Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-16 / 192. szám
Mi nincs a húsosfazékban? MÉM-sajtitájékoztató a hüskérdésröl IZUlUj-Tiltj--------------------------------------------L étezik-e valóban — idestova huszonöt év után húshiány Magyarországon, avagy sem? Talán feléltük az élelmiszer-gazdaság utolsó tartalékait is az évek óta egyre nyomasztóbb központi elvonásokkal? Esetleg csupán arról lenne szó, hogy a mezőgazdaság, egyáltalán a magyar húsipar mesterségesen hiányt előidézve próbál áremelést kicsikarni a kormánytól? Mindenesetre az utóbbi napokban az illetékesek nyilatkozataiból nem lehetett egyértelmű következtetéseket levonni. Bár kétségtelen tény, hogy a térségi húshiány, valamint a főváros csupasz hentespultjai alaposan fölkavarták a kedélyeket. Az újságírók részére a sajtótájékoztatót dr. Papócsi László miniszterhelyettes vezette. — Az első fél évben 220 ezer darabbal több sertést vágtak le, mint előző év hasonló időszakában. Az igényeknek megfelelő árualap a második fél évben is rendelkezésre állt — hangsúlyozta Dűli Ferenc MÉM kereskedelmi osztályvezető, majd tájékoztatásában kitért arra is, hogy a pillanatnyi ellátási zavar oka nem csupán a többlet élő- és tőkehúsexport, hanem az ugrásszerűen megnövekedett idegenforgalom, illetve a lakosság pánikhangulata, a tömeges húsvásárlás. A feszültség levezetésére központi készletekből több tízezer tonna fagyasztott húst szabadítottak fel az utóbbi napokban. A KM korlátozta az exportkiszállításokat. Sőt, egyes külföldi partnerekkel egyezség született arra vonatkozóan, hogy sertéshús helyett marhahúst vásárolnak. — Tehát, valójában, nincs húshiány és az ágazat kezelni tudja a gondokat — jelentette ki dr. Papócsi László. A kialakult helyzet pillanatnyi sikeres kezelése azonban mégsem jelenti azt, hogy a magyar húsvertikum háza táján csak kisebb gondok vannak. Tudniillik az apadó termelői nyereség miatt az országos kocaállomány például az első fél év végére 16 ezer darabbal csökkent. Es a prognózisok szerint — ha a sertéshizlalás jövedelmezősége változatlan marad — év végéig 60-70 ezer darabbal is kevesebb lehet. Tehát ez azt is jelenti, hogy alapanyagból a jövő év első negyedévre krónikus hiány állhat elő, amikor is kezelhetetlenné válhat a hiány. Hiszen szám szerint csaknem egymillió darabbal csökkenne az állomány. A megoldás kulcsa alapvetően a termelői érdekeltség helyreállítása lehet — véli a minisztérium. Ma már nem érdemes sertéstartással foglalkozni. Számításaik szerint 1988. első fél évéhez viszonyítva a takarmányárak 20 százalékkal növekedtek. 728 forint helyett ma már 872 forint egy mázsa táp átlagos ára. Ugyanakkor a húsipar sincs könnyebb helyzetben, a hazai tőkehús-forgalmazás minden egyes kilogrammján 12 forint a vesztesége. Csak fokozta a termelők elkeseredését az a hír is, miszerint a közeljövőben megszűnik az 500 ezer forintos kistermelői adókedvezmény. — Mindez nem megalapozott, a kormány feltett szándéka a háztájizók védelme — hangsúlyozta dr. Papócsi László.. A Békés Megyei Népújság kérdésére, hogy vajon időben tárgyal-e a Minisztertanács a sertésfelvásárlási áremelésről, hiszen ez azért is fontos, mert a jövő év első félévi alapanyagról a termelő már szeptember végén dönt, s ha esetleg késve informálódik, fennáll annak a veszélye, hogy az első fél évben átmeneti húshiánnyal kell számolnunk. A miniszterhelyettes válaszában elmondta, hogy szeptember végére mindenképpen lesz hivatalos új sertésfelvásárlási ár. Annyit pedig mindenképpen előre ígérhet a MÉM a termelőknek, hogy az áremelés mértéke tisztességes jövedelem- szerzésre nyújt majd fedezetet. Arra a kérdésünkre pedig, hogy vajon a várható további ipari eredetű árbegyűrűzés és ezzel egy időben az agrártermelés jövedelem- pozíciójának helyreállítása miatt várható fogyasztói áremelkedést miként képes tolerálni a lakosság, hiszen fizetőképessége már ma is behatárolja a fogyasztását, a következő választ kaptuk: — Éppen a sajátos magyar piaci viszonyok miatt várhatóan egy darabig tovább kúsznak az ipari árak. Ezt pedig az agrárágazatnak tudomásul kell vennie. A továbbiakban az élelmiszer- gazdaság nem lehet kárvallottja a folyamatnak. Az agrárgazdaság nem tud arra berendezkedni, hogy költségeit ésszerűtlenül csökkentve követelje a kormánytól a támogatások növelését. A lakosság konfliktusa viszont egy egészen más jellegű kér-- dés, amelynek nem lehet alárendelni az ország fizető- képességét döntően meghatározó élelmiszer-gazdaságot. E kérdéskörben à kormány és a szakszervezetek egyezkedjenek, döntsék el, milyen forrásból, milyen formában és mértékben képesek ellentételezni az élelmiszerek áremelkedését. Egyébként a sertésfelvásárlási ár emelésén túlmenően augusztus 21-től, mint megtudtuk, csupán a húskészítmények ára nő, tőkehús- ár-emelésre a tervek szerint a kormány december 31-ig nem készül. _ rákóczi — Szeghalom és FiizesgYarmat Több és jobb ivóvíz Devizahitelt, nyújthatnak az arra felhatalmazott hazai bankok A napokban nemcsak Szeghalom, hanem az egész megye lakosságát is közvetlenül érintő levelet kapott dr. Maróthy Lászlótól, a környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztertől a Szeghalmi Városi Tanács. A miniszter, amint levelében írja, a legutóbbi szeghalmi látogatása alkalmával szóba került a város rossz minőségű ivóvize. Munkatársai a helyszínen tájékozódtak a gondról. A levél beszámol arról is, hogy a Szeghalmi Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat a vízhálózatban észlelt bakteriális szennyezettség miatt május közepén folyamatos klórozást rendelt el. A klórozás — a víz eredeti összetétele miatt — íz- és szaghatással járt, de az egészségre ártalmatlan volt. A folyamatos klórozást azóta leállították, így a panaszok csökkennek, és várhatóan meg is szűnnek. A miniszter a tervezett fejlesztésről azt írja, hogy a meglévő vízmű bővítése már megkezdődött. A munkák első szakaszában 1990 nyarára — a csúcsforgalmi szezon kezdetére — elkészül a fejlesztési program azon része, amely a Szeghalom térségében felkutatott víznyerőhelyről a jelenleginél jobb minőségű ivóvízzel látja el Szeghalom és Füzesgyarmat lakosságát. A két településnek 1990-re a jelenleginél naponta 2000-2500 köbméter ivóvízzel több áll majd rendelkezésére, és a víz keveredése által csökken az arzén- tartalom is. Ehhez az átmeneti megoldáshoz a minisztérium Vízügyi Alapjából 10 millió forintos támogatást nyújtott. A végleges megoldást a 270 millió forintos költségű kistérségi rendszer teljes befejezése jelenti majd. A megye nagy részét érintő vízminőség-javító program a tervezett ütemhez képest lelassult. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium és a Békés Megyei Tanács a Minisztertanács elé szándékozik terjeszteni a program folytatásának és gyorsabb megvalósításának kérdését. A Minisztertanács döntése Szeghalomra nézve is meghatározó lesz. A program befejezésével több, és a szabványnak megfelelő minőségű ivóvíz kerül majd a hálózatba. m. l. A devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézetek — a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelkezése alapján — lehetőséget kaptak arra, hogy belföldi jogi személyeknek, gazdasági társaságoknak és magán- vállalkozóknak is konvertibilis valutában devizahitelt nyújtsanak. Ezeket a kölcsönöket elsősorban az exportcikkek gyártásának fejlesztésére, importhelyettesítésre, taktikai célú vásárlásokra, exporthoz kapcsolódó kereskedelmi tevékenységre, külföldi gazdasági vállalkozás finanszírozására nyújthatják a bankok. A hitelnyújtást megelőzően azonban az érintett pénzintézeteknek ki kell kérniük a Magyar Nemzeti Bánik devizahatósági engedélyét. Lehetőség van arra, h‘ogy az MNB a devizahitel igénybevételére keretengedélyt adjon ki, így a hitelezéssel kapcsolatos adminisztráció némileg csökkenthető. A devizahitelek nyújtására az érintett pénzintézetek saját forrásaikat vehetik igénybe, vagyis a náluk elhelyezett devizabetéteket, a devizában vezetett számlák egyenlegét, vagy esetleges alaptőke-részesedést. Ezek a források azonban nem használhatók fel teljes egészében hitelnyújtásra. Az MNB előírásai szerint 15 százalékos mértékben kötelező tartalékot kell képezni. A devizahitelt a pénzintézetek saját kockázatukra nyújtják, a feltételekben a hitelfelvevővel szabadon állapodhatnak meg. * * * A rendelkezés része a devizaműveleteknél megkezdődött decentralizálásnak. E téren azonban viszonylag lassú az előrehaladás. Az új jogszabály is csupán a korlátok minimális oldását jelenti. Az óvatos előrehaladásnak egyelőre az a magyarázata, hogy jelentős mértékben eladósodott az ország, és a külföldi hetelézők nagyon érzékenyen reagálnak minden olyan lépésre, amely érinti a Magyar Nemzeti Bank devizamonopóliumát. Ugyanakkor a gazdasági reform továbbvitele mindenképpen szükségessé teszi, hogy a devizaműveletek terén is nagyobb önállóságot kapjanak a kereskedelmi bankok, s a jövedelmezőnek ígérkező vállalkozások a lehető legkevesebb adminisztrációval, rövid idő alatt juthassanak hozzá a szükséges forrásokhoz. így a devizaműveletek decentralizálása terén további liberalizációs lépésekre lehet számítani, ám a tempó valószínűleg nem gyorsul. Osztrák stílusú családi házak magyarországi gyártására és helyszíni szerelésére vegyes vállalat alakult ez év elején Kaposvárott. A cégbejegyzéstől számított őt hónap múltán elkészült és megkezdte 'a termelést a Pannon—Wolf Kft. ka- posújlaki gyártóbázisa. Az új üzemben olyan favázas paneleket és tetőszerkezeteket gyártanak, amelyeket egységcsomagként szállítanak az építés helyszínére, s egy öttagú munkacsoport öt nap alatt összeszereli az épület szerkezetét Fotó: KáJmándy Ferenc Ezüstplakettes népi iparművészek Békésben Kétévente rendezik meg Nyíregyházán a tárgyformáló népművészet országos kiállítását. Ennek előváloga- tóját most a Megyei Művelődési Központ és a Békés Megyei Népművészeti Egyesület szervezte meg. Etnográfusból, iparművészből, művészettörténészből álló zsűri válogatta ki a négyszáztizenöt beérkező pályaműből azokat, amelyeket az országos kiállításra javasolt, Illetve amelyeket csak a megyei kiállításon mutattak be. A tovább küldött munkákból (az országos zsűri hatvankét hímzést, fafaragást, gyermekjátékot és egyebet fogadott el. Kiszely Jánosné népi iparművész mezőhegyesi és körösladányi szakkörvezető kun hímzéseiért, Kocsor Imréné békési népi iparművész kosár- és vesszőfonásáért, Skultéti Mihályné szarvasi szakkörvezető gömöri fehér hímzéséért ezüstplakettet kapott. A IX. országos népművészeti kiállítás szeptember 10-ig lesz nyitva Nyíregyházán a Váci Mihály Művelődési Központban, kedd kivételével naponta 10-től 18 óráig; egy része szeptemberben átköltözik Budapestre a Mezőgazdasági Múzeumba. K. K. 1989. augusztus 16„ szerda Legfőbb ügyészségi vizsgálatot kér a miniszter Hiitter Csaba válasza a gyulai Lenin Vadásztársaság nyílt levelére A lapunkban közelmúltban megjelent a gyulai Lenin Vadásztársaság nyílt levele Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez. Most a miniszter válaszát közöljük. Az utóbbi időben szinte nem múlt el olyan nap, hogy a sajtó ne foglalkozott volna a vadászattal. Ezt az érdeklődést magyarázhatná a készülő új vadászati törvény körül folyó vita, sajnos, mégsem ez io fő oka annak, hogy többet hallunk mostanában a vadászatról, mint amennyit gazdasági súlya, társadalmi szerepe indokolna. Az egykori sikerágazat nimbuszát szinte egyik napról a másikra lerombolták azok a botrányszámba menő hírek, amelyek az elmúlt hónapokban kerültek nyilvánosság elé. Joggal váltottak ki felháborodást egyebek mellett egykori állami és társadalmi vezetők „intézményesített luxus vadászatai’’, amelyek elsősorban a négy állami erdő- és vadgazdaság vadászterületein zajlottak, így a Gemenci és a Gyulají Vadgazdaságban is. (Meg kell jegyeznem, hogy ezekről a vadászatokról már csak múlt időben beszélhetünk. Az Egyetértés Vadásztársaság feloszlásával ezek a vadászatok is megszűntek.) A Gyulaji és a Gemenci Vadgazdaság szomszédságában működő vadásztársaságok nyílt levélben kifogásolták azt a több mint 20 évvel ezelőtti intézkedést, amellyel bérelt vadászterületüket e két vadgazdaság javára csökkentették. Valamint azt, hogy a vadgazdaságok bekerítésével és beugrók létesítésével még attól a lehetőségtől is megfosztották a vadásztársaságok tagjait, hogy a kint rekedt vaddal gazdálkodhassanak. Úgy gondolom, hogy e vadászterületek bekerítésének szakmai indokoltságáról hosszasan lehetne vitatkozni. Igaz, hogy a kerítés megépítésekor Gyulajon rendkívül nagy volt az elhullás, és ez komoly veszteséget okozott a gazdaságnak, de az is igaz, hogy mindezek ellenére a gazdaság kimagasló eredményeket tud felmutatni. 1988-ban pl. a vadgazdálkodásból származó nettó árbevétele közel 76 millió forint volt — területegységre vetítve hússzor annyi, mint a. levélíró vadásztársaságoké —, üzemági eredménye pedig 29 millió forint. Tény, hogy a kerítés megépítése a környező vadász- társaságok vadászati lehetőségét jelentősen csökkentette, hiszen megszűnt az erdőből a vadásztársaságok területére történő rendszeres vadváltás, sőt még a kerítés bezárásakor kívül rekedt vadat is lassan összegyűjtötte a vadgazdaság a beugrókkal és a befogókkal. Távol áll tőlem a vádaskodás szándéka, de információim szerint ekkor rendszeressé vált a kerítés rongálása, kivágása. Részben tehát ez is indokolta a vadászterületek határának módosítását. Arra is volt példa, hogy a szomszédos vadásztársaság területén egy vadász félóra leforgása alatt 6 db szarvasbikát ejtett el, gyakorlatilag válogatás nélkül. Ismerve a gemenci gímszarvas értékét, nemcsak a vezetők vadászata, de ez is túl nagy luxus lehetett. Abban a kérdésben, hogy teljesíthető-e a vadásztársaságoknak a vadászterületek visszacsatolására irányuló kérelme, hadd ne adjak konkrét választ. Nem csupán azért, mert a több mint 20 éves ügyekben nehéz ma igazságot tenni, hanem azért is, mert a közelmúltban végbement változások várhatóan a vadászatot sem hagyják érintetlenül, és ezek a változások várhatóan rövid időn belül bekövetkeznek. Jelenleg folyik az új vadászati törvény előkészítése. Nyitott kérdés még, hogy az új törvény szerint ki fog rendelkezni a vadászati joggal, és milyen feltételek mellett gyakorolhatja azt. Lehet, hogy e tekintetben változnak a rendelkezések, és a vadászati jog a továbbiakban nem az államot fogja megilletni, hanem a föld tulajdonosát, használóját. Ez esetben az állami beavatkozás lehetőségei jelentősen beszűkültek, és a vadásztársaságok a föld használóival kerülnek közvetlen kapcsolatba. De minden bizonnyal változnak a vadászati jog bérbeadásának feltételei abban az esetben is, ha a vadászati jog, illetve annak hasznosítási joga továbbra is az államot illeti meg. Így célszerűbbnek tűnik még a folyamatban levő ügyek felfüggesztése is az új jogszabályok hatályba lépéséig. A törvény tervezetét az Országgyűlés várhatóan még 1989. év végén tárgyalni fogja, így lehetséges, hogy „tiszavirág életű” döntések születnének az ügyben. Ami a gyulai Lenin Vadásztársaság nyílt levelét illeti, a Minisztérium irattárában felleltük az ügy előzményeit több mint 30 évre visszamenőleg. 1957 óta ugyanis hosszabb- rövidebb szünetekkel ugyan, de állandó határviták vannak az erdőgazdaság és a Lenin Vadásztársaság között. Ez idő alatt több kilogramm irat keletkezett, hol az erdőgazdaság, hol a vadásztársaság jutott kisebb-nagyobb előnyökhöz. Elfogadom és teljesítem a vadásztársaságnak azt a kérését, hogy ügyüket visszamenőleg ne a MÉM munkatársai vizsgálják felül. A Legfőbb Ügyészséget fogom felkérni, hogy — szükség esetén független vadászati szakértő bevonásával — vizsgálja meg. így hadd ne bocsátkozzak a Lenin Vadásztársaság levelében említettek részletes taglalásába. Szabad legyen azonban néhány megjegyzést fűznöm a nyílt levélhez. ■ A vadászat körüli botrányokat sokan ki akarják használni. Vannak, akik jobbító szándékkal valamennyiünk hasznára kívánnak változtatni az eddigi helyzeten, és vannak olyanok, akik mások vétkeiből próbálnak tőkét kovácsolni saját céljaik elérése érdekében. Nem ismerem a Lenin Vadásztársaság ügyének részleteit, de nem hiszem, hogy az egymást köttető miniszterek és államtitkárok mind egyformán helytelenül ítélték meg a helyzetet és minden szakmai indok ellenére sorozatosan hozták „jogtipró” döntéseiket. Kétségeket ébreszt bennem a vadásztársaságnak azon állítása is, hogy az erdőgazdaság 13 éve nem folytat tudatos vadgazdálkodást. Nehezen tudom elképzelni, hogy szakszerű vadgazdálkodás nélkül pl. 1988-ban közel 16 millió forintos árbevételt és több mint 3,4 millió forint üzemági eredményt tudnának felmutatni. És vajon abból a népgaz- dáságnak mekkora haszna származott, hogy a „nagyobb” dámbikát \a vadásztársaság lövette a „magas beosztású személy” közvetlen beosztottjával? Nyilván a későbbi vizsgálat majd tisztázza ezeket a kérdéseket.
