Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-30 / 204. szám
IgmUkfiM1989. augusztus 30., szerda Tervpályázat a világkiállítás lehetséges helyszíneire Az 1995-ös Budapest— Bécs világkiállítás lehetséges helyszíneire kiírt terv- pályázat céljairól tájékoztatták kedden a fővárosban a sajtó képviselőit. A meghirdetők: a világkiállítás előkészítő bizottsága, a Közlekedése, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium, valamint a Fővárosi Tanács képviselői elmondták: gyorsítani kell az előkészületeket. Ha a közeljövőben a magyar parlament is amellett dönt,- hogy otthont adunk ennek az eseménynek, s a nemzetközi szervezettől is megkapja hazánk a rendezés jogát, nem lehet behozhatatlan lemaradásban a tervezés, a szervezés. A parlament pontos, részletes elemzéseket kér döntéséhez a szaktárcáktól, intézményektől, a kormánytól arra vonatkozóan, mennyibe kerülne a kiállítás a költségvetésnek, illetve mennyiben lehet számítani a vállalkozókra. A tájékoztatón elhangzott: a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium olyan törvényjavaslatot készít elő, amely a nemzetközi gyakorlattal megegyezően szabályozná, hogy a nagy értékű helyi beruházások hasznából az ország más települései Is részesedjenek. Az elemzéseket, javaslatokat elsősorban az alapos előkészítő munkával kiválasztott négy helyszínre — így Dél-Budapestre, Aquincum- ra, Kőbánya-Vásárvárosra, Gazdagrétre — kérik a pályázóktól. Kétmillió forintot szánnak a díjazásra, s olyan résztanulmányokat — részletes rendezési, beépítési javaslatokat, látványterveket — is várnak, amelyek alapján kiírható a végleges helyszínre vonatkozó tervpályázat. Ennek meghirdetésére az osztrákokkal egy időben — az elképzelések szerint a jövő év elején — kerül sor. Ausztriában egyébként már döntöttek a végleges helyszínről. A most meghirdetett pályázat beadási határideje 1989. november 20. A zsűri — amelyben részt vesznek több ellenzéki párt és a helyi tanácsok képviselői is — 1989. december 8-ig dönt. A terveket, javaslatokat a budai várban megrendezendő bemutatón ismerheti majd meg a közönség. A tervpályázati kiírás szeptember 4-étől megtekinthető, illetve átvehető: Budapest V., Kossuth Lajos tér 2—4. II. ein. 4., munkanapokon 9—15 óráig. Sakkmúzeum Hevesen Hazánk egyetlen, de a világon is a negyedik Sakkmúzeumát hozták létre a Heves megyei Heves városban a helyi tanács támogatásával. Az intézmény anyaga Dobroviczky Ferenc magángyűjteményéből került az állandó kiállításra. A múzeum 108 négyzetméteres területén 1780-tól napjainkig mintegy 50 ezer tárgy és dokumentum mutatja be a hazai és a világ sakksportjában élenjáró sportolóit, az e témával foglalkozó művészek munkáit. Fotó: H. Szabó Sándor Vélemények, nyilatkozatok, állásfoglalások Tiltakozás - köszönet Az MSZMP orosházi városi III. számú kSrzeti alapszervezetétől kaptuk az alábbi tiltakozó állásfoglalást: A tervezett tulajdonreform űrügyén a tőkés restaurációra való törekvés egyre határozottabb jelei tapasztalhatók hazánkban. Ma már nem a szerkezet-, iUetve a modellváltás, hanem a rendszerváltozás van napirenden. Erre a különböző megnyilatkozások és a burkolt vagy egyértelmű utalások is figyelmeztetnek. E cél érdekében első lépésként követelik, hogy az MSZMP vonuljon ki a gazdaságból, a munkahelyeit ről. A kapitalizmus visszaállítása Magyarországon egyet jelentene az ellenforradalmi rendszer restaurálásával, annak minden Ismert és átkos következményével. Alapszervezetünk tagsága ezzel nem ért egyet, és határozottan visszautasltja az ilyen törekvéseket. Mind több alkalommal felvetődik — legutóbb Pozsgay Imre államminiszter Is hangsúlyozta egyik nyilatkozatában —, hogy a pártnak ki kell vonulnia a fegyveres erőkből. Ml súlyos tapasztalatokból ismerjük és tudjuk, hogy az Ilyen törekvések milyen célt szolgálnak, és megvalósításuk esetén milyen negativ, sőt tragikus következményekkel járnának. Erre való tekintettel határozottan tiltakozunk az Ilyen szándékok ellen, és nem értünk egyet azzal, hogy az MSZMP kivonuljon a fegyveres erőkből és testületekből. A közelmúltban különböző pártfórumok, illetve személyek kezdeményezték október 23. megünneplését. Ez az át nem gondolt és visszatetsző „Ötlet” súlyos következményekkel járhat a párt és a társadalom számára. Ismét a párttagság megkérdezése nélkül akarnak dönteni fontos és hatását tekintve jelentős politikai kérdésben. Ogy véljük, hogy október 23. megünneplése egyáltalán nem a közmegegyezést szolgálná, hanem fokozná a társadalom megosztottságát és szembenállását. Egyértelműnek látszik, hogy a kezdeményezők a Jobboldali ellenzék kedvébe akarnak járni, ami méltatlan és megalázó az MSZMP-re. Ezekre való tekintettel alap- szervezetünk tagsága tiltakozik az ilyen törekvések ellen, és nem ért egyet október 23. megünneplésével. Ogy Véljük, hogy ennél fontosabb és hasznosabb célok érdekében kellene mozgósítani a párttagságot az előttünk álló pártkongresszus és az azt kővető választások időszakában. * * * Az MSZMP békéscsabai reformkoré Küldte az Itt olvasható köszönetét: A kongresszusi kűldöttválasz- tás eddigi tapasztalatai megmutatták Békéscsabán, hogy a párttagság jelentős része a tényleges változások mellett kötelezte el magát. Örömmel tapasztaltuk, hogy a városi szavazólapra felkerültek többsége a következetes reformok elkötelezett hfve. Ezúton is szeretnénk megköszönni a megyeszékhely párttagságának, hogy felelősen döntött, tölt el bennünket, hogy a Reformkör személyi javaslatai találkoztak a jelölésben részt vevő elvtársaink értékítéletével. A reformköri mozgalom és a párttagság gondolkodásmódjának közelítését mutatja fez a tény is, hogy jelöltjeinken túl — dr. Forral József, Hideg András, Nosza József, dr. Simon Imre, Tóth Károly — mozgalmunk több tagja is elnyerte a párttagság és pártközösségek bizalmát, Így: Bálint Tibor, Erdélyi Mihály, Hideg Gábor, Nagy Sándor, Trézing Gábor és Uhrin Erzsébet. A városi szavazólapra felkerült tagjaink nevében Is köszönjük eddigi támogatásukat. Bízunk benne, hogy a párt megújulásáért, megerősödéséért, a demokratikus szocializmusért folytatott küzdelmünkben mind többen válnak támogatóinkká. megfontoltan, Beménnyef „Nem lesz iskolát rengető változás” Dr. Kelemen Elemér miniszterhelyettes beszél az Aj tanévről Az iskolákban hamarosan megszólal a csengő: új tanév kezdődik. Dr. Kelemen Elemér művelődési miniszterhelyettest nem a tanévkezdésről kérdeztük, hanem az iskolák állapotáról, a fejlesztés. irányairól és lehető- Iségeiről. Diagnózis — A közoktatás fejlesztésének alapkérdése az általános iskola helyzetének rendezése. — mondta. — Az általános iskolák működési zavarai nagyrészt azzal magyarázhatók, hogy az elmúlt évtizedekben súlyos hátrányok halmozódtak fel. Még ma is 3500-zal kevesebb az általános iskolai tanterem, mint ahány általános iskolás tanulócsoport van. Igen magas — 8 százalék körüli — a szükségtantermek aránya, ugyanakkkor még igen sok nagy létszámú osztály, csoport is működik. Az iskolák 30 százalékában nincs tornaterem. Állandósult — itt most nem kifejthető okokra visszavezethetően — a képesítés nélküli tanítók száma. Az ellentmondást fokozta, hogy az általános iskola tartalmi fejlesztése az elmúlt évtizedek során, de különösen a hetvenes évek végén — az átfogó tantervi reform időszakában — elrugaszkodott a valóságtól : túlméretezett tantervek, túlzsúfolt ismeretanyag, egyoldalú intellektualizmus jellemzi, és ez hozzájárul ahhoz, hogy néha a gyerekek és a pedagógusok számára is elviselhetetlen a feszült- sé, a hajsza, a versenyfutás, az elsajátítandó tananyagért. Ugyanakkor riasztó mutatók jelzik, hogy romlik az általános iskola teljesítménye: szociológusok 20-25 százalékra becsülik az általános iskolát megfelelő tudás nélkül elhagyó gyerekek számát. Ez pedig súlyos egyéni, társadalmi problémákat sejtet, hiszen a társadalmi munkamegosztásba való beilleszkedésnek ma már feltétele az, hogy középiskolát végezzenek, szakmához jussanak: ennek híján a munkanélküliek növekvő táborának utánpótlását jelentik. fl kistelepülések iskolája — Mi lesz az aprófalvak egykor volt iskoláinak sorsa? — Ezek az iskolák az elmúlt évtizedekben nagyrészt eltűntek, megszűntek. A megszűnés hátterében azok a nagy gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, amelyek a városiasodással, a kistelepülések elnéptelenedésével, a munkalehetőségek, a gazdálkodó szervezetek, a tanácsi szervek evakuálásával függenek össze. Ezek nyomán — de a Új tüzöde Űj fűződével bővült a ta>- tai cipőgyár. A beruházás mellett azért döntöttek, mert a tatai gyártmányú férfi lábbelik iránt mind idehaza, mind külföldön, megnőtt a kereslet. Az üzemrész berendezéssel 10 millió forintba kerültek. Az új gépeken elsősorban a gyár régi, megbízható partnerének, az NSZK-beli Hansgert-cégnek gyártanak cipőfelsőrészeket. A második tűzöde üzembehelyezésével a korábbi 150-200-zal szemben 400-500 pár exportcipő, illetve felsőrész előállítására nyílik mód. A hazai piacra az idén 240 ezer pár férficipőt készít a tatai gyár. falvak állapotának további leromlását önmagában is előidézve — számolták fel az iskolákat. A kistelepülések regenerálódásával egyidő- ben ugyanakkor ma sok helyütt erős és jogos az igény az iskola visszaállítására. Ezt feltétlenül támogatandó folyamatnak tartom, de körültekintő mérlegelés döntheti el, hogy valós igényekről, reális szükségletekről van-e szó, és milyenek a feltételek ennek a megteremtéséhez. Magunk is szorgalmazzuk, hogy a következő tervidőszakban olyan kormányzati program készüljön, amely az önhibájukon kívül rossz helyzetbe került, az önerejükből a szükséges lépéseket megtenni nem tudó községek, települések, önkormányzatok számára alakítsunk ki valamilyen állami segély- rendszert, támogatási lehetőséget. Számolni szeretnénk . természetesen az önkormányzatok helyi erőfeszítéseivel, törekvéseivel is. Célszerűnek tartanánk, hogy ennek a nagy programnak — egyfajta nemzeti adósság is ez — a megoldására, végrehajtására ne csak központi, hanem területi, megyei céltámogatási rendszerek is kialakuljanak. Ugyanez a véleményem a hátrányos helyzetű iskolák kérdésében. Szakmát és érettségit — Minden iskolatípusban túljelentkezés van, kivéve a középiskolát, s ez később komoly gondok forrása lehet. Mi erről a véleménye? — A magyar közoktatás egyik legfájóbb, legkritikusabb pontja a középiskoláztatás optimálisabb feltételeinek a kialakítása. Ez hosz- szú időn keresztül csak a jelszavakban jelent meg, és lényegét tekintve tabutémának számított, mert ösz- szefügg az iskolarendszer struktúrájával. Magyarország elmaradását a nálunk fejlettebb országoktól a gazdasági és egyéb tényezőkön kívül, a teljes fokú középiskoláztatás, az érettségizők aránya is jelzi. Nálunk fele annyian érettségiznek, mint a fejlettebb európai országokban. A fiatalok mintegy 40 százaléka részesül a teljes fokú iskolai érettségit nyújtó képzésben, a fejlett országokban 80, a legfejlettebbekben pedig közel 100 százalékuk. — Reális volna ma kitűzni nálunk ezt a célt akkor, amikor a középiskolák — főleg a gimnáziumok — iránt csökken az érdeklődés? — Ha nem ezt tesszük, akkor óhatatlanul nagy mennyiségben „termeljük” az alacsony képzettségű vagy képzettség nélküli munkaerőt. A kérdés megoldásának nagyon rugalmas módját kell kitalálnunk... Arra kell törekedni, hogy a gimGyula A gyulai székhelyű Békés Megyei Bíróság MSZMP- alapszervezete augusztus 28- án, délután 2 órai kezdettel rendkívüli taggyűlést tartott. Az összejövetelen a tagság úgy döntött, hogy az MSZMP-alapszervezetet azonnali hatállyal feloszlatják. Az alapszervezet jogi beosztású tagjai — két személy kivételével — egyidejűleg kijelentették, hogy a jövőben más politikai pártnak sem lesznek tagjai! Dr. Szikora István, a Békés Megyei Bíróság elnöke a döntés hátteréről a következőket mondta: náziumi érettségi mellé a munkamegosztásba való belépést jelentő szakmai végzettséget is kapjanak a fiaitalok. Minőséget szolgáló intézkedés — A nyelvoktatás kétszeresen is időszerű téma, különösen azóta, hogy a szabad nyelvválasztás lehetővé vált. De megvannak-e hozzá a feltételek? — Egy negyvenéves történelmi időszak után az idén lehetőség nyílt arra, hogy az iskolák szabadon válasszák meg az általuk oktatott nyelveket. Ez a választási lehetőség azonban ma még inkább elvi jelentőségű, hiszen köztudomású, hogy az elmúlt évtizedekben a kizárólag kötelező orosz nyelvoktatást a pedagógusképzés gyakorlata is szolgálta. Az általános iskolák 15-16 százalékában folyt az elmúlt tanévben az orosz mellett más idegen nyelv oktatása is, szakosított tantervi osztály, fakultációs program, vagy nyelvi szakkör keretében. Ez a lehetőség azonban a 3—8. osztályos 'tanulóknak alig több, mint 5 százalékát érintette. A számok mögött a szakos ellátottság közismert gondjai állnak: kevés az idegen- nyelv-szakos tanár, és azok egy része sem az iskolákban, hanem az iskolán kívül keresi a boldogulását. Az intézkedés tízéves programot indított el, s ahhoz, hogy ez eredményes legyen, a tanárképzést, az átképzést, s nem utolsósorban a pedagógusok élet- és munkakörülményeit egyszerre kell fejleszteni, javítani. — Mit tart ön a szeptemberben kezdődő iskolaév legnagyobb újdonságának? — Egy változást említettem már: a feltételektől függően és a szülők véleményének kikérésével lehetőség nyílik más idegen nyelvek oktatására is. Kisebb értékű változás várható a történelemoktatásban is: az 1945. utáni korszakot nem a régi, rossz tankönyvből — hanem különböző átmeneti megoldások segítségével, egy készülő szöveggyűjtemény fel- használásával — tanulhatják a gyerekek. A legnagyobb eseménynek azt tartom, hogy nem lesz igazán nagy, iskolát rengető változás. Változásnak tartom viszont, hogy sok száz iskolában részben központi kez- deményzeésre, részben az iskolai törekvések markánsabb megjelenésével meg- kezdődőik, folytatódik vagy kibontakozik a közoktatás jövője szempontjából talán a legfontosabb önfejlesztő folyamat. Kercza Imre — Lépésünkkel szeretnénk megszilárdítani a teljes bírói pártatlanságot és függetlenséget, ezzel együtt hozzájárulni a megcélzott jog- államiság megvalósításához. (Egyébként a volt MSZMP- alapszervezet nem jogász tagjainak területi alapszervezetekhez való átigazolásáról nem született döntés.) Így a Békés Megyei Bíróság, a Gyulai Városi Bíróságon és a Gyulai Munkaügyi Bíróságon augusztus 28-tól nem dolgoznak olyan bírók, akik MSZMP-tagok lennének. (1. s.) A bírók kiléptek a pártból
