Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-21 / 196. szám
Egy stúdió tündöklése és (talán) feltámadása Mégis megcsináltak két székely kaput „Még vitt a nagy, közös szárnyalás lendülete .. 1989. augusztus 21., hétfő köz igazgat választások Aas Áslak úr Jaatincn Maija- lieiskancn Timo úr Liisa asszony Hatásos lenne bevezetőül a Körösmenti Fafaragók Stúdiója tündökléséről és bukásáról beszélni. Csakhogy — ha hihetünk e közösség vezetőjének — a stúdióról máig nem mondtak le ... S miért ne hihetnénk Kovács Gézának, hiszen egyszer már bizonyította: képes másokat a jó ügy mellé állítani. Hogy most mégis mélyponton van az alkotóközösség (is)? Nos, az okok megértéséhez a virágkort sem árt megismernünk ... Kovács Géza így emlékezik a kezdetekre : — A stúdió 1978-ban alakult és 1987-ig, tehát csaknem 10 évig dolgoztunk együtt. A tizenkét fafaragó Mezőberénytől Mezőhegyesig több helyről érkezett... Ma már csak öt stabil tagunk van, és 1-2 alkalmi jelentkező ... Annak idején Békéscsabán, a KISZ-iskolán kaptunk helyet, ha szükség volt rá, szállást és étkezést is adtak. A legjobb négy évünkben 1 millió 500 ezer forint értékű társadalmi munkára futotta az erőből és a lelkesedésből... — És most, hogy a KISZ már nem létezik? — Hiszen éppen ez az: ma már nincs hely, ahol összejöhetünk, ahol a bázisunk van, ahová a postánkat kérhetjük . . . Szóval magunkra maradtunk. Persze ez sem igaz így, hiszen éppen azért telepedtem meg Gyulán, hogy. megteremtsem a munka lehetőségét. Erre való a műhely, a tágas udvar, a boltíves terasz és a szárazkapu . . . Szóval a bázis elvileg létezik . . . — Akkor hát mi hiányzik? — Sok minden. 1985 volt a legszebb évünk. Akkoriban csodákra voltunk képesek. Napi 15 órákat dolgoztunk! 1200 forint tiszteletdíjért két hét alatt megcsináltuk Gyulán a játszóteret, a vár előtt. Aztán kaptunk egy levelet Mucsony—Szu- hakállóról, egy óvónőtől, aki szintén dolgozni hívott minket, és mi mentünk... Megszállottként, lelkesen. Elismeréseink is voltak ... Kaptunk Kiváló Társadalmi Munkáért plakettet, Borsod- Abaúj-Zemplén megyében díszpolgárrá választottak minket. Nívódíjasok és KISZ-ösztöndíjasok voltunk. De, mint manapság, annyi helyen, köztünk is felütötte a fejét az irigység, a féltékenység. És jöttek a külső, kedvezőtlen hatások. — Mire gondol? — Erre a gazdasági helyzetre, amikor az ember választás elé kerül, vagy marad amatőr fafaragó, aki erkölcsi elismerésre számíthat ugyan, de nem tudja a villanyszámlát kifizetni, vagy beáll a sorba, csinál 10 ezer mütyürkét, olyat, ami biztos vevőre talál. S jól megél belőle. Persze, lehet köztes megoldást választani ... — Kisebb a kereslet, mint korábban? — Sokkal. Ma már nincs pénzük az embereknek,, az olcsóbb dolgokat választják, a nem igazán szépet. A texKibővített ünnepi ülést tartott a napokban Gyoma- endrőd város Hazafias Népfrontbizottsága. Emlékeztek az államalapító Szent István örökségére, majd aktivistákat jutalmaztak. Tizenkét aktivista kapott emlékplakettet, jelvényt, oklevelet, és egyéb elismerést. — Hogy megváltozott ez a népfront! — hallom An- dódy György hangját, amikor már vége a hivatalos résznek. Ö is a jutalmazot- tak között van. Évek óta társadalmi munkában köti til az még tartja magát, ám itt is az olcsóbbat keresik. Egy hatalmas térítőn, melyen másfél évig dolgozik a hímzőasszony, képtelenség túladni, vagy ha mégis, messze nem kapja meg munkája ellenértékét. — Már rég nem csak a fafaragókról beszél! — A megyei népművészeti egyesületben sokszor elhangzanak ezek a panaszok, csakúgy, mint az, hogy nincs érdekvédelmünk, hogy az új adózási rendszer korántsem ösztönöz nívós alkatómun- kára. És így tovább, és így tovább ... — Mit gondol, hány embert érint ez itt, a megyében? —- Mintegy 250-en vannak, akik szívügyüknek tekintik a tárgyalkotó nép- művészeti hagyományok ápolását, akik kiállításokon szerepelnek. A baj az, hogy nagyon' kevés köztük a fiatal. De hát hogyan is lenne több, ha az iskola alsó tagozatában drótot hajlítgat- nak, funérlemezzel dolgoznak ahelyett, hogy hímezni, faragni tanulnának?! Üdvözítő kezdeményezés, hogy a békéscsabai tanítóképzőben szaktárgyként a hallgatók felvehetik a népművészetet is. Igaz, megérdemelne nagyobb óraszámot — hiszen csak féléves e tantárgy —, de hát már ez is valami. — A beszélgetést a stúdió széthullásával kezdtük. Mikor látta, hogy vége a régi szép időknek? — Csendes elválás volt a miénk, amolyan közönyös leköszönés. Engem még vitt a nagy, közös szárnyalás lendülete: elvállaltam egy munkát egy óvodának. Faragott kosról volt szó, amit be a különböző népfrontfolyóiratokat és -kiadványokat. Érdeklődésemre elmeséli, hogy a világban zajló változások mind tükröződnek a szervezeten belül, itt Gyomaendrődön is. — Nézze csak a megjelenteket! — biztat. Itt vannak az egyházak képviselői. (A népfronttitkártól azt is megtudom, hogy a 27 tagú városi bizottságban 15-en az új pártok, vagy szervezetek tagjai.) Mindez azért lényeges •— .folytatja beszélgetőpartnemár egyedül csináltam meg. Akkor már tudtam, mindent elölről kell kezdeni. Egy vigaszom azért maradt:a csodálatos, boldog repülést, a közös alkotás örömét senki nem tudja kitörölni emlékezetéből. És mégis maradtak mellettem páran: Szelekovszki Laci, Tokaji Imi... Ha szólnék, mozgósítható lenne Balázs Zoli. Tóth Sanyi, Orodán Imre, Dión Tibi ... De — ezt jól megtanultam — csak akkor, ha anyagilag érdekeltté tudom tenni őket. — Tehát nem mond le az újrakezdésről? — Semmiképpen nem, hiszen számomra eg.v közösség biztonságérzést, és helyes önértékelést is jelent. Szerénység j§s alázat nélkül persze nem megy, s erre is megtanítanak az igazi barátok. Nos, ha végleg lemondanék a stúdióról, én magam is szegényebb lennék... — Az első lépés'’ — A közelmúlIban a szeghalmi állami gazdaságtól és egy orosházi termelőszövetkezettől kaptunk megbízást két székely kapura. A felkérésnek örömmel és nagy tisztelettel tettünk eleget, hárman. Két hónapig dolgoztunk, keményen. Cipeltük a két és fél mázsás oszlopfőket, szóval nem volt könnyű. Aztán voltak megjegyzésnek is: „A pénzt biztos a mi zsebünkből vették ki.” Nos, én minderre azt mondom: elismerés az olyan vezetőknek, akik manapság székely kaput faragtatnak. — Egy kicsit szoinorkásra sikeredett ez a beszélgetés. Nem gondolja? — Lehet, de azért van jövőnk, higgye el. Nagy Ágnes rém —, mert az egyházak és az új csoportosulások értelmes célt, munkát adnak a fiataloknak. Már csak ezért is érdemes együttműködni velük. Andódy György több mint tíz éve népfronttag. Annakidején megtiszteltetésnek vette, amikor meghívták ide. Mint mondja, azóta sem változott a véleménye. Folytatnám vele tovább is a beszélgetést, kérdezném családjáról, magáról, de feláll, sietni kell, várják az unokák ... K. K. Mikkeli, Finnország Közvetve a Pártok, programok, Mikké lit, ezt a távoli finn várost és Békéscsabát, egy nemes mozgalom, a testvér- városi kapcsolatrendszer hozta közelebb egymáshoz. A ihéten, mint arról már beszámoltunk, háromtagú politikai delegáció érkezett Mikkeliből Békéscsabára. Az itteni élmények, benyomások helyett ezúttal arról beszélgettünk a vendégek- működik náluk a közigazgatás? Mindenekelőtt hadd mutassuk be a beszélgetőtársainkat: Aas Áslak úr, a városi parlament második elnök- helyettese, a delegáció vezetője, Jaatinen Maija-Liisa asszony, a városigazgatás első* eTnökhelyettese, Heiska- nen Timo úr, városi jogász. Miután Maija-Liisa asszony és Áslak úr választott, megbízott tisztségviselő, a bizalmi testület tagja, a város jogásza pedig közigazgatási hivatalnok, akinek a fel- adáta: ügyelni a városi határozatok törvényességére és általában az eljárási törvényességre — tehát a legalaposabban ismeri a kérdéssel kapcsolatos részleteket is —, ezért ő válaszol elsőként: — Finnországban általános, egyenlő és titkos választás van. A helyi választásokat minden negyedik évben tartjuk meg. Minden párt állíthat jelöltét és pár- tonkívülieket is jelölhet a lakosság. Tíz-tizenkét párt szokott a választásokon részt venni. Mikkeliben 51 bizalmi személyt kell választani (a bizalmi személy nálunk a tanácstagnak felel meg — a szerk.), és minden párt tulajdonképpen megengedetten, a kétszeresét jelölheti, de ritka, hogy ezt valamelyik párt megteszi. *— Mikor voltak legutóbb választások? — 1988-ban, amikor 264 jelölt közül választottak az állampolgárok 51 bizalmi személyt a városi parlamentbe —, s a parlamentben a jobboldaliak vannak túlsúlyban, összesen 29-en. Az 51 tagú választmány választja ki azután a soraiból a végrehajtó szervet. A város vezetésének van egy hivatalnokgárdája, élén a polgármesterrel, aki nem bizalmi személy, hanem a városi bizalmi testület neStrand. A barnára sült anyuka ide-oda hajlong a frissítő zuhany alatt, miközben a betonon napozó barátnőjének újságolja: — Gáborkát spanyolra szeretném ... Valahogy különlegesebb, mint az angol, vagy a német. A barátnő cáfol: — Lehet, hogy nem is lesz spanyoltanár az iskolában. — Remélem, addigra lesz. Gáborka még csak most volt elsős... * * * Hogy is szokták mondani? Bárcsak a próféta beszélne belőle! Az orosz nyelv fakultatívvá valása az idei tanévtől csupán lehetőség — ahogy azt már korábban megírtuk —, nem pedig készpénz arra, hogy helyette mást is tud biztosítani az iskola. Legalábbis egyelőre. Dr. Bukovinszky Istvánné- tól, a Békés Megyei Pedagógiai Intézet munkatársától kaptuk az értesítést, hogy a közelmúltban megjelent a Művelődési Minisztérium útmutatója az oroszszakos tanárok átképzéséről. Ebben az áll, hogy az átképzésnek két lépcsőben kell végbemennie. Az -első vezi ki őt, határozatlan időre. A városi tanács elnöke viszont bizalmi személy. így az a furcsa helyzet, hogy a polgármester nem tagja a városi tanácsnak, önálló döntéseket nem hozhat, arra csak a bizalmi testület jogosult, illetve a nem nagy horderejű kérdésekben egyes delegált személyek is dönthetnek, például az elnök és helyettesei. — Ha az állampolgárok valakinek a ténykedésével elégedetlenek, visszahivhat- ják? — Nem, akit egyszer megválasztottak, az négy évig választott személy marad, aztán a következő választáson újra megmérettetik. — Elégedettek ezzel a közigazgatási rendszerrel? Miben látják esetleges hibáit? A kérdésre Aas Áslak úr felel: — A szabad választás a garanciája a rendszernek. Jól működik, nemigen éri kritika. Bizonyítja ezt az a tény is, hogy elmúlt választáson a pártok aránya nagyon kismértékben változott. Az új talán csak any- nyi, hogy előretörtek a „zöldek”, ketten bekerültek az 51 tagú városi parlamentbe. — A pártok összecsapásának színtere egy-egy tanácsülés, vagyis bizalmi testületi ülés? — A tanácsülést megelőzően' a pártok egy-egy témát megbeszélnek maguk között, hiszen ésszerű kompromisszumhoz előzetes tanácskozásokra van szükség. De természetes, hogy a választmányban is vannak viaz állami nyelvvizsga letétele (általános iskolában középfokú, középiskolában felsőfokú) —, a második a másoddiploma megszerzése. Mindezek pedig, akárhogy számoljuk, időigényesek. Felkészülni egy középfokú nyelvvizsgára — ha valaki az alapokról indul — legalább három év szükséges. Az iskola ekkortól kezdve számíthat a kollégára, mint az adott nyelv oktatójára. S addig? Addig, ha az iskola szerencsés, s talál nyelvtanárt, akkor a tanuló választhat. Különben pedig marad az orosz. A spanyol nyelv valóban különleges, hát még az arab, vagy a japán...! Ezekből még a leendő oktatók oktatására vállalkozók sem hemzsegnek a megyénkben. Bukovinszky Istvánné tájékoztatása szerint az idén mindössze három nyelvre sikerült oktatókat szervezni. Ezek az angol, a német, és a francia. Megyénkben a tanulásukra vállalkozó pedagógusok összesen három- száznegyvenketten vannak, ámbár közülük csupán 191- en kaphatnak átképzési támogatást, minthogy ez csak Fotó : Kovács Erzsébet ták — leginkább új beruházásokról, pénzügyi kérdésekről —,' hiszen ez is egy propagandafórum, mert a sajtó mindig jelen van. — Mennyi helyi lap jelenik meg Mikkeliben? — Két előfizetéses napilap és három olyan hetilap, ami ingyenes, ezek reklámból tartják fenn magukat. Többórás adása van a városi rádiónak is. — E kis kitérő után térjünk vissza eredeti témánkhoz. A városi bizalmi testületben. azaz a mi fogalmaink szerinti városi tanácsban különböző pártok képviselői foglalnak helyet, ön, Maija-Liisa asszony, és ön, Áslak úr, melyik pártot képviseli, és egyáltalán, párton belül miként dől el, hogy ki indul a választásokon? — Általában a párt tagjai sorából állít olyan jelölteket — mondja Maija-Liisa asszony —, akik szívesen vesznek részt a közéletben, és az írásban benyújtott programjuk alapján esélyesnek tekinthetők. Én ti szociáldemokrata pártot képviselem, és ahogyan erről már szó volt, társadalmi munkában töltöm be jelenlegi tisztemet a közigazgatásban. Egyébként a rok- kantszövetség szolgáltató házának igazgatója vagyok, lényegében szociális munkás. — A KOKOOMUS pártot képviselem, amely egy jobboldali tömörülés — feleli a delegáció vezetője. — Civilben építészmérnök vagyok. — Köszönjük a beszélgeaz orosz szakos tanároknak jár. E dotáció négy részből áll(hat): Az átképzés miatt kieső kötelező órára jutó munkabér pótlásából; ha a tanfolyam helye máshol van : az útiköltség megtérítéséből, a tanfolyam díjának és a taneszközök árának fedezéséből. Vajon lehet-e még jelentkezni az ősztől induló tanfolyamokra? — kérdezzük a pedagógiai intézet munkatársát. — A 191 orosz szakos tanár — közöttük általános iskolai, középiskolai, s tanítói szakkollégiumban nyelvet tanultak is vannak — átképzési költségvetését már elkészítettük — így a válasz. — Az ÁBMH-val való egyeztetés után tudjuk csak megmondani, hogy a megkésve jelentkezők kaphatnak-e még támogatást... , A pedagógiai intézet magát, az átképzést illetően szerencsére nincs tapasztalatok nélkül. Elébe vágva a minisztériumi rendeletnek, már ez év elején szerveztek nyelvtanfolyamokat, s akkor még a vállalkozó pedagógusok önköltségére építve. Velük együtt a megye hét városában huszonnégy csoport kezdheti meg az ősztől nyelvi tanulmányait. Igaz, sok helyen még tanfolyam- vezetői és teremgondok vannak, de a pedagógiai intézet reméli, hogy a területi művelődési osztályok segítségével mindez a nyár végére rendeződik. Magyar Mária Megújulóban a gyomaendrödi népfront Tóth Ibolya „Gáborkát spanyolra szeretném” Az orosztanárok átképzéséről megyei szemmel
