Békés Megyei Népújság, 1989. augusztus (44. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-01 / 179. szám

Nemzetközi értekezlet Magyarország és Lengyelország megsegítésére Iz adósság ügyét nem tárgyalják Brüsszelben 24 nyugati or­szág szakértői ülnek össze ma, hogy egynapos értekez­leten megvitassák: miként segíthetnék a magyar és a lengyel reformokat. Két héttel ezelőtt a hét leggazdagabb ipari ország párizsi csúcsértekezletén megbízták a Közös Piac végrehajtó szervét, a bizott­ságot, a segítség szervezésé­vel. A keddi értekezletet a bizottság hívta ősze az EK székhelyére. A résztvevők: a Közös Piac 12 tagállama, az EFTA hat tagja, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Ausztrália, Üj-Zéland és az időközben ugyancsak meghí­vott Törökország. Teljes jo­gú résztvevő az EK bizottsá­ga is, amelyet Horst Krenz- ler, a külkapcsolatokért fe­lelős főigazgatóság vezetője képvisel. Ö is fog elnökölni az értekezleten. A tanácskozás napirendjén a Lengyelországnak nyújtan­dó élelmiszersegély szerepel, valamint elképzelések és öt­letek arra, hogyan bővíthet- nék a „24-ek” gazdasági és kereskedelmi együttműködé­süket Magyarországgal és Lengyelországgal. Az első napirendi pont ügyében az EK már megadta az alap­hangot: a napokban 140 mil­lió dolláros élelmiszerse­gélyt utalt ki Lengyelország­nak két évre azzal a felté­tellel, hogy az élelmiszer egy részének értékesítéséből származó bevételeit a len­gyel kormány kizárólag az ottani mezőgazdaság és az élelmiszer-elosztás fejleszté­sére fordítja. Brüsszeli diplomáciai kö­rökben az értekezlet előtt senki sem várta, hogy az egynapos „ötletrohamon” va­lamiféle nemes versengés alakulna ki a résztvevők kö­zött abban, hogy ki „ad töb­bet”. Ezt a megbeszélés poli­tikailag viszonylag alacsony szintje sem teszi lehetővé. A tanácskozás a hétfői vélemé­nyek szerint inkább óvatos tapasztalatcserének ígérke­zik, amelyen a résztvevők főként azok szavára lesznek kíváncsiak, akiknek már van gyakorlatuk Kelet-Európá- ban: az NSZK-éra, Auszt­riáéra, Japánéra vagy az EK bizottságáéra. Eleve kizárták a témák kö­zül az adósságok ügyét és a pénzügyi együttműködés más, hitelezési jellegű kérdé­seit. Elsősorban arról lesz szó, hogy beruházásokkal, vegyes vállalatok alapításá­val, tapasztalat-átadással, szakmai és gazdasági vezető- képzéssel (menedzserképzés­sel) hogyan lehetne segíteni a piacgazdaság infrastruktú­rájának, esetleges kereske­delmi könnyítésekkel pedig a gazdaságnak a fejlődését a reformer kelet-európai or­szágokban. A Hezbollah hétfőn dél­után közleményben jelentet­te be, hogy emberei felakasz­tották William Higgins ame­rikai alezredest. A kivégzés­ről videofelvételt is nyilvá­nosságra hozott a síita szer­vezet. George Bush elnök hétfőn William Higgins meggyilko­lásának hírére Chicagóban bejelentette, hogy azonnal megszakítja kétnapos kö­zép-nyugati körútját és visz- szatér Washingtonba. Időközben újabb részletek váltak ismeretessé a gyilkos­ságról. A Hezbollah bejrúti közleménye azt hangoztatta, hogy Higgins „kivégzésével” meg akarják büntetni az Egyesült Államokat és a „cionista ellenséget”, mivel nem vették komolyan a szervezet ultimátumát, amely az izraeli kommandósok ál­tal pénteken elrabolt Abdel Karim Obeid sejk szabadon bocsátását követelte. „Az amerikai kémet azért akasz­tottuk fel, hogy leckét ad­Egy vezető szovjet publicista szerint lehetséges, hogy Alek- szandr Szolzsenylcin hazatér, és az sem kizárt, hogy parlamenti képviselő legyen. Jurij Cserni- senko, aki az Ogonyok cimű he­tilap kulturális rovatánál tevé­kenykedik, s egyben tagja a Népi Küldöttek Kongresszusá­nak, a UPI amerikai hírügynök­ségnek nyilatkozott vasárnap. Csernisenko szerint a most hetvenéves Szolzsenylcin egyet­len feltételt szabott hazatérésé­nek: azt, hogy adják ki műveit a Szovjetunióban. Csernisenko utalt arra, hogy a Novij Mir ci­Archív kép William Higgins Amerikai alezredesről junk az életben maradottak­nak” — hangzik a kommü­niké. A közleményhez mellé­kelt videofelvételen látható a kötélen lógó, összekötözött lábú, fölpeckelt szájú ameri­kai. mű szovjet irodalmi folyóirat augusztusban megkezdi a Gulag szigetcsoport folytatásos közlé­sét. Ez a munka — a sztálini munkatáborok kör- és kórképe — volt annak idején az a „csepp a pohárban”, amely a szovjet hatóságokat Szolzsenylcin száműzésére sarkallta. A UPI kérdésére válaszolva Csernisenko — emlékeztetve Andrej Szaharov példájára — nem zárta ki azt az eshetőséget, hogy Szolzsenyicin, hazatérése után, bejusson a Népi Küldöttek Kongresszusába. FEGYVEREK GYERMEKKÉZBEN Az Egyesült Államokban, az utóbbi években igen sok fegyveres baleset történt, melynek „főszereplői” nagy­részt gyermekek voltak. Amerikai gyermekorvosok statisztikákat készítettek ilyen értelemben, melyekből •kiderült, hogy 1987-ben az USA-ban minden hatodik gyermekorvosnak elsősegélyt kellett nyújtania fegyverrel megsebesült gyermekeknek. A balesetek nagy része já­ték közben következett be. Ugyanabban az esztendőben, a 14 éves kor előtt elhunyt gyermekek halálának okai között a tűzfegyverek a ne­gyedik helyen szerepeltek. HÚSZMILLIÓ KISGYEREK DOLGOZIK ÁZSIÁBAN Dél-Ázsla országaiban több mint húszmillió kis­gyerek rá van kényszerítve, hogy a legnehezebb feltéte­lek mellett dolgozzon, mert törleszteniük kell családjuk adósságát. Indiában a na­pokban ezzel kapcsolatban egy ötnapos tanácskozást tartottak, amelyben megál­lapították, hogy a 6—14 éves gyerekek milliói szövő- és üveggyárban dolgoznak, sőt, kikötőkben is. Indiában csak a szőnyeggyártásban 100 ezer gyereket alkalmaznak, mert a közhiedelem szerint finom szőnyegeket csak gyöngéd gyermekkezek tudnak szőni. Az indiai fegyházakban ezer­számra alkalmaznak gyer­mekeket, mint a fegyencek „játékszereit”. A fegyencek hajlandók megfizetni szol­gáltatásaikat. A tanácskozá­son elhatározták, hogy foly­tatják a gyermekekkel kap­csolatos adatok gyűjtését, s ezeket nemzetközi testületek és az ázsiai országok hatósá­gai elé tárják, hogy olyan törvényeket hozzanak, ame­lyek megtiltják a gyer­mekek foglalkoztatását. FESZÜLTSÉGOLDÁS Fiatal hipnotizőr tart öt­perces műsort a szovjet tévé reggeli híradójában egy hó­napon át. így próbálja meg az emberekben felgyülemlő feszültséget oldani. A kísér­let nagy népiszerűségre tett szert, igaz, volt rá példa, hogy egyesek azt állították: álomba ringatta őket a hip­notizőr, ezért nem tudtak megjelenni munkahelyükön. ÜSZŐ SZEMKLINIKA Szvjatoszlav Fjodorov, a szovjet orvostudományi aka­démia levelező tagja tervez­te a nemrégiben vízre bo­csátott úszó szemklinikát. A főműtőben szerelték fel Fjo­dorov híres „Margarétáját”, amely úgymond futószalag­rendszerben működik, azaz a szürkehályog-, zöldhályog- műtéteket, más szemműtéte- ket szakaszonként végzik, az operáció minden fázisát más sebészcsoportra bízva. A műtét maga, ilyenformán csupán néhány percig tart. A személyszállító hajóra te­lepített, a legújabb és leg­tökéletesebb felszereléssel berendezett úszó klinika több száz beteget tud fogad­ni egy időben. Fjodorov sze­rint a tengeri levegő rend­kívüli gyógyhatása nagyban hozzájárul a klinika haté­konyságának növeléséhez. Szolzsenyicin akár képviseli is lehet, ha hazatér Ai írja Nem hittek neki A szovjet .vezetés miért nem vette figyelembe Ri­chard Zorge rádiótáviratát? Igaz-e, hogy Zorge hozzá­tartozóit meghurcolták? Moszkva A. Gyomuskin 1962 októberében a Kreml vetítőtermébeni egy Zorgéről szóló francia filmet mutat­tak be, amely később más mozikban is műsoron volt. Nyikita Hruscsov ekkor ér­deklődött Anasztasz Miko- jantól, igaz-e mindaz, ami­ről a film szól. Mikojan a kérdést tolmácsolta a vezér­karból jelenlevő tiszteknek, akik igenlő választ adtak; a film általában valósághűen tárgyalja az eseményeket. Hruscsov azonnal regált: „Akkor mire várnak? So­káig fogják még eltitkolni a hőst és hősitettét a szovjet nép elől?” Így kapta meg Zorge a megérdemelt elismerést, bár kissé későn. Richard Zorge 1895. október 4-én született az azerbajdzsáni Szabuncsi községben Adolf Zorge né­met mester családjában!. Adolf Zorge a későbbiekben az apseroni kőolajmező tu­lajdonosa lett. A Zorge csa­lád hamarosan Németország­ba költözött. Richard anyja, született N. Sz. Kobeljeva, egy orosz vasúti munkás lá­nya volt. Fiába igyekezett beleoltani' a hazaszeretetei és mindent megtett azért, hogy fia emlékezzen szülő­hazájára. Németországban Richard Zorge részt vett a forradal­mi harcban. Ismeretségben állt Ernst Thalmannal, aki nagy hatással volt rá. Ri­chard Zorge Friedrich Zor- génak, Marx és Engels har­costársának, az I. Interna- cionálé egyik szervezőjének és vezetőjének unokaöccse volt. • Richard1 Zorge már a Né­met Kommunista Párt tag­jaként utazott a Szovjet­unióba. 1925-ben vették fel az Oroszországi Kommunis­ta (bolsevik) Pártba. Szülő­hazájában alapított családot: Jekatyerina Makszimovát, egy moszkvai gyár murikás- nőjét vette feleségül. Ebben az időben lett szov­jet felderítő, és azt a fel­adatot kapja J. K. Berzintől (Petesz Kjuzisz), a vezérkar felderítő csoportfőnökségé­nek vezetőjétől, hogy derít­se ki, milyen terveket szö­vöget a német fasizmus a Távol-Kelettel kapcsolatban és melyek Japján szándékai. 1930—1933-bain Zorge Kí­na területén kémkedik. Tud­valevő, hogy ekkor a kínai kormány a Szovjetunióval szemben ellenséges magatar­tást tanúsított. Tevékenységi területe volt Japán is, amely­nek az volt a szándéka, hogy a szovjet határ köze­lébe jusson és Mongóliát megtámadja. 1933 szeptemberétől nehéz és veszélyes küldetést telje­sített Japánban. Sikerült a tokiói német nagykövet bi­zalmába férkőznie, mégpedig azzal, hogy jól ismerte aiz országban uralkodó helyze­tet, nagyszerűen tudta ele­mezni az eseményeket és rö­viden, pjontosan kifejteni vé­leményét. Zorge nélkül a nagykövet egyetlen okmányt sem tudott előkészíteni. Így Zorge számára hozzáférhető­vé váltak a nagykövetség tit­kos adatai. Kihasználva ezeket a nem mindennapi lehetőségeket, Zorge 1936 februárjában hírt adott Moszkvának arról, hogy Németország és Japján „Komintem-ellenes paktu­mot” kötött. 1940 szeptembe­rében Zorge jelentette a Köz­pontnak a Japán, Németor­szág és Olaszország közötti hármas szerződés aláírását is. A kommunista ellen ss erők nemzetközi konszolidá­ciója azt bizonyította, hogy a háború a szovjet határok felé közeledik. 1940 végétől Zorga néhány ízben szolgáltatott adatokat arról, hogy Németország ag­resszióra készül a Szovjet­unió ellen. Ezek az infor­mációk a német nagyköve­ten keresztül jutottak birto­kába. 1941. június elsején a Köz­pontnak a következő távira­tot küldi: „Berlinből Ott nagykövet azt az informá­ciót kapta, hogy a Szovjet­unió elleni támadás június második felében kezdődik. Az információ egy német ka­tonai diplomatától szárma­zik, akit Berlinből Bangkok­ba irányítottak...” Ezek rendkívül fontos ada­tok voltak, amelyek megvál­toztatták volna az esemé­nyek egész menetét, ha azo­kat idejében! megszívlelik. Ám Zorge óriási erőfeszíté­sei tulajdanképpjen hiábava­lónk völtak. A felderítő cso­portfőnökségen tudtak ar­ról, hogy Sztálin nagy gya­nakvással fogadta a hírt, amely szöges ellentétben állt az ő véleményével és az ál­tala váiasiztott magatartás­sal. Ez jelentős mértékben be­folyásolta a szovjet, katonai felderítés vezetőinek hozzá­állását az ehhez hasonló je­lentésekhez, amelyek mel­lesleg nemcsak Zorgétől ér­keztek. Különösen hitelessé­glüket vonták kétségbe. Zorge már említett levél­tárban őrzött, 1941. június 1-jei táviratán! F. I. Golikov altábornagy, a Munkás- Paraszt Vörös Hadsereg fel­derítő főcsoportja vezetőjé­nek ez a megjegyzése áll: „Ramzaj (Zorge álneve) két­séges és hamis tájékoztatá­sai közé." Zorge érezte, hogy egyál­talán nem bíznak benne, hogy egyre szorosabbá válik körülötte a gyanakvás gyű­rűje. Letartóztatták J. K. Berzint, őrizetbe vettek ne­ves parancsnokokat, akik közül egyesekkel sikerült ta­lálkoznia. Felére csökkentet­ték azt a pénzt, amelyre Zorge munkájához szükség lett volna. Figyelmét másod­lagos problémákra terelték, vagy eleve teljesíthetetlen feladatokat bíztak rá. Zorge úgy vélte, hogy va­lamilyen szörnyű hiba tör­tént, de fogát összeszorítva, a továbbiakban is hűen ele­get tett a felderítő, a szovjet hazafi és az internacionalis­ta kötelezettségeinek, szava­tolva a haza biztonságát. 1941 szeptemberében-októ- berében arról tájékoztatta a vezérkart, hogy Japán a kö­zeljövőben nem fogja meg­támadni a Szovjetuniót. Richard Zorge hangját végre meghallgatták. Zorge és a többi felderítő adatai lehetővé tették, hogy a kri­tikus időszakban megerősít­sék Moszkva védelmét, még­pedig a távol-keleti egysé­gek révén. S módot adták arra, hogy kitartsunk, majd támadásba lendüljünk. Ám Zorge számára már minden késő volt. A japán felderítés a legújabb műsza­ki eszközök segítségével megtalálta rövidhullámú adójának helyét. 1941. október 18-án. követ­kezett be Zorge és illegális szervezete tagjainak letar­tóztatása. A bíróságon Zorge igyekezett magára vállalni mindent, és bebizonyítani, hogy sem ő, sem barátai nem sértették meg Japán egyet­len törvényét sem, nem foly­tattak ellene aknatevékeny­séget. A bírák azonban po­litikai elképzelésekből indul­tak ki, és az ítélet gyakorla­tilag determinált volt. A to­kiói bíróság halálra ítélte Zorgét. Vajon meg lehetett volna menteni a felderítőt? Min­den valószínűség szerint igen. Hiszen az ítéletet több mint egy évvel később haj­tották végre. Tekintettel Berijának Zor­ge iránti bizalmatlanságára, megkérdőjelezhetjük, hogy Richardról jelentést tettek Sztálinnak, és ha meg is tet­ték ezt, akkor elképzelhet­jük, milyen volt a reagálás. A japán felderítés közölte Zorgéval, hogy hazája úgy­mond lemondott róla. Ha ar­ra számítottak, hogy a hír hatására Zorge elveszti fe­jét, és megteszi a régen várt beismerő vallomást a Szov­jetunió terhére, akkor az nem igazolódott be. Amint ismeretessé vált Zorge kudarca, Berija cin­kostársai letartóztatták Je­katyerina Makszimovát. Azt már fölösleges is mondani, hogy Makszimova semmiben sem volt vétkes, szerette Ri- chardot, 1941 őszén részt vett a főváros védelmének meg­erősítésében. A kihallgatás után a fiatalasszonyt Krasz- nojarszk vidékére szállítot­ták, ahol 1943 júniusában meghalt. 1944. november 7-én a 49 esztendős Richard Zorgét ki­végezték. A tokiói Tama temetőben Richard Zorge sírja felett, amelybe hosszú keresés után helyezték örök nyugalomra földi maradványait, a Szov­jetunió Hősének csillaga lát­ható. E magas kitüntetést 1964 novemberében adomá­nyozták neki, V. Bozsenkov R békéscsabai Rgroker és társvállalatai háztáji és kisgazdaságok részére bemutató! és vásárt rendez 1989. augusztus 2—5-ig (9.00-15.00-ig) a Szarvasi öntözési Kutató Intézet műszaki telepén. Bemutatásra és árusításra kerülnek: csepegtető, szivárogtató, mikroöntözési öntözőrendszerek, öntözőelemek, robbanómotoros és elektromos szivattyúk. NAÁN vízszórók 20—30%-os engedménnyel. Kisgépvásár! — Előjegyzés! — . Szaktanácsadás! A bemutató megközelíthető a 44-es főútról az Aranyszarvas Motel melletti úton. A Hezbollah emberei felakasztották Higginst

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents