Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-31 / 205. szám
1989. augusztus 31., csütörtök NÉPÚJSÁG Gazdasági segítség nélkül kártyavárként omolhat össze Lengyelország Továbbra is fennmarad a vízumkényszer Kohl bármikor kész tárgyalni Honeckerrel a menekültügyről A reformok egész Kelet- Európábán visszaesnek, ha a Nyugat nem nyújt gazdasági segítséget Lengyelország Szolidaritás-vezette kormányának. Akkor jogunk lesz azzal vádolni a Nyugatot, hogy elszalasztottá azt az esélyt, amelyet a lengyelek teremtettek arra, hogy Lengyelország kilépjen a kommunista rendszerből, s így a Nyugat kényelemből, lustaságból és gőgből nem engedte vissza Lengyelországot Európába — mondta szerdán Lech Walesa, a Szolidaritás vezetője. Ez volt Walçsa legkétség- beesettebb segélykérése azóta, hogy bizalmas tanácsadója, Tadeusz Mazowiecki lett a miniszterelnök. — Az idei Nobel-békedíj várományosai között Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan is szerepel — jelentette be a Nobel-díj bizottság. Közölték továbbá a 455 ezer dolláros díj kihirdetésének napját is, amely október 5-e lesz. A hagyományokhoz híven a Nobel-békedíjat az idén is Oslóban ítélik oda, szemben a másik öt Nobel- díjjal, amelyeket Stockholmban hirdetnek ki. Mind a szovjet vezető, mind pedig a volt amerikai Lengyelország összeomlik, mint egy kártyavár, ha nem kapunk segítséget nyugatról — jelentette ki Walçsa egy gdanski sajtóértekezleten. „A Szolidaritás kezdeményezi azökat a változásokat, amelyek a kommunista rendszerben végbemennek; ha mi kudarcot vallunk, mások reformesélyei is csökkeni fognak. Ma politikai győzelmeket aratunk, és mindent megteszünk, ami tőlünk telik. De egyma- gunkban képtelenek vagyunk győzni a gazdaságban. Ha külföldi, európai barátaink most nem nyújtanak nekünk kezet, akkor el fogjuk veszíteni azt, amit megnyertünk.” elnök előkelő helyet foglal el a jelöltek listáján: Gorbacsov neve kétszer — Reaganéi közösen, illetve egyedül is — szerepel. Mindkettőjüket már nevezték 1988- ban is, az 1987-es rövid és közepes hatótávolságú rakéták leszereléséről kötött egyezmény kapcsán. A díjat azonban Végül az ENSZ békefenntartó erői kapták. Az idén 77 személy és 20 szervezet szerepel a jelöltek között. — Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja a keletnémet menekültek helyzetének kérdéséről továbbra is bármikor kész telefonbeszélgetést folytatni Erich Honeckerrel, az NDK párt- és állami vezetőjével, de kérdés, hogy a berlini vezető egészségi állapota megengedi-e ezt. A kancellár ez irányú óhaja és érdeklődése ismeretes az NDK-ban. Ezt Hans Klein, a bonni kabinet szóvivője jelentette ki szerda délutáni sajtóértekezletén. Klein szóvivő szerint 'a bonni kormány szerdai ülésén is áttekintették a menekültkérdést. Bejelentette, hogy a bajoroszági Passau- ban és Freilassingban 2-2 szükségszállást, sátortábort rendeznek be a •várhatóan Magyarországról1 érkező újabb keletnémet áttelepülők fogadására. Becslése szerint egyelőre összesen négyezer újabb érkezőre kell számítani. Jelezte: nem szívesen bocsátkozik részletekbe ilyen előkészületekről, mivel ezzel akarva-aikaratlanul is távozásra késztet NDK-ál- lam polgárokat. A szövetség^ miniszteri rangban levő szóvivő ez alkalommal is elismeréssel méltatta a magyar kormány magatartását a menekültkérdés kezelésében. Megértéssel nyugtázta azt is, hogy Budapest el akar kerülni minden olyan lépést, amely nehézséget, feszültséget okozhat szövetséges szomszédaival. Mind ő, mind Jürgen Chro- bog, a külügyi hivatal szóvivője elutasította a sajtóban megjelent találgatásokat a magyar—nyugatnémet vízumkényszer állítólagos feloldásával kapcsolatban. Klein szerint ilyesmi most nem felel meg a tényeknek és a lehetőségeknek. Chrobog szintén szükségesnek tartotta megállapítani, hogy a vízumkényszer kérdése nem függ össze a menekültek problémájával, megszüntetése ebből a szempontból nem viszi előbbre a dolgokat. Olyan nyugatnémet útlevéllel akkor sem utazhatnak ki törvényszerűen Ausztriába, illetve az NSZK-ba, amelyből hiányzik a magyar beutazási p>e- csét. Másfelől az NSZK, bár tavaly is szóba került a vízumkényszer megszüntetésének kérdése, egyelőre csak vízumkönnyítéseket alkalmazhatott, mert köti a schengeni egyezmény. Ennek az 1985-ben kelt megállapx)- dásnak rajta kívül tagjai a Benelux-államok és Francia- ország. A megállapodás a felek között konzultációt irányoz elő olyan esetekre, amikor egyikük változtatást akar végrehajtani vízumügyekben. Magyarország vonatkozásában ezt a többiek ellenezték, noha Bonn az előremutató magyar változások elismeréseképpen készséget tanúsított volna — utalt rá Chrobog. • ------------------------------------------------------------------------------rG orbacsov és Reagan is esélyes a Nobel-békedfjra Az újvidéki Magyar Szó -ba n olvastuk : Ha ibolyát szed, meg se látom II, Mit mond a magyar határőr? Egy soproni idegenforgalmi hivatal -pénzváltójánál keletnémet márkát akar forintra cserélni. Kér, kérdez, közöl is egyben, meg hízeleg és udvarol is az üveg- kalitkában ülő szőkeségnek, akinek szemmel láthatóan imponál a szöveg. Az ilyenekre odaát azt mondják, hogy dumás gyerek. Megnyerő modora ellenére, ami a pénzváltást illeti, nem jár sikerrel, a hölgy egyre csak a fejét rázza: — Nem lehet, kérem, itt mi nem foglalkozunk ilyesmivel. Próbálja meg talán... — Ennyit megtakarított odakint? Akkor ott vagy olcsó■ a megélhetés, vagy jó napidíjat kapott... — szólítom meg. — ö, dehogy, nem járok én arrafelé, ezektől a szerencsétlenektől kaptam. Megmutattam nekik az utat, Mint a csillagok. Ennek fejében testálták rám a vagyonukat. Most meg mit kezdjek vele, a kutyának sem kell. De mondja, nem akar egy Wartburgot vagy Trabantot venni? Van Lada meg Skoda is. Maga mivel van? Alkatrészként is eladó. Ez a legutóbbi nem volt valami jó üzlet. De az a tegnapi! A nyugatnémet kra- p>ek 500 márkát fizetett fejenként a keletnémet rokonai átmenekítéséért. Én afé- le amatőr útvezető vagyok mostanában. Tudja, négyen voltak, egy egész család, ezek olyanok, mint a jól idomított kutyák, úgy hallgatnak az emberre, és azt teszik, amit mondok. Már át vannak, hál’ istennek. Na kell a Wartburg, vagy nem kell? Tudja, nekünk, itt papírproblémáink vannak, autó van, de nincs hozzá p>apír, amúgy meg mit kezdek vele. Na: 10 ezer vagy 500 márka és viheti. Affníg a farzsebébe gyömöszöli a maroknyi keletnémet márkát, és miközben kisétálunk az élettől p>ezsgő soproni utcákra, elárulom neki, hogy semmi szín alatt nem vagyok vevő a kocsikra, de akik itt hagyták, azoknak a sorsa fölöttébb érdekelne. — Nagyon szívesen elviszlek és összehozlak velük — fordítja most már tegezőre a szót. — A 'kempingben annyian vannak, mint égen a csillag. Ha akarod, kiviszlek a határra is. Van ott egy alföldi gyerek, nagyon rendes fiú, egy egész regényt mond neked tollba arról, hogy itt az utóbbi hetekben mi történik. Most is ő teljesít szolgálatot az őrségen. Mielőtt megindulunk Sopron belvárosából, a néhány kilométerre fekvő Magyarfalva felé, a határra, két dologban állapodunk meg. Elöl megy és követem, és hogy először a határőrt keressük meg, hogy néhány szót váltsak vele. — Hajts csak egyenesen, ott be, a kerítésen keresztül, át a kapun. Átgördülünk. A bontáson dolgozó katonák ránik se hederítenek: Amint később, az egyik tizedestől megtudom, az ő feladatuk „nem a Magyar Népköztársaság országhatárainak védelme, hanem a szögesdrót akadályok eltávolítása”, s hogy ilyenformán nem foglalkozhatnak és nem is foglalkoznak azokkal a pwlgári személyekkel, akik a határsávba jogosan, vagy jogtalanul be- lépxnek. Világos beszéd. — Ez itt, valamikor régen, valójában kishatárát- kelő volt — mondja újdonsült ismerősöm. — Ott, lejjebb, az osztrák oldal közvetlen közelében van egy savanyúvízforrás. Ha a magyar ember megszomjazott — így .mondja —, ivott belőle, megtöltötte a korsóját és távozott. A kutya sem ugatta, nemhogy a katonák szóltak volna hozzá. Aztán sötét idők jöttek, megépült ez az őrültség — mutat hátrafelé, lévén, hogy a drótkerítést már a hátunk mögött hagytuk. — Nem is akármiből, francia gyártmányú, import rozsdamentes huzalból készült. A hatvanas években kilométerenként egymillió forintjába került ez az országnak. A helybeliek még jól emlékeznek rá, hogy a túloldalon az osztrákok csoportba verődve, szájtátva nézték, hogy mit kerít ez a buta magyar. Nem akartak hinni a szemüknek. Zúzott kő pattog a kocsi kerekei alatt. Befelé, osztrák terület felé haladunk, már néhány száz métert megtettünk. Az út mentén cserjék, bokrok nőnek, a terep jól belátható, így több őrtorony is látszik, de valahogy üresen áll. Váratlanul egy kanyar után kis őrház bukkan fel. Itt az emberünk, akit keresünk. A motorzúgás hallatára a katona felkel ültéből és terp>eszállásban utunkat állja. Közöljük, mi járatban vagyunk. Kissé kínosan indul a beszélgetés. Látszik, nem tudja eldönteni, megmaradjon-e a hivatalos katonás hangvételnél, vagy útveze- tőm unszolására — akivel a jelekből ítélve valóban jó kapcsolatban áll — kötetlenül és közvetlenül beszélgessen velünk. Válaszai eleinte semmitmondóak és hivatalosak, amiben az égvilágon semmi különös nincs, hiszen mégiscsak egy ország államhatárának védelméről van szó. Végül aztán sikerül a bizalmába férkőzni. — Kutya nincs? — kérdezem a bódéval szembeni kutyaházra mutatva. — Nappal nincs, éjszaka szoktuk csak használni őket. — Hogy segítsenek a szökevények elfogásában? — Azért, hogy a segítségükkel' még inkább fokozzuk a Magyar Népköztársaság államhatárainak védelmét és biztonságát. — És ha történetesen én most megindulok arra lefelé az osztrák határ irányába, akkor maga mit tenne? — Felszólítanám, hogy álljon meg. — És -ha nem engedelmeskednék a felszólításnak? — Figyelmeztető lövéseket adnék le a levegőbe. — Rám lőne? — Nem valószínű. — Van éles tölténye? — Van. — És ha megállnék? — Akkor megkérdezném, mát keres itt. Most már egészen oldot- tan beszél: — Akkor megkérdezném, hogy mit keres errefelé, s ha azt mondaná, hogy ibolyát szed vagy gombószik, akkor meg sem látnám,’legfeljebb, ha túl szigorú lennék, akkor azt tanácsolnám, hogy szedje kicsit arrébb. — És ha én ijedtemben vagy túlzottan őszinte ember lévén azt mondanám, hogy át akarok szökni Ausztriába, akkor mi történne? — Erre is megvan a szabály, meglehetősen körülményes, és mi nem is szeretjük az ilyesmit. Akkor őrizetbe venném, bekísérném az őrszobába, jegyzőkönyvet vennék fal az esetről... — És azután mit kezdenének a szökevénnyel? Becsuknák? Hová? — Hát miután ezek a formaságok megtörténtek, megkérdeznénk, hogy éhes-e és lezuhanyozna-e. Megetetni és megfüröszteni természetesen meg kell1 őket. Ezért inkább, ha tehetem, nem látom meg a szökevényt, mert, ha elfogom és bekísérem, kifürdi a melegvizem és megeszi a kajám. Ez is világos beszéd. Még Vagy negyed órán át társai- gunk, majd újdonsült kalauzommal elindulunk a sátortábor felé, hogy olyanokkal találkozzunk, akiknek nem sikerült az első szökés vagy, akik csak most készülnek rá. (Folytatjuk) Dujkovics György FOLYADÉKKRISTÁLYOS ANYAGOK ADATBANKJA A hallei egyetemen 1987 vége óta egy olyan adatbank működik, amely mintegy 12 ezer folyadékkristályos anyagnak a sajátosságait és a rájuk vonatkozó szakiro- dalmt tárolja. (Századunk első három évtizedében a hallel egyetemen alapozták meg a folyadékkristályok vegytanát, s ma az NDK- ban ez az egyetem a központja eme — napjainkban nagyon sok célra felhasználható — anyagok kutatásának.) NÉGYEZER DOLLÁR EINSTEIN LEVELÉÉRT Albert Einstein egyoldalas levele 4 ezer dollárért keltei az USA-ban. A kézirat egy Whetsel nevű vegyész tulajdonát- képezte, aki annak idején Einsteinhez hasonlóan a Manhattan-terven dolgozott és a Princeton! Egyetemen találkozott a tudóssal. Egy bonyolult probléma megoldása során írásban kérte a nagy fizikus segítségét. Einstein azóta megsárgult válaszlevelét évtizedekig őrizte. A cég, amely az értékes írást megvásárolta, nem árulta el a szerencsés új tulajdonos nevét. ÉLŐ KÉPEK Maovskksvoam Andok-térség- beli város környékén a latin- amerikai művelődési és tudományos örökség tanulmányozásával foglalkozó kutatóközpont munkatársai szokatlan képsorokra leltek a várost övező falak maradványain. A képek egy ősi hagyomány, a Hold ünnepe alkalmával szokásos áldozathozatal mozzanatait ábrázolják. A tudósok megdöbbenten figyeltek fel arra, hogy a képek csupán apró részleteikben térnek el egymástól. E rejtély megfejtésére akkor jöttek rá, amikor egy terepjáróval haladtak el a fal mellett, és egylkflk váratlanul felfedezte, hogy a falfestmény alakjai „mozognak”, akárcsak a rajzfilmeken! Lehet, hogy ez volt az emberi civilizáció első rajzfilmje? Aztán többször is „megnézték” a mozgó képeket, és megállapították, hogy a ÍR km/órás sebesség a legmegfelelőbb a vizionáláshoz. Érdekes, hogy az Andokban Igavonó állatként használt lámák ügetés közben ugyanilyen sebességet érnek el. GYALOGLÁS Egy brit cipőipari vállalat szakemberei kísérleteket végeznek az emberi mozgással kapcsolatban. Kiderült, hogy száz évvel ezelőtt élete során az ember átlag 75 ezer kilométert tett meg. Napjainkban a fejlett tömegközlekedésnek köszönhetően egyre kevesebbet mozgunk, s életünk során csak 42 ezer kilométert teszünk meg gyalogszerrel. TALÄN van élet A MARSON! Az Antarktiszon a közelmúltban egy kisebb meteo- ritra bukkantak, amelynek alapján a tudósok arra következtetnek, hogy a Marson lehetséges az élet. A talált meteorit 7 kilogrammos, a Marsról már néhány ezer évvel ezelőtt levált, valószínűleg akkor érkezett a Földre. Eredeti állapotát csak azért tarthatta meg, mert mindeddig az Antarktiszon jégbefagyva állt. NÖVÉNYI ÉDESÍTŐ ANYAG Japánban egy paraguayi növény leveleiből a cukorrépából vagy cukornádból kinyert cukornál 300-szor édesebb anyagot vontak ki. Az új anyag sikerrel helyettesítheti a szintetikus szaha- rint. TURISTATENGERALATTJARÖ A finn hajóépítő telepek legújabb termékei: utasszállító tengeralattjárók. Számos nyugati, különösképpen nyugat-európai ország turisztikai hivatalai és központjai érdeklődéssel várják a finn hajőgyártók legújabb termékeit, hiszen forgal- muk-bevételeik növekedésére számíthatnak. A turisztikai célú víz alatti járművek szinte abszolút újdonságnak számítanak, hiszen a világon eddig alig 12 ilyen tengeralattjáró létezik. A finn gyártmányú turista-tengeralattjárók 46 személy szállítására lesznek alkalmasak. Az első finn utasszállító tengeralattjárót még az idén használatba veszik, egy lappföldi tó mélyén teszi majd meg az elad útját . NEM ERKÖLCSCSÖSZÖK A FRANCIÁK Egy nemrég megszervezett körkérdés eredményeiből ítélve a franciák nem erkölcscsőszök, sem pedig szőrszálhasogatók a politikusok magánéletét illetően. A megkérdezettek kétharmada ugyanis a mozgalmas szexuális életet élő, kalandokra hajlamos elnökjelöltre szavazott. Az 1000 megkérdezett közül csaknem 700 úgy véli, nincs rendjén, hogy a politikusok szeretőik miatt bukjanak meg, és 73 százalékuk helyesnek tartja a hagyományt, hogy a sajtó nem avatkozhat a politikusok magánéletébe. FIGYELEM, Áramszünet! Értesítjük: t. fogyasztóinkat, hogy karbantartási munkák miatt áramszünetet tartunk. 1389. augusztus 31-én 6-tól 16 óráig. Békéscsabán : a Toldi utcai lakótelepen, a Mikes utcában. az Orosházi út Bessenyei u. —Táncsics u. közötti szakaszán, valamint a Gyár utca Orosházi út —Lajta u. közötti szakaszán. a Hajnóczy utcában és a Fiumei utcában, az Orosházi úttól 78. sz.-ig. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni, azok érintése életveszélyes és TILOS ! Démász Kirendeltség, Békéscsaba A Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat felsőfokú végzettségű beruházási előadót, valamint felsőfokú külkereskedelmi áruforgalmi szakvizsgával, továbbá egy nyugati idegen nyelvből középfokú nyelvvizsgával rendelkező külkereskedelmi ttgyintéztft keres felvételre Jelentkezni lehet a vállalati személyzeti vezetőnél, Békéscsaba, Sallai u. 34. sz. alatt.