Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-24 / 199. szám

1989. augusztus 24., csütörtök Hz egyházak is figyelnek rájuk Beszélgetés Gyenes Mihály békéscsabai főesperessel a román menekültekről > • ( Gyakran hallunk mostanában az egyhá­Í zi szeretetszolgálatokról. Ez az országos hálózat jó ügyet szolgál a kis keresetű nyugdíjasok szociális támogatásától — a kábítószeresek kigyógyításán, beilleszke­désük megkönnyítésén át — a Romániá­ból menekültek letelepedésének segítésé­' ) tg. A példaként említettek közül is ki­emelt helyen szerepelnek a menekültek. Sok ezer ember életéről van szó, és egyre többen jönnek. Róluk beszélgettünk Gye- ) nes Mihállyal, a békéscsabai katolikus plébánia főesperesével. — Apát úr! Sorra érkez­nek a menekültek Romániá­ból. Hogyan és milyen mó­don segítenek azoknak, akik önökhöz fordulnak? — Békéscsabán és a me­gyében is működik az egy­házak — így a katolikus egyház — szeretetszolgála­tának minden .formája, s ily módon a menekültek problémáit is saját ügyének érzi az egyház. Nemcsak anyagi vonatkozásban, ha­nem a lelkipásztori munkát tekintve is. Persze, a legna­gyobb segítséget az anyagi­ak jelentik az áttelepültek- nek. — Ez sok száz ember ese­tében bizonyosan magas összeg lehet. Honnan tud­ják előteremteni a szükséges pénzt? — Az elmúlt években, amikor először jöttek hoz­zánk menekültek, a hívek adományaiból adtunk segé­lyeket. Vagy ahogyan szíve­sen mondom: „a világ leg­gazdagabb emberének” az adományából, a Szent Antal perselyből. Amikor nagyobb méreteket öltött az áttelepü- lés, országos gyűjtés kezdő­dött, és így más plébániák­tól is kaptunk segítséget, mert vannak az országnak olyan területei, ahová alig, vagy egyáltalán nem jutnak el a menekültek. Később az­tán Nyugatról jöttek, és má­ig is jönnek a segélyek a Máltai Lovagrend katolikus szeretetszolgálatától. — Mindeddig hányán ré­szesültek ebből? — Mintegy 1500 esetben adtunk pénzbeli, vagy ruha­segélyeket. Közöttük csalá­dok is vannak, így a segé­lyezettek száma nagyobbra tehető. Ezeket a pénzeket vallási hovatartozás figye­lembe vétele nélkül gyorsse­gélyként adtuk mindazok­nak, akik nálunk jelentkez­tek. Van a segélyezésnek egy másik formája is. Ez azokra vonatkozik, akik már letelepedtek, lakáshoz jutot­tak. Ebben az esetben na­gyobb összeget is — 5-10-15 ezer forintot — tudtunk ad­ni tartós fogyasztási cikkek vásárlására. — Milyen elvek alapján osztják a pénzt? — Megfelelő körültekin­téssel, szociális mérlegelés alapján adjuk. Nyilvánvaló az, hogy egy többgyermekes család nagyobb segélyben ré­szesül, mint a szociálisan kevésbé hátrányos helyzetű. Ezzel a módszerrel eddig mintegy félmillió forintot osztottunk el. Igaz, amikor még nem jöttek ennyien, több jutott mindenkinek. — Tudnak-e más jellegű segítséget nyújtani? — Az előbb említettek mellett, korlátozott számban lakást, munkahelyet közve­títünk helyben vagy a kör­nyéken. Sok ideérkezőnek ajándékoztunk tisztaságcso­magokat, mert nagy részük jóformán csak a rajta levő ruhát hozta magával. — Honnan tudhatnak le­hetőségeikről a rászorultak? — Legtöbbször egymástól hallják a menekülttáborok­ban, vagy a templomi hir­detésekből, illetve a sajtóból értesülnek róla. Kijelöltünk állandó időpontokat, amikor jelentkezők az adományok­ból részesedhetnek, hétfőn 16—!19 óráig, pénteken (a nagycsaládosokat is) 15—18 óráig várjuk a békéscsabai tanácsházán. — A katolikus egyház me­nekülttáborokat is működ­tet? — Így van, de a helyzet mégsem ilyen egyszerű! A meglévő táborok megteltek. Űjakat pedig — mivel an­nak idején sok épületünket államosítottak — helyhiány miatt nem tudunk felállíta­ni. Persze, ha a szükség úgy hozná, akár a plébánián is adunk átmeneti szállást a rászorulóknak. — Nem hagyhatjuk azon­ban szó nélkül azt, hogy a menekültek között — szeren­csére nem nagy számban — előfordulnak a törvényeket figyelmen kívül hagyok is. Mi erről az ön véleménye? — Nyomozni vagy kutatni nem a mi feladatunk, és nem is akarunk. Aki ideig­lenes tartózkodási engedélyt kap, az „fehér bárányként” jöhet hozzánk. Nem élhe­tünk a megkülönböztetés eszközével, hiszen senkit sem ismerünk, és így nem is ítélhetünk felette. Azzal bocsátjuk útjukra az áttele- pülteket, hogy próbáljanak becsületesen helytállni az életben, munkával és szor­galommal. — Apát úr! Essék szó még az ottmar adottakról is. Mind­nyájan hallottunk az erdélyi állapotokról. Arról is, hogy a pápa és az egyházak is fel­emelték szavukat az emberi jogok és a kultúra megsér­tése és semmibevétele ellen. Tudnak-e az egyházak vala­miféle kapcsolatot tartani a kinti egyházakkal? — Az utóbbi fél évben már nem. Sorra hiúsulnak meg ilyen szándékaink. A is megfigyelhető, hogy a ro­mán vezetés valahányszor valamilyen szimpátiameg­nyilvánulásokat észlel, még jobban ráfigyel az ottaniak­ra, annál jobban elszigeteli őket. Nem engednek át egy­házi iratokat, képeket, köny­veket sem. Ezért nagyon meg kell gondolni, mikor, mit mondunk. Ez nem jelenti azt, hogy ne emelnénk fel szavunkat a helyzet ellen. A szinte teljesen megszakadt kapcsolatok miatt sokat nem tehetünk, de a menekülteket lehetőségeink szerint tovább­ra is támogatjuk. Herpai Attila Segélyszállítmány indul Sarkadra Fotó: Kovács Erzsébet A Tiszántúl egyetlen barokk kálváriája már felújítás alatt. A városszépítő egyesület a katolikus egyházzal közösen, a .14 stáció felállítását is tervezi A nyolcvanas évek elejé­től egy, az erősebb helyi önkormányzatok révén mind jobban terjeszkedő szervezet alakult. A városszépítőkről van szó, akiknek kisebb-na- gyobb eredményeket sike­rült elérniük a működő egye­sületeik révén. Ez évben a soros, országos tapasztalat- cseréjüket Pécsett rendezik, ahová Békés megye na­gyobb városaiban tevékeny­kedő egyesületek is küldött­séget delegálnak. A gyulai városszépítő egyesület kül­döttségének vezetőjével, a szervezet országos eWenőrző bizottságának tagjával. Nád- házy Andrással beszélget­tünk péhány általános vá- rosszépítési problémáról. — Mennyire fontos ma az embereknek a városszépítés? — Azt vesszük észre, hogy egyre jobban odafigyelnek rá és igénylik a szép, rende­zett környezetet maguk kö­rül. De nemcsak óhajok van­nak, hanem tevőlegesen is hozzájárulnak. Rengeteg tár­sadalmi munkát végeznek a lakosok szűkebb környeze­tükben, az utcákban. A szervezetnek — amely az el­ső alulról kezdeményezett közösségként jött létre, két­ségtelenül támaszkodnia kell az ilyen segítségre. — Itt, Gyulán, igen erős a szervezet. Melyek azok a te­rületek, amelyeket a leg­fontosabbaknak tartanak? — Általában minden vá­rosszépítő egyesületnek há­rom fő munkaterülete van. A várostörténet, városépítés, -fejlesztés és környezetvéde­lem. Ugyanis az épített és természetes környezetet nem nem lehet külön-külön egye­sületeknek kiosztani. Gyu­lán, a sajátos turizmus mi­att. e három terület mellett Magyar asszony — olasz kapcsolat még az idegenforgalom is szerepet kap. Mi azt vall­juk, hogy e négy egyedi vo­nás az, ami Gyulát Gyulává teszi; ettől tudják az em­berek. hogy a város az övék. Szeretnék Gyulát az Alföld legszebb gyógyüdülő kertvá­rosává tenni. — Hogyan tudják elérni céljaikat? Gondolok itt pél­dául az anyagiakra is. — Már említettem a la­kosság összefogását. Ez ha­talmas erő lehet esetenként, és főleg a városépítés terü­letén. Azonkívül minden műemléknek meg kell le­gyen a kezelője, vagy tu­lajdonosa. Megkeressük őket, kérjük az épületek helyreállítását. A harmadik pedig a saját pénzeszközök. Ezek az egyesületi tagdíjak­ból és adományokból tevőd­nek össze, de „pénzben” je­lenik meg a tagok társadal­mi munkája is. — Egy ilyen egyesületnek milyen beleszólása lehet a városrendezésbe? * — Szerencsés helyzetben vagyunk, mert nem merev emberekkel találkozunk. Sőt, a tanács is belépett az egye­sületbe! Másrészt ösztönöz­ni próbáljuk azt, hogy táj­jellegű házakat építsenek a lakosok, illetve hozzák rend­be a műemlék . vagy mű­emlék jellegű házaikat. Ez azonban sok nehézségbe üt­közik a magas .házadók (mi­vel ezek nagyobb házak) és a felújítás költségei miatt. — Most önök is utaznak az országos tapasztalatcserére. Elmondaná, milyen célokkal mennek és mit várnak ettől a konferenciától? —Az első és legfontosabb célunk, hogy csatlakozni kí­vánunk a világkiállításhoz. Az ezzel kapcsolatos kérdé­sekben szeretnénk eredmé­nyesek lenni. Ezen túl a porszennyeződés, a község- szépítés és idegenforgalom tapasztalataiból megfogal­mazott célokat és gondola­tokat visszük a konferenciá­ra. Bízunk abban, hogy ezek a problémák meghallgatásra találnak és mihamarabb megoldódnak a konferencia segítségével is. H. A. Egy olasz asszony — tud­juk — vérpezsdítő jelenség lehet! Azt viszont eddig még nem tudtuk, hogy gaz­dasági kapcsolatainkra néz­ve is különösen az, ha ma­gyar származású. Tudunk is az utóbbira egy példával szolgálni, Szegedről. Erika Lorenzi, a meranói Dalbosco cég üzletasszonya, a magyar kapcsolatok „fele­lőse”. A Mihálytelki Üj Élet Tsz-mál közös vállalatot ala­pítanak töltött tészta gyár­tására. Ehhez kapcsolódóan, egy Szegeden tervezett olasz étterem és fagylaltozó, ami­hez a Szegedi Szalámigyár is a nevét adja. Ez csak egy, de például a Hungital nevű kecskeméti közös vállalat a pizzához szószt gyárt — ugyanezen közvetítés nyo­mán. És ez csupán a kezdet! Az olasz—magyar üzlet- asszony legutóbb egy sor ötlettel és konkrét ajánlat­tal kopogtatott be a Csong- rád Megyei Pártbizottság tit­kári irodájába. Egy másik közös vállalat létrehozását kezdeményezi, a Szeged mel­letti tsz-szel; szója, borsó, búza és repce termeltetésé­re, feldolgozására és értéke­sítésére. Most valami egészen más következik. Lorenzi asszony a szegedi szabadtéri Turan- dot-előadásának rrfegtekinté- se után cserét ajánlott fel a produkciónak. Ugyanez a Turandot Szeged testvérvá­KERESÜNK — számítástechnikához is értő, felsőfokú végzettségű munkatársat — gyors- és gépírói tudással rendelkező munkavállalót. Kiemelt bérezés. BUDAPEST BANK RT., BÉKÉSCSABA, IRÁNYI UTCA 3. rosában, Pármában szere­pelne jövőre. „Ennek fejé­ben” a világhírű veronai operatársulat Szegedre jön­ne — megtisztelő ajánlat! Igen érdekes — talán még megyénknek is —, hogy egy menedzseriskolát terveznek indítani az olaszok. A Mad- zsital nevű vegyes vállalat már meg is alakult. Január­tól Budapesten és Szegeden hirdetnek meg néhányhetes tanfolyamokat, ősztől lehet majd jelentkezni a szegedi MTESZ-nél. Egy szeptem­beri sajtótájékoztatóról szó­ló tudósításunkban részle­tesebb tájékoztatást adunk majd erről. A szervezők szándéka, hogy ezen ne csak egy-egy vezető vegyen részt, hanem egész kollektívák. Mint Eri­ka Lorenzi megfogalmazta, abszurd helyzet az, ha a ve­zetők „nyugati”, a többiek pedig „kelet-európai” módon gondolkodnak. Az olaszok­nak éppen az az érdekük a vállalkozásban, hogy part­nereik tárgyalóképesek le­gyenek. Talán érdemes még egy gondolatot megjegyezni az olasz üzletasszonytól. — Örülök, hogy vállalkozó szellemű lett a pártjuk. Olaszországban a pártok régóta arra használják a po­litikai kapcsolatukat, hogy leendő üzleti partnereket is összehozzanak. — Van benne valami ! P. a. A Békéscsabai Magyar— Szovjet Barátság Tsz értesíti főzetőit, hogy akik szeptember hónapra jelentkeztek főzésre, a napi beütemezés ügyében KERESSÉK FÖL szeptember 1-jén induló FÖZDÉNKET, személyesen vagy a 27-377-es telefonon, a 23-as melléken. Diós József szeszfőzdevezető. A gyulai óreformátus temető rendezett környezetet és egy ravatalozót kapott. Itt lesz a második világháború áldoza­tainak emlékhelye is Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents