Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-16 / 192. szám

1989. augusztus 16., szerda Francia tévések román fogságban (Folytatás az 1. oldalról.) bizonyosodik a kémkedés gyanúja, akkor akár* hét évet is kaphatnak. Délben azon­ban már arról értesítették őket, hogy visszatérhetnek Magyarországra. Innentől kezdve az események fel­gyorsultak. A románok tájé­koztatták az orosházi határ­őrkerület parancsnokát, hogy délután 5 órakor Gyulánál átadják a két határsértőt — feltételezhetően franciákat. (Az egyikük zsebében egyéb­ként ott lapult a francia út­levél, a másikuk viszont ok­mányok nélkül vágott neki a kalandos útnak.) Pontban 17 órakor — ahogy a szabályzat előírja — egy román tiszt kíséretében kollégáinkat átadták Pál Já­nos ezredesnek. A kávét, amellyel a magyar határőrök megkínálták őket, oldott hangulatban fogyasztották el. Az orosházi határőrpa­rancsnoknak még a román tiszt jelenlétében feltett kér­désére — „Van-e valamilyen panaszuk a román bánás­módra?” — egyértelmű „Nem”-mel feleltek. Igen tisztességesnek, emberinek tartották a különös fogadta­tást, és úgy nyilatkoztak, hogy semmiféle fenyegetést nem tapasztaltak. Még azt sem kifogásolták, hogy bi­lincsbe verték őket, illetve, hogy kihallgatásukhoz nem hívtak képviselőt a francia követségről. (Ez utóbbit egyébként a nemzetközi jog előírja, bilincsbe verni pedig csak akkor‘szabad a határ­sértőt, ha támad.) Másként is végződhetett volna A francia tévések látható­an jó kalandnak tekintették a furcsa romániai kirándu­lást. Egyikük a legizgalma­sabb pillanatnak azt tartotta, mikor a román kiskatona rá­juk fogta és felhúzta a Kalas- nyikov géppisztolyt. Az is tetszett nekik, hogy nem ta­láltak szögesdrótkerítést és elvadított román határőrö­ket sem. A csapdát, a félel­metes veszélyt láthatóan nem fogták fel. A történet másként is végződhetett vol­na. Hiszen nemcsak romá­noktól részesültek gesztus­ban — bár jobbára csak ezt vették észre —, hanem a Ma­gyar Népköztársaságtól is. Hiszen két szomszédos or­szág határát megsértő, har­madik országhoz tartozó ál­lampolgárt a nemzetközi gya­korlat szerint diplomáciai úton szokás visszaadni, illet­ve átvenni. Másfelől a két ország jóindulatán múlott, hogy büntetlenül elengedték őket, mert a tiltott határát­lépést a nemzetközi jog min­denütt szankcionálja. Ennyi a történet, amely vélhetőleg a francia Tv 3 képernyőjén folytatódik, ahol párizsi kollégáink lelkesen mesélik el, hogy a román— magyar határon minden csendes, ök ezt tapasztalták — francia állampolgárként. Á. Z. Gorbacsovot Nobel-békedijra javasolja a Dagens Nyheter Mihail Gorbacsovot javasolja az idei Nobel-békedíj jelöltjének a stockholmi Dagens Nyheter című lap. — Gorbacsov többet tett a békéért, mint amit bárki várni vagy remélni mert volna, és így ő a legérdemesebb erre a kitün­tetésre — írja a javaslatot alátá­masztó cikkében Svante Ny kan - der, a lap politikai rovatának szerkesztője. — A szovjet veze­tő gazdasági reformernek, a fö­lösleges pazarlás, a gondatlan gazdálkodás és az elmaradottság határozott ellenségének bizo­nyult. Négy év alatt megváltoz­tatta a Szovjetunió szellemi és politikai légkörét, megteremtette az enyhülés kapcsolatait a kör­nyező világgal. Ezek a tényezők kölcsönhatásban állnak: a belső reformpolitika egészen másféle bizalmat . vált ki az enyhülés iránt, mint a korábbi „olvadás**. A svéd újságíró bírálja a nyu­gati politikusoknak a szovjet át­alakítással kapcsolatos, szerinte passzív álláspontját. — Megnyil­vánulásaik szívélyes tartalmú­ak, de cselekedeteik azt mutat­ják, hogy nem bíznak sem Gor­bacsov elképzeléseiben, sem ab­ban, hogy képes megőrizni el­lenőrzését a szovjet politika fe­lett — mutat rá. Nykander sze­rint a Nyugatnak reálisabban kellene értékelnie a reformfolya­matot, és a passzív megfigyelés helyett elő kellene segítenie a haladást. Nyers Rezső: ...elképzelhető, hogy az MSZMP ellenzékbe vonul A majdani általános választá­sokon az MSZMP várhatóan a szavazatok több mint egyharma- dát meg tudja szerezni, de a szabad választások bármilyen eredményét kész tudomásul venni — jelentette ki Nyérs Re­zső, az MSZMP elnöke az oszt­rák televíziónak adott interjú­ban. A második csatorna hétfő esti híradójában sugárzott beszélge­tésben Paul Lendvai kérdéseire válaszolva Nyers Rezső kifejtet­te, hogy az időközi választások alapján nem volna helyes az egész országra vonatkozó követ­keztetéseket levonni. A mostani időközi és a majdani általános választások között az egyik fő különbség, hogy a mostaninál lényegesen több, talán vagy tíz párt fog indulni. Az MSZMP-nek várhatóan az általános választások után is kormányzati felelősséget kell vállalnia, de nem egyedüli párt­ként, hanem együttes kormány­zásban — nyilatkozta Nyers. Nem tartotta valószínűnek, hogy az MSZMP súlyos vereséget szenved, de erre az esetre el­képzelhetőnek tartotta, hogy az MSZMP ellenzékbe vonul. A kér­dés csak az — tette hozzá —, hogy ez az ország vagy a többi párt érdekét szolgálná-e? Arra a kérdésre, hogy a Szov­jetunió elfogadna-e egy koalíci­ós kormányt az MSZMP vezeté­se nélkül, Nyers Rezső azt fej­tegette, hogy a Szovjetunió Ke­let-Európa-politikájában bizo­nyos dolgok alapvető jelentősé­gűek. Ilyen például, hogy a Szovjetunió nem ismerne el. egy vele szemben ellenséges rend­szert, mint amilyen a harmin­cas években, a negyvenes évek elején a Horthy-rendszer volt. Egy osztrák típusú politikai rendszert megfelelő körülmé­nyek mellett elismerne Moszk­va — mondta az MSZMP elnöke, de rámutatott, hogy a jelenlegi kelet-európai helyzet nem érett ahhoz, hogy Magyarország ugyanúgy semleges legyen, mint Ausztria. Az erőviszonyok meg­változtatása bármelyik oldalon destabilizációhoz vezetne — ál­lapította meg. A gorbacsovi politika vissza­szorítása esetén nehezebb len­ne megvalósítani a magyaror­szági reformfolyamatot, de nincs közvetlen kapcsolat a ket­tő között — mondta, s emlé­keztetett arra, hogy már a Ká­dár-korszakban is megmutatko­zott ez, amikor Magyarországon nem brezsnyevi gazdaságpoliti-- kát folytattak. A Magyarország és több más szocialista ország közötti prob­lémákat firtató kérdésre vála­szolva az MSZMP elnöke azt hangsúlyozta, hogy nincs szó Magyarország elszigetelődéséről, hanem arról, hogy az állam- polgári jogok biztosítását ille­tően Magyarország továbbfejlő­dött, a többi országhoz képest előre sietett. A többi ország is ezen az úton jár, csak lassab­ban halad. Nekik is ezt az utat kell járniuk — mutatott rá. — Magyarország és Románia között nagyon komoly politikai problémák feszülnek, amelye­ket jelenleg nem tudunk meg­oldani — nyilatkozta. Mint el­mondta, a Varsói Szerződés csúcstalálkozóján lezajlott két­oldalú magyar—román találko­zón Ceausescu elnök ideálisnak, míg a magyár fél problemati­kusnak minősítette a nemzeti­ségek romániai helyzetét. A bős—nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban Nyers Rezső úgy nyilatkozott, hogy parlamenti szavazás esetén a nagymarosi rész megépítése ‘ellen szavazna. a l’Unitá í io Nagyot és Dubceket a nép húzta maga után 3. fl nem létező személy A .,normalizálási” folyamat keretében, 1969 áprilisában Gustav Husak vette át a párt vezetését Alexander Dubcek- töl. Noha ezúttal perre és halálos ítéletre nem került sor, Dubcek egyre inkább kegyvesztetté vált, és végül 1970-ben kizárták a pártból. Alexander Dubcek a mai napig „nem létező személy” Csehszlovákiában, és az 1968-as reformista mozgalmat még mindig „ellenforradalmi mozgalomnak” bélyegzik. Magyar- országon viszont, ahol az ország sorsát 1956 óta irányító Kádár János távozott az élről, gyakorlatilag — ha jogilag még nem is — már rehabilitálták Nagy Imrét és Alexander Dubceket: Nagy Imre földi maradványait új, állami szer­tartás keretében temették el, Alexander Dubcek pedig sze­repelt a Magyar Televízióban, párhuzamot vonva az ő 1968-as reformjai és Mihail Gorbacsov mai szovjetunióbeli törekvései között. A Magyar Szocialista Munkáspárt refor­mista szárnya. Pozsgay Imre irányításával mind egyértel­műbben Nagy Imre, a reformista kommunisták, az „emberi arculatú szocializmus” mozgalmának örököseként lép fel. Nem kevésbé jelentőségteljes tény, hogy az 1956-os ese­mények felülvizsgálatának folyamatában a mai magyar reformkommunisták arra a véleményre jutottak, miszerint 1956 „népi felkelés” volt egy hitelét vesztett rendszer ellen, de nem társadalmi forradalom, melyben a vezető szerepet a munkásosztály játszotta a munkástanácsok révén. Amikor Nagy Imrével, és az 1956-os reformista kommunistákkal azonosítják magukat, Pozsgay Imre és a mai magyar kom­munista párt reformista szárnya nemcsak arra törekszik, hogy népi támogatást szerezzen a nemzeti érdekek és hagyo­mányok képviselőjeként, hanem arra is, hogy leleplezze a szocializmussal kapcsolatos mindennemű komoly elkötele­zettség pillanatnyi elhagyását. Mindazonáltal, közvetlenül 1956 után a forradalom sok szereplője és megfigyelője elismerte, hogy ez a forradalom nem a szocializmus vereségét jelentette, hanem éppen ellen­kezőleg, megnyitotta az utat a szocializmus újjászületése felé. A felkelők egyik vezetője, Pongrácz Gergely hangsú­lyozta, hogy a forradalom célja a „szocializmus megvalósí­tása a maga teljességében és eredeti formájában”, egy író pedig, aki az illegalitásban a Hungaricus nevet használta, azt hangsúlyozta, hogy a forradalom megmutatta az utat, hogyan lehet „visszaadni a szocializmusnak az erkölcsi sza­vahihetőséget, a szellemi életerőt, és előkészíteni a szocia­lizmus új vívmányait". 25 esztendő múltán Fehér Ferenc és Heller Ágnes, két száműzetésben élő filozófus szintén ilyen állásfoglalásokat fogalmazott meg, hangsúlyozva, hogy a for­radalom útmutatás volt. „a szocializmus mint radikális de­mokrácia új koncepciója” felé. Számos kommentátor szerint az 1956-os magyar forrada­lom egyedülálló volta, a jakobinus és bolsevik eljárásoktól való eltérése abban a tényben rejlik, hogy ez a forradalom nem új hatalmi monopólium megteremtésére törekedett, ha­nem. Kemény István szociológus szavait idézve, „egy olyan politikai rendszer kialakítására, amelyben többé nincs ab­szolút hatalom”. A munkástanácsok létrehozása a hatalom új, szocialista megosztásának képét vázolta fel, amelyben a dolgozók közvetlenül részt vehettek volna mind a vállala­tok vezetésében, mind az országos szintű politikai döntés- hozatal folyamatában, a parlamenti demokrácia hagyomá­nyos intézményei mellett. Jini Pelikán, aki annak idején a csehszlovák reformistákhoz tartozott, a munkástanácsok csehszlovákiai kialakulásában annak megerősítésiét látta, hogy a prágai tavasz „valódi szocialista és forradalmi moz­galom volt, a szocializmus megszilárdításának céljával”, és hogy „igazi demokratizálás” kezdődött meg, amely „a dolgo­zók közvetlen részvételét biztosította volna a szocialista tár­sadalom irányításéban”. Manapság Magyarország ismét a reformok útján jár, és az átalakulások meghaladták Nagy Imre és Alexander Dub­cek programjait, az 1956-os és 1968-as eseményeket: leg­alábbis, ami a pánt vezető szerepének megszűnését, a sza-. bad választások garantálását illeti, egy többpárti rendszer keretei között, továbbá a gazdaság megnyitását a piaci erők számára, mind belső, mind nemzetközi vonatkozásban. Ed­dig azonban egyáltalán semmiféle vagy csak nagyon kevés jel utal arra, hogy intézményes formában létrejönne bár­minemű típusa a dolgozók demokráciájának vagy a hata­lom olyan szocialista megosztásának, amely gondoskodna a dolgozók érdekeinek védelméről. Nyugat-Európában a szak- szervezeti mozgalom történelmi vívmányai a tőkés társa­dalomban még némileg ellensúlyozzák a piaci erőket. Ke­let-Európábán viszont a gazdasági reform a korlátozás nél­küli piac kényének-kedvének szolgáltatja ki a széttagolt, a sztálinista elnyomás évtizedei során háttérbe szorított mun­kásosztályt. Soha nem volt még nyilvánvalóbb a szocializ­mus követelménye. Nagy Imre 1956-ban és Alexander Dubcek 1968-ban tulaj­donképpen akarata ellenére vált-forradalmárrá, korlátozott reformokat irányítva, miközben a megszülető népi mozgal­mak jóval mélyebb és forradalmibb átalakításokat követel­tek. Nem lehetetlen, hogy ugyanez a jelenség megismétlődik. És könnyen lehet, hogy ettől függ a szocializmus jövője Ke­let-Európábán. (Vége) BU1 Lomax HOGY MIK VANNAK ... Houston város amerikai vámhatóságai 74 kábítósze­res műanyag tasakot fedez­tek fel a helybeli repülőtérre érkezett egyik utas gyomrá­ban. A törvénytelen kábító­szer-kereskedő azzal „árulta el magát”, hogy nagyon ide­ges volt, A kábítószer körül­belül 700 grammot nyomott, feketepiaci ára több mint egymillió dollár. A peches „kereskedőt” az állam törvé­nyei értelmében életfogytig­lani börtönbüntetésre ítélték, amellett 4 millió dolláros büntetést is kell fizetnie. FÜTÖTT ABLAK Egy svéd cég — már rég­óta alkalmazott eljárás új­szerű hasznosításával — olyan ablakot gyárt, amely­nek három üvegtáblája kö­zül a középsőre oxidréteget gőzölögtettek, tehát ame­lyet ezáltal árammal fűthet- nek. Egy termosztát gondos­kodik arról, hogy az ablak állandóan 17 fokos legyen, s így a helyiséget jól hőszige­telje. Minthogy a melegen tartott ablak nem párásodik be, nagyon jól alkalmazható olyan épületek — például számítógépközpontok, mú­zeumok vagy nyomdák — helyiségei számára, amely­ben a páratartalomnak ál­landónak kell lennie. ketezer Eves hajó Kétezer éves római teherhajó maradványait találták meg olasz régészek Szardínia szigete kö­zelében. A hajót — amely i. e. 70 és 50 között süllyedhetett el egy viharban — a szombati be­jelentés szerint már két évvel ezelőtt felfedezték, de a hirt ed­dig nem akarták nyilvánosságra hozni, nehogy kincsvadászok csapjanak le rá. A régészek most próbálnak pénzalapot sze­rezni a roncs kiemelésére. Szardínia szigetén az ókorban jelentős fémbányászat folyt, s mint kiderült, a hajó testét egy­kori építői külön fémburokkal erősítették meg, hogy alkalmas legyen nehéz terhek szállításá­ra. A roncs szinte teljesen ép­ségben maradt, s így ez lesz az első alkalom, hogy a régészek egy római kori teherhajó teljes rakományát átvizsgálhassák. Néhány napon belül egyébként ez már a második jelentős ró­mai kori hajólelet. A múlt hét elején egy ligur-tengeri roncs felfedezéséről adtak hírt a régé­szek, amelyben értékes vázákat, ezüstedénveket és lepecsételt fű­szeres ládákat találtak. LEZÁRTÁK JÚLIA ERKÉLYÉT Shakespeare egyik legis­mertebb drámahőse, Júlia híres balkonja nem bírta a turisták áradatát és a ható­ságok kénytelenek voltak le­zárni a látogatók elől. Az észak-olaszországi Verona polgármestere életveszélyes­nek minősítette a Júlia-ház legnépszerűbb részét és a helyreállítás idejére megtil­totta a feljárást a kedvelt erkélyre, ahonnan turisták ezrei fotóztatták magukat nap mint nap. A Veronába utazók azon­ban nem maradnak Júliával kapcsolatos élmény nélkül, a ház udvarára bemehetnek és ott továbbra is odaállhatnak a Júlia-szobor mellé, amely­nek „jobb válla alatti ré­szét” a jövőben is megörö­kíthetik. Az ugyanis nem tiltott gyümölcs és ugyan­úgy csillog, mint korábban. A GYÓGYKEZELTEK MÁKOS KERTJE A norvég rendőrség a kö­zelmúltban parancsot adott ki, hogy az egyik oslói kór­ház közvetlen közelében lé­tesített mákültetvényt a leg­rövidebb időn belül semmi­sítsék meg. Az ottani Ver­dens Gang című lap szerint mintegy 1000 mákfejet fe­deztek fel, amelyből köny- nyűszerrel előállítható hero­in és morfium. A dolog ér­dekessége, hogy az ültet­vényt egy kábítószer-elvo- nókúrás kórház mellett ta­lálták, ahol kizárólag kábí­tószer-élvezőket gyógykezel­nek. A dologra úgy derült fény, hogy egy ápolónő né­hány szál virágot vitt a szobájába. Egyik kolléganő­je felismerte a virágot és értesítette a rendőrséget. Alapos a gyanú, hogy a má­kot a gyógykezeltek vetet­ték el, s gondosan ápolták, nevelték a növényeket. KÖRNYEZETVÉDELEM ' ÉS ALKOHOL A tokiói városi hatóságok a közeljövőben megkezdik a város egész gépkocsiparkjá­nak átalakítását benzinüze­műről alkoholüzeműre. Az intézkedés elsősorban kör­nyezetvédelmi céllal szüle­tett, hiszen a japán főváros környékén az utóbbi időben aggodalomra okot adó mér­tékben megnőtt a levegő szennyezettsége. Szakértők véleménye szerint az átala­kítás legalább 20 százalékkal csökkenti majd a széndioxid­kiszivárgást, ami tudvalévő­én az úgynevezett melegház­hatás első számú okozója. „ÜRESö” a jégkorszakban Amerikai kutatók a nagy jégkorszakból származó an­tarktiszi jégmintákban pará­nyi kőzetelemeket találtak, melyek —- véleményük sze­rint — a világűrből kerültek a Földre. Szakértők szerinte kőzetmaradványok annak nyomán szóródtak szét az űr­ben, hogy a Hold és a Mars bolygó felszínét nagyméretű azteroidák „bombázták”. Egyes darabkák vegyi össze­tétele arra vall, hogy a kő­zet a Marsról származik. A feltevés megalapozottsága viszont csak a Marsról vett talajmintákkal való összeha­sonlítás után ellenőrizhető. TÖBB TISZTELETET rómAnak: ÖLTÖZZÜNK FEL! Megelégelték a római hatósá­gok, hogy nyáridőben a turisták strandnak nézzék az örök Vá­ros kétezer éves utcáit. Kétség­telen, hogy különösen augusz­tusban Rómában elviselhetetlen a hőség, de az mégis túlzás — mondják —, hogy turisták ezrei járkálnak a városban félmezte­lenül, fürdőruhában, és felfris­sülés gyanánt szívesen megmár­tóznak Róma gyönyörű barokk kútjaiban — nemegyszer egy szál mosolyban. A római illetékesek most va­lamennyi világnyelven kihirdet­ték plakátok útján: aki nem öl­tözik fel tisztességesen, azt meg­büntetik, sőt, akár bíróság elé is állíthatják. A jogtudó ola­szok ez utóbbin ugyan moso­lyognak, mert az olasz törvé­nyek csak „nyílt exhibicionista megnyilvánulások” esetén tekin­tik üldözendőnek a meztelensé­get. A városi tanács egyik al­kalmazottja szerint csupán „pszichológiai megfélemlítésről van szó**, abból a célból, hogy a Rómába látogatókat ugyanolyan decens viselkedésre szoktassák, mint amilyen a többi európai fővárosban természetes ... Kabul: Hat hónappal a szovjet csapatok Afganisztánból tör­tént kivonulása után Mohammed Nadzsibullah afgán állam­fő a megbékélési folyamatot támogató 60 volt gerillavezető előtt beszél az elnöki palotában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents