Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-29 / 203. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N E PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. AUGUSZTUS 29., KEDD Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 203. SZÁM Mai számunkból: A népfront szerepe (3. oldal) Rozsdásodó vasszigor (4. oldal) Életemben egyszer próbáltak befolyásolni (5. oldal) Útszéli gondolatok (5. oldal) Azok a fenyvesi napok... (8. oldal) Stagnáló gazdaság, növekvő vállalati jövedelmek Ülést tartott hétfőn az Országgyűlés terv- és iköltség- vetési bizottsága. A testület Puskás Sándor elnökletével tájékoztatót hallgatott meg a költségvetés végrehajtásá­ról, s tárgyalt az egyes értékpapírok forgalomba hoza­taláról, valamint forgalmazásáról szóló törvényjavasla­tokról is. Békési László pénzügymi­niszter továbbra sem tartot­ta indokoltnak a tanácsi dolgozók anyagi érdekeltsé­gi rendszerének megszünte­tését. Ez ugyanis főleg azo­kat a dolgozókat érintené, akik az adóhátralékok be­szedésével foglalkoznak. A költségvetés nem engedheti meg magának, hogy tovább nőjön az adóhátralékok nagysága. Jelenleg mintegy 2 milliárd forintnyi hátra­lékkal tartozik a tanácsok­nak a lakosság. A pénzügy- miniszter kompromisszumos javaslatot tett, amelyet a bizottság elfogadott. Ezután Békési László tá­jékoztatta a képviselőket a költségvetés jelenlegi hely­zetéről. Elmondotta, hogy a magyar gazdaság első fél­éves teljesítményére jellem­ző: az összességében stag­náló, szerkezetében módo­suló termelés, a növekvő vállalati jövedelmek. Dr. Kilényi Géza ig]azság- ügyminiszter-helyettes ter­jesztette elő az állami szám­vevőszékről szóló törvény- javaslatot. Elmondotta, hogy ez része a demokratikus jog­állam megteremtését szol­gáló, a közelmúltban elfo­gadott, illetőleg előkészület­ben lévő jogszabályoknak. Célja, hogy az Országgyűlés számára olyan ellenőrző szervet hozzon létre, amely a kormánytól független, és képes az állami kiadásokat teljes egészében ellenőrizni. Az előterjesztett törvény- javaslatot- a képviselők rö­vid vita után elfogadták, azzal, hogy a készülő jog­szabályt a bizottság szep­temberi ülésén is megtár­gyalja. Végül Járai Zsigmond pénzügyminiszter-helyettes tájékoztatta a bizottságot a készülő értékpapírtörvény­ről. Többek között hangsú­lyozta, hogy az értékpapír- piac ma már működik. Ám félő, ha a felső szintű jog­szabály nem határozza meg működésének kereteit, visz- szaélések történnek, s a pi­ac rövid időn belül össze­omlik. Tantestületi értekezlet a csabai József Attila általános iskolában A kis terem zsúfolásig megtelt. Halk zsongás, mo­solygós arcok, nyári élmé­nyek ... Néhány másodperc múlva Bencédi János igaz­gató köszöntötte a szabadsá­gukról visszatérteket, a több mint 70 tagú nevelői kollek­tívát. Mint országszerte mindenütt, a békéscsabai József Attila-lakótelepi Ál­talános Iskolában is meg­kezdődött az 1989—90-es tanév. Legalábbis a peda­gógusok számára. A tegnapi tanévnyitó tantestületi érte­kezleten szó esett az elmúlt esztendő tapasztalatairól, s az idei tanévben kitűzött feladatokról, tervekről. Ta­valy a helyesírás javítását, a kulturált beszéd fejlesztését állította középpontba a tan­testület. Az eredmény két­ségbevonhatatlan. Alsó ta­gozatban 4,3 volt a helyes­írási felmérés átlaga, a vég­zős nyolcadikosoké 3,8. A Amint arról már beszá­moltunk, az elmúlt hét má­sodik felében rendezték meg Szegeden, a Magyar Társa­dalom-orvostudományi Tár­saság VIII. kongresszusát. A csaknem kétszáz előadás témája az egészségmegőrzé­si program volt. Az augusz­tus 25-i, plenáris ülésen az országos szakmai rendez­vény hazai és külföldi résztvevői előtt dr. Csehák Judit szociális*, és egészség- ügyi miniszter mondott be­szédet az egészségmegőrzés dilemmáiról. Hogy mi ez, és mekkora súlyú ma ez a dilemma Magyarországon? — a miniszterasszony az is­mert hamleti kérdést idéz­te ennek érzékeltetésére: — Lenni, vagy nem lenni? \ korábbi évekhez képest azonban nem csak ez jelent látványos javulást. Sókat fejlődött a gyerekek beszéd- készsége, s elmaradt a mos­tanában tv-ben, rádióban is elharapódzó nyögdécselő ö-zés az olvasás közben. Mindemögött persze renge­teg pedagógiai munka húzó­dik. Vitathatatlan, hogy a magyartanárok — ha való­ban hivatásuknak érzik szak­jukat — ki sem látszanak a javítanivalóból a tanév so­rán. Sokat jelentett az iskola presztízsében a főiskolai hallgatók ittléte Is. Ahogy Bencédi János igazgató el­mondta, mindez fokozta az önmagukkal szembeni igényt, s bizonyos mérték­ben hozzájárult az önkép­zéshez is. A jövő feladatai között az előzőeken túl a szellemi munka értékeinek megőrzé­A válasz természetesen nem lehet kétséges azok előtt, akik erre a hivatásra esküdtek fel. Az ő részük és sorsuk, talán a legtovább tűrni, a végsőkig viselni a nehézségeket, mert mások — mindannyiunk — élete van a kezükben. Ám a helyzet a hamleti tétovaságnál sokkal erősebb elhatározást köve­tel. Szembe kell nézni azzal, hogy egy három évvel ez­előtt meghirdetett kormány- program, ami felülről épít­kezik, ma már nem tehető mozgalommá — úgy, ugyanabban a szellemben. Ma már az adott, változó társadalmi környezetben kell elhelyezni az egészségügy (Folytatás a 3. oldalon.) sét, az erkölcsi normák ki­alakítását, a szülők-nevelők kapcsolattartásának javítá­sát tűzték iki célul. Az önállóság jegyében pe­dig az értekezlet vendége, dr. Virág László, a városi tanács művelődési osztályá­nak vezetője a következőket mondta: — Hogy az iskola milyen szervezetek működését pat­ronálja a jövőben, az az is­kola dolga. Legyen az út­törő-, cserkészmozgalom, vagy bármi. Szakosztályunk csupán egyetlen javaslattal, él: társadalmilag hasznos legyen, s szolgálja az iskola által megfogalmazott neve­lési célokat. A tantestületi értekezlet a jubileumi jutalmak kiosztá­sával, s a négy pályakezdő pedagógus ünnepélyes eskü­tételével zárult. — ria — Döntsön a níp! Fagyos fogadtatásban ré­szesült Somogyi László, a Budapest—Bécs Világkiállí­tás előkészítő bizottságának vezetője Pécsett. A vidéki „agitációs körúton” levő kor­mánybiztos — a Magyar Gazdasági Kamara dél-du­nántúli bizottságának szer­vezésében — hétfőn tájékoz­tatta a kiállításról' a bara­nyai szakembereket, a poli­tikai pártok és mozgalmak képviselőit. Az elhangzott kérdésekből és vélemények­ből egyértelműen kiderült: o kormánybiztosnak nem si­került meggyőznie hallgató­ságát arról, hogy a fővárosi világkiállítás 130-140 mil­liárd forintos költségtételé­ből nemcsak morzsák jutnak a vidéken élő nyolcmillió magyarnak... A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem egyik oktatója az ellen tiltakozott, hogy Budapest az ország hozzájá­rulása nélkül csináljon vi­lágkiállítást. Bízzák a dön­tést a népre. Társadalom és egészségügy Kérdések dr. Csehák Judit miniszterhez Talajbiológiai szimpózium Nemzetközi talajbiológiai szimpózium kezdődött hét­főn Keszthelyen. A Magyar Talajtani Társaság talajbio­lógiai szakosztálya által rendezett négynapos tudo­mányos tanácskozáson 20 ország mintegy 200 szakem­bere vesz részt. Az 1960 óta rendszeresen megtartott esz­mecserén a talajbiológia és a bioszféra védelmének idő­szerű problémáit, lehetősé­geit tárgyalják, vitatják meg. Ezúttal két fő téma szere­pel a napirenden. Nevezete­sen a növényvédő szerek­nek és a műtrágyáknak a ta­lajok mikrobiológiai rend­szerére gyakorolt hatását, il­letve a termőföld szerves- anyag-gazdálkodásának ta- • lajbiológiai kérdéseit elem­zik. Az utóbbiak között ki­emelten foglalkoznak a tala­jok hazánk nagy részében tapasztalható elsavanyodá- sának okaival, s e káros fo­lyamat megállításának fel­tételeivel. A plenáris ülés után két szekcióban folytatódott a ta­nácskozás. Szerda délig ösz- szesen 280 kiselőadás hang­zik el, és a gazdag poszter­kollekció is módot ad a ku­tatási eredmények ismerte­tésére. Az ezúttal egyébként jubileumi, 10. nemzetközi talajbiológiai szimpózium csütörtökön szakmai kirán­dulással zárul. A MÁV Szegedi Igazgatóságához tartozó békéscsabai vasúti teherpályaudvar bővítése 120 millió forintba került. A be­ruházás során hét vasúti vágány, 20 ezer négyzetméter bur­kolt rakterűiét építésére, különböző technikai eszközök — köztük egy 40 tonnás bakdaru — vásárlására került sor. A Ganz által gyártott daruval lehetővé vált a vasúti csomó­pont nemzetközi áruszállításba való bekapcsolása, ugyanis a berendezés alkalmas a nemzetközi szabványnak megfele­lő méretű konténerek le- és felrakodására- Fotó: B. Fazekas László Pánikra nincs ok — a tisztaság, a megelőzés csökkentheti a vírusveszélyt Látogatási tilalom a kárházak szőlészeti és újsziilöttosztályain Emlékeztetőül annyit; hogy a múlt hét végén dr. Petrás Győző, az Országos Közegészségügyi Intézet és dr. Budai József, a László Kórház főorvosa tájékoztat­ta a sajtót, a csecsemőknél tapasztalható vírusos fertő­zések gyakoriságáról, tüne­teiről. Elmondták, hogy a kórokozó az enterovírusok csoportjába tartozik, s a megbetegedések oka a vírus gyakori előfordulása a né­pességben. Ezt feltehetően tünetmentes vírushordozó terhesek hurcolták be a szülészeti osztályokra. Szá­mos típusuk ismert, első­sorban a nyári melegben terjednek. Megbetegítő ké­pességük az életkor növeke­désével jelentősen csökken. Ezért a fertőzés elsősorban az újszülötteknél okoz tüne­teket. A víruscsoport által okozott tünetek változato­sak : szívizom-, szívburok-, tüdő-, torokgyulladás, eny­he hasmenéssel járó bél­gyulladás. Az esetek többsé­gében azonban a fertőzés mindössze 2-4 napig tartó lázat okoz. A vírus terjedése ebben az évben a szokásosnál na­gyobb arányú volt, ennek következtében szaporodtak az újszülöttkori fertőzések. Az utóbbi hetekben kétszáz­nál valamivel több megbe­tegedésről van tudomásunk az országban, s a felsoro­lásban már Békés megye is szerepelt. — A megyét is elérte a fertőzés veszélye — ismer­tette a tegnap délelőtti saj­tótájékoztatón dr. Rácz László, megyei főorvos. A Pándy Kálmán Megyei Kór­házban gyűltek össze a ten­nivalók megbeszélésére a kórházigazgatók, járvány­ügyi szakemberek, szülész- nőgyógyász, gyermekgyó­gyász szakorvosok. — Az elmúlt héten szer­dától kezdődően a megye területéről a gyulai kórház­ból négy, a békéscsabai kórházból egy (feltételezet­ten) enterovirus megbete­gedésre gyanús esetről sze­reztünk tudomást az új­szülöttek' között — mondta dr. Bereczki Aranka, a me­gyei Köjál igazgatója. — Életbe léptek a járványok esetén egyébként is szoká­sos szigorítások. Vizsgáljuk a vírus eredetét. Dr. Szepesvári Elemér, megyei kórházigazgató főor­vos ismertette az intézmé­nyükben tapasztaltakat: — Augusztus 24—25-én, a Gyuláij született újszülöt­tek közül négy került láza­san a megyei kórház gyer­mekosztályára, vírusfertőzés alapos gyanúja miatt. Kö­zülük egy újszülöttnél vér­zéses szövődmény is jelent­kezett. Péntek déltől a szü­lészeti és az újszülöttosz­tályokon fokozott higiéniai rendszabályokat vezettünk be. A szülőszobába és az új­szülöttrészlegbe idegen osz­tályhoz tartozó kórházi sze­mélyzet sem léphet be. Minden lázas újszülöttet a megyei kórház főorvosi hi­vatalában kell jelenteni, név, nem, születési súly, az elkülönítés módja, az al­kalmazott kezelési mód sze­rint. Az osztályra felvett szülő nőket bakteriológiai hüvely­vizsgálattal ellenőrizzük. Korlátozzuk a gyermekágyas kismamák mozgásterét, és hozzájuk sem léphet be senki szájkendő nélkül. Sapkát és dupla szájken­dőt viselnek a dolgozók, és a kismamák is. Állandó (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents