Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-31 / 205. szám
1989. augusztus 31, csütörtök © IgUilUkfiM Csak ne kelljen bevonulni? Két fiatalember öngyilkossággal fenyegetőzik A szó szoros értelmében vérfagyasztó hír jutott el tegnap kora délben a. szerkesztőségünkbe. Ezerint megyénk valamelyik településén egy fiatalember felmászott egy magas fára, nyakába kötelet tett, amelynek másik végét egy erős ághoz kötötte. Azzal fenyegetőzött, hogy ha bárki a közelébe megy, akkor a mélybe veti magát. Mindezt azért csinálta, hogy tiltakozzon a számára postázott katonai behívó ellen. A hír 'így folytatódott: a fiatalember a gyulai kórház pszichiátriai osztályán található meg jelenleg... Délután három órakor megkerestük dr. Vincze Gábort, a gyulai megyei korház egyik pszichiátriai osztályának főorvosát. A következőt mondta lapunknak: — Pénteken Békéscsabáról valóban beutaltak osztályunkra egy 21 éves fiatalembert, aki szombaton fel is keresett bennünket. K. Z. azóta nálunk van kivizsgáláson. Azért utalták be, mert öngyilkossággal fenyegetőzött, ha a behívójának megfelelően be kell vonulnia. Ellenben semmiféle kötélről nincs információnk. Ezután a Békés Megyei Hadkiegészítési és Terület- védelmi Parancsnoksághoz fordultunk. Az egyik illetékes vezetőtől megtudtuk: ez egy másik eset! Augusztus 30-án — tehát tegnap — reggel 9 órakor Vésztőn egy fiatalember mászott fel egy tízméteres fenyőfára, kezében kötéllel, és öngyilkossággal fenyegetőzött, mert katonának akarják vinni. Beszélgetésünk idején valószínűen útban van a gyulai kórház felé. Nem tehettünk mást, újra a gyulai kórházhoz fordultunk. Kiderült, hogy a vésztői B. J. mentővel már megérkezett, de ő a másik pszichiátriai osztályon fekszik. Személyesen nem tudtunk vele beszélni, mert az injekció hatására aludt, de az osztályvezető főorvos tájékoztatta lapunkat az általuk addig megismertekről. Eszerint B. J.-nek augusztus 30-án kellett volna bevonulnia. Édesanyjával ketten élnek, saját földjükön gazdálkodnak. Nagyon szoros a kapcsolat köztük. A fiú elmondása szerint semmiképpen sem akarja édesanyját egyedül hagyni. Egyébként soha nem tudott igazán beilleszkedni a közösségbe. Az öngyilkossági fenyegetőzés után a körzeti orvos hivatalból utálba be a kórházba, ahová háromnegyed négykor érkeztek meg. Nos, ennyit mondanak a lények. Az utóbbi hetekben sajnos sok olyan esetről adtunk hírt, amikor — ilyen vagy olyan okok miatt — környezetünkből többen ön- gyilkossággal fenyegetőztek, céljaik elérése érdekében. Leírtuk már, és most sem tehetünk mást, mint hogy megismételjük: ilyen felelőtlen magatartással egyszerűen nem lehet az emberi problémákat megoldani. A zsarolásnak ez a módja — immáron divatossá vált fajtája — erkölcsileg sem válthatja ki a kívánt hatást. (Lovász) Ingajáratban a határon Az emberi nyomorúság vámszedői mindig felbukkannak, ott és akkor, amikor úgy tudják, érzik, hogy eljött az idejük... Napjainkban sem ér véget a kényszerű menekülés, Romániából. Sőt! Tudjuk és tudják azok is, akik kihasználhatják ezt a szomorú tényt. Lévai Tibor, 22 éves román állampolgár ez év június 13-án illegálisan érkezett megyénkbe, ahol letelepedési engedélyt kért. Akkor „becsületesen” elmondta, hogy éppen börtönből szabadult, ahol másfél évet húzott le lopás bűntettéért. Nincs szakképzettsége, nem ért semmihez — közölte —, talán, mint segédmunkás helyezkedne el. Kapott is munkát, de meg sem melegedett a munkahelyén, pár hét múltán már fel is mondott, hogy máshol próbáljon szerencsét. Hogy milyennek tartották munkatársai? Azt most ne firtassuk. Tény azonban, hogy két és féil hónapos itt-tartózkodása során többször visszatért önként elhagyott hazájába. Félreértés ne essék, nem azért, mert visszavágyott. Hazaruccanásainak prózaibb okai voltak. Rájött, hogy honfitársainak segítséget nyújthat ahhoz, hogy a határon baj nélkül átjussanak. Ezt a segítséget nem nevezhetjük emberbarátinak. Fejenként ugyanis ezer nyugatnémet márkát, vagy egy bizonyos mennyiségű aranyat kért a szolgálataiért. Sikerült is többeket baj nélkül átkalauzolnia a határon... Így történt ez augusztus 7-én is, amikor az egyik átszöktetett pácienstől két pár fülbevalót és két aranygyűrűt kapott. Aludt erre a kalandra és rádöbbent, a fiatal hölgytől (akinek Nyu- gat-Németországban élnek a rokonai) még márkát is kaphat, ha ügyeskedik és kellően megfélemlíti. Hol telefonon, hol személyesen kereste meg „áldozatát”, akitől 500 márkát követelt még, kihangsúlyozva, hogy ha jót akar, akkor megszerzi és átadja neki a pénzt... A fiatal hölgy tartotta magát a korábbi alkuhoz. Egyébként sem tudta volna a megadott határidőre megszerezni a márkát. Nem volt más megoldás: a rendőrséghez fordult segítségért. A márka átadásának végső határideje augusztus 29-e volt. Lévai Tibor nem tudta, hogy ezen az utolsó találkozón „nemkívánatos személyek” is részt vesznek majd. A hölgy valahonnan kölcsönkért 300 márkát, azzal, hogy lealkudja az 500-at. Így várta Lévait a megbeszélt helyen. Ezek után már filmszerűen peregtek ' az események. Résen volt a fotós és a nyomozó egyaránt. Amikor Lévai átvette a rendőrség által megjelölt nyugatnémet márkát, a rendőrök őrizetbe vették a zsarolót, embercsempészés alapos gyanúja miatt. Lévai nem tagadott. Lakat alatt várja további sorsát. B. y. Az osztrák—NSZK PKL cég az élelmiszeriparban csúcstechnológiának számító új ivóié— töltő és -csomagoló gépsorát helyezték üzembe a Debreceni Tartósítóipari Kombinát hatvani konzervgyárában. A gyártósor bővítésével, a töltő- és a csomagolósoron kilenc- fajta tartósítószer-mentes ivólevet készítenek Fotó: H. Szabó Sándor Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások Gyulai meghívás a pápának - KlOSZ-kezdeményezés - Politikai nézet, pártállás Dr. Szepesvári Elemértől, a gyulai megyei kórház főigazgató főorvosától levélmásolatot kaptunk. Az eredeti levél címzettje II. János Pál pápa, s íme a levél tartalma: „Szentatya! Ml, gyulai polgárok és a velünk egyetértő honfitársak lelkiismereti okból különbözőségeink ellenére is egy akarattal hívjuk önt Gyula városába az 1991-ben sorra kerülő magyarországi látogatásakor. A vértanúhalált halt győri püspök, Apor Vilmos 23 éven át dolgozott Itt plébánosként, ahol a Tiszántúl egyetlen, helyreállított barokk kálváriájának fölszentelése és Kelet-Magyaror- szág népének fölkarolása az ön szolgálatában megindítana lelkeket, s szelíden bontana le külső és belső határokat, amelyek természetellenesen választanak most szét bennünket, nem egyszer már-már fizikai létét is veszélyeztetve testvéreinknek. Hisszük, hogy hívásunk nyomán útja felénk Is vezérlődlk, és munkáját áldás kíséri. (A gyulai polgárok es honfitársaik.!” Az Igazgató főorvos kéri, hogy mindazok, akik szeretnék, hogy Gyulára látogasson a pápa, aláírásukkal tegyék nyomatékosabbá e meghívást. Az aláírásokat — melyen név és lakcím olvashatóan szerepeljen — kötetbe kötik, s a meghívó levéllel együtt küldik el II. János Pálnak. Az aláírásokat A/4 méretű fehér géppapíron kérik elvinni Gyulára, a megyei kórház portájára, vagy postán elküldeni október 30-ig az alábbi címre: Dr. Szepesvári Elemér főigazgató főorvos, Pándy Kálmán Megyei Kórház, Gyula, Pf. 46. 5701. * * * A Kiosz új vezetése széles körű előkészítő munkával készül a kormánnyal történő találkozóra. Ezért a Kiosz kezdeményezésére Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter a napokban fogadta Kurucz Zsigmond elnököt és Flsher Pál főtitkárt. A Kiosz vezetői hangsúlyozr- ták, hogy sem a jelenlegi, sem a készülő szabályozók nem serkentik a vállalkozásokat, gyakori változtatásuk pedig csak növeli « a kisiparosok bizonytalanságát. Ezért a munkamegbeszélésen különös hangsúlyt kapott az egyéni magánvállalkozói törvény bevezetésével kapcsolatos vitás kérdések rendezése. Jó néhány jogszabály nem kellően átgondolt és össze nem hangolt működése pedig egyenesen csődbe juttatja a vállalkozókat. így például az átalakulási törvény a kisiparosok, magánkereskedők 98-99 százalékát — mivel az SZJA alá tartoznak — nem teszi érdekeltté a társaságokká történő átalakulásban. Ehhez ugyanis az iparukat meg kellene t szüntetni, egész ipari vagyonuk adózás alá esik, és csak ezután kezdhetnek más vállalkozásba. Kulcsár Kálmán miniszter azt kérte a Kiosz vezetőitől, hogy jelöljék meg mindazokat a jogszabályokat, amelyek a vállalkozások fejlődését összhatásukban és külön-külön is akadályozzák. (OS) * * * A Sajtószakszervezet titkári tanácsa augusztus 30-i ülésén megvitatta a sajtó átalakítási, illetve átalakulási folyamata során kialakult helyzetet. Megállapította, hogy a tájékoztatási törvény előkészítése a vártnál lassabban halad. Így nincs rendező elvként használható egységes szemléletű Jogszabály. Azért, hogy ebben az időszakban se érhesse semmilyen joghátrány a dolgozókat, a Sajtószakszervezet kinyilvánítja álláspontját, amely szerint a sajtó területén senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés politikai nézete, pártállása miatt. Ezt az álláspontot érvényesíteni kívánja a jelenlegi MSZMP-lapok, Illetve a szerveződő [pártok lapjai esetében is. (OS) Vita a szövetkezeti érdekképviseleti szervezet kialakításárél Beszélgetés a megyei Teszüv titkárával A mezőgazdasági szövetkezetek érdekképviselete a magyar gazdasági reformmal együtt született meg, 1967-ben. Akkor jött létre a TOT és a területi megyei szövetségek hálózata. Ez utóbbi szervezet önkéntes alapon szerveződött és önfenntartó volt. A kezdeti időszakban komoly eredményei is jelentkeztek, ami a szövetkezetek gyors fejlődésében, önálló gazdálkodásának megteremtésében fejeződött ki. De később, ahogy az országos reform- folyamatok lefékeződtek, úgy simult hozzá az érdekképviselet munkája is az adott intézményrendszerhez. A nyolcvanas évek közepén a mezőgazdaság és így a szövetkezetek helyzete tragikussá váll, főleg az aszály sújtotta területeken. Beszűkült a mozgástér, nehezedtek a gazdálkodás feltételei. Erős igény jelentkezett az érdekképviseleti munkával szemben. Ez fejeződött ki az 1989-es februári szövetkezeti konferencián, amelynek ösz- szehívását a Békés megyei szövetség kezdeményezte, még a múlt év szeptemberében. A tanácskozáson döntöttek arról, hogy meg kell újítani a szövetkezeteket, illetve ki kell bővíteni az eddigi érdekképviseletet a mezőgazdaság érdekképviseletével. Hiszen az ágazat háttérbe szorult a hazai gazdaságban. Ezért bizottságod hoztak létre azzal a feladattal, hogy dolgozza ki az érdekképviselet forinai és tartalmi megújítását. Az alapszabály-tervezet elkészült, amelyről ma társadalmi vita folyik. Erről a dokumentumról kérdeztük Győrfi Károlyt, a Békés Megyei Teszöv titkárát: — Véget értek a körzeti tanácskozások, ahol mintegy 90 tagüzem vett részt. Milyen vélemény alakult ki az országos érdekképviseleti bizottság alapszabály-tervezetéről? — Elég sok kritikát kapott a központi anyag. Legnagyobb hibája, hogy megpróbál mindenféle igényt — kompromisszumok nélkül — kielégíteni. A tervezet szerint, a jövendő szervezet a politikai, a társadalmi, az anyagi természetű érdekeket kollektívák és egyének számára egyaránt megpróbálja képviselni. Ügy véljük: mindent egyetlen szervezet nem képes megoldani. Természetesen, a tervezetben tükröződnek mindazok a problémák, amelyek az ország mezőgazdáságában és szövetkezeti mozgalmában fellelhetők. Szép lenne ilyen átfogó „védelmi” egységet felépíteni, de lehetetlen. S mivel minden igényt meg akar jelentetni, ezért ellentmondásos is a kiadott vitaanyag. A konferencián határozottan kifejezésre jutott az a gondolat, hogy az országos szervezet az újonnan alakuló megyei szövetségek szövetségeként jöjjön létre. Ez a kiadvány bevezetőjében megfogalmazódik ugyan, de később (amikor már külön tagsági viszonyról és külön hozzájárulási díjról beszél) már egy önálló tagsággal rendelkező szervezetet ír le. Viszont a megyében sokan az elképzelés megvalósításában a korábbi TOT-nak egy más név alatti átmentését vélik felfedezni, mert túlhangsúlyozzák a tervezetben a folyamatosságot. — önöknek vannak-e javaslataik arra, hogyan lehet a szövetkezetek érdekeit hatékonyabban érvényesíteni? — Mi egy föderatív elveken nyugvó érdekképviseletet tudunk elképzelni, megyei és országos szinten is. Ügy gondoljuk, olyan szervezetre van szükség, amelyik a sokféle gazdasági szektor érdekeinek összefogását biztosítja. Ebben az ágazatban rengeteg, ugyanazt a terméket előállító egység van. Erős a belső konkurencia. Például a piacon a magántermelő mellett jelen van a mezőgazdasági kombinát is. Más ágazatokhoz képes ez bizonyos hátrányokkal jár. Biztosítani kívánjuk a létrehozandó szervezeten belül az önálló szerveződés lehetőségét , a szövetkezeteknek és minden más szektornak. Az általunk elképzelt érdekképviseleti modellben csak a közösen kialakított érdekek képviseletére van lehetőség. A megyei szervezet az önálló ágazatok, szektorok szövetségeként működne. Az országos érdekképviselet legyen az ilyen típusú megyei szövetségek szövetsége. — A megye szövetkezeteinek milyen igényei vannak saját érdekképviseletükkel szemben?' Mi a véleményük a gazdasági kamaráról? — A magyar gazdasági kamara rövid ideje létezik. Békés megyében a mező- gazdasági üzemek nagy többsége nem tagja a testületnek. Nem ismerik a tevékenységét. A körzeti tanácskozásokon igényelték egy erős megyei érdekképviseleti szervezet alakítását Fontos, hogy bürokráciától mentes, kis apparátussal működő, szolgáltató jellegű legyen, összetételében a szövetkezeti tagokra és a vállalkozások kollektív tagságára épüljön. A mi üzemeink nem akarnak semmilyen országos „vízfejnek” az eltartói lenni. — Eddig a szövetkezeti törvény szabályozta az érdekképviseleti munkát. Hogyan lehet általános mező- gazdasági érdekeket képviselni e törvény alapján? — Nagyon nehezen. A régi szabályozók mellett szinte sehogyan. Az élet, a gyakorlat túlhaladta a szövetkezeti törvényt. Már két évvel ezelőtt is volt szó az érdekképviseleti törvény megalkotásáról, de a mai napig nincs ilyen. Államilag kell a működési feltételeket garantálni. A mostani törekvéseink, ha úgy tetszik, törvénytelenek, mert jogszabályellenesek. — Milyen viszonyt akarnak kialakítani a politikai pártokkal? — Erre nehéz válaszolni, mert mi anyagi érdekeket képviselő szervezetet kívánunk létrehozni. Nekünk pártállástól függetlenül kell a termelőket tömöríteni. A politikai képviseletet rábízzuk a pártokra. Szándékaink szerint a vállalkozási típusú érdekvédelmet részesítjük előnyben. Ebben a kérdésben azonban még nincs egyetértés. Biztosan vannak, akik másképp gondolkodnak. De a lényeg talán az, hogy a megyék szabadon dönthessék el, milyen szövetkezeti érdekképviseletet akarnak. Papp János
