Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-01 / 179. szám
NÉPÚJSÁG Mit kezdjenek a hagymával Orosházán? Kézzei válogatják a hagymát, de a legnagyobbért Is annyit kapnak; mint a legkisebbért Fotó: veress Erzsi 1989. augusztus 1„ kedd felhívás A Békéscsabai Reformkor üdvözli és támogatja a városi pártbizottság döntését a kongresszusi küldöttek megválasztási rendjéről. A módszert demokratikusnak, a párttagság egészét valóságos döntési helyzetbe hozónak tartjuk. Felhívjuk városunk párttagságát, aktívan vegyenek részt a kongresszusi felkészülési folyamatban. Fontosnak tartjuk, hogy felkészült, a párt megújulását szorgalmazó, a társadalmi, politikai és gazdasági változások iránt elkötelezett küldötteket válasszunk. A reformkor a tagság figyelmébe ajánlja és megválasztásra javasolja a következő párttagokat: dr. Simon Imre, Tóth Károly, dr. Forrai József, Hideg András, Nosza József. Kezdeményezzük, hogy más közösségek is éljenek a jelöltállítás jogával. Közös felelősséggel készüljünk pártunk kongresszusára! Békéscsaba, 1989. július 28. Reformkor Gally Mihály bojkottra szólította fel választópolgárait (Folytatás az 1. oldalról.) lesz, ami tavaly volt,. 9,50 forint, de mindenképpen 8 és 9 forint körüli. Sajnos nem így lett. Azt viszont nem'értjük; miért kell kézzel háromféle osztályba válogatni, ha a védőárnál úgysem adnak többet. Csak reménykedni tudunk Ügy teljes a kép, ha meghallgatjuk a kereskedelmi vállalatok képviselőit is. Elsőként Albert Antalt, a Békéscsabai Húsker orosházi kirendeltségének igazgatóját. — Mi "kértük a velünk szerződésben álló tsz-eket, hogy kezdjék el a hagyma felszedését, mert az exportszállítás július 20. és 26. között indul. — Önök voltak kint a földeken megnézni a hagymát? — Igen, többször is. Erről — mármint a makói hagyma érési állapotáról — írásos feljegyzést vezettünk". Meg lehet nézni. A hagyma érett volt. Valami termesztési gond miatt maradt fakó színű, de ettől mi az egészséges hagymát átvesz- szük. Ami két hete van a napon, az sem piros. — Felmerült, hogy esetleg másfajta a dugvány? — fjem, az kizárt. — Minden egészséges hagymát átvesznek? — Erre nincs lehetőségünk. A Húsker Vállalat a Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalattal van szerződésben. Csak annyit vehetünk át, amennyit tőlünk is átvesznek. Mi a hagymát nem tudjuk tárolni. A Húsker igyekszik korrekt partnere lenini a termelőknek, megértjük gondjaikat. Mi is türelmet kérünk, mert jelenleg áll a piac. Nagyon sok hagyma termett, több, mint tavaly. A szállítás akadozik, a Hungarofruct csak 72 órára előre garantálja az árat. Mi is tudjuk, hogy az 5,50- es kilogrammonkénti ár az exportért nem éri meg. Ez a termelőnek a tapasztalaton kívül más haszonnal nem jár. — Megkövetelik a méret szerinti háromféle szétválogatást. Miért nem fizetnek méretenként más-más árat? — Szerintünk egyrészt igazságtalan lenne, mert területenként eltérő méretű a hagyma, másrészt arra ösztönözné a termelőt, hogy a drágább méretű hagymát felhígítsa a nagyobb súlyarány miatt, más átmérőjűvel. Dr. Lagzi György, a Csabai Húsker Vállalat általános igazgatóhelyettese: —Mi igyekeztünk a Hungarofruct- tal kötött szerződésben foglaltaknak eleget tenni. Január elején 8 ezer tonna étkezési hagymára kötöttünk megállapodást. Ebből a mennyiségből augusztus 31- ig 5 e'zer 500 tonnát kell a külkereskedelmi vállalatnak elvinnie tőlünk. A piac telített, a szállítás vontatottan halaid. Ez kár a termelőnek és nekünk is. Megpróbáltuk, és jelenleg is azon vagyunk, hogy valamilyen formában eladjuk a már felszedett hagymát. Itt már nem az ár az érdekes, hanem, hogy mentsük a meglevőt. A termelőktől csak folyamatosan tudjuk megvásárolni a terményt, szigorú export minőségi követelmények mellett. Ha külföldre nem megy el, akkor itthon nem tudjuk eladni. Diszpozíció, zsák és kamion nélkül a Húsker nem tud átvenni többet, mint amennyit a külkereskedelmi vállalat meghatároz. — Mi lesz az át nem vett. mennyiséggel? — Csak reménykedni tudunk. Félő, hogy jelentős hányada elrohad, értékesít- hétetlenné válik. Tavaly 2 ezer tonna, és ezzel együtt körülbelül 15 millió forint ment hasonló módon veszendőbe. — Nekünk a piachoz kell alkalmazkodni — tájékoztat bennünket ' Thúr László, a Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalat áruforgalmi főosztályvezető-helyettese, majd így folytatja: — Mi azt a mennyiségeit, amire szerződésit kötöttünk, átvesszük. Tehát augusztus 31-ig 5 ezer 500 tonnát és ezentúl folyamatosan további 2500 tonnát. így összesen a megállapodás értelmében 8 ezer tonna étkezési hagymát elviszünk a Csabai Húskertől. Akinek szerződése van velünk, az biztonságban érezheti magát. Papp János (Folytatás az 1. oldalról.) közélet szereplőit. Az ellenzék — mondta — nem kifúrni akarja a tanácselnököt, nem más becsületében akar vájkálni, hanem erkölcsileg tiszta városvezetést kíván látni. Gally Mihály szavaira válaszolva hozzátette, hogy a Fidesz maga döntött a visszahívás kezdeményezésében és visz- szautasította azt az állítást, hogy az ellenzik a Fideszt faltörő kosként használja. Végiül a tanácselnök építési telkére és az MSZMP bundaügyben játszott szerepére vonatkozó kérdéseket tett fel. Szokolay Zoltán (MDF) felolvasta a Pénzügyminisztérium legutóbbi vizsgálatának „eredményét”, mely szerint dr. Gally Mihály ellen is fegyelmi eljárást kezdeményeztek. Dr. Gally Mihály válaszában elmondta, hogy összeférhetetlenségi indítványt csak tanácstag ellen lehet indítani, de ő a vizsgált időszakban nem viselte ezt a tisztséget. Saját építési telkének vásárlásával kapcsolatban részletesen tájékoztatta a jelenlevőket. Több hozzászóló jelezte, hogy véleményük szerint „a szálak” máshová vezetnek, Gallyt ebben az ügyben csak előretolták. Az igazi bűnösöket máshol kell keresni. Dr. Gally Mihály az MSZMP-re vonatkozó kérdésekre nem válaszolt, mivel e kérdés a bírósági tárgyalásokon védekezési taktikája lesz. K. T.—Ii. E. „Bűnözőnek tartom magam” — mondja magáról a sztrájkoló Lejött a tizedikről és... elment a segélyéit Ül és mondja a magáét. Nem a 10. emeleten, hanem a békéscsabai városi rendőrkapitány szobájában. Borot- válatlan. Vagy nem volt ideje megborotválkozni, vagy nem is akart. Mellette a Népszabadság tudósítója, Kő- váry E. Péter és a Kisgazdapárt Békés megyei elnöke, dr. Zsíros Géza. űz elözmóny Békéscsabán, Szecsenkó Lajos, rendőrségi felügyelet alatt álló helybeli lakos július 29-én, szombaton éhségsztrájkolt kezdett, tiltakozásul a ref. (rendőrségi felügyelet) eliten.. Nyomatékül kijelentette, ha a rendőrség, vagy a tűzoltóság megközelíti, szíven szúrja magát, vagy leugrik a tizedikről. Természetesen gondoskodott arról, hogy nagy nyilvánosságot kapjon. Felkereste a rádiót, az újságírókat. Ügy érdekes, ha ország-világ értesül tettéről. A városi kapitány, dr. Sutka Sándor őrnagy — mit Is tehetett volna, hogy elkerülje a tragédiát? — ígéretet tett, hogy hétfőn reggel 8 órakor meghallgatják részleteiben a problémáját. Jöjjön le a tizedikről. Ennek hatására Szecsenkó Lajos elállt önpusztító (?!) szándékától. Dr. Gál László, a megyei főkapitány helyettese és dr. Sutka Sándor fegyelmezettek. Válaszolgatnak Szecsenkó,követeléseire” és elmondják mik a lehetőségek. De mit ígér Szecsenkó? A börtönben csak filléreket fizetnek — Szabadulásomkor bementem a rendőrségre. Egy „hadnagyocska” hallgatott ki. — mondja cinikusan. Gál László alezredes ici-pioiit kiesett fegyelmezett magatartásából: — Ne ltegyen cinikus Szecsenkó, nálunk nem hadnagyocskák vannak... — okította ki a nem régen börtönből szabadultat. Szecsenkó elnézést kér, majd folytatja; — Igaz, nem vertek meg, az is igaz, hogy mióta kijöttem a börtönből nem voltak nálunk ellenőrzésen, nem zaklattak. — Mi hát a követelése, mit akar elérni? — kérdezem Szecsienkót. — Legelőször is' azt, hogy mivel letöltöttem a büntetésem, menitsénenk fel a ref. alól. Szabad ember vagyok, és azt akarom, hogy az a személyi igazolványomból is kiderüljön. Aztán — miutátn csak 300 forinttal jöttem ki a börtönből — követeiéin, hogy adjanak 10 ezer forint kölcsönt, amit azonnal elkezdek törleszteni, ha munkába álltam. Végül: kérek egy tisztaságcsomagot, amiben szappan, borotva, fehérnemű, zokni, rendes ruha legyen. — Mennyi börtön után kapott 300 forintot? — Két év hét hónapot ültem legutóbb. — Dolgozott a börtönben? — Nem. Ott is tiltakoztam. A kemény munkáért, ugyanis, amit a börtönökben végeztetnek az elítéltekkel, csak filléreket fizetnek ki... — Mennyit kapott volna, ha rendesen dolgozik? — Körülbelül tízezret. — Tehát annyit, amennyit most az államtól követel... — Nem mindig mi vagyunk a hibásak, hogy börtönbe kerülünk ... — Mondja csak, hányszor volt büntetve és miért? — Kétszer garázdaságért, háromszor lopásért ítéltek el. (Korábban szerkesztőségünkben elmondta, hogy utolsó előtti büntetését halált okozó testi sértésért kapta.) — Hány évet ült összesen? — Tizenhetet. — Hány éves? — Harminchét. — Egyszer sem jutott eszébe, hogy becsületesen éljen, mint sok millióan ebben a hazában? „ — Most elhatároztam. Csak segítséget kérek az álltamtól ehhez. De maguk újságírók csak a vizeslepedőt húzzák le rólunk, ahelyett, hogy azt a borzasztó állapotot írnák meg, ami a börtönökben van ... — Az első büntetése után is tudta, hogy milyen állapotok uralkodnak a börtönökben, nem? — Későn értem meg arra, hogy tisztességesen éljek... Dr. Gál László: — Mit tenne, ha a hatóság úgy döntene: továbbra is rendőrt felügyelet alatt tartják, hiszen az eddigi életével nem azt bizonyította, hogy jó útra akar térni? — Hogy mit tennék? (Arcán magabiztosság, ahogy válaszol.) — Természetesen folytatnám a sztrájkot. Engem már sokszor átráztak a megyében, nekem nincs sok időm táir- gyalgatni... — Miből élt azóta, hogy kiszabadult, azaz ez év július 11. óta? ' , — Ezer forintot kaptam dr. Zsíros Gézától és ezerötszáz segélyt a tanácstól. Munkát sem keresett — Keresett valahol munkát? — Nem. Meg sem próbáltam. Amint tudja, nem vettem át a személyigazolványomat. Megmondtam, elsősorban a ref. ellen ágálok. Rendben van. Azt is aláírom, hogy ezt valahol vezetni kell, de ne a személyigazolványomban szerepeljen ... Dr. Gál László: — Nézze Szecsenkó úr, nekünk hivatalosan le kell folytatnunk — kérelmére — soron kívül az eljárást, és természetesen utána dönteni. Türelmet kérünk... Ha akarja segítünk az elhelyezkedésében. Hol akar elhelyezkedni ? — Betegápoló lennék szívesen, de ha az nem megy, még a pékségben tudnám elképzelni, hogy dolgozzak ... Egyébként míg nem történik valami, én a sztrájkot csendesen folytatom — mondja kissé bizonytalanul, ránéz dr. Zsíros Gézára és Kőváry E. Péterre, ők vajon mindehhez mit szólnak? (Zsíros Géza csitítani próbálja ...) — Apropó, Kisgazdapárt. Hogyan került ebbe az ügybe dr. Zsíros Géza? — Munkakörömből adódóan mindenki előtt nyitva áll az ajtóm. Naponta 15-25 ember jön be hozzánk gondjával, bajával. így került oda Szecsenkó Lajos. Elmondta, hogy mit akar, hogy mi a gondja. Előttem egy teljesen ismeretlen terület tárult fel. Azt is elmondta, hogy a legkülönbözőbb helyeket keresett meg, sehol nem álltak szóba vele. A városi tanács egyik? előadója küldte végül is hozzám. Vettem a fáradságot, és meghallgattam. Emberi kötelességem, hogy segítsek rajta. Az biztos: miután én bírósági szakértőként is működtem, sökszor tapasztaltam, hogy jogintézményünk nem a legolajozottabban műtoödik... Társadalmi gond — és most nem csak Szecsenkóról van szó —, hanem nagyon sok családot is érint, mi történik az elítéltekkel szabadulásukkor, büntetésük letöltése után? Ügy gondolom, ha valaki már letöltötte a büntetést, azt segíteni kell. Segíteni abban, hogy megtalálja helyét a társadalomban. Nem biztos, hogy sokat tudok tenni Szecsenkóért, mindenesetre megpróbálom. Ha csak egy-két ember életén tudunk változtatni, már megérte a fáradságot. A szombati Népszabadságban olvastam, hogy milyen körülmények uralkodnak a büntetésvégrehajtási helyeken, miket kényszerítenek az elítéltekre. Nagyon megdöbbentem ... Meg kell mondanom, hogy a rendőrség mostani hozzáállása az ügyhöz új és nagyon korrekt. Ebben az ügyben végül is ők kértek fel közvetítésre... — Mondja csak, hova jut ez az ország, ha mindenki ilyen eszközökkel akar bármit kikényszeríteni a rendőrségből? — Erre hadd válaszoljak én — veszi át a szót Gál László. — Azzal, hogy valaki felmászik a tizedikre és különböző dolgokkal fenyegetőzik, semmit nem ér el. Mi arra kértük Szecsenkót: jöjjön le, meghallgatjuk. Azt is megmondtuk neki, ha továbbra is fenn marad, a tizediken, semmit nem" tudunk tenni az ügyében. A témával nem most kezdtünk foglalkozni, nevezetesen, hogy a rendőri felügyeletet meg kell vizsgálni és megreformálni. Nem ebben az ügyben vetődött fel először. Visszatérve az ügyre, az a véleményem, hogy Szecsenkónak először bizonyítania kell, hogyan tud beilleszkedni a társadalomba, hogyan tud értékes emberré válni. Ezzel párhuzamosan vizsgáljuk az ügyét. Szecsenkónak még van mondanivalója: •, — Egyébként a mostani 2 év 7 hónap, amit kifosztás bűntette miatt kaptam; teljesen jogtalan volt. De hát akinek nincs pénze ügyvédre, az így jár... — Nem rendeltek ki magának hivatalból védőt? — Nem tartottam rá igényt, csak mert mellébeszélt... Alapítványra fizeti vissza a segélyt Dr. Zsíros Géza hívott telefonon, hogy elmondja, dr. Gally Mihálynak jogában áll tízezer forint segélyt adni, amit nem kell visszafizetni. Ehhez az szükséges, hogy környezettanulmányt végezzenek Szecsenkónál. Ezt az egészségügyi osztály tegnap délután megtette. Ezek után 5 ezer forint segélyt utaltak ki Szecsenkónak, amit nem kell visszafizetnie ... Szecsenkó azt nyilatkozta, hogy ha munkába állt, hat-hét hónap alatt visszafizeti a segélyt, méghozzá a második világháborúban elesettek emlékművének felállítására ajánlja fel a pénzt. * * * A megyében 80 munkanélküli él. Döntő többségük büntetlen előéletű. Az előrejelzések szerint ez a szám növekedik... Szeretnénk hinni, hogy az éhségsztrájkotoké nem. Béla Vali
