Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-22 / 197. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1989. AUGUSZTUS 22., KEDD Ára: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM Mai számunkból: „Gázos vizes ügy” <3. oidan A bolt, a szülő, a gyerekek (3. «idai> Tisztelet a 48-as honvédtisztek emlékének (4. oldal) „Illatos” üzem Békésszentandráson <s. oidai> Kirszt és a békéscsabai juniorcsapat nyerte a bajnoki címet <s. owai) \ 1 Sthetes álom után ébredt a SZOT Csabai, „te drága” — 244 forint — 260 forint Nem nagy a tolongás a húsboltok előtt Soha nem voltam eminens ami a matematikatudást il­leti. Ajnnyit mégis ki tud­tam számolni, hogy — ha igaz, amit a SZOT jelentett — ha egymillióan vettek részt a húskészítményár­emelés elleni tiltakozó sztrájkban, az félmillió óra kiesést jelentett. Ha 30 fo­rintot veszünk egy órai mun­kabérnek, akkor 15 millió forinttal drágult meg az áru még annak megemelése előtt — és ez csak az óra­bér összege. Mert bizony senki nem vehette komo­lyan, hogy ezzel a figyel­meztető sztrájkkal meg le­hetett akadályozni az áreme­lést. A húsiparnak — bár ez nem sokat segít gazdasági helyzetén — szüksége van a pluszbevételre. A sertéste­nyésztőknek meg egyenesen létkérdés az, hogy emeljék a sertések felvásárlási árát, bár abban nem vagyok biz­tos, hogy ebből a pluszbevé­telből nekik is jut valami. Tegnap, az áremelés első napján a megyeszékhely egyik legnagyobb húsáruhá­zában szólítottam meg egy idősebb asszonyt. — Hogy mit szólok hoz­zá? Ki maga, fiam? Az új­ságtól?! Akkor semmit sem, mert úgysem írná be az új­ságba, hogy erről nekem mi a véleményem. Nem hiszem, hogy ez a 6 forint sokat je­lent az államnak, amivel megemelték ennek a húsos csontnak az árát. De ne­kem, aki 2800 forint nyug­díjat kapok?! A Gyulai Húskombinát kereskedelmi főosztályveze­tője, Kovács Éva: — Igen, mi is emeltük az árakat. Most, augusztus 21- től a füstölt, főt áruét, a gépben főtt húsok, száraz- kolbászok és a húsos csont árát. Hogy milyen mértékű ez az emelés? Átlagban 5-6 százalékos. A húsos csont árát például bordaközi hús­sal 22-ről 28-ra emeltük. Csökkent viszont 22 forintról 18-ra a bordaközi hús nélkü­li húsos csont ára. A száraz gyulai kolbász 230-ról 240- re, a csabai vastag kolbász 244-ről 260-ra, a hátsó füs­(Folytatás a 3. oldalon) Lövöldözés a magyar—román határon A rendőrségtől kapott információ szerint augusztus 20-án 01 órakor Csengerújfalu térségében az államhatár román oldaláról Riskó György, Dumitran László, Pap Pavel, Rob Vasil Zűrinél és Blomistein Károly román állampolgárok Magyarországra pró­báltak szökni. Román területen egy román határőrjárőr elfogta őket. Személyi motozás közben Riskó György és a járőr között du­lakodás kezdődött, miközben a határőr fegy­vere kétszer elsült' és Riskót a lövések sú­lyosan megsebesítették. Társai a sérült se­gítségére siettek, a járőrt lefegyverezték, a fegyvert kiürítették, és román területen el­dobták. Ezután az országhatárt átlépték. Csen- gerújfaluból a sebesültet a mentők a nyír­egyházi kórházba szállították, ahol jelenleg is gyógykezelés alatt áll. Dumitrán László, aki bekísérte Riskó Györgyöt a kórházba és tolmácsolt, onnan azzal távozott, hogy je­lentkezik a rendőrségen, de azóta ismeret­len helyen tartózkodik. A többi három sze­mély ideiglenes tartózkodási engedélyt ka­pott a magyar hatóságoktól. Az eset körül­ményeinek vizsgálata folyamatban van. Egy régi „mesterség” feltámasztásáért Azt ma már nem vitatja senki, hogy a falvakban és különösen az elmaradott tér­ségekben a foglalkoztatás, a jövedelemszerzés, a mezőgaz­dasági tevékenység kiegészí­tésének egyik eszköze a fa­lusi turizmus; az eddigi kez­deményezések azonban elszi­getelt próbálkozások marad­tak. Pedig a falusi turizmus nem csupán a meglévő in­gatlanvagyon hasznosítását jelenti, hanem egyben fog­lalkoztatási lehetőség is. Ez év június 9-én Török­bálinton avégett alakult meg a Magyar Falusi Vendégfo­gadók (Falusi Turizmus) Szövetsége, hogy elősegítse a falusi turizmus újbóli kibon­takozásához elengedhetetien társadalmi összefogás létre­jöttét. A szövetség által teg­nap Budapesten, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak székházában megtartott sajtótájékoztatón dr. Csáky Csaba ügyvezető elnök el­mondta: azokat hívják so­raikba, akik a falusi turiz­mus országos és helyi felté­telrendszereinek kialakításá­ban^ elkötelezettek. Akik tud­ják: ahhoz, hogy arathas­sunk, vetni kell. Azoknak a mezőgazdasági dolgozóknak, falusi lakosoknak, vállala­toknak, szövetkezeteknek hozták létre a szervezetet, akik, illetve amelyek a falu­si turizmust az egyik megél­hetési formának tekintik. A vendégváró falusi lakos­ság érdekképviseleti szerve­ként működni kívánó szö­vetség első feladatának te­kinti, hogy összegyűjtse Nyugat-Európa történeti ta­pasztalatait, s Magyarország ez irányú próbálkozásait, eredményeit. Célja, hogy se­gítse a kormányzatot a fa­lusi turizmust támogató po­litika kialakításában, közre­működjön annak előmozdí­tásában. — Nem is annyira a felső vezetés' megértése hiányzik, hanem a szervezési szakérte­lem — jegyezte meg az ügy­vezető elnök („civilben” a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem rekto­ra). — Az augusztus végi, szeptember eleji balatoníöld- vári konferencia ezért azt tekinti feladatának, hogy külföldi szakértők bevonásá­val javaslatot dolgozzon ki a falusi turizmus feltételeinek kialakítására. Véleménye szerint elsősor­ban agrárkérdésként, a me­zőgazdasági termelés alter­natívájaként kell felfogni a falusi turizmust. Nem a ta­nácsnak, hanem az állam­polgárnak, a közösségnek kell döntenie arról, hogy ér­demes-e életformát váltani, pénzt áldozni az üresen álló, pusztulásban lévő épületek ­felújítására, s környezetük rendbe tételére. A sajtótájékoztatón jelen­lévő Ráday Mihály, a Ma­gyar Televízió főmunkatársa hozzátette: a világon min­denütt az egyéni építkezés, a hagyományőrzés vonzza a turizmust. Mi, sajnos, vagy megelégszünk a településen­kénti egy tájházzal, vagy — több bőrt akarva lehúzni ugyanarról a rókáról — le­hetetlen helyzetbe hozzuk a pihenésre vágyó turistákat. Óriási bizalmatlanság ta­pasztalható a falusi turiz- miussah kapcsolatban, mind a kormány, mind a lakosság részéről; szemléletváltozásra van szükség — hangsúlyozta végezetül Csáky Csaba. A kormány elnökének azért tá­jékoztató jellegű anyagot küldenek, a lakosságtól pe­dig azt kérik: aki be Veret­ne kerülni az általuk össze­állított, országos és nyilvá­nos „szobakiadó-katalógus- ba”, egy válaszboríték mel­lékelésével írjon a követke­ző címre: Magyar Falusi Vendégfogadók (Falusi Tu­rizmus) Szövetsége, Buda­pest, Postafiók 6. 1360. Nem újkeletű kezdemé­nyezés ez, hiszen az 1930-as években az Országos Ma­gyar Vendégforgalmi Szövet­ség többkötetes kjadványa már tartalmazta a vendégfo­gadásra alkalmas szobák, il­letve épületek listáját — a szövetség „csak” olyan típu­sú közös vállalkozást szeret­ne megvalósítani, amelyben a haszon nem a közvetítő­ket, hanem magukat a „ter­melőket” illeti meg. D. L. Elmaradt a pilótasztrájk Sztrájkot helyeztek kilá­tásba hétfőre a MÉM Re­pülőgépes Szolgálat pilótái és repülőgépszerelői. A mun­kabeszüntetéstől végül is el­álltak; mivel a vállalat ve­zetői és a dolgozókat képvi­selő szakszervezet megegye­zett a követelés teljesítésé­ben. A fejleményekről Farkas László, a repülőgépes szol­gálat főigazgatója tájékoz­tatta az MTI munkatársát. Elmondotta: a pilóták és a repülőgépszerelők egy héttel ezelőtt béremelési igényt nyújtottak be, amelyben azt követelték: átlagkeresetük emelkedjék annyira, hogy az legyen 1,9-szerese a vállalati átlagkeresetnék. Kijelentet­ték, hogy ha ez nem telje­sül, akkor augusztus 21-én leállnak. A követelés elbírá­lásáról augusztus 17-én tár­gyalt a szakszervezeti inté­zőbizottság és a vállalat ve­zetősége. Megállapodtak ab­ban, hogy a gépek üzemelte­téséért közvetlenül felelős — igen veszélyes és felelősség- teljes — munkát végzők igé­nye jogos, ezért azt teljesí­teni kell. A vállalat irányí­tói azt kérték a szakszerve­zettől, hogy ennek kihirdeté­sére augusztus 21-ére hívják össze az érintetteket, ott je­lentsék be a döntést, és egy­úttal tárgyalják meg velük, hogy számukra megnyugta­tó-e a döntés. Hétfőn tehát nem sztrájk, hanem termelé­si tanácskozás volt a repülő­gépes szolgálat budaörsi köz­pontjában. Mint megtudtuk, ezen a Békés megyei -repülő­sök is részt vettek. A dolgozók követelésére úgy határoztak, hogy 1989. december 1-jétől az alapbért megkétszerezik. Bérgazdál­kodásukban ez havonta 2,3 millió forintos -többletkiadást jelent, éffz intézkedés megté­telekor számoltak azzal, hogy ez újabb bérfeszültséget okoal, ám a pilóták és a sze­relők bére viszonylag ala­csony volt a kisebb felelős­séggel járó munkákat vég­zőkéhez képest. A XIII. gyermek-képzőművészeti táborban készült munkákból nyílt kiállítás az orosházi Petőfi Művelődési Központban. A finn, spanyol és magyar gyermekek által készített alko­tások szeptember végéig [tekinthetők meg. A képen Rajki László szobrászművész — a tá­bor művészeti vezetője — az egyik Llanesből érkezett résztvevőnek -ad át jutalmat Fotó: Szűcs László (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents