Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-24 / 199. szám
1989. augusztus 24., csütörtök Hz egyházak is figyelnek rájuk Beszélgetés Gyenes Mihály békéscsabai főesperessel a román menekültekről > • ( Gyakran hallunk mostanában az egyháÍ zi szeretetszolgálatokról. Ez az országos hálózat jó ügyet szolgál a kis keresetű nyugdíjasok szociális támogatásától — a kábítószeresek kigyógyításán, beilleszkedésük megkönnyítésén át — a Romániából menekültek letelepedésének segítésé' ) tg. A példaként említettek közül is kiemelt helyen szerepelnek a menekültek. Sok ezer ember életéről van szó, és egyre többen jönnek. Róluk beszélgettünk Gye- ) nes Mihállyal, a békéscsabai katolikus plébánia főesperesével. — Apát úr! Sorra érkeznek a menekültek Romániából. Hogyan és milyen módon segítenek azoknak, akik önökhöz fordulnak? — Békéscsabán és a megyében is működik az egyházak — így a katolikus egyház — szeretetszolgálatának minden .formája, s ily módon a menekültek problémáit is saját ügyének érzi az egyház. Nemcsak anyagi vonatkozásban, hanem a lelkipásztori munkát tekintve is. Persze, a legnagyobb segítséget az anyagiak jelentik az áttelepültek- nek. — Ez sok száz ember esetében bizonyosan magas összeg lehet. Honnan tudják előteremteni a szükséges pénzt? — Az elmúlt években, amikor először jöttek hozzánk menekültek, a hívek adományaiból adtunk segélyeket. Vagy ahogyan szívesen mondom: „a világ leggazdagabb emberének” az adományából, a Szent Antal perselyből. Amikor nagyobb méreteket öltött az áttelepü- lés, országos gyűjtés kezdődött, és így más plébániáktól is kaptunk segítséget, mert vannak az országnak olyan területei, ahová alig, vagy egyáltalán nem jutnak el a menekültek. Később aztán Nyugatról jöttek, és máig is jönnek a segélyek a Máltai Lovagrend katolikus szeretetszolgálatától. — Mindeddig hányán részesültek ebből? — Mintegy 1500 esetben adtunk pénzbeli, vagy ruhasegélyeket. Közöttük családok is vannak, így a segélyezettek száma nagyobbra tehető. Ezeket a pénzeket vallási hovatartozás figyelembe vétele nélkül gyorssegélyként adtuk mindazoknak, akik nálunk jelentkeztek. Van a segélyezésnek egy másik formája is. Ez azokra vonatkozik, akik már letelepedtek, lakáshoz jutottak. Ebben az esetben nagyobb összeget is — 5-10-15 ezer forintot — tudtunk adni tartós fogyasztási cikkek vásárlására. — Milyen elvek alapján osztják a pénzt? — Megfelelő körültekintéssel, szociális mérlegelés alapján adjuk. Nyilvánvaló az, hogy egy többgyermekes család nagyobb segélyben részesül, mint a szociálisan kevésbé hátrányos helyzetű. Ezzel a módszerrel eddig mintegy félmillió forintot osztottunk el. Igaz, amikor még nem jöttek ennyien, több jutott mindenkinek. — Tudnak-e más jellegű segítséget nyújtani? — Az előbb említettek mellett, korlátozott számban lakást, munkahelyet közvetítünk helyben vagy a környéken. Sok ideérkezőnek ajándékoztunk tisztaságcsomagokat, mert nagy részük jóformán csak a rajta levő ruhát hozta magával. — Honnan tudhatnak lehetőségeikről a rászorultak? — Legtöbbször egymástól hallják a menekülttáborokban, vagy a templomi hirdetésekből, illetve a sajtóból értesülnek róla. Kijelöltünk állandó időpontokat, amikor jelentkezők az adományokból részesedhetnek, hétfőn 16—!19 óráig, pénteken (a nagycsaládosokat is) 15—18 óráig várjuk a békéscsabai tanácsházán. — A katolikus egyház menekülttáborokat is működtet? — Így van, de a helyzet mégsem ilyen egyszerű! A meglévő táborok megteltek. Űjakat pedig — mivel annak idején sok épületünket államosítottak — helyhiány miatt nem tudunk felállítani. Persze, ha a szükség úgy hozná, akár a plébánián is adunk átmeneti szállást a rászorulóknak. — Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül azt, hogy a menekültek között — szerencsére nem nagy számban — előfordulnak a törvényeket figyelmen kívül hagyok is. Mi erről az ön véleménye? — Nyomozni vagy kutatni nem a mi feladatunk, és nem is akarunk. Aki ideiglenes tartózkodási engedélyt kap, az „fehér bárányként” jöhet hozzánk. Nem élhetünk a megkülönböztetés eszközével, hiszen senkit sem ismerünk, és így nem is ítélhetünk felette. Azzal bocsátjuk útjukra az áttele- pülteket, hogy próbáljanak becsületesen helytállni az életben, munkával és szorgalommal. — Apát úr! Essék szó még az ottmar adottakról is. Mindnyájan hallottunk az erdélyi állapotokról. Arról is, hogy a pápa és az egyházak is felemelték szavukat az emberi jogok és a kultúra megsértése és semmibevétele ellen. Tudnak-e az egyházak valamiféle kapcsolatot tartani a kinti egyházakkal? — Az utóbbi fél évben már nem. Sorra hiúsulnak meg ilyen szándékaink. A is megfigyelhető, hogy a román vezetés valahányszor valamilyen szimpátiamegnyilvánulásokat észlel, még jobban ráfigyel az ottaniakra, annál jobban elszigeteli őket. Nem engednek át egyházi iratokat, képeket, könyveket sem. Ezért nagyon meg kell gondolni, mikor, mit mondunk. Ez nem jelenti azt, hogy ne emelnénk fel szavunkat a helyzet ellen. A szinte teljesen megszakadt kapcsolatok miatt sokat nem tehetünk, de a menekülteket lehetőségeink szerint továbbra is támogatjuk. Herpai Attila Segélyszállítmány indul Sarkadra Fotó: Kovács Erzsébet A Tiszántúl egyetlen barokk kálváriája már felújítás alatt. A városszépítő egyesület a katolikus egyházzal közösen, a .14 stáció felállítását is tervezi A nyolcvanas évek elejétől egy, az erősebb helyi önkormányzatok révén mind jobban terjeszkedő szervezet alakult. A városszépítőkről van szó, akiknek kisebb-na- gyobb eredményeket sikerült elérniük a működő egyesületeik révén. Ez évben a soros, országos tapasztalat- cseréjüket Pécsett rendezik, ahová Békés megye nagyobb városaiban tevékenykedő egyesületek is küldöttséget delegálnak. A gyulai városszépítő egyesület küldöttségének vezetőjével, a szervezet országos eWenőrző bizottságának tagjával. Nád- házy Andrással beszélgettünk péhány általános vá- rosszépítési problémáról. — Mennyire fontos ma az embereknek a városszépítés? — Azt vesszük észre, hogy egyre jobban odafigyelnek rá és igénylik a szép, rendezett környezetet maguk körül. De nemcsak óhajok vannak, hanem tevőlegesen is hozzájárulnak. Rengeteg társadalmi munkát végeznek a lakosok szűkebb környezetükben, az utcákban. A szervezetnek — amely az első alulról kezdeményezett közösségként jött létre, kétségtelenül támaszkodnia kell az ilyen segítségre. — Itt, Gyulán, igen erős a szervezet. Melyek azok a területek, amelyeket a legfontosabbaknak tartanak? — Általában minden városszépítő egyesületnek három fő munkaterülete van. A várostörténet, városépítés, -fejlesztés és környezetvédelem. Ugyanis az épített és természetes környezetet nem nem lehet külön-külön egyesületeknek kiosztani. Gyulán, a sajátos turizmus miatt. e három terület mellett Magyar asszony — olasz kapcsolat még az idegenforgalom is szerepet kap. Mi azt valljuk, hogy e négy egyedi vonás az, ami Gyulát Gyulává teszi; ettől tudják az emberek. hogy a város az övék. Szeretnék Gyulát az Alföld legszebb gyógyüdülő kertvárosává tenni. — Hogyan tudják elérni céljaikat? Gondolok itt például az anyagiakra is. — Már említettem a lakosság összefogását. Ez hatalmas erő lehet esetenként, és főleg a városépítés területén. Azonkívül minden műemléknek meg kell legyen a kezelője, vagy tulajdonosa. Megkeressük őket, kérjük az épületek helyreállítását. A harmadik pedig a saját pénzeszközök. Ezek az egyesületi tagdíjakból és adományokból tevődnek össze, de „pénzben” jelenik meg a tagok társadalmi munkája is. — Egy ilyen egyesületnek milyen beleszólása lehet a városrendezésbe? * — Szerencsés helyzetben vagyunk, mert nem merev emberekkel találkozunk. Sőt, a tanács is belépett az egyesületbe! Másrészt ösztönözni próbáljuk azt, hogy tájjellegű házakat építsenek a lakosok, illetve hozzák rendbe a műemlék . vagy műemlék jellegű házaikat. Ez azonban sok nehézségbe ütközik a magas .házadók (mivel ezek nagyobb házak) és a felújítás költségei miatt. — Most önök is utaznak az országos tapasztalatcserére. Elmondaná, milyen célokkal mennek és mit várnak ettől a konferenciától? —Az első és legfontosabb célunk, hogy csatlakozni kívánunk a világkiállításhoz. Az ezzel kapcsolatos kérdésekben szeretnénk eredményesek lenni. Ezen túl a porszennyeződés, a község- szépítés és idegenforgalom tapasztalataiból megfogalmazott célokat és gondolatokat visszük a konferenciára. Bízunk abban, hogy ezek a problémák meghallgatásra találnak és mihamarabb megoldódnak a konferencia segítségével is. H. A. Egy olasz asszony — tudjuk — vérpezsdítő jelenség lehet! Azt viszont eddig még nem tudtuk, hogy gazdasági kapcsolatainkra nézve is különösen az, ha magyar származású. Tudunk is az utóbbira egy példával szolgálni, Szegedről. Erika Lorenzi, a meranói Dalbosco cég üzletasszonya, a magyar kapcsolatok „felelőse”. A Mihálytelki Üj Élet Tsz-mál közös vállalatot alapítanak töltött tészta gyártására. Ehhez kapcsolódóan, egy Szegeden tervezett olasz étterem és fagylaltozó, amihez a Szegedi Szalámigyár is a nevét adja. Ez csak egy, de például a Hungital nevű kecskeméti közös vállalat a pizzához szószt gyárt — ugyanezen közvetítés nyomán. És ez csupán a kezdet! Az olasz—magyar üzlet- asszony legutóbb egy sor ötlettel és konkrét ajánlattal kopogtatott be a Csong- rád Megyei Pártbizottság titkári irodájába. Egy másik közös vállalat létrehozását kezdeményezi, a Szeged melletti tsz-szel; szója, borsó, búza és repce termeltetésére, feldolgozására és értékesítésére. Most valami egészen más következik. Lorenzi asszony a szegedi szabadtéri Turan- dot-előadásának rrfegtekinté- se után cserét ajánlott fel a produkciónak. Ugyanez a Turandot Szeged testvérváKERESÜNK — számítástechnikához is értő, felsőfokú végzettségű munkatársat — gyors- és gépírói tudással rendelkező munkavállalót. Kiemelt bérezés. BUDAPEST BANK RT., BÉKÉSCSABA, IRÁNYI UTCA 3. rosában, Pármában szerepelne jövőre. „Ennek fejében” a világhírű veronai operatársulat Szegedre jönne — megtisztelő ajánlat! Igen érdekes — talán még megyénknek is —, hogy egy menedzseriskolát terveznek indítani az olaszok. A Mad- zsital nevű vegyes vállalat már meg is alakult. Januártól Budapesten és Szegeden hirdetnek meg néhányhetes tanfolyamokat, ősztől lehet majd jelentkezni a szegedi MTESZ-nél. Egy szeptemberi sajtótájékoztatóról szóló tudósításunkban részletesebb tájékoztatást adunk majd erről. A szervezők szándéka, hogy ezen ne csak egy-egy vezető vegyen részt, hanem egész kollektívák. Mint Erika Lorenzi megfogalmazta, abszurd helyzet az, ha a vezetők „nyugati”, a többiek pedig „kelet-európai” módon gondolkodnak. Az olaszoknak éppen az az érdekük a vállalkozásban, hogy partnereik tárgyalóképesek legyenek. Talán érdemes még egy gondolatot megjegyezni az olasz üzletasszonytól. — Örülök, hogy vállalkozó szellemű lett a pártjuk. Olaszországban a pártok régóta arra használják a politikai kapcsolatukat, hogy leendő üzleti partnereket is összehozzanak. — Van benne valami ! P. a. A Békéscsabai Magyar— Szovjet Barátság Tsz értesíti főzetőit, hogy akik szeptember hónapra jelentkeztek főzésre, a napi beütemezés ügyében KERESSÉK FÖL szeptember 1-jén induló FÖZDÉNKET, személyesen vagy a 27-377-es telefonon, a 23-as melléken. Diós József szeszfőzdevezető. A gyulai óreformátus temető rendezett környezetet és egy ravatalozót kapott. Itt lesz a második világháború áldozatainak emlékhelye is Fotó: Kovács Erzsébet
