk az augusztus 13-i bemutató előadáson. Már folynak a próbák a gyulai várban. Kedden, a délelőtti színpadi munka megkezdése előtt rövid beszélgetésre kértük a címszereplő művésznőt. — Bizonyára nem mindennapi feladat ilyen kis idő alatt főszerepet megtanulni. Miért vállalta? — A darabot már korábban ismertem. Jónak tartom, Jolán alakja is tetszik. Acs János rendezői munkássága pedig számomra garancia arra, hogy jól döntöttem, amikor a szerep eljátszására vállalkoztam. Igaz, a felkészülési idő rövid, megfeszített munkára számíthatok mind a szövegtanulásban, mind a szerep átgondolásában. Délelőtt 9 órakor kezdődik az első próba és tart 2 óráig. Előtte * reggel már foglalkozom a szöveggel. Ebéd után alszom egy kicsit, majd a súgónővel gyakorolunk. Este hétkor újabb próba ... Hétfőn, a filmgyárba kellett mennem egy megbeszélésre, súgónk elkísért, hogy útközben is ismételhessünk. De nem kell azt gondolni, hogy mindez tőlem áldozat. A darabbeli kor érdekes, Jolán alakja érdekel. Meg akarom fejteni... Remélem, e kis idő alatt is elkészülök. — A nyár legtöbbünknél a szabadságok ideje. Elmesélné, hol érte a gyulaiak felkérése? — Münchenből hívtak haza. — Munka? — Nem, csavarogtam .. Egyébként is rövid utat terveztem, csakhát alig valamivel a telefonhívás előtt mentem ki. A múlt héten szerdán hívtak, pénteken már Gyulán voltam. Egyedül azt sajnálom, hogy most a Körös-parti sétákra, a strandolásra nem jut idő. Pedig úgy tetszik Gyula! Sz. M. (Fotó: A szerző felvétele) ■ - 1 Mozgóképeseik felelőssége Mozgóképek százai és ezrei osztogatják a „recepteket”, valóságos „szakmai oktatást” adnak a legijesztőbb kegyetlenségekről, rémségekről. Krimik, horrorok, a legrafináltabb embertelenségek, durvaságok, rettentő gyilkosságok sorjáznak a nehéz valutáért beszerzett mozi- és tévéfilmek kockáin, valamint az illegális forgalomban pergő videoszalagok tízezrein. A mozgókép hatása óriási, szinte felbecsülhetetlen. Nem véletlen, hogy amióta csak létezik, igyekeznek is a tömeghatás szolgálatába állítani, akár a direkt módszereket felhasználó dokumentumfilm eszközeivel, akár közvetve, játékfilmben kínálva a mondandót. Minden film hat valami módon. (Film alatt itt és egész gon- dolatmenetemben a . mozgókép minden megjelenési formáját értem, tehát a moziban és a tévében láthatókat, meg a videóra alkalmazottakat egyaránt.) A látszólag politikamentes film is hat valami módon, mert bemutat és irigylésre érdemessé tesz, vagy elítéltet egy életforma- jelenséget, egy-egy apró, az adott társadalomtól el nem választható mozzanatot. A kalandfilm nézője a filmhős sikereiben éli át a maga sikervágyát, s közben örül, hogy helyette valaki más verekszik, és esetleg kapja is az ütlegeket. Persze, a kényelmes moziszékből ez veszélytelen. Ám a példák sokszor rosszabb hatást is gyakorolnak. A kung-fu filmek jelentkezésekor hamarosan lehetett látni két lábbal mellen rúgott áldozatot, a filmekről eltanult fogások szenvedőit. Megjelent a filmek mintájára a megfélemlítő külső, az ijesztő öltözet, egy időben szerepet kapott még a fegyvernek minősülő nuncsaku is. Stallone után most Schwarzenegger a bálvány, az ő látványos kalandjai a példamutatók. Azt persze kevesen gondolják végig, milyen precízen begyakorolt műverekedéseket látnak, hogy a korszerű filmtechnikának mennyivel több szerepe van a látvány borzalmasságában, mint a szereplők többségének. Amikor pedig ezeket az életben utánozni próbálja a rajongó néző, ott hiányzik a film trüklk- technikája, ott sérülés van. Testi és lelki sérülés egyaránt. Napjaink mozgóképes-választékában o Kegyetlenség, a rémisztgetés, a durvaság dominál. A televízió filmprogramjaiban- is a kelleténél nagyobb helyet foglal el, a mozik kínálatában már régen domináns szerepet játszik, a felmérhetetlen video- forgalomban pedig — becslések szerint — még rosszabb a helyzet, mint a mozikban. A művészi értékű, gondolatokat is adó, intellektuális élményt kínáló film, és a durvaságot, kegyetlenséget propagáló filmipari készítmények aránya a mozikban egyenesen ijesztő. (Aki netán kételkedik ebben, csak nézze meg a napi moziműsorokat.) Az amerikai filmipar tucgtter- mékei, a horror, a krimi, a kaland-, az ál-western és egyéb hasonló mozidarabok ellepik és beszennyezik a magyar mozivásznakat, kiszorítva onnan a nagymúltú és igen magas szintű európai filmhatalmak — olaszok, franciák, skandinávok stb. — értékes műveit is. Peregnek az értéktelen, csak időtöltést szolgáló, ám veszedelmes hatású mozidarabok számo- latlanul, hintik a szellemi konkolyt. A filmek hatásáról szólt a televízió egyik Stúdió '89 műsorában Szabó István, a mindeddig egyetlen magyar Oscar-dí- jas játékfilm alkotója. Számot adott Európa legkiemelkedőbb filmalkotóinak akciójáról: Ingmar Bergman elnökletével megalakították az Európa Filmtársaságot, hogy nyomatékosan felhívják a figyelmet a filmalkotók, általában a mozgóképeket teremtő művészek felelősségére a társadalom iránt. A mozgókép és a mozgóképesek felelőssége szinte felmérhetetlen Európában: a maguk művészi eszközeivel kell az emberiséget szolgálniuk, küzdeniük azért, hogy a mozgókép ne legyen és ne lehessen a rossz, az embertelen, a kegyetlen propagálója, és az értéktelén amerikai gyártmányok uralma szűnjön meg Európában. Bergman, Szabó, Fellini és a többiek a mozgókép felelősségét átérezve a társadalom szellemi védelmére szövetkeznek. De a forgalomban levő, és tíz- és százezrekhez eljuttatott mozgóképek nagy hányada még terjeszti a szellemi mocskot, végzi a szellemi környezetszennyezést. A primitív gyilkos a filmről tanult módszerrel gyilkol, egy új filmforgatmazási vállalat képviselője meg a tévé nyilvánossága előtt közli, hogy az ő cégük gazdasági vállalkozás, s mint ilyet, csakis a gazdaságosság vezérelheti. A mozgókép felelősségét — úgy látszik — nem ismeri. Benedek Miklós A Kamuti Béke Mgtsz megkezdte a ZÁRTKERTEK - ÉRTÉKESÍTÉSÉT Kamut község külterületén, a Békéscsaba, Mezöberényi út mentén, 35,— Ft'm2 egységáron. Érdeklődni lehet: 41-111 telefonszámon, a jogtanácsosnál. A Békéscsabai Május 1. Mgtsz ezúton meghirdeti a fényesi szeszfőzdével szembeni telkeit az út mellett 100,— Ft/m2, a belső telkeket 90,— Ft/m2. A sportcsarnok dűlőben, a Békekerteknél. 90,— Ft nrr-es áron. Érdeklődni a 06 (66) 28-422-es telefonon Kovács Jánosné földügyi ügyintézőnél. Fektesse pénzét ingatlanba, jól jár! Ez lesz a bejárat, de ma még ugyancsak csendes Fotó: Gál Edit
