Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-12 / 162. szám
Az Elnöki Tanács Edgar M. Bronfman amerikai üzletembernek, a Zsidó Világkongresszus elnökének Magyarország nemzetközi kapcsolatai, a magyar—amerikai gazdasági fejlesztés érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként a Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta, amelyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke adott át július 11-én a Parlamentben CouMa/íMCTMHecKan a HHflyCTPMfl -ban olvastuk Egy baleset visszhangja avagy amiről több mint 30 évig hallgattak A cseljabinszki területen tovább izzanak a szenvedélyek azzal kapcsolatban, hogy az Urál déli részén legyen, vagy ne legyen atomvillanytelep? * * * A csernobili baleset után az atomerőművek építésének kérdését minden vidéken ódzkodva fogadják. Cseljabinszkra nézve ez a kérdés azonban sokkal élesebben vetődik fel: három évtizeddel ezelőtt itt már olyan katasztrófa történt, amelynek következményeit még máig sem számolták fel teljes mértékben. Az igazságot mindmáig eltitkolták az emberek elől. Paradox helyzet alakult ki : a környékbeli emberek jól tudták, mi történt. Az illetékes szervek és a hivatalos személyek azonban makacsul hallgattak a katasztrófa okai és a radioaktív szennyeződés méretei felől. A hallgatás falát az Urálban megtartott ökológiai nagygyűlések törték meg, amelyeknek résztvevői határozottan kijelentették, hogy az atomerőművel kapcsolatban addig lehetetlen konstruktív párbeszédet folytatni, amíg nem tudják meg az igazat arról, hogy mi is történt 1957 szeptemberében Kaszli közelében. A Szovjetunió népképviselőinek a cseljabinszki területről való csoportja a választók utasítását teljesítve interpellációt készül benyújtani a kormánynak a dél-uráli atomerőmű építésének gazdasági célszerűségét illetően. Egyelőre azonban L. Rjabev, a Szovjetunió középgépgyártási miniszterének tették fel a kérdést a baleset adatainak nyilvánosságra hozásával kapcsolatban. Ennek eredményeképpen Cselja- binszba érkezett B. Nyikipelov, a miniszter első helyettese. B. Nyikipelov szavai szerint akkor, 1957-ben az egyik vé- . delmi profilú vállalatnál történt robbanás (nem nukleáris!) következtében tönkrement egy tartály, amelyben radioaktív hulladékot tároltak. A robbanás következtében a levegőbe jutó anyagokból álló felhő körülbelül ezer négyzetkilométeres területet borított be, 8-9 kilométer szélességben több száz kilométert nyomult előre. A katasztrófa övezetéből sürgősen több mint 10 ezer embert telepítettek ki. A levegőbe jutó radioaktív elemek 2 millió Curie-t tesznek ki. összehasonlításként elmondhatjuk, hogy Csernobilben mintegy 50 millió Curie-han mérték a radioaktív szeny- nyezettséget. Már 1978-ban a szennyezett terület 80 százalékán felújították a gazdasági tevékenységet, s a megmaradt 20 százalékon védett területet létesítettek . . . Igaz, hogy az itt élő fákból nem lehet házat építeni, bútort készíteni. Ezeken a ,,védett” területeken még a vadak, a halak is sugároznak. A föld elidegenítése miatt keletkezett viszonylagos kár körülbelül évi 2 milliárd rubelt tett iki. A baleset következményeinek felszámolására mai árakban körülbelül 200 millió rubelt költöttek. A miniszterhelyettes véleménye szerint a legfontosabb azonban az, hogy az 1957-es balesetnek nem voltak emberi áldozatai. És egy sugárbetegséget sem regisztráltak. A probléma orvosi szempontjairól részletesebben L. Buldakov, a Szovjetunió Egészségügyi Minisztériuma Biofizikai Intézetének igazgatóhelyettese számolt be a televízióban. Rámutatott arra, hogy a súlyos következményeket az idejében elvégzett kitelepítésnek köszönhetően sikerült elkerülni. Ennek ellenére a radioaktív hulladékkal szennyezett területen élő emberek egyötödénél azt tapasztalták, hogy vérükben csökkent a leukociták, ritka esetben pedig a trombociták száma. Valamilyen észrevehetőbb eltérést azonban nem tapasztaltak a lakosság körében. Egyszóval, a tévékamerák előtti beszélgetés lényege az volt, hogy a dél-uráliaknak nincs okuk az aggodalomra az NÉPÚJSÁG Mihail Gorbacsov Leningrádban Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnöke kedden rövid látogatásra Le- ningrádba érkezett. A szovjet vezetőt és kíséretét a pulkovói repülőtéren a város és a leningrádi terület párt- és állami vezetői üdvözölték. Gorbacsov ezután felkereste az energetikai gépgyártás egyik fellegvárát, az Izsori üzemet.- A nap folyamán a szovjet vezető a tervek szerint ellátogat a „Lenwest” szovjet—nyugatnémet közös vállalat cipőgyárába, majd a város párttagjaival találkozik. Megbeszélést folytat Leningrád gazdasági és társadalmi életének képviselőivel. Szovjet ieszerelis Az összes katonai szolgálatot teljesítő egyetemi hallgatót és főiskolást — csaknem 175 ezer embert — két hónap alatt leszerelik a szovjet hadseregből — erről fogadott el határozatot Nyi- kolaj Rizskov kormányfő javaslatára kedden a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. A hallgatók — akiket sorkatonai szolgálatra egyetemi és főiskolai tanulmányaik megszakításával hívtak be — így késedelem nélkül folytathatják tanulmányaikat, s a jövőben a felsőfokú intézményekben tanulókat már nem késztetik hasonló kénys zerszü netre. A Legfelsőbb Tanács ülésein már többször napirendre került ez a téma. Dmitrij Jazov honvédelmi miniszter kinevezésénél is már szóba került ez a probléma. Csehszlovákiai útlevelek bevonása A csehszlovák hatóságok a múlt héten elkobozták Jiri Ha- Jek volt külügyminiszter útlevelét, miután a volt politikus visszatért skandináviai körútjáról. Ennek keretében Stockholmban részt vett a Szocialista Internacionálé egyik találkozóján. Ezt kedden jelentette az AP hírügynökség csehszlovák emigráns körökre hivatkozva. E források szerint az illetékesek Hajek külföldön elhangzott nyilatkozatai miatt intézkedtek így. Az AP szerint azzal indokolták Hajek útlevelének bevonását, hogy interjúival „megsértette az állam érdekeit”. Utazása során egyébként Hajek meglátogatta Oslóban tanuló fiát is. A hírügynökség a hírhez hozzáfűzi, hogy a múlt hónapban húsz „független aktivista” útlevelét is bevonták Csehszlovákiában. így járt többek között Rut Sormova, a Charta 77 emberi jogi mozgalom tagja. Útlevelét spanyolországi útja előtt tiltották le a hatóságok (a nő az európai békemozgalom egyik kongresszusára készült, s utána Budapestre utazott volna egy, a kelet—nyugati párbeszéddel foglalkozó fórumra). atomerőmű építésével kapcsolatban. Annál is inkább, mivel ez a régi baleset nem áll kapcsolatban nukleáris robbanással vagy az atomreaktor meghibásodásával. A körülötte folyó titkolózást fjedig az ország érdekei kívánták meg. Az eszmecsere során B. Nyikipelov külön kihangsúlyozta, hogy most független ökológiai szempontú szakvélemény készül az atomvillanytelep tervéről. A szakvéleményezés befejezéséig leállítják az atomerőmű energiablokkjainak építését. Ezenkívül a miniszterhelyettes kijelentette, hogy a Kö- zépgépgyártásd Minisztérium csak akkor folytatja a villanytelep építését, ha a terület lakosai is beleegyeznek. Kell ennél több? őszinte eszmecserére került sor, senki nem rejtette véka alá a véleményét. Volt-e valaha is olyan, hogy az egyik legtitkosabb főhivatalunk'vezetői ilyen őszintén szóltak volna bajaikról, még ha azok 30 évvel ezelőtt történitek is? Mindenki elégedett lehetne ezzel a párbeszéddel, ha nem lenne egy „de”: a tévéműsorban a cseljabinsz- kiak messzemenően nem kaptak választ minden kérdésükre. Az emberek körében továbbra is nagy aggodalmat vált ki az a tény, hogy az atomerőmű megrendelőjének szerepét nem az Energiagazdálkodási Minisztérium játssza, hanem mégis a Középgépgyártási Minisztérium. És mivel magyarázható az, hogy az atomerőmű építési területét közvetlenül ama bizonyos védelmi vállalat közvetlen közelében jelölték ki, ahol az a régi baleset történt? Vajon csak azért, hogy az atomerőműbe csalogassák a már meglévő szakképzett kádereket? Gyenge érvnek tűnik a víztárolók közelségére való hivatkozás is. S végül már egy iskolás is tudja, hogy az atomreaktor nemcsak villamos energia, hanem mondjuk plutónium előállítására is alkalmas, amelyet mind atomerőműben, mind pedig nukleáris fegyvereknél lehet alkalmazni. A beszélgetés pedig úgy folyik, mintha a Középgépgyártási Minisztériumnak egyáltalán nem lenne szüksége az atom villanytelepre. Egyszóval, sok itt a kérdés. Ha nem adnak rájuk kimerítő válaszokat, aligha lehet arra számítani, hogy a dél-uráliak az építkezés folytatása mellett foglalnak állást. Sajnos, itt az Urálban még mindig sokan emlékeznek arra a kitelepítésre, a bizonytalanság okozta félelemre, arra, hogy mindent ott kellett hagyni az utolsó baromfiig, az utolsó fadarabig. Én magam is láttam az egykori nagy falvak helyén csalánnal benőtt elhagyatott helyeket. Ezekből a falvakból az emberek ún. finn házikókba költöztek, amelyek a hivatalos személyek állítása szerint 10, sőt 40 évig is lakhatók. Azonban vagy a garanciák bizonyultak túlzottaknak, vagy pedig kapkodva szerelték össze ezeket a házakat, de sokakban lehetetlen ilakni. Ügy néz ki, hogy ez senkit sem aggaszt. Hogyan lehet akkor hinni az ígérgetéseknek? A Középgépgyártási Minisztérium képviselőivel való legutóbbi találkozó után is sok tisztázatlan momentum maradt — véli A. Penyagin cseljabinszki képviselő, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja, aki Sz. Naumowal és M. Lezsnyewel készítette elő a képviselői interpellációt. — Igen, a területen hiánycikknek számít a villamos energia. Másrészt viszont miért csak az atomerőmű építéséről folyik a vita és nem foglalkozunk alternatív változatokkal. Elsősorban az energiamegtakarító technológiák alkalmazásának problémájával. A nyugati országok már régen ezen az úton haladnak. Nálunk pedig mindmáig nincs pontos, komoly tudományos program. Tegyük fel, hogy felépítjük az atomerőművet, de 30 év múlva pedig le kell majd szerelni az energiablokkokat. Ki felel majd ezért? Mia a cseljabinszkiak a szakértői bizottság következtetéseire várnak. Még ha az építkezés folytatása mellett is döntenek, elfogadják-e ezt a döntést a vidék lakosai? Az 1957-es uráli robbanás, a csernobili baleset után nehéz meggyőzni az embereket az atomerőművek biztonsága felől. Egy ilyen eszmecserében maximális őszinteségre van szükség. Sajnos, ez az eszmecsere nem bizonyult ilyennek. Ezt mindenki megértette, például abból is, hogy a tévéműsor vezetője két ízben is feltette a kérdést, a Tyecsa folyó miért folyik mindmáig két sor szögesdrót között, elválasztva a folyót a világtól, a környező falvaktól? És a kérdés két ízben függött a levegőben válasz nélkül. Mi ez, ismét a főhivatal nagyképű hallgatása? a. Tyerehin A SVÁJCIAK KEVESEBB TOJÁST ESZNEK Svájcban tavaly 708,4 millió tojást termeltek, 2,6 százalékkal többet, mint 1987- ben, a tojásfogyasztás azonban egy százalékkal csökkenj. A svájciak évente fejenként átlag 215 tojást esznek meg, 105-öt hazai termelésből, a többit pedig behozatalból. RITKA AIDS-VÍRUS New Yorkban a napokban négy ember vérében felfedezték a HÍV—2 vírust, az AIDS egyik kórokozóját, amely igen ritkán fordul elő Amerikában, de annál elterjedtebb Nyugat-Afrikában. Európában is gyakran előfordul, főleg Portugáliában, Dél-Amerikában pedig Brazíliában. Amerikában 1987- ben 23 ezer vérminta közül egyben sem találtak HÍV—2 vírust. Az Egyesült Államokban az AIDS-et a HÍV —1 vírus okozza. HALÁL A KÉPERNYŐN A nyugatnémet tévénézők nemrég megrémültek, amikor az egyik adás résztvevője holtan esett össze. A tévében egy beszélgetést rendeztek a radikális jobboldali párt munkájáról, amelyben részt vett Friedrich Hacker 75 éves egyetemi tanár. Az adás kezdete után 20 perccel rosszul lett, összeesett, és nem tudták megmenteni az életét. ELLOPTÁK A New York-i Sotheby- házból ellopták John Len- nőn és Yoko Ono kilenc művészi fényképét, amelyek a házaspárt és Ralph Ginzurg újságkiadót meg annak a feleségét meztelenül ábrázolják. A fényképek ezer dollárt érnek. ÉGŐ CIGARETTÁVAL MENNEK TEMPLOMBA Egy brit konzervatív képviselő kijelentette, hogy egyes emberek nem különböztetik meg a templomot a pubtól (brit kocsma), mert égő cigarettával mennek be a templomba is. Nemrég egy turista égő cigarettával állított be a westminsteri ka- tedrálisba. A BATA BOCSÁNATOT KÉRT A Bata multinacionális kompánia nyilvánosan bocsánatot kért a bangladesiektől, mert egy szandálján lévő minta sérti az iszlám vallást. A szandálon egy kalligráfiái jel volt, amelyet arabul úgy is el lehetett olvasni, hogy Allah Agbar (az Isten nagy). A Bata azzal mentegette magát, hogy ez a dísz tulajdonképpen harangokat ábrázolt. A muzulmán demonstránsok előzőleg két Bata-üzletet romboltak szét. VŐLEGÉNYT SZEREZNEK PÉNZÉRT Bihar indiai államban egy gengszterbanda nemrég bővítette repertoárját. Pénzért vőlegényt szereznek. Indiában igen nagy gond a szegény lányokat férjhez adni, mert a minimális hozomány 500 000—1 millió rúpia (30— 60 ezer dollár). A gengszterek 10—15 ezer rúpiáért (613 —900 dolár) „meggyőzik” a fiatalembert, rebegje el a boldogító igent. Az esküvőt puskacsövek előtt tartják meg. A gengszterek ezt „szociális tevékenységnek” nevezik. A szegény emberek a hozományt egyébként úgy szerzik meg, hogy eladják a földjüket vagy eladósodnak. A BRIT TRÓNÖRÖKÖS BÍRÁLJA AZ OKTATÁSÜGYET Károly herceg brit trónörökös nemrég kígyót-békát kiabált a brit oktatási rendszerre. Kijelentette, kénytelen minden levelét, amelyet titkárai írnak, kijavítani, mert hemzsegnek a helyesírási hibáktól. A trónörökös szerint ezért az iskolákat kell hibáztatni. AUSZTRIA TELJESEN BIZTONSÁGOS A turisták 89 százaléka tartja Ausztriát teljesen biztonságosnak — állapítja meg egy kiterjedt felmérés, melyet az alpesi országban tartózkodó külföldiek körében végeztek. Kiderült, hogy 84 százalékuk nagyobb biztonságban érzi magát az ottani szállodákban, mint saját lakásában, négyötödük nem fél sem a terroristáktól, sem a huligánoktól. Kevesen elégedettek viszont az osztrák autóvezetési stílussal. Minden negyedik külföldi turista arra panaszkodik, hogy a járművezetők túlzásba viszik az alkoholfogyasztást, és a megengedettnél gyorsabban hajtanak. ÖRIÄS TEKNŐS Az eddig talált óriás teknősök legnagyobbikának tetemét mosta ki a tenger a walesi partok mentén. A trópusi vizekben honos hatalmas hüllő csaknem egy tonnát (907 kiló) nyom, több mint két és fél méter hosz- szú és majdnem három méter széles. „Alighanem világrekorddal van dolgunk — jelentette ki a walesi nemzeti múzeum egyik zoológusa. — Nemigen hiszem, hogy ennél nagyobbra nőnek, és úgy vélem, ez a legsúlyosabb példány, amit valaha Is találtak.” Ilutót nyerhet f a takarékszövetkezetnél! Aki 1989.. július JO-e és ioktóber 31-e között BETÉTET .HELYEZ EL A TAKARÉKSZÖVETKEZETNÉL, minden 10 000 Ft után kap légy tombolajegyet. ™a nyereménysorsoláson értékes nyeremények |É találnak gazdára, több millió forint értékben. äSorsolásira terül: örökös üdülőhasználati jog, ^ társasutazás, szilveszteri üdülés, hűtőláda, versenykerékpár, szörf és sok legyéb nyeremény. 3 FŐNYEREMÉNY: 1—1 MARUTI 800-as SZEMÉLYGÉPKOCSI! ' Ne feledje: mindenkor és mindenhol ' ÚTBA ESIK JÖVET-MENET U A TAKARÉKSZÖVETKEZET!
