Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-22 / 197. szám
O 1989. augusztus 22., kedd «HiWKfiW „Bocsáss meg nekünk, Prága...” — idézte az Izvesztyija, a szovjet kormány lapja egy 21 évvel ezelőtti szovjet kis- katonának a mostani szavait- Valerij Nyeferov 1968-ban légideszantosként vett részt a Varsói Szerződés öt tagállamának csehszlovákiai katonai beavatkozásában. Nyeferov visszaemlékezése szerint a csehszlovák lakosság igyekezett megmagyarázni a katonáknak: maguk is el tudták volna rendezni problémáikat, nem volt szükség a hadseregek bevetésére. „Néztem, mennyi fájdalommal beszélnek nekünk erről ... Gondolataim összeku- szálódták és nagyon szégyelltem magam” — mondta Nyeferov. A szovjet kormánylap ugyancsak megszólaltatta Ivan Pavlovszkij hadsereg- tábornokot, aki az események idején szovjet honvédelmi miniszterhelyettes, s egyben a szövetséges haderők parancsnoka volt. ö leszögezte: az adott katona- politikai események alapján ma is hasonlóképpen döntene, mint huszonegy évvel ezelőtt. Mint elmondta, az akciót — amelynek irányításával 1968. augusztus 16-án vagy 17-én bízták meg — Moszkvából vezényelték. Mintegy ötszáz szovjet harckocsit küldtek Csehszlovákiába. A csehszlovák katonai egységeket felszólították: ne tanúsítsanak ellenállást a bevonuló csapatokkal szemben Pavlovszkij a VSZ-csapa- tok bevetését követően találkozott Ludvi.k Svoboda csehszlovák államfővel, aki — a szovjet tábornok szerint — azt hélytelenítette, hogy éjszakánként „figyelmeztető lövések” hangzanak Prágában. Pavlovszkij viszont azt állítja, hogy nem voltak éjszakai lövöldözések. Az egykori szovjet honvédelmi miniszterhelyettes — mostani visszaemlékezésében — arra panaszkodik, hogy a csehszlovák nép barátságtalanul viselkedett a szovjet katonákkal szemben. Az Izvesztyija — amelynek hétvégi visszaemlékező írásából újabb részletek váltak ismeretessé — részletesen közölte Kirill Mazurov- nak, az SZKP KB PB akkori tagjának, a szovjet miniszterelnök akkori első helyettesének a véleményét. Mazurov a VSZ-csapatok bevetésének az okát a hidegr háborús légköriben látja. Szerinte Csehszlovákiában aktivizálódták a jobboldali erők, a belső ellenzék minden torzulást a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok számlájára írt. A beavatkozást elsősorban az NDK vezetése követelte, de — hangsúlybeli eltérésektől eltekintve — a többiek is egyetértettek am nak szükségességében, emlékszik vissza Mazurov. A pénzsegély nem elegendő Lengyelország három év leforgása alatt tízmilliárd dollár összegű pénzsegélyre számít a Nyugattól — jelentette ki vasárnap a Szolidaritás szóvivője, Janusz Onysz- kiewdcz az ABC amerikai tévétársaságnak adott interjúban. Közölte, hogy a Bush elnök által kilátásba helyezett 115 millió dollár nem elegendő a lengyel gazdasági válság okozta hanyatlás megállítására. Onyszkiewicz hivatkozott amerikai képviselőknek arra a számítására, hogy Nyugat-Európa és az Egyesült Államok évente 350 milliárd dollárt költ Nyugat- Európa katonai védelmére. Ezt az összeget figyelembe véve egy demokratikus Lengyelország támogatása 10 milliárd dollárral, jó befektetés lenne a Nyugat számára — érvelt a szóvivő. A véleményekéi nem lehet visszavonni A Magyar Nemzet és a Gran- ma szerkesztősége közötti éles vita megrázta napjaink kubai- magyar kapcsolatait. A polémia hátterében tulajdonképpen az áll, hogy Havanna és Budapest ideológiailag, elméletileg és gyakorlatilag egymástól teljesen eltérő megoldást keres a szocializmus problémáira. Ezt hangsúlyozta a Tanjug hírügynökség havannai tudósítója a belgrádi Politika hasábjain közölt hétfői kommentárjában. A jugoszláv újságíró ismertette a Magyar Nemzet és a Gran- ma közötti vita lényegét, továbbá Fidel Castro július 26-i beszédének magyar vonatkozású, bíráló megállapításait, s végül a következőket fejtette ki: „Havannai megfigyelők értékelése szerint a vita olyan messzire jutott, hogy a kimondott véleményeket nem lehet visszavonni. A Granma válaszai más kelet-európai országoknak és a Szovjetuniónak is értésül adták, hogy Kuba nem fog hallgatólagosan napirendre térni semmiféle ideológiai támadás, figyelmeztetés vagy tanács felett, még akkor sem, ha azokat a »testvériség« köntösébe öltöztetik. Másfelől a Granma cikkeivel kétségkívül nyomást akarnak gyakorolni azokra a kubai erőkre, vagy egyénekre ,akik a »keleti modellek« átvétele mellett lennének.** Edirne, Törökország: bulgáriai muzulmánok rohama, azelőtt, hogy a török hatóságok augusztus 22-én hajnalban lezárják előttük a török—bolgár határt. A török kormány rendkívüli ülésen döntött a határ lezárásáról MTI — Telefotő ELEM A norvég felségvizekben most próbálják ki az első tengervízzel működtetett, víz alatti informatikai felszerelést villanyárammal ellátó elemet. A radioaktív energiaforrásokkal ellentétben nem szennyezi a környezetet. Az elemet fel lehetne még használni a világítótornyok és bóják működtetéséhez is, hiszen ilyenformáin mellőzhetnék a kábelvezetékeket. ÜDVRIVALGÁS Földrengéssel ér fet a nápolyi fociszurkolók hangereje. A stadion környékén lakók szerint egy-egy gól után az üdvrivalgástól megremegtek a falak és a csillárok. NEM TUDUNK ANGOLUL A nyelv nemtudása néha jó védekezésnek bizonyul a fosztogatók ellen. Miamiban három fiatalember behatolt egy étterembe, és a Latin-Amerikából betelepült alkalmazottól követelték, hogy árulja el, hol van a tulajdonos. A megrémült ember csupán annyit tudott mondani. hogy nem ért angolul. A támadók az étterem irodájába mentek, s az egyik munkástól a pénzt kérték. De ő is csak annyit rebegett, hogy nem beszéli az angol nyelvet. A fosztogatók ezután a konyhában próbálkoztak, egy pincérhez fordultak, a mellének pisztolyt szegeztek, s a gazdát keresték, de a pincér sem tudott angolul, sőt a pincémő sem. A három támadó megelégelte a dolgot, és a nyelvi akadály any- nyira felbőszítette őket, hogy még az étterem kifosztásától Is elálltak. NAPELEMES FÖZÖKÁLYHA Az AEG nyugatnémet cég szakemberei nemrég jelentették, napenergiával működtetett főzőkályhát készítettek. A ritkított légréteggel körülvett hővezetékekben lévő folyadék felmelegszik, az elpárolgó gőz egy központi receptorban csapódik ki. A receptor egyik része lapos — ez kenyérsütésre használható, a másik mély — ebbe fazekat, lábost lehet belehelyezni. A központi receptorban 200 Celsius-fokos a hőmérséklet. Egy nap alatt 10- 15 liter vizet tud felfőzni, 50 kenyeret lehet vele sütni. A KÖRNYEZETÜNKET MENTSÜK MEG A FAO nemrégiben olyan kérelemmel fordult az emberiséghez, ho«y mielőbb tegyünk meg mindenig környezetünk megmentéséért a teljés elszennyeződéstől. A legnagyobb kárt az élelmiszer szenvedi, a kétséges, hogy 2000-ig földünk mintegy 6 milliárd lakosának milyen élelmiszert kell majd fogyasztania. A folyók, tavak, tengerek, a termőföldek rendkívül szennyezettek, s ezt a növények terméshozama Is igencsak megsínyli. Az erdővel borított földterületek évről évre csökkennek. Bizonyos kimutatások szerint évente 7 millió hektár megművelhető földterület veszik el, és legalább 11 millió hektár ég el, vagy más módon semmisül meg. A FAO felhívta a figyelmet az erdősítés. az erózió elleni védelem ée a terméketlen talaj megművelésének fontosságára, MŰKÖDŐ VULKÁN Az Elburz-hegység (Irán) legmagasabb vulkáni eredetű csúcsa, melyről azt hitték, kialudt vulkán kúpja, nemrég füstfelhőbe burkolózva „mutatkozott”. E jelenség megfigyelésével egy- időben azt is észrevették, hogy a térségben a termálvizek hőmérséklete emelkedett. Minden jel arra mutat tehát, hogy a tűzhányó ismét aktívvá válit. KÉPRABLÂS Paul Gauguin tahiti nőket ábrázoló festményeinek egyikét ellopták a londoni Heathrow repülőtérről. A festmény a New York-i Beadlestone képtár tulajdona volt, július végén egy londoni kiállításon kellett volna „megjelennie”. A festmény értéke több mint egymillió dollárra tehető. TERMÉSZETVÉDELEM Szakértők megálllapították, hogy 1600—1950 között, tízévenként -tűnt el egy növény- vagy állatfaj. Napjainkban viszont, a természetvédelmi intézkedések hiányában, de főként a környezetszennyeződés miatt, ötévenként tűnik el a világ növény és állatvilágának egy-egy képviselője. Az H3BECTHfilr]a Újabb „évszázad építkezése” Beruházás Szibáriában — kérdőjelekkel Nagy társadalmi visszhangot váltott kl a tudósok egy csoportjának az a levele, amelyben a nyugat-szibériai szén- hidrogén feldolgozására szolgáló tynmenyi komplexum létrehozásának tervéről van szó. A tervet, amelyet a kormány jóváhagyott, a tudósok megkérdőjelezik, mert szerintük sem gazdasági, sem pedig ökológiai szempontból nem igazolt. Nemrégiben a Tyumenyi területre külön repülőgépjárattal megérkezett a tudósuk és szakemberek egy csoportja, akik az akadémiai, ágazati tudományt, a tervező szervezeteket képviselték. A cél az volt, hogy a tervezett építkezés helyszínén ismételten megvizsgálják a tervvel kapcsolatos kérdések körét. Az eszmecserében részt vett G. Bogomjaakov, az SZKP Tyumenyi Területi Bizottságának első titkára. A löp tudósítói arra kérték, hogy ossza meg a lap olvasóival benyomásait magáról a tervről és a megvitatás menetéről. — Azonnal szeretném kijelenteni, hogy másképp képzeltem el ezt a megvitatást. Biztos voltam abban, hogy a felszólalók között feltétlenül ott lesznek a tervet bíráló levél írói is. ök valami oknál fogva nem voltak jelen. A megvitatás egyoldalú jelleget öltött, technológiai részletekre korlátozódott, amelyeket természetesen még több ízben kell majd módosítani, pedig itt más kérdést kellett volna megoldani. — ön azonban elvben támogatja a tervet? — Igen. Én amellett ál-tok, hogy a problémák mérnöki, gazdasági, ökológiai szempontjait objektiven és szakértelemmel, nyíltan és széles körűen vitassák meg és ne halo- gasság. — Objektívak szeretnénk lenni, de a tervet támogató hat miniszter levele, amely a Kommuniszt 5. számában jelent meg és, amelyet az Izvesztyija is ismertetett, kategorikusnak tűnik, azonban nem eléggé meggyőző. Vezetőink, úgy tűnik, semmiképp sem akarják megérteni, hogy megnyerni az állampolgárok bizalmát egy újabb óriási objektum építéséhez, majdnem hogy fontosabb, mint a nagy külföldi cégektől kapott hitelek. — Ezzel egyetértek. De az előző tervektől eltérően, az említett tervet mégsem a költségvetési eszközökből1 kell megvalósítani, hanem hitelek révén — mind az állami, mind pedig a nyugati cégek hitelei alapján. Nyugatán- pedig nem adnak hitellt, ha nem számítanak nyereségre. — És ha lesz nyereség, akkor a tyumenyi terület a vegyipar szempontjából nem félreeső? — Ha nem is félreeső, de olyan, ahol egyelőre még fejletlen a feldolgozóipar. Ma itt összpontosul a világ kőolaj- kitermelésének hetedrésze, a földgázkitermelés negyedrésze. Vagyis ez a vidék a sok ipari térség hatalmas nyersanyag- bázisává vált. Ez nem normális dolog. Akárcsak az sem, hogy a területen évente mintegy 12 milliárd köbméter kí- sérőgázt égetnek el, ami szennyezi a levegőt- És amikor létrejönnek a körülmények a sürgető probléma gyökeres megoldásához, azt mondják nekünk: „Nem, ez kárt okoz!” — És nem okoz? — A Szurguti Állami Kerületi Villanytelép ma sokkal több káros anyagot juttat a levegőbe, mint amennyit ez a nagyszabású terv összes kapacitása juttatna. Egy vegyipari kombinát sem juttathat a megengedettnél néhány százalékkal koncentráltabb káros anyagot a levegőbe, állítják a tervezők. Ezt az állítást azonban szaikvéteményezni kell. — És mégis, miért ne lehetne a nyersanyagot eljuttatni azokra a vidékekre, ahol már vannak feldolgozó kapacitások, csak újjá kellene építeni azokat? Vajon ez nem lenne olcsóbb, mint az, hogy itt, Északon újakat hozzanak létre? — Ez nem olyan egyszerű. Arról van szó, hogy az ország európai részén a kapacitások már túl vannak terhelve, nehéz a heizet a vízellátással, nincs elegendő energia. Szibériában pedig bőven van víz és energia. Ez különösen fontos, ha figyelembe vesszük, hogy a szénhidrogén feldolgozása rendkívül energiaigényes. Szibériából az ország európai részébe szállított nyersanyag minden tonnájának feldolgozásához 15-20 tonna üzemanyagot kellene utánaküldeni. Ez pedig több milliárd rubelbe kerülne. Szibériában nemcsak ez a probléma oldódna meg. A terv ellenzői nem mutatnak rá arra, hogy a leendő vegyipari vállaltotok olyan vidékeken épülnének fel, amelyek össze vannak kötve a vasúttal, a gépkocsiutalkkal, a villamosve- zetekekkel, a közelben vannak a kőolaj-távvezetékek. — Északon zord az éghajlat. Űjabb több százezer embert kellene ide telepíteni, akiknek alkalmazkodniuk kellene a természeti-éghajlati körülményekhez. Ennek figyelembevételével javasolják azt, hogy az építkezést a tyumenyi terület déli vidékére telepítsék. — Ez azonban földművelő övezet, amely az egész területet eltartja, és ezért takarékoskodni kell minden hektárral. Ami az éghajlatot illeti, az Tobolszkban és Uvatban kitűnő, egy kissé zordabb Novilj Urengojban, de itt . nem- terveznek nagyobb kapacitásokat. Ezekhez az üzemekhez azonban minimális kiszolgáló személyzetre van szükség. Végül vegyük a demográfiai tényezőt. A terv ellenzői azt állítva, hogy a terv újabb tömeges migrációt vált ki, megfeledkeznek. arról, hogy Szibériának ez a része már nem az, amilyen mondjuk öt-tíz évvel ezelőtt volt. A lakosság természetes szaporulata olyan, hogy már nincs szükség; ide telepíteni az embereket. Most a hárommillió fős lakosság egyharmadát gyerekek képezik. Mi vár rájuk holnap? — Valószínűleg nem feledkezhetünk meg egy másik dologról sem. A Tobolszki Köolajfeldolgozó Kombinát 15 éve épül. Eddig már több mint egymilliárd rubelt költöttek rá, de a megtérülés nem túl nagy. És még nem is látszik, mikor fejeződik be. Más szóval, még be sem fejeztünk egyet, és máris újabb építkezésbe kezdünk. Azt állítják, ha meggyorsulna a munkálatok üteme, a terv rendkívül rövid határidőn belül megtérülne ... — A megtérülés idejét nemcsak a szovjet fél határozza meg, hanem a közös vállalatok külföldi résztvevői te. Ami az elhúzódó tobolszki építkezést illeti, úgy azt jelentős mértékben gépgyártásunk elmaradottsága okozza. Hazai gyáraink nem szállítják le idejében a berendezéseket. Tapasztalatunk szerint külföldről általában minden idejében megérkezett. Ez vezetett bennünket arra a gondolatra, hogy a szibériai kőolajipar fejlődésének új szakaszán a fő hangsúlyt a külföldi cégekkel folytatott érdekelt és kölcsönösen előnyös együttműködésre kell helyezni. Azt is meg kell említeni, hogy Tobolszkban- nemcsak vegyi üzemek épülnek, hanem hatalmas építőipari bázis is létrejött, sőt a város is épült. A fő -kiadások pontosan erre irányultak. Érdemes említést tenni arról, hogy az utóbbi években- milyen méreteket öltöttek az építő-szerelő munkáltatok a tyumenyi területen. Mintegy félmillió építőmunkás dolgozik i-tt, évente az általuk végzett munkálatok terjedelme meghaladja a nyolcmilliárd rubelt. Csak az ötéves tervidőszak három éve alatt a területen 9,5 milHió négyzet- méter lakter-ületet adtak át rendeltetésének, mintegy 75 ezer férőhellyel óvodákat és bölcsődéket és 80 ezer férőhellyel iskolákat. Ha az energiákat vesszük, úgy ez afflatt az idő alatt a villamosenergia termelése 1,8-szorosára nőtt. — ön a tervről beszél, pedig még nem készültek el annak műszaki-gazdasági megalapozásával. Még nincs kész, itt pedig, a helyszínen már folynak az építési előkészületek. Vajon nem akarnak-e bennünket, ahogyan az már több ízben is megtörtént, ítész tények elé állítani: ha már pénzt költöttek rá, egy lehet csak a kiút — folytatni kell? _ A munkálatok valóban elkezdődtek, de mindenekelőtt a z építőipari bázist hozzuk létre és lakóházak épülnek. Az ilyen kiadások sehol sem mennek káliba. Végül is ez lehetővé teszi bármilyen rendeltetésű ipar létrehozásának meggyorsítását. R. Linyov, J. Perepljotkin
