Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-26 / 201. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT Ára: 5,30 forint XLTV. ÊVFOUYAM, 2Ö1. SZÁM Mai számunkból: Nagy kárt okozé betörés Gyulán (3. oldal) A nagyszerű halál (4. oldal) Szövetkezet helyett szövetkezés (5. oldal) Nyomáskényszerheir (7. oldal) Kézilabda-szakmunkások (16. oldal) Az MSZMP a bérből és fizetésből élők pártja kíván lenni Barabás János előadása a megyei pedagégusértekezleten Tegnap délelőtt, a Kulicb Gyula Ifjúsági és Úttörő- házban Barabás János, az MSZMP KB titkára tájé­koztatót tartott aktuális társadalompolitikai kérdések­ről. A Békés Megyei Tanács V. B. művelődési, ifjú­sági és sportosztálya által szervezett fórumon részt vettek a megye oktatási intézményeinek igazgatói is. Az előadó a belpolitikai folyamatok értelmezésére el­sősorban az MSZMP oldaláról tett kísérletet, de kitért az ellenzéki pártok, csoportosulások megközelítéseire is. " 0 H-bombák —■pezsgők—fedetlen keblek és erotikus táncok •i ­című riportunk a lap 4. oldalán található Fotó: Kovács Erzsébet Miről döntött, mit módosított az Elnöki Tanács? Jelen helyzetünk taglalá­sakor először arra hívta fel a figyelmet, hogy az or­szág — mindenféle érte­lemben — az összeomlás szélén áll. A különböző munkahelyeken dolgozók között azonban nagy szám­ban vannak olyanok, akik még nem érzékelik kellő­képpen a veszély nagysá­gát. Ügy gondolják: „en­gem ez nem érint, mert pótolhatatlan vagyok”. Ez a magatartás, sajnos, érvényes az iskolaigazgatókra is. — Márpedig nincsenek pótolhatatlan emberek — hangsúlyozta Barabás Já­nos, s hozzátette: — Ebben a zavarodott, hisztérikus belpolitikai helyzetben nincs fontosabb értéktényező,, mint a biztonság érzete. Szakítani kell mindazzal, ami elavult, eltorzult. A kommunista ideológia (vagy amit korábban annak vél­tünk) korántsem vert olyan mély gyökereket a magyar nép gondolkodásában, mint hittük. A párt új vezetőgárdája birtokában van a szükséges kormányzati tapasztalatok­nak, nemzetközi kapcsola­tokkal rendelkezik, s a va­lóság minden oldalú elem­zésére, figyelembe vételére törekszik. Az MSZMP a modellváltás mellett elköte­lezett, s az egyelőre még meglehetősen homályos „de­mokratikus szocializmust” tűzi ki célul. Azzal a nézet­tel viszont nem tudott egyetérteni az előadó, hogy A kölcsönös ismerkedés és tájékozódás, az együttműkö­dés lehetőségeinek a keresé­se jegyében tanácskozott pénteken Gyulán, a Magyar- országi Románok Demokra­tikus Szövetségének székhá­zában a nemzetiségi szövet­ség elnökségének, valamint a Magyar Demokrata Fórum nemzeti és kisebbségi bizott­ságának tárgyaló küldöttsé­ge. A nemzetiségi program­ját most összeállító MDF e tárgyalás révén szerzett is­mereteket a román szövet­ség és a hazai románság helyzetéről, helyzetértékelé­séről, törekvéseiről, a nem­zetiségi szövetség pedig — amely \ többpártrendszer ke­retei között a pártoktól füg­getlen szervezetként szeret­né érdekképviseleti tevé­kenységét kibontakoztatni — a Demokrata Fórumban is segítőtársat remél — s mint a tanácskozás bizonyította, talál is. Az MDF és a román szö­vetség ' értékelése az elmúlt az MSZMP-nek ideológiai párból politikai párttá kell átalakulnia. Mint rámuta­tott: az ideológia funkció­jának kell megváltoznia: a pártnak a politikai prog­ramjával való azonosulás alapján szükséges rekrutál- nia tagjait. — Kevésbé tudom elkép­zelni a szocializmust, mint formáció-elméleti kategó­riát — folytatta gondolat- menetét Barabás János. — Elsősorban értékrendet, ér- értékelkötelezettséget, általá­nos egyetemes emberi érté­keket kell beépíteni társa­dalmunkba. Arra a meglehetősen szé­les körben elterjedt véle­ményre reagálva, hogy a negyven év magyarországi nemzetiségi politikájáról ha­sonló: ’ mindkét fél elhibá- zottnak tartja azt a politi­kát, amely mára igen nehéz helyzetbe hozta a húszezres hazai románságot is. Látvá­nyos határozat számos szü­letett az elmúlt évtizedek­politikai egyeztető tárgya­lások sorén az elitek a nép feje fölött egyezkednek, el­mondta: a népnek nem kell attól tartania, hogy a régi politikai elit helyébe új elit lép — a sajtónyilvánosság korlátozása ez esetben ha­sonlóságot mutat a polgári társadalmakban elfogadott gyakorlattal. Az MSZMP mindenekelőtt a bérből és fizetésből élők, valamint a saját munkájukra építő vállalkozók pártja kíván lenni. Ezért nem adja fel a munkahelyi szerveződés el­vét, inkább arra törekszik, hogy ne zavarja a termelé­si folyamatot. A legfonto­sabb feladat mindenekelőtt a hatalomgyakorlás társa­dalmi ellenőrzésének kiépí­tése és a szigorú válságke­zelés folytatása — állapítot­ta meg végezetül az MSZMP KB titkára. Barabás János ezt köve­tően válaszolt a jelen lévő pedagógusok kérdéseire, majd a délutáni órákban Békésre látogatott, ahol fo­gadta őt Pataki István, a városi pártbizottság első tit­kára. ben, ám ezekből vajmi ke­vés valósulit meg — mon­dotta a román szövetség fő­titkára, Márk György. Az MDF tárgyaló küldöttségé­nek vezetője; Pősze Lajos megállapította, hogy Európa keleti felében oldódott, meg a legkevésbé a nemzetiségi Összehívták az Országgyűlést Az Országgyűlés elnöke az Alkotmány 22. paragra­fusának második bekezdése alapján, 1989. szeptember 26-án, 10 órára összehívta az Országgyűlés soron kő­vetkező ülését. Az üléssza­kon a testület várhatóan az alábbi előterjesztéseket tár­gyalja meg: — törvényjavaslat a ki- és bevándorlásról ; — törvényjavaslat az út- lévélről ; — törvényjavaslat az ál­lami számvevőszékről; — törvényjavaslat a bün­tetőeljárási törvény módosításáról. A háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokra fi­gyelemmel, a kormány egyéb törvényjavaslatokat is be­nyújthat, amelyekkel a par­lament napirendje bővülhet. SZOT — a tárgyalások mellett Ülést tartott pénteken a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület áttekintette a figyelmeztető sztrájk nyo­mán kialakult helyzetet, ér­tékelte a kormány eddigi lépéseit. Sajnálattal állapí­totta meg: a kormány nem mutatott készséget a hús- készítmények áremelésének a tárgyalások végéig törté­nő felfüggesztésére: a mi­niszterelnök ceglédi beszé­dében elhangzott elfogadha­tatlan minősítéseket a kor­mány is megerősítette. A szakszervezetek a tár­gyalásos megoldások hívei. A megbeszélések eredmé­nyességét — az elnökség szerint — változatlanul az szolgálná, ha a bejelentett áremelésekre a tárgyalások befejezéséig nem kerülne sor. kérdés. Ennek a sztálinista politika az oka, s országon­ként lényeges különbség nincs. A romáin szövetség különösen elfogadhatatlan­nak tartja a nemzetiségi is­kolai oktatás 1960-as évek­beli felszámolását, amely je­lentős mértékben hozzájárult a románság körében tapasz­talható asszimilációhoz — mondotta a romáin szövetség elnöke, Mihaiescu György. A kiutat keresve a két fél több közös fellépést határo­zott el. Szorgalmazzák, hogy a készülő nemzetiségi tör­vény tartalmazzon biztosíté­kokat a nemzetiségek kol­lektív jogainak gyakorlására, s biztosítson a hazai nem­zeti kisebbségeknek intézmé­nyes formában politikai ér­dekképviseletet. Mind az MDF, mind az MRDSZ jo­gosnak ítélte meg a nemze­tiségi lakosság azon igényét, hogy helyzetükről a hazai közvélemény reális képet kapjon. A Magyar Demokra­ta Fórum és a romáin nem­zetiségi szövetség közös bi­zottságot hoz létre a kap­csolattartásira. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteki ülésén tör­vényerejű rendeletet hozott a menekültek helyzetére vo­natkozó 1951. évi július hó 28-án elfogadott egyezmény és az 1967. január hó 31. napján létrejött jegyzőkönyv kihirdetéséről, amelyhez a Magyar Népköztársaság ez év március 14-én csatlako­zott. Figyelemmel arra, hogy a menekült státusért folya­modók egy része feltehetően nem ismeri a magyar nyel­vet, a kihirdetendő törvény­erejű rendelet az egyezmény és a jegyzőkönyv angol nyel­vű szövegét is tartalmazza. A testület módosította a polgári repülésről szóló 1988. évi 8. törvényerejű rendele­tet. A jövőben közforgalmi repülőtér létesítését az ed­digiektől eltérően nem a Mi­nisztertanács, hanem a lég­ügyi hatóság határozza meg a környezetvédelmi előírá­sok és a szakhatóságok vé­leményének figyelembevéte­lével. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletét hozott a szerzetesrendek működéséről. A lelkiismereti és vallássza­badságról szóló törvény elő­készítése során nyilvánvaló­vá vált, hogy a szerzetesren­dek működését tiltó rendel­kezés nem tartható fenni, az sérti az egyesülési jogot is. A rendek mindinkább részt vesznek az egyházi és a tár­sadalmi életben, így a tila­lom anakronisztikussá vált, és indokolt a katolikus egy­ház óhaja, hogy a rendek működését tiltó 1950. évi 34. tvr.-t helyezzék hatályon kí­vül, még a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló tör­vény megalkotása előtt. Az új jogszabály — amely a ki­hirdetésekor lép hatályba — igazodik az állam és az egy­ház következetes szétválasz­tásának, az egyházak auto­nómiájának elvéhez, és össz­hangban van az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tör­vénnyel is. A továbbiakban a testület módosította a Magyar Nép­köztársaság felsőoktatási in­tézményeiről szóló 1986. évi 13. tvr.-t. A jövőben főisko­laként működik a Mozgássé­rültek Pető András Nevelő­képző- és Nevelőintézete, míg a Testnevelési Főiskola elnevezése Magyar Testne­velési Egyetem,. az Agrártu­dományi Egyetem (Gödöllő) elnevezése Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem, az Agrár- tudományi Egyetem (Keszt­hely) elnevezése Pannon Ag­rártudományi Egyetem, az Esztergomi Tanítóképző Fő­iskola elnevezése Vitéz Já­nos Tanítóképző Főiskola, a Kaposvári Tanítóképző Főis­kola elnevezése pedig Cso­konai Vitéz Mihály Tanító­képző Főiskola elnevezésre változik szeptember 1-jétől. A Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskola a jövőben Me­zőgazdasági Főiskolai Kar­ként a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem szervezetén belül fejti ki tudományos, oktatói tevékenységét. Az Elnöki Tanács kineve­zésekről határozott, bírákat mentett fél és választott meg valamint kegyelmi ügyekben döntött D. L. — ön az MSZMP Központi Bizottságának ideológiai titkára. Miként vélekedik az oly sok félreértést, bizony­talanságérzetet okozó „marxizmus—leninizmus” megje­lölésről? — kérdezem a szünetben Barabás Jánost. — Attól a folyamattól, mely során Marx, Engels, Le­nin, Kautsky és a többi szocialista gondolkodó nézetei­ből kötőjeles izmusokat kreáltak, a legélesebben elhatá­rolom magam. Külön kell választanunk a teoretikusok életművében rejlő értékeket, s azokat egy egészen új tí­pusú pártvezetői stílus segítségével kell közvetíteni a tö­megek felé. A sajtóban dolgozók befolyásolását például a személyes kapcsolatokon nyugvó, emberi közelséggel párosuló magatartási forma révén tudom elképzelni. — Sokat bírálták korábban (és más oldalról bírálják ma is) az MSZMP propagandamunkáját. — Valóban. Túlságosan erősen hat még mindig az egyenlősítés eszménye, sokan nem tudják elfogadni a nagy teljesítményekre épülő jövedelemszerzést, s az is igaz, hogy szociálpolitikánk jelenlegi‘hatásfoka nemiga­zolja a párt programjaiban lefektetett irányelveket. A jövő kérdése, hogy meg tudunk-e szabadulni az irreális célokat hirdető kommunista örökségtől. Az MDF és a román szövetség tárgyalása A tárgyaló felek Fotó: Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents