Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-30 / 204. szám
1989. augusztus 30., szerda HZIjU«H-T‘T3 Jeruzsálemtől Máltáig arcképvázlat egy lovagról, aki már megszokott vendég „Az pedig, hogy a történelem ezt a furcsa játékot űzte velünk, az úgynevezett arisztokráciával, nem ok arra, hogy ne jöjjünk.” Majd kilencszázhúsz éve (1070 körül) a Szentföldre érkező Gerard nevű bencés szerzetes vendégházat alapított Jeruzsálemben. Akkor még senki sem sejtette, hogy egy, sok dicsőséget és szenvedést megélt lovagrend alapjait rakta le. 1113-ban II. Paszkál pápa elismerte a rendet, amely akkor még csak betegápolással foglalkozott, így született meg a jo- hanniták lovagrendje. Az évszázalok folyamán kivették részüket a keresztény hadjáratokból, a török elleni harcokból. Birtokokat szereztek. később kisebb államot alapítottak. A XVI. században a Rodoszon székelő központjukat a terjeszkedő oszmán birodalom vette ostrom alá (másodízben) 1522- ben. A sziget elesett és a rend Szicíliába és a Nápolyi Királyságba menekült. V. Károly császár — az elmulasztott segítség ellenében — Málta szigetét adományozta nekik. Tartományaik ezek után egyre fogtyak és a rend tekintélyét a XVIII. századra már pusztán szórványos katonai sikerek tartották fenn. Az 1700-as években a lovagok száma 1500-ra volt tehető. 1798 júniusában Napóleon foglalta el a szigetet, majd a franciáktól Anglia kezére került (1814., párizsi béke). A rend Szicília, Ca- tánia (1803), Ferrara (1827) után végül Rómába (1834) tette át székhelyét. Attól fogva tevékenységük legjava elmaradt a johannitáknak — újabb nevükön máltai lovagoknak — és hagyományaikból a betegápolást, a szegényellátó munkát elevenítették fel. 1879-ben a pápa újra visszaállította a rend élére a nagymesteri címet és ennek hatására több állam is elismerte őket. Céljuk a keresztény ügyek támogatása, a jótékonyság és beteg- ellátás világméretű segítése lett. Tagjai az újabb időkben főleg az európai arisztokrácia soraiból kerültek ki. Az első világháború alatt a Vöröskereszt munkáját segítették, majd a háború után a hadiárváknak és rokkantaknak szerveztek segélyakciókat. A rend ez utóbbi hagyományaival (azt másokkal kiegészítve) máig is létezik, tagjai továbbra is a máltai lovagok .. . Mindezt annak apropóján említettem meg, hogy alkalmam nyílott a lovagrend egy lovagjával, dr. gróf Ucht- ritz Amadé de Várkonnyal és feleségével, Zichy Antónia grófnővel találkoznom, mégpedig Békéscsabán, a Körös Hotelben. Az első benyomások meggyőztek arról, hogy nem egy cilinderes, frakkos, sétabotos gróffal ülök szemben. Két meghatóan bájos és kedves, idős ember volt a beszélgetőpartnerem. — Gróf úr! A magamfajta fiatalember ritkán találkozhat egy ilyen címet viselő személyiséggel. Megkérhetném, hogy mondjon pár szót magáról? — 1913-ban születtem Budapesten, Aradon végeztem iskoláimat. Hatévesen a Bán- hidy-birtokra kerültem, később nagybátyámhoz, a Csallóközre. Tőle örököltük testvéremmel a Bőcs-birtokot., a mai erőmű területét. Mező- gazdasági egyetemet végeztem Budapesten. Ott ért a háború is, amiből nekünk is ki kellett vennünk a részünket: Többször is behívtak katonának. Trianon után Csehszlovákiához csatoltak bennünket. Ott éltünk 1966-ig, amikor sikerült áttelepülnünk az NSZK-ba. — E rövid bemutatkozás után térjünk rá a beszélgetésünk lényegére, ön a Máltai Lovagrend egyik tiszteletbeli lovagja. Elmesélné, hogyan került a lovagrendbe? — 1938-ban léptem be a rendbe, akkor József főherceg volt az elnök. Nem volt könnyű bekerülni! — A valamikori johanni- ták már működtettek ispotályokat, ahol esetenként kétezer embert is ápoltak. Mivel foglalkozik most a lovagrend? — Elsősorban ezt a hagyományt folytatjuk, tehát betegápolással. Kórházakat, egészségügyi intézményeket tartunk fenn és támogatjuk őket. A nemzetközi Vöröskereszttel közösen szervezve segélyeket küldünk, kórházi felszereléseket, gépeket, például Magyarországra is. Foglalkozunk az erdélyiek segélyezésével is. Kamionok hoznak ruha- és bútorszállítmányokat a menekültek számára. — Elmondaná a mostani látogatásuk' célját? — Két okból jöttünk Magyarországra. Minden évben egy hónapos rokon látogatáson vagyunk itt Békéscsabán. Akadnak itt még ismerősök, barátok. Az pedig, hogy a történelem ezt a furcsa játékot űzte vélünk, az úgynevezett arisztokráciával, nem ok arra, hogy ne jöjjünk. Magyarok vagyunk, még ha el is kellett hagynunk a hazát, de amiben tudunk, segítünk az anyaországnak. — Gróf úr, engedje meg, hogy további jó egészséget és munkát kívánjak önöknek! Herpai Attila ☆ ☆ ☆ — Új műsor Szeptember 1-jetöl minden éjjel új erotikus show Négy gyönyörű táncosnő + ? ? ? a Trófea bárban & Asztalfoglalás: 21-622 ^ A Szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezet FELVÉTELRE KERES 1 FÖ SZAKEMBERT, AZ ÁLTALÁNOS SZERVIZBE. Villanyszerelő, , erősáramú műszerész, háztartási gépszerelő, vagy erősáramú szakközépiskolai végzettséggel, szakmai gyakorlattal rendelkező jelentkezőt várunk. Bérezés: megegyezés szerint. Jelentkezés: Szarvas, Szabadság u. 64—66. Figyelem, áramszünet! Értesítjük a t. Lakosságot, hogy karbantartási munkák miatt áramszünetet tartunk : 1989. augusztus 30-án, 6—10 óráig, Békéscsabán: a Toldi utcai lakótelepen a Mikes utcában, az Orosházi út Bessenyei u.—Táncsics u. közötti szakaszán, valamint a Gyár utca Orosházi út— Lajta u. közötti szakaszán a Hajnóczy utcában és a Fiumei utcában az Orosházi úttól 78. sz.-ig. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni, azok érintése ÉLETVESZÉLYES és TILOS! Démász-klrendeltség Békéscsaba Felhívás meseiró-pályázatra Kedves Gyerekek! A Békés Megyei Könyvtár és a Budapest Grafika az 1989. évi gyermekkönyvhétre általános iskolás gyerekek részére meseíró-pályázatot hirdet. Bár elsősorban meséket várunk tőletek, de ha inkább vers, vagy színdarab írásához van kedvetek, azt is szívesen fogadjuk. Az írásművek bármilyen témáról szólhatnak, s illusztrálhatjátok is őket. Egyetlen kikötésünk, hogy egy pályázó háromnál több pályamunkát ne adjon be. Kérjük, hogy ne felejtsétek el ráírni a pályázatokra a neveteket, lakcímeteket, iskolátok címét és azt, hogy hányadik osztályba jártok! A beérkezett munkák elbírálása korosztályonként lesz. A zsűrizést neves szakemberekre bízzuk. A pályázatok beküldési határideje: 1989. november 1. Helye: Békés Megyei Könyvtár, 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 1. A borítékra írjátok rá: „Meseíró-pályá- zat!” A pályázat eredményhirdetésére a gyermekkönyvhéten, 1989. december 1-jén, pénteken 15.00 órakor a megyei könyvtár játszótermében kerül sor, melyre a díjazottak névre szóló meghívót kapnak. Az ünnepélyes eredményhirdetés és díjkiosztás után a legjobb írásműveket felolvassák a szerzők, akiket erről időben tájékoztatunk, hogy fel tudjanak készülni. Reméljük, hogy december 1-jén találkozunk! Békéscsaba, 1989. augusztus Budapest Grafika, Békés Megyei Könyvtár A műemlékvédelem nemzeti ügy Magyarországon az első műemlékvédelemmel kapcsolatos rendelkezés Kossuth Lajos nevéhez fűződik. Ö adta 'ki 1848-ban a „sánco- lási munkák” során talált régiségek védelméről szóló utasítást. 1858-ban létrehozták az Archeológiái Bizottmányt, s alig néhány év múlva, 1872-ben, megalakult a műemlékek védelmével intézményesen foglalkozó szervezet, a Műemlékek Ideiglenes Bizottsága. Az országgyűlés 1881-ben alkotta meg a műemlékek védelméről szóló törvényt, és elrendelte a Műemlékek Országos Bizottságának felállítását. 1957 óta a műemlékvédelem gazdája az Országos Műemléki Felügyelőség. — Hol tart ma a magyar műemlékvédelem? — erről beszélgettünk Ágostházi Lászlóval, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium műemléki osztályának vezetőjével. — Nálunk a műemlékvédelem, mint gondolat, tár- sadalmasítva van, és ez nagy szó. Az 1930-as években, a Szent István-évfordulóval kapcsolatos műemléki feltárások, helyreállítások (a székesfehérvári romkert, királysírok, a zsámbéki rom konzerválása, az esztergomi várhegy, és még jó néhány kisebb-nagyobb műemlék megmentése) alapot teremtettek a további munkához. A második világháború utáni nagyszabású feladatok a budai vámegyed, Sopron, Győr és még néhány település városközpontjának műemléki helyreállítása voltak. Középkori emlékek kerültek elő nagy rácsodálko- zások közepette, hiszen korábban úgy hitték, a középkornak Magyarországon alig maradtak fenn tárgyi emlékei. Az a módszer, amely- lyel a hazai műemlékvédelem él — hogy nem épít vissza régi épületeket, s lefejt utólagos „ruhákat”, így feltárja egy-egy műemlék sorsát —, újabb és újabb meglepetéseket okoz. Rájöttünk arra is, hogy az egyes létesítmények védelrhén túl a település védelmére is gondolni kell, hogy nemcsak műemléknek deklarált értékeket, hanem építészeti szempontból jelentős, településkaraktert meghatározó emlékeket is védeni kell. — Tudomány-e a műemlékvédelem? — A mai műemlékvédelem tudományos és technikai oldalról egyaránt megalapozott. A műemlékvédelemben építészek, művészet- történészek, restaurátorok, régészek dolgoznak együtt. Kialakult egy új szakma, az épületrégészet. A művészet- történészek a régészet módszereit veszik át, hogy megvallassák az' épület falait. Vakolatréteg-lefejtéssel, falazatmegbontással a konkrét objektum múltját kutatják, hogy akár belső díszfestés, stukkó feltárásával visszaidézzenek egy-egy korhangulatot. — S melyik periódus a legfontosabb? Talán a legrégibb? — Ezt mindig az adott helyi értékek döntik el, az a korszak a legértékesebb, amely az épület számára a legfontosabb volt. Olykor amellett döntenek, hogy egyidejűleg legyen bemutatva több stílus-korszak is egy-egy épületen belül. (Például a simontomyai várban) . — Miközben egyre kevesebb a pénz — egyebek közt műemlékvédelemre is — gyakran hangzik el a vád„ hogy a helyreállítás sokba kerül. — A rpűemlék védelem tényleg költséges. De ha arra gondolunk, hogy ez a pénz a nemzettudat, a haza- fiság, a patriotizmus, és a lokálpatriotizmus „ára”, akkor ezért semmi sem lehet sok. — Mekkora a mi műemlékállományunk? — Magyarországon 9576 műemléket, műemlék jellegű és városképi jelentőségű épületet, területet tartunk nyilván. Köztük lakó- és középületeket, egyházi és népi műemlékeket, romokat. A műemlékállomány 47 százaléka van állami és szövetkezeti, 29 százaléka egyházi és 24 százaléka személyi tulajdonban. A felhasználás jellegét illetően, eredeti rendeltetése szerint használják az épületek 70 százalékát (6700-at). A felhasználás megítélése egy statisztika szerint 75 százalékban megfelelő, 15 százalékban elfogadható, és 10 százalékban üres vagy rosz- szul hasznosított. — Es milyen a műemlékek állaga? — Egy felmérés szerint 5800 felújított, karbantartott, 2700 felújításra szorul, és 1100 veszélyeztetett, romos, rossz állapotban van. Bárki körülnéz szűkebb pátriájában, sajnos maga is tapasztalhatja, egész sor műemlékünk, műemlék jellegű épületünk sorsa a pusztulás. Ezért is készített műemlék- védelmi távlati fejlesztési tervet az OMF, benne száz legjelentősebb, gazdaságilag nosítható műemlék épülete- vette számba. Olyanokat, amelyeket egyáltalán nem, vagy funkciójuktól idegen célokra használtak. Javasolták, ajánlották, hogy a hasznosítható műemlék épületeket vegyék igénybe a helyi intézmények, az újat építeni szándékozók. Nem sokan vállalkoztak ilyen értékmentésre. Pedig a közművelődés, az idegenforgalom, az államigazgatás céljaira könnyen alkalmassá lehet tenni egy-egy volt kastélyt, kúriát. — Mik a további tervek? — Nem volna célszerű az anyagi háttér megnyeréséért tulajdonba adni műemlékeinket, különösen nem külföldieknek. De tartós használatba igen. A hazai vállalkozók számára is kedvezményeket kellene biztosítani, például, hogy a műemlék-helyreállítás költsége visszaigényelhető, az adóból leírható, vagy adómentes legyen. Ezenkívül nyílt város- politikára, olyan társadalmi háttérre, olyan építészeti légkörre lenne szükség országszerte, amely mellett az ott élők beleszólása döntene közös történelmi értékeink megóvásáról, felkutatásáról, hasznosításáról. Vannak pozitív példák, kis községek öntevékeny prólbálkozása> áldozatvállalásai. Ám nem zeti értékeink karbantartását nem lehet áthárítani — ez nemzeti feladat. Kádár Márta Műemlék jellegű épület a békési főtéren. Épült 1844-ben, ma zeneiskola
