Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-05 / 183. szám
1989. augusztus 5., szombat II kubai nép tudni fogja, hogyan szálljon szembe a rágalmakkal A Magyar Nemzet nem száll vitába a Granma cikkével A Kubai Kommunista Párt központi napilapja, a Granma csütörtöki kommentárjá; ban heves támadást intézett a Magyar Nemzet egyik, a kubai kábítószerbotrányról szóló írása és a cikk szerzője ellen. A Granma egyben felhasználja az alkalmat, hogy . keményen bírálja George Bush amerikai elnök júliusi budapesti látogatását is. A „Rágalomkereskedők”- című kubai kommentár a magyar lap július 18-i számában megjelent, „A tábornok és a kábítószer — Kubai halálos ítéletek” című írására válaszol. Ebben a szerző nyugati hetilapok — így a spanyol Combio—16 és az amerikai Newsweek — elemzéseire támaszkodva a kábítószer-kereskedelemben való részvétel miatt kivégzett kubai nemzeti hős, Ar- noldo Ochoa tábornak és társainak ügyét ismertette. A Granma szerint a Magyar Nemzet ezzel az írással „az amerikai vezetés szocializmus ellenes világkampányának adott visszhangot”. A lap a szerző, Nagy Gábor szemére veti azt, hogy csak nyugati forrásokra — beleértve a Miamiban lévő kubai ellenforradalmi közösséget is — támaszkodott, jóllehet ez az ügy a kubai írott és elektronikus sajtóban rendkívül nagy teret kapott. A szerző minden fenntartás nélkül megsértette a kubai forradalmat, annak vezetőit és a forradalom népét, félretéve bármiféle politikai vagy etikai megfontolást, ami pedig minA Kubai Kommunista Párt döntése alapján szüneteltetik Kubában a szovjet „Moszkovszkije Novosz- tyi” és „Szputnyik” című lapok spanyol nyelvű változatának terjesztését — közölte pénteki számában a párt központi lapja, a Granma. A Granma szerkesztőségi den átlagos komolyságú újságírótól elvárható lenne — írta a Granma. A lap visszautasítja a cikk több megállapítását és úgy véli: az amerikai titkosszolgálatnál sincs Kubának olyan esküdt ellensége, aki ennél jobb (Kuba-ellenes) cikket tudott volna írni. A Kubai Kommunista Párt lapja arra a következtetésre jut, hogy bármiféle reform-, vagy pluralizmusálarc mögé rejtőzzenek is, nem lehet kizárni azt, hogy a „Nagyhoz hasonló személyek szükségesnek érzik viszonozni ama bizonyos birodalomnak soványka gazdasági ígéreteit, amelyeket George Bush tett Magyarországnak”. A Granma emlékeztet arra, hogy ez az írás nem egy ellenzéki orgánumban, hanem a Hazafias Népfront lapjában jelent meg. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozza: a kubai nép semmi támadást nem tűr el, s az ilyen támadások különösen ellenszenvesek, ha éppen egy magyar újságtól származnak. „Kuba három évtizede harcol a közös ellenség rágalmai ellen. Ha most más földrajzi szélességről nyitnak össztüzet, a kubai nép tudni fogja, hogyan szálljon vele szembe” — írta a Granma. A Magyar Nemzet szóvivője Budapesten, az MTI kérdésére kijelentette: Jóllehet, az igazi sajtótól nem idegen a vita és arra is akad példa, hogy egy lap kifogást emel valamelyik hazai vagy külföldi orgánumban megjelent írás éleikké szerint a két szovjet lap „anarchiát ösztönző kijelentéseket” tartalmaz, valamint „a burzsoá ideológiát dicsőíti”. „Azokat a személyeket, akik ma a Szovjetunióban tagadják a párt vezető szerepét, többpártrendszert sürgetnek, a piaci törvények Bzabad működését hirdetik, len, ezzel a kubai cikkel a lap nem óhajt vitatkozni. —' Mind hangvétele, mind pedig tartalma voltaképpen alkalmatlanná teszi a valódi vitára ezt a jelzővel nehezen minősíthető támadást. Alz az „igazságosztó” szerep, amelyre a Kubai Kommunista Párt lapja vállalkozik, rendkívül rossz emlékeket ébreszt, feltehetően nemcsak bennünk — hangoztatták a Magyar Nemzetnél. — Alig néhány órával a minket ért támadás előtt kaptuk a hírt, hogy Havannában betiltották a Moszkovszkije Novosztyi és a Szputnyik legfrissebb számát. Nemcsak a magyar sajtó, nevezetesen lapunk vált tehát ki érthetetlen és nehezen magyarázható ingerültséget a kubai fővárosban, hanem szovjet sajtótermékek is — mondotta. A szóvivő így látja: valószínűleg arról van szó, hogy Havannát a szocializmus körülményei között a demokrácia útjának keresése, a nemzeti sajátosságoknak megfelelő, a népek szabadságát, az emberi jogokat tiszteletben tartó politikai vezetés irritálja, amely — Moszkvában, Varsóban, Budapesten — a jogállam megteremtésének útjára lépett. Ezért nincs hát vitánk a Granma cikkével. Egyszerűen alkalmatlannak, korszerűtlennek tartjuk, amely legfeljebb arra figyelmeztet, hogy akadnak manapság még olyan országok, pártok, amelyek saját gyakorlatukat tekintik egyedül üdvözítőnek és szocialistának — hangzik a Magyar Nemzet nyilatkozata. magasztálják a külföldi befektetéseket, ismét felfedezik a magántulajdont, megkérdőjelezik az internacionalizmust és a más országoknak nyújtott szolidaritási segítséget,' ezek a lapok demokratáknak, baloldali radikálisoknak, a népérdeket védelmezőnek tüntetik fel” — írta a Granma. Van lehetősig a túszok kiszabadulására Irán kész segítséget nyújtani az Egyesült államoknak Hasemi Rafszandzsani, Irán új elnöke pénteken bejelentette, hogy országa kész segítséget nyújtani az Egyesült Államoknak a Libanonban fogva tartott túszok kiszabadításához. Rafszandzsani a teheráni egyetemen tartott pénteki főimán prédikált. Kijelentette: „Azt üzenem a Fehér Háznak, hogy van lehetőség a túszok ki- szabadulására.” Hangoztatta: „Az Egyesült Államoknak ésszerű magatartást-kell tanúsítania, és akkor Teherán kész segíteni a problémák megoldásában, hogy a térség népei békében és barátságban élhessenek.” A segítségnyújtás mibenlétét Rafszandzsani nem részletezte, de figyelmeztette az Egyesült Államokat: ne próbálja erőszakkal kiszabadítani a Libanonban fogva tartott túszokat. „Van ésszerű megoldás is a libanoni helyzet és a túszügy rendezésére” — mondotta. Utalt arra. hogy az amerikaiak hadihajókat küldenek a libanoni vizek felé, ahelyett, hogy a tényleges „bűnöshöz” (azaz Izraelhez) fordulnának. Az iráni államfő szerint a Fehér Háznak a túszok kiszabadulása érdekében a katonai megoldások helyett inkáDb Izraelre kellene nyomást gyakorolnia, hogy Abdel Karim Obeid sejk mielőbb visszanyerje szabadságát. * * * Megkönnyebbüléssel fogadták Washingtonban és Bush elnök is üdvözölte Rafszandzsani iráni államfő bejelentését, hogy kész közreműködni a Libanonban fogva tartott amerikai túszok kiszabadításában. A túszszabadí- tás érdekében kezdett amerikai katonai erődemonstráció azonban folytatódik, és Washingtonban egyre nyíltabban tárgyalják a fegyveres megtorló akció lehetőségét. Bush elnök meglehetősen óvatosan fogalmazva közölte, hogy bátorítónak tartja az iráni vezető bejelentését, de nem szeretne túlzott, később beválthatatlannak bizonyuló reményeket ébreszteni a fogságban lévő amerikaiak hozzátartozóiban. Az elnök kétségeiről szólva kifejtette, hogy „nem látom tisztán egy- egy állam szerepét ebben a térségben és ezekben az eseményekben'*. Szovjet lapokat tiltottak be Kubában Az újvidéki MjichuSzó -ban olvastuk : Eladó az egész világ Kelet-európai encsembencsem Ilyenkor nyáron meglódul fél Európa. Utaznak mindenhonnan, mindenhová. Elsősorban persze azokból az országokból, ahonnan nem korlátozzák a kiutazást, illetve azokba, ahol vízumkényszerrel nem állják útját a korlátlan beutazásnak. Korábban főleg a nyugati világból jöttek az egzotikus és számukra rendkívül olcsó Keletre, újabban viszont néhány keliet-európai ország is zöld fényt adott állampolgárainak. Nálunk, mivel el nem kötelezett, illetve semleges ország vagyunk, így jóformán minden náció megfordul. Jönnek látni. De nem mindig ez a cél: a kelet-európaiak a látnivalót sokszor másodlagosnak tartják. No, de ne szóljunk meg másokat, mert ugye nem egy cikksorozat bizonyítja, hogy mi sem az isztambuli mecsetet, hanem a piacot és az üzletsorokat megyünk megtekinteni Kis-Ázsia kapujába. Mint ahogyan Szegedet sem kizárólag a Dóm térért keresik fel a turisták (legújabban főleg a belgrádiak), hanem sajtért, sőt, tőkehúsért, cukorért, lisztért. Csehszlovákiába sem Pozsony, Kassa, Prága szépsége vagy éppen a Tátra vadregényes tája vonz, mint ahogyan Lengyelországba se a természeti szépségekért, vagy történelmük néhány szomorú emlékhelyére utazunk — hanem a bevásárlásért. Van egy ismerősöm, aki havonta egyszer Münchenbe utazik és megpakolt kocsival jön vissza^ általában két-három színes tv van a csomagtartójában, de például azt sem tudja, hogy hal van az olimpiai stadion, hogy az egyéb nevezetességekről ne is beszéljünk. De azokat az üzleteket, ahol jutányos áron alig használt színes tévéket, videorekordereket és egyéb műszáki cikkeket lehet vásárolni, kiválóan ismeri. Eladó az egész világ — éneklik faluhelyen, s ezt érzékeljük a szabadkai nejlonpiacon is. A közelmúltban alkalmam volt végigutazni a Becse—Stuttgart közötti távot, és meggyőződtem, hogy Faustnak van igaza. Adunk, veszünk, fity- tyet hányva a deviza-, a vám- és egyéb törvényekre. Még a büntetés, több esetben a börtön veszélyétől sem riadunk vissza — seftelünk. A lengyel, amikor a szabadkai nejlonpiacon vagy éppen a szegedi zsibvásáron találkozik a jugaszlávvai, nem azt mondja, hogy dobri den, hanem kérdőn néz rá, és motyogja: „Marka? DEM?” És emberünk sem „ölellek keblemre, testvér” módon köszön vissza, hanem kereken kimondja Szesztmiiljada forinti. Mostanában a turisták között ugyanis az a fáma járja, hogy a lengyel fizet legtöbbet a márkáért. A márkapiacon pedig (természetesen a feketén) úgy látszik, mi nagyhatalom vagyunk. Nálunk ugyanis a dinár szédületes értékzuhanása ellenére is, általiéban még 10-15 százalékos felárral hozzá lehet jutni. A magyarok már 50-60 százalékost is megadnak, a lengyelek pedig még a dupláját is, persze forintba átszámítva. Vajon ki tudja ennek a feketepiacnak a logikáját kifürkészni, felfedni? Azt hiszem, senki. Eladó az egész világ. A Győr—Hegyeshalom közti távon is ezt tapasztalhattuk. Nem tudom, készült-e róla hivatalos kimutatás, hogy hány fogászati magánrendelő és fodrászüzlet van a Rába menti városban, illetve Mosonmagyaróvárott, de szerény értékelésem szerint nagyon sok. Lépten-nyomon kisvendéglők, emléktárgyat, virágot, kosarakat és egyéb encsembencseme- ket árusító boltocskák és bódécskák szegélyezik az utat, és igen gyakoriak a szobát, panziót hirdető, több nyelvű feliratok is. Téved viszont, aki azt gondolja, hogy Ausztriában másként van. A határtól Bécsig lényegében üzletsornak tűnik az egész út. Minden kisebb helységben apró boltocskák sora, ahol a kávétól a videorekorderig, a mosóportól a színes tévéig, mélyhűtőig minden megvásárolható. Dináron kívül bármiféle valutát elfogadnak. Legszívesebben természetesen DEM-et. Sok helyen fel is hívják a kedves vásárló figyelmét, hogy jobban."jár, ha a boltban váltja be (költi el), mintha a bankba tenné, vagy ott váltja át schilliingre. A turistának, sem a jugoszlávnak, sem a magyarnak, még a nyelvet sem kell törnie, az élelmes osztrák és nyugatnémet kereskedők ugyanis szerbhorvátul vagy magyarul is beszélő személyzetet is alkalmaznak. Nagy a turistaáradat, folyik a seftelés, a svercelés. A vámnál többnyire ártatlan képet vágva rebesgetjük az igét: néhány apróságot vettem csak — és magunk is csodálkozunk azon, ha a túl kíváncsi vámos bekukkantva a személygépkocsi vagy az autóbusz csomagterébe, egész halom elvámolásra ítélt árut halász elő. Fogcsikorgatva fizetjük ki az ilyen esetekre kiszabott büntetést. Szidjuk a szerencsénket meg egy kicsit a rendszert is, de miután túltesz- szük magunkat az izgalmakon, számadást készítünk és — ismét befizetünk egy isztambuli útra, majd irány Kelet- Európa, mert ugye, eladó az egész világ. Lajber György PONTOS TÉRKÉP ' Nincsenek „fehér foltok” Moszkva legújabb térképén. Több mint 50 év után a Szovjetunióban először adták ki a főváros pontos térképét. A ’30-as években általános titkolózás miatt hiányos és szándékosan torzított térképeket készítettek, s később is ezek maradtak használatban. Az „eredmény”: nemigen feleltek meg eredeti céljuknak. SEBESSÉGEK Valaki kiszámította, hogy egy gépírónö 25 évi munkája alatt 123 millió jelet üt le, feltételezve, hogy átlagban napi három órát, heti öt napon át, percenként 110 jeles sebességgel gépel. A leírt jeleket egymás mellé fűzve 346,5 kilométer lenne az eredmény. A szakáll hetente körülbelül 3 millimétert nő, évente csaknem 150 millimétert. Aki például 40 esztendőn át rendszeresen borotválkozik, körülbelül 6 méternyi sza- kállról mond le. AZ ERDÖTALAJ SAVASSÁGA MEGSZÜNTETHETŐ Avégett, hogy felmérjék, mennyire képes egy-egy — a savas esőktől erősen károsodott — erdős terület „meggyógyulni”, Norvégiában átlátszó műanyag tetőt helyeztek el egy 835 négyzetméternyi alapterületű erdőség fölé, majd a kísérlet négyéves időtartama alatt az erdőt olyan csapadékkal öntözték, amelyből eltávolították a savas összetevőket. A kísérlet bebizonyította, hogy a savak okozta változások nagymértékben megszüntethetők. Kiderült: ha a talaj nem túlságosan vastag, s eltávolítják róla a savas lerakódásokat, és közben a szennyeződés is abbamarad, a talaj és a benne lévő víz meglehetősen hamar ismét egészségessé válik. KÖNYV ÉS ALKOHOL Nagy-Bfitannia felnőtt lakosainak 55 százaléka soha nem vásárolt és soha nem olvasott el egyetlen könyvet sem. Legalábbis erre a következtetésre jutott a Hey- wood brit könyvkiadó egy közvélemény-kutatás eredményei nyomán. Az adatokból az is kiderül, hogy a britek 12-szer kevesebbet költenek könyvekre, mint szeszes italokra. SZlNVAKSÁG A férfiak 16-szor hajlamosabbak a színvakságra (a szem nem képes a piros és a zöld színt megkülönböztetni), mint a nők. Két amerikai orvosnak nemrég siker ilt izolálnia azokat a géneket, melyek segítségével a szemsej- tek a három színre, a zöld, piros és kék színekre reagálnak. Az X-kromoszóma tartalmazza a piros és a zöld festéket érzékelő gént. A nőnemű egyedeket két X-kromoszóma jelenléte határozza meg (míg a hímneműek esetében csupán egy X-kromoszóma van), ezzel magyarázható az is, miért több a színvak férfi. ANTENN A J AVlTÖ MŰHELY? Nem, nem tévéantenna-javítással foglalkoztak elsősorban annak a műhelynek az alkalmazottai, ahová nemrég kiszállt a római rendőrség. A műhely fő rendeltetése: fegyverraktár. A lőszerek mellett 10 kilónyi, a kábítószerkészítéshez használt vegyi anyagot is találtak a rendőrök. A tulajdonost azonnal letartóztatták. BÉKÉSCSABA, Tanácsköztársaság útja 6. sz. alatt épülő ü z I e t h á z emeleti 6. sz. üzlete eladó. Az üzlet kétszintes, melyből az előtér 51 négyzetméter, a hozzá tartozó galéria 23 négyzetméter. A megvalósítással kapcsolatban bővebb felvilágosítást a Békés Megyei Beruházási Yállalat ad. Békéscsaba, Micsurin u. 10—12. Telefon: 26-844. Békéscsabai Városgazdálkodási Vállalat pályázatot hirdet építési osztályvezetői munkakör betöltésére Feladata: a vállalat mélyépítési tevékenységének szervezése, irányítása. Pályázati feltételek: szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség. . 5 év feletti szakmai gyakorlat, erkölcsi feddhetetlenség. A pályázatot 1989. szeptember 10-ig keld benyújtani, a vállalat személyzeti vezetőjénél. ‘A pályázatnak tartalmaznia kell: — szakmai tevékenységének ismertetésével kibővített önéletrajzot — a pályázat feltételeinek vadé megfelelést igazodó Okiratok másolatát. A pályázat elbírálása: 1989. szeptember 30-ig megtörténik. Cím: Városgazdálkodási Vállalat, Békéscsaba, Széchenyi liget. Telefon: 21-011.
