Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-29 / 203. szám

1989. augusztus 29., kedd IgHSUBM A magyar külügyminiszter tiltakozása Horn Gyula külügyminiszter hétfőn reggel magához kérette Stefan Orosst, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét és bejelentette a magyar fél tiltakozását az augusztus 21-ei prágai tüntetések során őrizetbe vett két magyar állampolgárral szemben alkalmazott eljárás miatt. Értet­lenségét fejezte ki amiatt, hogy a csehszlovák hatóságok a két magyar állampolgárt, a prágai magyar nagykö­vetség konzulja által felajánlott garanciák ellenére is fogva tartják, miközben az ugyancsak őrizetbe vett cseh­szlovák, illetve más külföldi állampolgárokat kivétel nélkül szabadlábra helyezték. Horn Gyula hangsúyozta: ez az eljárás felveti annak veszélyét, hogy Deutsch Ta­más és Kerényi György szerepét és cselekményét cseh­szlovák részről a valóságosnál súlyosabbnak minősítik. Kifejezte reményét, hogy az illetékes csehszlovák szer­vek körültekintően és humánusan fognak eljárni és a magyar—csehszlovák kapcsolatokat zavaró ügy mielőbb megoldást nyer. A külügyminiszter ugyanakkor megerősítette azt a ma­gyar álláspontot, mely szerint az államok közötti viszony meghatározó elve a be nem avatkozás egymás belügyeibe. Libanoni berepülés, nyilatkozatok Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke augusztus 28-án a Parlamentben fogadta a négynapos hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Maha Vadzsiralonkorn herceget, thaiföldi trónörököst, aki külföldön a thaiföldi királyság legmagasabb képviselője II COCOM-lista megkerülése Dél-Korea és a szocialista országok Hétfőn újabb, fenyegető berepüléseket végeztek iz­raeli harci gépek Libanon fölött — közölte az Irán-ba- rát Hezbollah szervezet. A hétfői összesítések sze­rint egyébként a libanoni célpontok ellen vasárnap végrehajtott izraeli légitá­madásban kilencen vesztet­ték életüket és huszonötén sebesültek meg — ez utób­biak közt tizenöt gyerek van. Egy eddig ismeretlen ne­vű libanoni csoport, amely az Elnyomottak Védelmének Szervezeteként minősíti ön­magát, halállal fenyegette meg II. János Pál pápát ar­ra az esetre, ha ellátogatna Libanonba. A Vatikánban egyelőre nem kommentálták a fenyegetést. Franciaország — nem akarván lemaradni a Szov­jetunió mögött — szintén előterjesztette a maga liba­noni rendezési elképzeléseit. Francois Scheer, a párizsi külügyminisztérium főtitká­ra hétfőn tárgyalt Damasz- kuszban Faruk as-Saraa Szí­riái külügyminiszterrel arról, hogy — Franciaország sze­rint — az összes külföldi ka­tonát ki kellene vonni Liba­nonból. „Libanonban csak olyan politikai megoldás le­hetséges, amely figyelembe veszi Szíria szerepét is” — mondta Scheer újságírók előtt. Az Egyesült Államok sze­retné megakadályozni, hogy a COCOM-listán szereplő gépek és berendezések Dél- Koreán keresztül jussanak el a kommunista országok­ba — írta hétfőn a dél-ko­reai sajtó azzal kapcsolat­ban, hogy kedden Washing­tonban dél-koreai—amerikai megbeszélés kezdődik a szo­cialista országokba irányuló dél-koreai exportról. A szocialista országokkal fenntartott gazdasági kap­csolatai mellett politikai kapcsolattartását is egyezte­ti Washingtonnal a dél-ko­reai kormány. A Korea He­rald című lap jelentése sze­rint az amerikai és a dél­koreai külügyminisztérium magas rangú illetékeseinek hétfőn, Washingtonban kez­dett találkozóján a fő téma a szocialista országokhoz fűződő viszony kérdése: Szöul fejleszteni kívánja kapcsolatait ezekkel az álla­mokkal, elsősorban a Szov­jetunióval. A dél-koreai sajtó ezzel egy időben jelentős teret szentel a szocialista orszá­goknak. A lapok fényképes beszámolót közöltek arról, hogy végleges helyére köl­tözött Szöulban a Szovjet­unió kereskedelmi képvise­lete. Magyarországot illetően a Korea Herald az AFP fran­cia hírügynökség alapján Iványi Pálnak azt a beszé­dét idézte, amelyben az MSZMP vezető politikusa — a párt Tatán tartott szabad- egyetemén — a magyar gaz­daság nehéz helyzetét is­mertette. MÉRGEZÖ-E AZ ANYATEJ? Holland tudósok nemrégi­ben aiz anyatej tüzetesebb elemzésébe kezdtek, bizo­nyos tünetekből ugyanis ar­ra ikövetkeztettek, hogy olyan összetételű anyagokat tartal­maz, amelyek esetleg a csecse­mőre nézve mérgezően hat­nak. Egy hollandiai intézet­ben 100 újszülöttet helyez­tek megfigyelés alá. Vala­mennyit csakis anyatejjel táplálnak (legalább egy évig), s fejlődésüket össze­hasonlítják azoknak a cse­csemőknek a növekedésével, gyarapodásával, akiket mes­terséges tápszerrel etetnek. A szakemberek abban bíz­nak, hogy kiderítik, mérge­zett-e az anyatej, és hogy a jövőben hatékonyabb in­tézkedéseket fcell-e fogana­tosítaniuk, vagy esetleg tel­jes mértékben meg kell til­taniuk az anyatejjel való táplálást. A megfigyelt új­szülöttek szervezetébe dioxin kerül, ami csakis az anya­tejjel juthat szervezetükbe. A nők a mérgező anyagot belélegzik. Azt már megál­lapították, hogy a szemét­égető kemencékből áradó füst belégzése következté­ben kerül az anya szerveze­téibe a káros anyag. ÉLETMENTÉS A tízéves norvég Isak Tú­ri nemrég felmászott egy villanykaróra és megfogta a vezetéket, amelyben 22 ezer voltos áram volt. Megégett a haja és a bőre. Szerencsére leesett a földre, és a szom­széd találékonyságának kö­szönheti életét. A szomszéd elsősegélyben részesítette, és utána rögtön kórházba szál­lította. Ez már a második eset, hogy az a szomszéd, Paul Bake, megmentette a gyerek életét. Először két­éves korában kihúzta egy folyóból. SZÁZÉVES A NYILVÁNOS TELEFON A nyilvános telefont Ame­rikában találta ki William Grey, 1889. augusztus 13-án. Az első nyilvános telefon- fülkét egy hónappal később állították fel a Connecticut állambeli Hardfordban. Je­lenleg Amerikában több mil­lió nyilvános telefon műkö­dik. Greyt a körülmények kényszerítették arra, hogy feltalálja ezt a készüléket, mert a gyárban, ahol dolgo­zott, főnöke nem engedte, hogy beteg feleségének tele­fonáljon, habár megígérte, hogy kifizeti a beszélgetést. FIGYELEM, Áramszünet! Értesítjük a t. lakosságot, hogy karbantartási mun­kák miatt áramszünetet tartunk : 1989. augusztus 30-án. 6—10 óráig, Békéscsabán: a Toldi ut­cai lakótelepen a Mikes ut­cában, az Orosházi út Bes­senyei u.—Táncsics u. kö­zötti szakaszán, valamint a Gyár utca Orosházi út— Lajta u. közötti szakaszán a Hajnóczy utcában és a Fiumei utcában az Oros­házi úttól 78. sz.-ig. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni, azok érin­tése ÉLETVESZÉLYES és TILOS ! Démász-kirendeltség Békéscsaba HOBOE A BPEMH írja : Érdemes-e fejleszteni az űrkutatást? Az utóbbi években egyre ritkábban beszélünk a szovjet űrkutatás eredményeiről, és egyre gyakrabban szólunk ar­ról, milyen áron érjük el ezeket a vívmányokat. Még az is elhangzik, hogy abba kell hagyni az űrkutatást. Oleg Gazenko akadémikus válaszol az ezzel kapcsolatos kér­désekre. — önt megválasztották a Szovjetunió népképviselőjé­nek és bizonyára tudja, hogy a választási kampány alatt sok képviselőjelölt programjában szerepelt az űrkutatásra szánt kiadások csökkentése. Hogy gondolja, mi ennek az oka? — Véleményem szerint a közvélemény többféleképpen viszonyul az űrkutatáshoz. A kezdeti időszakban — az '50-es ’60-as években — az általános lelkesedés, ■ büszkeség volt jellemző. A későbbiekben ez a lelkesedés majdhogy­nem közömbösséggé változott. Ebben közrejátszott az a körülmény, hogy hosszú éveken át nálunk a hazai űr­hajózásnak csak a vívmányairól illett szólni, a nehézsé­gekről nem, a sikertelenségeket elhallgattuk. Az embe­rek úgy gondolták, hogy az űrkutatás nem ütközik ne­hézségekbe. Az utóbbi két-három évben viszont a kö­zömbösséget felváltotta a bíráló hozzáállás. Mi ennek az oka? Véleményem szerint a nyilvánosság hiánya. És az, hogy az űrkutatás gyakorlatilag zárt területnek számí­tott az „avatatlanok” számára, a társadalom nem ele­mezte és nem értékelhette azt. Ne feledjék el, hogy a képviselőjelöltek a választási kampányban nem csak az űrkutatási kiadások csökken­tése mellett szálltak síkra, hanem a védelemre, az atom- energetika fejlesztésére szánt kiadásokat is csökkenteni akarták, vagyis az összes „tiltott” terület költségvetését is le akarják faragni. Ezért nagyon fontosnak tartom az objektív, világos tájékoztatást. — De mi az ön személyes véleménye ezzel kapcsolat­ban? — Én kimondottan az űrkutatás orvosbiológiai aspek­tusaival foglalkozom, ezért nem vagyok illetékes abban, hogy az űrkutatás valamennyi területéről mondjak véle­ményt, de van saját álláspontom. Először is, véleményem szerint a világűr az emberek tevékenységének páratlanul tág és univerzális szférájává korszerű emberi civilizáció fejlesztésének egyik lehető­sége. Az űrkutatás reálisan létezik, ezért hiba lenne úgy felvetni a kérdést, hogy kell-e azt fejleszteni vagy sem. Ilyen kérdés objektiven nem is merül fel. Lehet szólni az erőforrások újraelosztásáról, az űrkutatás egyik vagy má­sik ágazatának elsődleges fejlesztéséről, az üzem növelé­séről vagy ellenkezőleg, csökkentéséről, ám arról be­szélni, hogy az űrkutatást abba kell hagyni, vagy leg­alábbis öt—tíz évre szüneteltetni, helytelen dolog. Rövi­den, az űrkutatás létezik, és ezzel számolni kell. Másodszor. Ma egyre gyakrabban mondjuk, hogy nem csak a mára kell gondolni, hanem a távlatokat is látni kell. Ilyen szempontból végtelenül értelmetlen dolog lenne abbahagyni az űrkutatást. Emlékezzenek vissza, mi tör­tént nálunk a genetikában, a kibernetikában. Elég ha egy pár évre leállunk, és máris elszalasztjuk a lehetősé­get, újabb évtizedekre lesz szükség ahhoz, hogy behozzuk a lemaradást. Napjainkban az űrkutatás terén világelsők vagyunk. Ezeket a sikereket nem lehet konzerválni, to­vább kell lépni. Harmadszor. Az űrkutatás, még ha azt az eipberek nem is tudják eléggé világosan felfogni, már most reális ered­ményeket hoz, reális hasznot bztosít a népgazdaság szá­mára. Egyes ágazatai önmaguktól megtérülnek. Az utóbbi tíz év alatt lényegesen olcsóbbak lettek a kozmikus hír­közlési eszközök, és a megbízhatóság, valamint a minő­ség terén nem csak konkurálnak a földi hírközlési esz­közökkel, hanem olcsóbbak is. Az űrkutatásnak vannak olyan területei is, amelyek már meghonosodtak életünkben, bár ezt nem mindig is­merjük fel. Értelmetlen dolog semmibe venni a Földnek a világűrből történő szondázását, mely módot ad arra, hogy feltérképezzék, előre jelezzék a termést, meghatá­rozzák az erdők minőségi összetételét, az erdők betegsé­geit, a talaj nedvességtartalmát, a halrajok tartózkodási helyét stb. Ezeknek a módszereknek nincs alternatívá­juk.. Éppen ezért tökéletesíteni, lényegesen növelni kell a műszerek áteresztő képességét, precízebbé kell azokat tenni. Különben e téren az egyik legújabb vívmány, hogy előre tudják jelezni egyes betegségek kialakulását, előre meg tudják határozni a tropikus övezetekben a szú­nyogok mennyiségiét, és így ez elősegíti a malária elleni védekezést is. A földön évente százezrek szenvednek malá­riában. A COSPAS-SARSAT (közös szovjet—amerikai, francia- kanadai rendszer segítségével hatékonyabban tudják felku­tatni a levegőben, illetve a tengereken katasztrófát szen­vedett embereket. Már több mint 1700 embert mentettek meg ily módon. — De lehet-e a világűrből figyelmeztetni egy esetleges Csemabilra? — Elvben lehet. Most éppen arról van szó, hogy a COS­PAS-SARSAT rendszert ilyesmire is felhasználhatjuk. A különböző vízerőműveken és atomerőműveken, melyek a környezet szempontjából veszélyesek lehetnek, külön jel­zőrendszereket lehetne felszerelni, amelyek reagálnának a robbanásokra, a káros légszennyeződésre, azonnal kapcso­latba lépnének a műholdakkal, és így hamarosan tudomást lehet szerezni a balesetről. Olyan jelzőrendszert is fel le­het szerelni, amely a fokozott sugárzásra reagál. — Esetleg olyan jelzőrendszerek is lehetnének, amelyek a különböző vegyi anyagokra reagálnak? — Természetesen, ha a káros vegyi anyag koncentrációja túllépi a megengedett határt, a berendezés azonnal leadja a jelzést a műholdnak. — Véleményem szerint a társadalomban ez az űrkutatás- ellenes hangulat azért alakulhatott ki, mert óriási techno­lógiai szakadék van az űrkutatás és a népgazdaság külön­böző ágazatai között. Hiszen mi értelme van annak,, hogy a világűrből határozzuk meg az eljövendő termést, ha nem vagyunk biztosak abban, hogy a világűrből kapott adato­kat rendeltetésének megfelelően használjuk fel, ha tudjuk, hogy mivel nincs elegendő vetőmagtároló, szállítóeszköz és jó űt, a termés egy harmad a tönkremegy... Nekem szintén az a véleményem, hogy még nem hasz­náljuk ki megfelelően mindazt, amit a világűr segítségével elértünk. Meg tudom nevezni a népgazdaságnak azokat az ágazatait, amelyekben hasznosítják az űrkutatás eredmé­nyeit. Ezek közé sorolható a geológia, a meteorológia és a hírközlés. Természetesen, a viLágűrrel! kapcsolatos kérdése­ket nem szabad elszakítani társadalmunk problémáitól. Hallottam olyan véleményt, hogy vannak tőlünk gazda­gabb országok, ám ennek ellenére nem foglalkoznak űrku­tatással. Azt mondják, hogy az űrkutatásra vonatkozó ame­rikai kiadások hozzávetőlegesen megegyeznek a mi kiadá­sainkkal. Igen, csakhogy a nemzeti jövedelem, a munka termelékenysége és az életszínvonal nem hasonlítható a miénkhez. . . — Mit is mondhatnék? Csak azt, amit már elmondtam. Szükség van a tájékoztatásra, az űrkutatás elsődleges irány­zatainak meghatározására. Ügy alakult, hogy amikor hoz­záfogtunk az űrkutatáshoz, már mindenki más is hozzáfo­gott. Ma e téren is nemzetközi munkamegosztásra lenne szükség. t Mi például a hosszan tartó űrutazások terén va­gyunk előnyben, az amerikaiak a távoli bolygók kutatásá­ban, amelyekkel mi gyakorlatilag nem is foglalkozunk:. Az utóbbi időben megfigyelhető mind az Szovjetunióban, mind ,az Egyesült Államokban egy olyan tendencia, hogy nemzetközi űrkutatási programokat állítsanak össze más államok és nemzetközi szervezetek eszközeit is felhasználva erre a célra. Megismétlem: értelmetlen dolog lenne lemondani az űr­kutatásról vagy hátráltatni fejlődését. — Az űrkutatás esetében beszélhetünk-e önelszámolósiról? — Teljes egészében önelszámolásról beszélni nem lehet. Bár kimondottan e célból hozták létre az Űrkutatási Álla­mi Bizottságot, mely arra hivatott, hogy üzleti kapcsolato­kat aflakítson ki a külföldi partnerekkel. Abban az esetben, ha országunkban normális kapcsolat alakul ki a különböző vállalatok és főhiVatalok között, ak­kor az űrkutatás számos ágazata, például a kozmikus hír­közlés, a meteorológiai és a geológiai információ stb. ön­fenntartóvá válik. — És mi a helyzet az alapkutatásokkal? — Véleményem szerint itt nem lehet önelszámolásról beszélni, de ez nem jelenti azt, hogy ezekről! a kutatásokról le kell mondani. Ezeket mindenütt a világon dotálják. — Megválasztották az új összetételű Legfélsőbb Taná­csot. Nem kizárt, hogy az új politikai-gazdasági gyakorlat körülményei között valamennyi űrkutatási programot a Leg­felsőbb Tanács ülésszaka elé terjesztenek, ön hogyan vi­szonyulna egy ilyen helyzethez? — Pozitívan? Én kimondottan ezt a megoldásit támoga­tom. Azt mondom, hogy a nyilvánosság, a felelősség foko­zása és a társadalmi ellenőrzés módot ad nekünk arra, hogy értelmesebben építsük ki a világűrrel kapcsolatos politi­kánkat. Meg keli határozni az űrkutatás elsődleges irányait. Fokozni kell azok felelősségét, akik eszközöket kapnak fej­lesztésre. Bár a társadalom kritikusan viszonyul az űrkuta­táshoz, én optimista vagyak. A társadalmi élet demokrati­zálása az űrkutatás fejlesztésének szférájában is meghozza ®rúmölcsét- Marina Sakina HÉTRŐL HÉTRE A HETESBŐL NIKE edzőcipő 3250,—; 3500,— ; 4250,— ,FL SMASH ausztrál teniszlabda 150,— Ft Márkás teniszütők 2600,— ; 2900,— ; 3600,— Ft. Békéscsaba' sétálóutca, „u”-udvar TELEFON: 22-553

Next

/
Thumbnails
Contents