Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-30 / 204. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ES H MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. AUGUSZTUS 39., SZERDA Ara: 4,30 forint XUTV. ÉVFOLYAM, 394. SZÁM Mai számunkból: „Nem lesz iskolát rengető változás” (3. oldal) Arcképvázlat egy lovagról (4. oidan „Ide figyeljen!” - mondja a hegesztő (5. oldal) Hazánk egykori legjobbjai Gyulán Moldau Bíróság előtt a bundaügy vádlottjai (8. oldal) Mit vállalnak az MSZMP reformkoréi? Sajtótájékoztató a II. országos tanácskozás előtt Az MSZMP reformkSrel egységes pártot akarnak, amely megszabadul a korábbi terhes OrOkségétfil, s programjával, működési elveivel a radikális reformokat szolgálja. Csak Így van esélye annak, bogy a párt felelősen állhasson 'a nemzet elé, s egy demokratikus választáson a magyar nép bizalmát kérje. E gondolatok jegyében ajánlotta a hazai és a nemzetközi sajtó figyelmébe az MSZMP reformkeretnek szeptember 2-án, szombaton és 3-án, vasárnap tartandó országos konferenciáját Varga József, a tanácskozás sajtóirodájának vezetője. , Konzervatív volt a pártvezetés A hétvégi rendezvény helyszínén — az MSZMP budapesti bizottságának politikai, propaganda- és művelődési központjában tartott sajtókonferencián Varga zsef emlékeztetett: a reform- gondolatok és azok képviselői mindig jelen vont»«, az MSZMP-bera, de a sztálini típusú pártstruktúrában — még annak szelídített kádári változatában is — nem kerülhettek felszínre. Ha mégis, akkor a revizionizmus, a pártszerűtlenség címkéjével illették e törekvéseket, vagy éppen kemény retorziót, megtorlást váltottak ki. A reformgondolkodás az elmúlt évtizedben tapasztalható megannyi negatív jelenség hatására egyre inkább felerősödött. A párttagság mind kevésbé tűrte, hogy egy szűk uralkodó elit döntsön minden kérdésben. Olyan belső nyomás alakult ki, amely tavaly májusban robbanásszerűen sodorta el a tehetetlen, konzervatív pártvezetés jelentős részét. Véleménye szerint az utóbbi időben sokán átvették a reformretorikát, a gyakorlatban azonban a valóságos reformok érdekében nem sok történt. A párttagság a reformkörökben találta meg a teret a cselekvésre, a vezető testületek tettekre való ösztönzésére. Az országos tanácskozás céljaként nem csupán egy átfogó reformplatform megújítását és elfogadtatását jelölte meg, hanem azt is, hogy válaszokat fogalmazzanak meg minden olyan, a magyar társadalmat foglalkoztató kérdésre, amellyel az MSZMP kongresszusának szembe kell néznie. Ez a reformkörök kötelessége, mert azt akarják, hogy az MSZMP meghatározó erőként vegyen részt a jövő többpártrendszerű Magyarországán a hatalom gyakorlásában. A reform’örök azt kívánják, t 1 jkális reformeszmék talaján űjhodjon meg az MSZMP, vagy — ha úgy tetszik. — alakuljon új párttá. • MSZMP-vaUfon — folyó áron A pártvezetésben olycn emberekre van szükség, akiket nem terhel a múlt hibáinak, bűneinek felelőssége, akik hitelesen tudják képviselni a pártot az égész nemzet előtt. Varga József elismerte, hogy a párt tagjai közül sokan nem értenek egyet a reformkörök nézeteivel. Hangsúlyozta, hogy senkit sem akarnak kiszorítani vagy legyőzni. A többséget markánsan megfogalmazott nézeteikkel kívánják megnyerni: Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a kongresszuson a párt kétségtelenül meglévő konzervatív erői kerülnek többségbe. A reformkörökbe tömörült párttagok — s ebben véleménye szerint egyöntetű a vélemény — annak a pártnak már nem lesznek a tagjai. Végezetül szólt arról, hogy az országos tanácskozásra meghívták az MSZMP más platformjait, s a demokratikus szervezetek képviselőit. A tanácskozás első napjának estéjén pohárköszöntőt mond Németh Miklós miniszterelnök, a vasárnapi nagygyűlésen pedig felszólal Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Pozsgay Imre, az elnökség tagja. Az élénk érdeklődéssel kísért beszámolót követően az újságírók számos kérdést tettek fel a sajtóiroda vezetőinek, illetve a meghívott vendégeknek: Vári Lászlónak, az MSZMP Zala Megyei Választmánya társadalmi elnökének, Géczi József, politológusnak és Szabó Zoltánnak, az ELTE munkatársának. Varga József szerint, ha az MSZMP reformkörei nyernek teret, a pártot semmiképpen sem fogják kommunista pártnak hívni. Ez amúgy is nehezen körülírható, nem pontosan definiálható fogalom. Véleménye szerint a modem szociáldemokrata pártokra hasonlítana a párt, nyitottak a polgári radikális gondolatokra is. Géczi József arról -.zí't, hogy a Pozsgay Imr'- vezette bizottság által ' ott pártprogram_* vezetet a reformkörök vitaalapnak tekintik, de szerinte e program mentén a progresszív és konzervatív erők között nem következhet be a kettéválás. Ezt azzal indokolta, hogy szerinte Vannak olyanok, akik bármilyen programot magukénak vallanak, csakhogy átmenthessék hatalmukat. A párt vagyonát firtató kérdésre Szabó Zoltán, annak a véleménynek adott hangot, hogy független, ellenzéki szakértők bevonásával kell elkészíteni az MSZMP érvényes, folyó'áron felbecsült vagyonleltárát. Ezt a kongresszus, illetve az ország nyilvánossága elé kell tárni. A kongresszus felhatalmazásával az állami juttatásokból származó rész társadalmasításáról azonnal tárgyalásokat kell kezdeni. A vagyoni kérdés megnyugtató rendezéséig mindenfajta új jogi megoldás, pénzügyi tranzakció megengedhetetlen, mert a párt érdekéivel ellentétes. Győzelem esetén Az MTI munkatársának e témához kapcsolódó kérdésére Szabó Zoltán elmondta, hogy a reformkörök szerint a Next 2000 Kft. szervezésének munkálatait Is haladéktalanul le kell állítani. A középszintű politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodást méltatva hangoztatták, hogy a párt kivonulását a munkahelyekről a reformkorök már régóta követelték, a jogállam felépítése, illetve a pártállam lebontása ezt a lépést szükségszerűvé teszi. Az MSZMP-n belüli erőviszonyokat százalékos arányban firtató tudósítói kérdésre úg,y fogalmaztak, hogy ez számadatokban nem kifejezhető, de számon tartják, figyelik egymást a különféle platformok. Borsodban, Grósz Károly „hazájában” masszív konzervatív erők léteznek, más a helyzet viszont Budapesten. Itt a re- formgondolatók befogadására éhes többség él, amely a kongresszusig meggyőzhető a váltpzás szükségességéiről. A reformkörök kit tekintenek hiteles vezetőnek? — így szólt a BBC tudósítójának kérdése. A válasz: azokat, akikét a tagság, illetve a nép annak tart, akik véleményüket nem a politikai széljárásnak megfelelően változtatták, akik nem akkor váltak reformerré, amikor azért „jutalom” járt. Közölték azt is, hogy a hétvégi tanácskozáson a KB minden tagjáról megszavaztatják a küldötteket, bíznak-e benne, vagy sem. A szavazatok eredményét nyilvánosságra hozzák. A reformkörök a tradicionális kommunista-szocialista értékek közül vállalják a párt mozgalmi jellegét, a társadalmi egyenlőséget és szolidaritást, az esélyegyenlőséget, a demokráciát, annak nemcsak képviseleti, hanem közvetlen formáit is — hangzott el válaszként az összegzés egy másik kérdésre. Abban sincs vita, hogy a reformkorok a polgárosodást, a részleges kapiitalizációt, a világgazdaságba való visszailleszkedést óhajtják. A Ru- dé Právo tudósítójának kérdésére elmondták, hogy egymás között elvtársnak szólítják egymást, s ha a reformerők kerülnek ki győztesen, szövetségesüknek tekintik a testvérpártokat és egyáltalán minden baloldali erőt. Készek az együttműködésre a demokratikus politikai tömörülésekkel is. Összehívták a SZOT ülését A SZOT elnöksége augusztus 29-én ülést tartott és úgy döntött, hogy szeptember 6-ára összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát, időszerű szakszervezet-politikai kérdések megtárgyalására. Képviselők a Körkövizignél A Körösvidéki Környezet- védelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjének meghívására Békés megye országgyűlési képviselői a tegnapi napot a gyulai székhelyű igazgatóságnál töltötték, ahol megismerkedtek a testület klasszikus vízgazdálkodási feladataival, szerkezeti felépítésével és stratégiai elképzeléseivel. Minderről dr. Goda Péter igazgató adott rövid tájékoztatót, majd dr. Fórján Mihály környezetvédelmi igazgatóhelyettes ismertette a jelenlévőkkel az igazgatóságra háruló környezetvédelmi feladatokat, azok végrehajtását, a gondokat, jellemezte a megye természeti erőforrásait, s beszélt a főbb ártalmakat okozó meghatározó tényezőkről. Ezek sorában külön is megemlítette a mezőgazdasági nagyüzemek műtrágya- és vegyszerhasználatát, a mezőgazdasági hulladékokat, a széleróziót. Foglalkozott a felszíni vizek minőségromlásával, a lég- szennyezéssel — amelynek oka az alacsony technológiai szinten dolgozó ipar —, s végül beszélt a társadalmi tudat elmaradottságáról, az állampolgári fegyelem hiányáról, amely közvetve-köz- vetlenül hozzájárul a megye természeti környezeti állapotának romlásához. A jelenlévő képviselők nagy érdeklődéssel kapcsolódtak a vitába. Ebben valamennyi hozzászóló hangot adott abbéli aggodalmának, hogy Békés megyében a környezet állapota elsősorban emberi mulasztás következtében egyre romlik. A választókörzetek konkrét környezeti programjain túl szabályozási, koncepcionális és szankcionális kérdések is szóba kerültek, amelyekre a választ Zsuffa Ervin környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes adta meg. Mint elmondta, a környezetvédelem ágazati megosztottságának jelenlegi rendje, az egyes hatóságok illetékessége bizonyos zavarok ellenére is megfelelően szabályozott. A gond elsősorban az — így a miniszterhelyettes —, hogy az eljáró hatóságok az esetek egy részében nem tudnak érvényt szerezni az előírásoknak. Aktuális lenne környezetvédelmi és vízügyi törvények átdolgozása, ám — figyelemmel a parlament előtt álló hatalmas feladatokra — a miniszterhelyettes nem lát arra esélyt, hogy az elkövetkezendő két éven belül ezen törvénymódosításokra. sor kerülhet. Fontos lenne, ha a környezeti erőforrások használatát úgynevezett környezethasználati díj formájában térítenék meg az illetékes gazdaságok. Az engedélyezett környezethasználattól eltérő magatartás esetében viszont a jelenleginél szigorúbb bírságolást lenne szükséges alkalmazni. A miniszterhelyettes a továbbiakban megerősítette: a mintamegye-el- gondolással, -célkitűzéssel a minisztérium egyetért, de fenntartásai vannak a megvalósításhoz szükséges eszközrendszert illetően. Ma a legkisebb beruházással a legnagyobb eredményt a körnvezetvédelemben a tudat formálásával lehet elérni — fejtette ki Zsuffa Ervin. és ebben teljes egyetértésre talált a képviselők körében. A különleges kezelést Igénylő hulladéklerakó és ártalmatlanító telep kijelölésének problémáiról esett szó ezután. Szóba került továbbá, hogy a kormány ez év őszén tárgyal a dél-alföldi megyék vízminőség-javító programjáról — az erről szóló beszámoló rámutat arra, hogy többéves a lemaradás az előirányzott tervekhez képest. Az országgyűlési képviselők és a meghívott vezetők ezután megnézték a Körkö- vizig videostúdiójának filmjét a környezeti ártalmakról, délután pedig a Körös-vidék természeti értékeit tekintették meg. Gabonafeldolgozó vertikumot épít Gyermelyen a Petőfi Mgtsz. A malomból, valamint gabona- és liszttárolókból álló létesítmény már a kővetkező évben fogadhatja a környéken learatott búzát, így a termelőszövetkezet jó minőségű liszttel tudja ellátni saját tésztagyártő üzemét Fotó: Kerekes Tamás Csökkent a szovjet villamosenergia-szállítás Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának hétfői ülésén elhangzott, hogy az importszállítások kiesései miatt gondok vannak a villamosenergia-szolgálta- tásban. Várhatóan később növekednek ezek a problémák, és átmeneti korlátozásokra is sor kerülhet. Ezzel kapcsolatban Hatvani Györgytől, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezér- igazgatójától kért részletes felvilágosítást az MTI munkatársa. A tájékoztatás szerint augusztus 20. és 24. között a szovjet partner egy üzemzavar miatt egyoldalúan jelentősen csökkentette a Magyarországra irányuló villamos energia exportját: a napi csúcsidőben az egyezményben rögzített 1900 helyett 800 megawatt villamosteljesítményt bocsátott a magyar fél rendelkezésére. Ez a kiesés súlyos gondokat okozott villamosenergiarendszerünk teljesítményegyensúlyának fenntartásában. A szovjet energiaszállítási kiesés eddig mintegy 100 millió kilowattórára tehető. Az MVMT a szolgáltatási kiesés miatt szükséges általános korlátozási szabályok szerint egyébként elsősorban az ipari üzemék villamos- energia-ellátását csökkenti, s csak végső esetben kerül sor ilyen lépégre a lakosság körében. A szovjet fél bejelentette, hogy műszaki okok miatt szeptemberben a két ország között egyeztetett energia- szállitási menetrendhez viszonyítva a napi csúcsidő- szakban mintegy 300 megawattal kevesebb, vagyis 1600 megawatt, a nap egyéb Időszakában pedig 1700 helyett 1500 megawatt villamosteljesítményt nyújt. Így naponta 3-4 millió kilowattórával, vagyis 10-llí százalékkal kevesebb szovjet villamos energiát kapunk. Ha ez a csökkenés a téli hónapokban is folytatódna, akkor az év végén a szovjet fél 400-500 millió kilowattóra villamos energia átadásával maradna adós, s ez további gondokat okozna a magyar energiarendszer szolgáltatásában. Ezért a magyar fél nyomatékosan szorgalmazza a kétoldalú egyezmény szerinti szovjet energiaszállítási menetrend teljesítését.
