Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-31 / 205. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. AUGUSZTUS 31.. CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM Mai számunkból: Lebukott ar „aranyos” embercsempész (3. oldal) Gyulai meghívás a pápának (3. oldal) Göndöcs-szobor a raktár fala mellett (4. oldal) Lecke (5. oldal) Lezárják a tiszaugi hidat (6. oldal) Bemutatkoztak az MSZMP békéscsabai kiildöttjelöltjei Új emberek kellenek Mint ahogy szombati számunkban hírül adtuk, a kongresszusi jelölőgyűléseket követően Ismertté vált annak a 24 békéscsabai párttagnak a neve, akik közül az alapszervezetek augusztus 30-án' és 31-én megválasztják a város tíz kongresszusi küldöttjét. Nos, augusztus 29-én, kedden a jelöltek az ifjúsági és úttörőbázban ta­lálkoztak a párttag érdeklődőkkel. A 24 küldöttjeiéit közül 21 jelent meg a talál­kozón. R Ribánszky-féle platform komolytalan és demagóg A bemutatkozó gyűlést le­vezető Pocsainé Fábián Mag­dolna először egyenként be­mutatta a küldöttjelölteket, majd felkérte a jelenlevőket arra, hogy tegyenek fel kér­déseket. Az első, rögtön a pártszakadás lehetőségét fir­tató kérdésre válaszolva dr. Simon Imre elmondta, hogy ma nehéz ugyan felbecsülni az erőviszonyokat, de — a kibontakozás, a békés átme­net érdekében — szükség- szerű a pártszakadás. Így mindenki el tudná dönteni, hogy melyik irányzathoz csatlakozzon, Dr. Forrai Jó­zsef álláspontja szerint vi­szont még nem léteznek olyan tiszta, világos progra­mok, melyek alapján meg­különböztethetőek lennének a politikai erők. A program alapján ki kell alakítani egy erős reformpártot, melyből ki-ki tetszése szerint kivál­hat, vagy amelyben éppen bentmaradhat. Hosszabb tá­von kívánatos egy lenini tí­pusú kommunista és egy re- formszociali sta pártra való szétválás. A Ribánszky-féle platform nevetséges, komoly­talan és demagóg. Győrfi Károly és Kozák Ferenc álláspontja szerint nem pártszakadásra van szükség, hanem a párt új­jászervezésére. Tanulni kell a múlt hibáiból, meg kell adni mindenkinek a lehető­séget arra, hogy saját ma­ga döntsön. Trézing Gábor biztosra vette, hogy a kong­resszuson reformpárti áttö­rés lesz, mely után a másik oldal rövid időn belül le­morzsolódik. Pintér Lajos viszont arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a pártszaka­dás már realitás. A kisebb­ség még tenni akar valamit, a többség — bár még a pár­ton belül van — már nem csinál semmit. II jelenlegi elit hatalmi monopóliumát meg kell törni A következő hozzászóló azt fejtegette: nem arról kel­lene vitatkozni, hogy lesz-e pártszakadás a kongresszu­son, hanem a mai magyar valóságra építkező program révén az MSZMP-t fel kel­lene készíteni a választások­ra. Kutas Gyula a politikai egyeztető tárgyalásokon meg­született eredményre utalva kijelentette: nem az a lé­nyeges, hogy hol van a tag­könyv, hanem az, hogy hol folyik a politikai munka. A munkahelyeken nincs szük­ség a pártszervezetekre; az egy munkahelyen dolgozó párttagok a jövőben a szak- szervezeten keresztül képvi­selhetik érdekeiket. Hideg András megjegyzése szerint ez a lépés elkerülhetetlen volt, de ezzel fegyütt hiba lenne abban bízni, hogy a párt a választásokon abszo­lút többséget szerez. Kinek a pártja akar len­ni az MSZMP? — hangzott a következő kérdés. A kül­döttjelöltek véleménye meg­oszlott arról, hogy szüksé­ges-e a politikai program­nak ágazati érdekéket is megfogalmazni. Győrfi Ká­roly például azt nehezmé­nyezte, hogy a programter­vezetben egy szó sem esik a mezőgazdaságról ; Kutas Gyula pedig súlyos hibának tartaná, ha az MSZMP nem használná ki a Fehér Lajos- féle, 1959 és 1962 között vég­bemenő átszervezés eredmé­nyeit. Hideg Gábor viszont éppen azt tartotta a prog­ramtervezet érdemének, hogy nem szerepelnek benne kü- lön-külön az ágazatok. Ha majd kialakul az egységes, demokratikus módon politi­záló párt, akkor kell a szak­embereknek kidolgozniuk a részleteket, így többek kö­zött az agrártéziseket is. Forrai József mindezekhez hozzátette: nem ágazati szemlélettel kell a kongresz- szusra menni, elsősorban a kisemberek, a bérből és fi­zetésből élők érdekeit kell képviselnie az MSZMP-nek. Hogy ez a cél megvalósul­jon, ahhoz a jelenlegi elit hatalmi monopóliumát is meg kell törni. Létkérdés a választások mielőbbi megtartása Az egyik nyugdíjas párt­tag arra kérte a majd meg­választott „tizeket”, hogy a kongresszuson kardoskodja­nak a párt munkásjellegé­nek erősítése mellett, de Bé­kés megye „éléskamra” mi­voltát se felejtsék el. A je­lenlegi helyzettel kapcsolatos kérdésre válaszolva dr. Ár- pási Zoltán elmondta: min­denekelőtt a párt sorait kell rendezni. Ha ugyanis a de­cemberi parlamenti válasz­tásokon nem kap relatív többséget, akkor kdsizámit- hatatlan lesz az események menete. Abbéli reményét is kifejezte, hogy a pártkong­resszust követően a Békés Megyei Népújságnál dolgo­zók helyzete könnyebb lesz. Egyúttal megjegyezte: ,.Sok­szor a magunk felfogása és tisztessége az egyetlen tájo­ló számunkra. Egyébként osztom Soltész Istvánnak, a Magyar Nemzet főszerkesz- tőjénék véleményét: „Egy lap álláspontját leginkább a benne közölt publicisztikák tükrözzék. Hiszem, hogy ezek alapján lapunk irányvonala is világos.” A párt nevének esetleges megváltoztatásával kapcso­latban többen úgy foglaltak állást, hogyha mégis sor ke­rülne rá, az ne jelentse csu­pán a cégtábla kicserélését. Uhrin Erzsébet külön is ki­emelte, hogy elkerülhetetlen a konkrét, személyeket érin­tő felelősség megállapítása. Feltette a kérdést: kinek az ■érdekeit képviselte eddig ez a párt, ha idejutott az or­szág? Üj emberek kellenek. A Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat egyik dolgozója ezt követően arra kérte a küldöttjelölteket, hogy beszéljenek a fővonal­ról is, vagyis arról, hogy a gazdaság melyik szektorát képviselik. A beosztottakat ugyanis egy dolog érdekli; a megélhetés. Dr. Cserei Pál mélységesen egyetértett ez­zel, de megjegyezte, hogy a jelöltek eddig a feltett kér­désekre válaszoltak, nem programbeszédüket elemez­ték. Hideg András és Simon Imre egybehangzó hozzászó­lása szerint a szocialista és szociáldemokrata értékek meghatározzák a szükséges tennivalókat. Mindehhez Ár- pási Zoltán hozzáfűzte: ne legyenek illúzióink; az or­szág a teljes gazdasági ösz- szeomlás szélén áll. Létkér­dés a választások mielőbbi megtartása és az erős, legi­tim kormányzat létrejötte. Ez a bizonytalan helyzet senkinek sem jó, jelenleg a Nyugat is tartózkodik a ma­gyarországi tőkebefekteté­sektől. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: ha a párt négy-ötfelé szakad szét, az jó néhány évtizedre a mozgalom halálát is jelent­heti. A csaknem három óra hosszat tartó bemutatkozó gyűlés végéin aktuális kér­désekről esett szó. Az MSZMP Next 2000 Kft.-jé- vel kapcsolatban például Hideg András jellemzőnek tartotta azt, hogy egyesek éppen a párt üdülőit akar­ják megmenteni. D. L.—K. N. T. MSZMP- és parlamenti tanácskozások „Visszakczik” a SZOT? Ülést tartottak szerdán azok az országgyűlési kép­viselők, akik a Magyar Szo­cialista Munkáspárt tagjai. A képviselők az MSZMP KB székházában Pozsgay Imré­nek, az MSZMP elnöksége tagjának tájékoztatása alap­ján megvitatták a háromol­dalú politikai egyeztető tár­gyalások eddigi tapasztala­tait. A tanácskozás résztve­vői ezután Békési László pénzügyminiszter előadását hallgatták meg az ország gazdasági helyzetéről. * * * Dr. Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének ve­zetésével szerdán tanácskoz­tak a parlament állandó bi­zottságainak elnökei, vala­mint a megyei képviselőcso­portok vezetői a szeptember 26-án kezdődő ülésszak elő­készületeiről. A már ismert napirendi pontok közül a ■parlament tisztségviselői tá­jékoztatást hallgattak meg dr. Túrós András belügymi­niszter-helyettestől a ki- és bevándorlásról, a külföldi utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslatról. Dr. Jakus Tamás igazságügyi mi­nisztériumi főosztályvezető a büntetőeljárási törvény mó­dosításáról és a Btk. módo­sításáról szólt. A Legfőbb Állami Számvevőszék felál­lításáról szóló törvényjavas­latot Puskás Sándor, a terv­és költségvetési bizottság el­nöke ismertette. Dr. Kilényi Géza igazságügyminiszter­helyettes arról beszélt, hogy a kormány a most folyó há­romoldalú politikai egyezte­tő tárgyalások eredménye­ként várhatóan benyújtja a politikai pártokról, az alkot­mány módosításáról és a vá­lasztójogi törvényről szóló törvényjavaslatokat, élve a kormány számára biztosított sürgősségi kérelemmel. Dr. Szűrös Mátyás emlé­keztetett arra, hogy a politi­kai egyeztető tárgyalásokon az úgynevezett sarkalatos törvényekről, amelyek a leen­dő demokrácia alaptörvényei lesznek, ma még élénk vita folyik, ezért annak érdeké­ben, hogy a képviselők meg­alapozottan felkészüljenek a törvényjavaslatok vitájára, megismerhessék választóik véleményét, elképzelhetőnek tartja, hogy a szeptemberi ülésszakot két menetben bo­nyolítja le az Országgyűlés. * * * A SZOT elnöksége fel­függeszti tárgyalóküldöttsé­ge további részvételét a há­romoldalú politikai egyezte­tő tárgyalásokon, s azzal a javaslattal fordul a SZOT jövő hét szerdára összehí­vott plenáris üléséhez, hogy a küldöttség meghatalmazá­sát véglegesen vonja vissza — tolmácsolta a SZOT el­nökségének állásfoglalását Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára szerdán dél­után a Parlamentben a kö­zépszintű politikai egyezte­tő tárgyalások elején. A nyi­latkozat egyebek közt rámu­tat, hogy a szakszervezetek számára meghatározó fon­tosságú gazdasági tárgyalá­sok nem haladtak túl a szak­értői viták szintjén, vala­mint azt is megállapítja, hogy a politikai tárgyalások egyre nyilvánvalóbban kizá­rólagosan pártközi fórum­má válnak. Az MSZMP delegációjának vezetője. Pozsgay Imre őszin­te sajnálatát fejezte ki a SZOT lépése miatt, s annak a reményének adott hangot, hogy a döntés nem végle­ges. Ezt követően bejelen­tette, hogy az MSZMP kül­döttsége a munkahelyi párt­szervezetek működésével kapcsolatban a Központi Bi­zottsághoz folyamodott meg­erősítésért, s ezért kérte, hogy erről csak a iövő hé­ten folytassák a tárgyaláso­kat. Az Ellenzéki Kerékasz­tal küldöttségének vezetője. Varga Csaba kijelentette, hogy az EKA megérti a problémát, s hozzájárul a halasztáshoz. Az alkotmánymódosítás­ról, a köztársasági elnöki in­tézményről, valamint az al­kotmánybíróságról szóló kér­dések is szerepeltek a teg­napi tárgyalások programjá­ban. A lapok tették színessé a mérkőzést Rába ETO—Békéscsabai Előre Spartacus 2-0 (1-0) NB I-es labdarúgó-mérkőzés. Győr, 5500 néző. V.: Szabó B. (Szabó J., Nagy II. J.). RAba-ETO: Boros — Turbék, Hlagyvik, Pecslcs — Urbányl (Kiss Zs., S3, p.), Bücs, Somogyi, Bordás — Handel, Mörtel, Haj­szán (Sallöi, 79. p.). Edző: Pecze Károly. BÉKÉSCSABA: Gulyás — Szenti, Fabulya, Major S., Ottlakán — Mracskó, Csató (Pásztor, 56. p.), Csanálosi, Horváth — Miklya, Takó (Major L., 62. p.). Edző: Vígh Tibor. Gólszerző: Handel (10. p.), Hlagyvik, 11-esből (81. p.). Sárga lap: Csató (10. p.), Turbék (29. p.), Ottlakán (66. p.). Kiállítva: Mracskó (81. p.), Somogyi (87. p.). Szögletarány: 7:5 (4:3) a Rába-ETO javára. A mérkőzés előtt ketten jubiláltak, Szabó Béla, já­tékvezető 75., egyben utolsó NB I-es találkozój áit vezet­te, míg a békéscsabaiaknál pályára lépett első NB I-es találkozóján a Martfűről igazolt Major Sándor. Szeles időben, a csúszós pályán az eddig nyeretlen Rába-ETO támadólag lé­pett. fel. A 4. percben So­mogyit talpalták le a csabai védők, de a szabadrúgást a sértett csúnyán fölé lőtte. Továbbra it támadott az ETO, és a 10. percben Mör­tel a védők gyűrűjében re­mekül vette le a labdát, fordulásból lőtt, ekkor még Gulyás bravúrral hárított, de a kipattanó labdát a jól érkező Handel a .kapuba he­lyezte, 1—0. Nem sokat kellett várni az újabb győri lehetőségre. A 14. percben Urbányit sza­bálytalanul szerelték a ven­dég védők, a 25 méteres Hajszán-szabadrúgást Gu­lyás kapus a levegőben úsz­va hárította. A 29. percben jutottak el először a győri kapuig a viharsarkiak. Tur­bók hibáját követően Hor­váth törhetett kapura, de a védő utolérte, és a 16-os vonal előtt lerántotta. A szabadrúgásból nem alakult ki helyzet. Ekkor már bát­rabban támadott a békés­csabai gárda és ennek ered­ménye: a 35. percben Gsató remek szólóját követően, tiszta helyzetben gyatrán mailé lőtt. FORDULÁS UTÄN sokáig a cserék jelentettek ese­ményt. Az első helyzet a 62. percben alakult ki, amikor Mracskó egy jó indítással kapura tört, de lövését Bo­ros jó érzékkel hárította. Az utolsó 10 percben nemcsak a szél ereje, de a játék is viharos lett. A 80. percben Bordás viharzott el a bal szélen, beadását Sallói fejel­te kapura, Gulyás azonban bravúrosan védett. A mér­kőzés legszebb jelenete után, a 82. percben újra a csere­ként beállt Sallóié volt a fő­szerep. A védők közül ki­törő középpályást Gulyás a 16-oson "belül elkaszálta. Mi­közben a játékosok 11-eshez készülődtek, a reklamáló Mracskót kiállította a játék­vezető. A büntetőt végül Hlagyvik biztosan értékesí­tette, 2—0. Az utolsó percekben saj­nos, eldurvult a játék, s egy ilyen esemény után Somo­gyinak is piros lapot muta­tott föl a játékvezető. összegzésként elmondható, hogy a közepes iramú, de gyenge színvonalú mérkőzé­sen a Békéscsaba egy gyen­gén játszó Rába ETO-tól szenvedett balszerencsés ve­reséget. A viharsarkiak fél óra elteltével érezték meg, hogy lehet keresnivalójuk a Rába partján. Elsősorban a győri védők hibájából hely­zeteket is teremtettek, de ezeket nem tudták értékesí­teni. Jó: Boros, Mörtel, Bücs, ill. Gulyás, Horváth. Nyilatkozatok. Pecze Ká­roly: — A mélyen védekező és nem is rosszul játszó el­lenféllel szemben úgy ér­zem, türelmes játékunk hoz­ta meg a sikert. Nem lát­ványosan, hanem célratörően futballoztunk. Vígh Tibor: — Sajnos, ezen a mérkőzé­sen nem a fcxné volt a' fő­szerep. pedig mindkét csa­pat jobban járt volna, ha a játékkal törődik. Horváth Attila TOVÁBBI EREDMÉNYEK Pécs—Videoton 4—0 (3—0) Tatabánya—Honvéd 0—1 (0—1) Veszprém—Csepel 0—0 Vác—Debrecen 2—1 (l—0) FTC—Haladás 3—1 (2—1) MTK-VM—Siófok 2—0 (2—0) Vasas—Ü. Dózsa 0—2 (0-1) (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents