Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-12 / 162. szám
1989. július 12., szerda „A segítség reményében jöttek, A kutyaoltástél a díszítőművészetig igyekszem igényeiknek megfelelni” Beszélgetés en „ét»ág»gerjesztr előadás ürügyén Török Feri bácsinak volt egy másik kérdése is: — A malomnál nem lehetne valamiféle átjárót kialakítani? Fotó: Gál Edit Kihelyezett fogadónapon a megyei tanács elnöke Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke hétfőn Orosházán kihelyezett fogadónapot tartott. Ez volt az első alkalom, hogy nem Békéscsabán, hanem egy vidéki városban kereshették fel a választópolgárok. A találkozás új, változatos formájáról így nyilatkozott az elnök: „Lehetőségem van még több emberrel beszélgetni, megismerni gondolkodásukat, véleményüket. Ezt a napot szeretném felhasználni arra is, hogy a helyi tanácsi apparátussal konzultáljak, a politikai, társadalmi szervezetekkel szót váltsak. S hogy miért éppen ez a város az első, ahová eljöttem? Mert sok szállal kötődöm Orosházához.” Ellendrukkerekkel kell farkasszemet nézni Rövid kis bevezető után Murányi Miklós a városi tanács vb-termében találkozott a helyi tanácsapparátussal. Kérte a jelenlévőket, hogy az orosházi tapasztalatokon keresztül ítéljék meg a megyei tanács törekvéseit, elképzeléseit. — Abból kell kiindulni, hogy a tanácsi szervezet is a változások korát éli. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a tanácsokon belül a legitimitást soha nem kérdőjelezték meg — mondotta az elnök. — Néhány területen azonban kétségek merülnek fel. Ilyen például a kétlépcsős tanácsi irányítás, ahol értelmezési problémák vannak. Kíváncsi volnék megítélésükre és arra, hogy önök miként látják a szakszerűbb intézményműködtetési mechanizmus alakulását? A szervezeti felépítésből fakadó problémák mellett Murányi Miklós szólt a 20 százalékos létszámcsökkentés "végrehajtásának módjáról, valamint az új megyei tanácsi vezetésről. Hangsúlyozta, hogy teljesen új politikai légkörben láttak munkához, és ezt a körülményt még nehezíti a bundaügy, a pénzügyi revízió, az átszervezés sok mellékzöngé- je. „Nem sokkal a választások előtt ellendrukkerekkel is farkasszemet kell néznünk” — mondta a megyei tanács elnöke. Elsőként Gombkötő József kért szót, s követendő példaként említette a mostani kezdeményezést, amely a terület lakosságával való kapcsolatteremtés újabb, hatékony módszerévé válhat. Javasolta továbbá, hogy a pályázati rendszerek a jól bevált gyakorlat szerint továbbra is működjenek, hisz a „féllábasra” fejlesztett infrastruktúra ezt szükségessé teszi. Dr. Zilahy Lajos a visszahúzódó tanácsi magatartást kifogásolta. Véleménye szerint a szemlélődés ma már idejétmúlt módszer, a látványos eljárások korát éljük. Kovács György az önvizsgálódás hiányáról szólt. Könyörgű levelek, építési engedély, mostoha bánásmód A tanácsi apparátussal folytatott konzultáció alig ért véget, a vb-terem ajtajában már ott toporogtak az ügyfelek, akik a sajtóból értesültek a különleges fogadónapról. Íme egy kis ízelítő: elsőként özv. Héjjá Sán- dorné nyugdíjas panaszolta el lakáscsere huzavonáját. Néhol kuszának tűnő elbeszélését kétmaroknyi könyörgő, panaszos levéllel alátámasztva. Török Feri bácsi, a Gárdonyi Géza úti 500 négyszögöles gyümölcsös felől érdeklődött: — Miért nem kaphatok rá építési engedélyt? — tette fel a kérdést a megyei tanács elnökének. — Maga, aki 15 éve tanácstag, erre még nem kapott választ? — kérdezett vissza meglepetten Murányi Miklós. A nemleges válasz hallatán Sándor Antal tanácselnök és Takács Antal műszaki osztályvezető ismertették ennek az úgynevezett tartalék, jelenleg mezőgazdasági célú területnek a sorsát. Tóth Lajos, a 38. számú körzet tanácstagja a Szőlő városrész lakosainak mindennapos gondjait ecsetelte: az annyira hiányzó gyógyszertárat, az idősek napközijét ... — Evekig az volt az érzésem, hogy Orosházát mostohán kezelik a megyében — mondta az idős ember. — A,rra szeretném önt kérni, hogy segítsen bennünket egyenjogúságunk elérésében. Cserébe hoztam ajándékot is: egy golyóscsapágyat. Jelképesen fogadja el, hogy a dolgok gördülékenyebben szaladjanak! Az ügyfelek távozása után arra kértük Murányi Miklóst, összegezze benyomásait, tapasztalatait. — Békéscsabán sokszor tanácsellenes hangulatban keresnek fel a lakosok — válaszolta az elnök. — Itt nem éreztem ilyet. Igaz, az emberekben feszültség van, ennek feloldására minden követ megmozgatnak, mindenkit felkeresnek. Hozzám is a segítség reményében jöttek, igyekszem igényeiknek megfelelni. (A fogadónapon felmerült — közérdeklődésre számot tartó — kérdésekre adott válaszokat egy későbbi lapszámunkban közöljük.) Tanulni és tapasztalni jöttünk A délutáni programra a vártnál jóval kevesebben érkeztek. (19 helyi politikai, társadalmi szervezet kapott meghívást a fórumra.) Ez azonban nem csökkentette a jelenlevők (MSZMP, MDF, szakszervezet, Kisgazdapárt, helyi sajtó, tanács, reformkor, Demisz) politizáló kedvét. Murányi Miklós bevezetőjében utalt arra, hogy Orosházán színesedik a politikai paletta, amely jó lehetőség a vitakultúra továbbfejlesztésére, a párbeszéd kiépítésére, a többpártrendszerre való felkészülés időszakában nélkülözhetetlen kerekasztal-megbeszélé- .sekre. — Tanulni és tapasztalni jöttünk az itteni pezsgő politikai életet — mondta a megyei tanács elnöke. A jelenlevők pedig jó házigazdának bizonyultak. Bebizonyították, hogy -igenis lehet különböző áramlatokhoz, szervezetekhez tartozva is egy érdeket képviselni, ez pedig az orosháziak érdeke. Mint már lapunkban hírül adtuk, július 2—12. között Békésen a dánfoki ifjúsági táborban néprajzi szemináriumot tartanak a szomszédos országokban élő önkéntes néprajzi gyűjtők és honismereti munkát vállalók részére. Azegyik előadó, Borbély Jolán etnográfus, az Országos Közművelődési Központ főmunkatársa a múlt héten, szerdán délelőtt a népi kultúra közművelődési vonatkozásairól tartott előadást „Művészeti szakkörök” címmel. Mondják: evés közben jön meg az étvágy. Nos, így jártunk ezzel mi is ... Borbély Jolán készséggel válaszolt az előadása közben felmerült kérdéseinkre. — Említette, hogy a század elejétől a figyelem társadalmi méretekben is a tárgyi népművészet felé fordult ... — Olyannyira, hogy a fel- szabadulás előtt a népoktatásban helyet kapott a hímzés is. Minden oktatási intézményben tanították! Manapság, -sajnos, más a helyzet: a főt kimíveljük, a kezek meg maradnak buták. De vannak dicsérendő kezdeményezések is. Jászberényben a tanítóképzőben, Pécsett a gimnáziumban, Debrecenben az általános iskolában vezettek be népművészeti fakultációt. Ahhoz, hogy ez általánossá váljon, nagyobb publicitást kellene kapjon e téma. És persze inspirálni kellene a pedagógusokat is arra, hogy átadják az effajta ismereteiket. — Miért? Nem inspirálják őket? — A helyzet az, hogy inkább eltitkolják ebbéli tudásukat. Annyi mindent kell csinálniuk szabad idejükben — a falusi pedagógusnak a kutyaoltástól az isten tudja még mi mindenig —, hogy megértem a titkolózást. Ezért mondtam az imént, hogy nem elég szabad kezet adni az új, hasznos kezdeményezésekhez, de biztatni i-s kell őket erre. — Szakkörökben is megismerkedhetnek a népművészettel a gyerekek ... — Valóban, s épp e terület volt előadásom fő témája. A falusi társadalom megbomlásával, az olyan hagyományok kihalásával, mint a fosztóka vagy egyéb közösségi összejövetelek, egyre több díszítőművészeti szakkör jött létre. Később e -kezdeményezések mozgalommá terebélyesedtek, s manapság már 40-50 ezerre tehető azok száma, akik amatőr módon a tárgyi kultúrával foglalkoznak. Rendszeressé váltak a kiállítások, melyeken bemutatkozhatnak az ügyes kezű asszonyok, emberek. — Emberek? — Két hímző férfiről tudok, kiválóan dolgoznak. Egyébként a férfiak körében a fafaragás a legnépszerűbb ... — A tárgyalkotó népművészet tehát a népművelés szférájába terelődött át. — Ügy, ahogy mondja. A szakkörvezetőket a megyei művelődési központok képzik, s a szakkörök jó része is a művelődési házakban működik. A szakkörök vezetését zömében pedagógusok vállalják fel, munkájukról csak az elismerés hangján szólhatok. — Elismerés ... Erről jut eszembe. Milyen feltételek között dolgoznak ezek a szakkörök? — Tiidja, e kis közösségek mindig is önfenntartók voltak. A szakkörvezetői díj is alapjában kis pénzecske... Szóval nem is javult, nem is nehezedett a helyzetük az elmúlt évtizedben .. . — Az imént említette, hányán foglalkoznak manapság a díszítőművészettel. Számuk nőtt, vagy csökkent ebben a szabadidő-hiányos időszakban. . . — Mielőtt válaszolnék, valamire felhívnám a figyelmét: e szakkörök nem csak a kultúrát közvetítik, hanem emberi közösségek is. Ez lényeges kérdés. S mindenkinek fontos manapság, hogy tartozzon valaki (k)hez. És most térnék rá a kérdésére. Az egykori szakköralapítók közül valóban sokan kihullottak a sorból. Elfáradtak, öregek, betegek... De ott a fiatalság! Sok gyereket sikerült a nyári táborozások „kézműves iskoláiban” megnyerni az ügynek. Ezért hát azt kell mondjam, e szám évek óta nem változik. — Hol áll megyénk a tárgyalkotó népművészetet tekintve? — Rangos helyen. Ha csak arról szólok, hogy az itt élő hímzőasszonyok a ködmön- hímzést átmentették a lakástextíliák világába... ez már önmagában elismerésre méltó! Mert, csakúgy, mint más megyékben, itt is törekednek arra, hogy a helyileg gyűjtött anyagok felszínre kerüljenek, tovább éljenek. De szólhatunk a megye far faragóiról is, akik ugyancsak ismertek országszerte ... — Végül a néprajzi szemináriumról kérdezem. Milyen érzéssel fogadta el a meghívást? — örömmel, hiszen meggyőződésem: kell, hogy a szomszédos országokban élő magyarság e megszállott kis csoportja megismerje a nálunk használatos módszereket, s a legújabb kutatási eredményeket. így önkéntes helytörténeti, néprajzi munkájukban, úgy érzem, sokat segíthetünk . . . Nagy Ágnes Űjabb műholdas program Az Astra 1A távközlési műholdról sugárzó MTV Europe (MTVE) műsorszervezet hozzájárult ahhoz, hogy műsorának magyarországi terjesztését — térítés- mentesen — a magyar hír-/ közlési hatóság engedélyezze. A 24 órás angol nyelvű szórakoztató zenei program egyéni otthonokban, szállodákban, közösségi és kábeltévé (KTV) rendszerekben történő vételével kapcsolatban az MTVE csupán azt a feltételt kötötte ki, hogy a műsort csak egyidéjűleg, csonkítatlanul, kiegészítés vagy helyettesítés nélkül közölhetik. Tilos a kép- és hanganyag bármiféle sokszorosítása és nyilvános közlése is. Az Astráról sugárzott MTVE-vel és az EUTELSAT F4 műholdról érkező Sky, Super és TV5 programokkal együtt összesen négy távközlési ' műholdas adás vehető engedéllyel Magyarországon. Továbbra sem sikerült megállapodást kötni még német nyelvű programok vételének engedélyezéséről. (Az engedély nélküli vétel szabálysértési eljárást, egyes esetekben tekintélyes szerzői jogi kártérítést vonhat maga után.) A magyar hírközlési hatóság véleménye szerint remény van arra, az év második felében már Magyarországon is előzetes engedély nélkül vehetők a közvetlen műsorsugárzó (DBS) műholdas adások. Az Astra MTVE programjának engedélyezésével kapcsolatos részletesebb információkat a Posta Rádió- és Televízióműszaki Igazgatóságon adnak. Vidéken a posta- igazgatóságok hatósági osztályai foglalkoznak az engedélyezésekkel. Horgászverseny Július elején rendezte meg a Mohosz Békés Megyei Intézőbizottsága az ifi horgászok megyei csapatversenyét. A Kettős- Körös még nem letisztult vize megakadályozta a szervezőket abban, hogy az eredeti helyszínen, a békési duzzasztómű alatti részen sorsolják a helyeket, tgy a versenyt a Hosszúfokl- csatorna torkolati szakaszán rendezték meg 10 csapat részvételével. Megjegyzésre méltó, hogy 39 horgászegyesület, köztük nagy egyesületek sem voltak képesek 3 tagú ifjúsági csapatot kiállítani. A verseny ideális körülmények között, szép időben, kellemes környezetben a következő eredményt hozta: Első helyezést ért el (immár másodszor) a gyomai Körös HE csapata, második a békésszcnt- andrási Dolgozók HE csapata lett. Harmadik helyen a Békési HE Ifjú horgászai végeztek a versenyben. A díjakat Hegedűs László, a Mohosz Békés Megyei Intézőbizottságának versenyfelelőse adta át. Az ibafai papnak mindene a fapipája... mondja a nóta. Mintegy 20 éve a gyűjtemény egy része Ibafán a múzeumban van. A különböző formájú és fajtájú termékek között festett porcelánpipák is láthatók Fotó: Hámor Csaba
