Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-12 / 162. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. J ÜLI US 12., SZERDA Ara: 4,30 forinl XLIV. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM Mai számunkból: Újabb információk Kádár János temetéséről (3. oldal) „n segítség reményében jöttek..." (4. oldal) Nyugdíjasokról — nyugdíjasoknak (5. oldal) Elfolyt milliók nyomában (5. oldal) Békéscsaba várja Európa miirepiilőit (8. oldal) Történelmi pillanat: I Amerikai elnök tegnap először lépett magyar földre George Bush, az Egyesült Államok elnöke és népes kísérete kedden, röviddel este 7 óra előtt Budapestre érkezett. Az elnököt, akinek személyében első ízben lé­pett magyar földre amerikai államfő, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke fogadta. A lengyelországi látogatásról ide érkező vendégek gé­peinek leszállását a magyar főváros felett kedden este átvonult, szokatlanul erős trópusi felhőszakadás sem zavarta meg, bár meglehetősen nagy aggodalmat keltett az eseményről tudósító több mint ezer újságíróban, hi­szen még a pesti vigadóbeli sajtóközpont berendezései is némileg megsínylették a hirtelen lezúduló víztöme­get. De végül fellélegezhettek: a kisebb-nagyobb beázá­sok ellenére megbízhatóan működtek a telefon-, a telex­vonalak. A viharos — persze nem politikai értelemben viharos — előzményekről bizonyára mit sem tudva, derűs, bár kissé fáradt mosollyal lépett ki a Ferihegyi repülőtéren a gépből George Bush és felesége, Barbara. Barátságo­san integetett a reá váró magyar vezetőknek, a sajtó­tudósítóknak, s az Air Force One-hoz, az elnöki külön- géphez simuló lépcsőn végighaladva, elsőként Straub F. Brúnó és felesége üdvözlését fogadta. A két politikus szívélyes kézszorítását követően még a repülőtéren kö­szöntötte az elnököt és feleségét dr. Házi Vencel, Ma­gyarország washingtoni nagykövete és felesége, illetve Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykö­vete és felesége. Ugyancsak köszöntötték kíséretének magas rangú tagjait, közöttük James Baker külügymi­nisztert, John Sununut, a Fehér Ház politikai appará­tusának főnökét és Brent Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadót. Ezután tv-operatőrök és fotósok kameráitól kísérve szállt fee a magas rangú vendég és az Elnöki Tanács el­nöke George Bush különgépkocsijába, amelyet még "a látogatás előtt szállítottak Budapestre. A hosszú kocsisor díszmotorosok kíséretében indult az ünnepélyes fogadtatás színhelyére, a Kossuth térre. Ünnepség a Kossuth téren A repülőtértől útban Bu­dapest belvárosa felé — a zuhogó eső ellenére — a fő­város lakói közül több ez­ren az út mentén várakoz­va köszöntötték George Busht. Miközben az elnök gépkocsija az Üllői úton ha­ladt, több helyen is ameri­kai zászlót lengetett a szél, s voltak, akik virágot dob­tak az elnök gépkocsija fe­lé. A Kossuth téren az újból megerősödött eső ellenére csaknem tízezren köszöntöt­ték Beorge Busht. A tömeg- • ben helyenként zászlókat és transzparenseket is a ma­gasba emeltek. Volt, akii olyan magyar zászlót lenge­tett, amelynek közepébe be- levarrták a Kossuth-címert. A vásznakra festett jelsza­* ■ Először Straub F. Brúnó köszöntötte George Busht és feleségét. Tisztelt Elnök Űr és Bush Asszony! Kedves Vendégeink! Hölgyeim és Uraim! A Magyar Népköztársaság vezetése és a magyar nép nevében tisztelettel és öröm­mel köszöntőm önöket. Első alkalommal tesz hi­vatalos látogatást az Egye­sült Államok elnöke Ma­gyarországon. Megigyőződé- sünk, hogy az eseménynek üzenete van, amely a világ­nak is szól. Az üzenetet mi úgy értelmezzük, hogy az Amerikai Egyesült Államok felismerte a magyarországi fejlődési folyamait történel­mi jelentőségéit, és az elnöki látogatással az amerikai nép szimpátiáját, támogatását kívánja kifejezésre juttatni. Hasonló bátorító üzeneteket Keletről és Nyugatról1 egy­aránt kapunk. Ezekre nagy szükségünk van, hiszen most is, miként történelmünk fo­lyamán mindig; népünk csak akkor számíthat felemelke­désre, ha törekvéseit más népek is támogatják. Elnök Űr! Szimbolikus jelentőséget tulajdonítok annak, hogy üdvözlő beszédeink elmon­dására Kossuth Lajos szob­vak között több is Erdéllyel foglalkozott, például ezt hangoztatva : „Erdély sorsa a nagyhatalmak kezében vám”. Sok transzparens Bush elnö­köt éltette, az egyiken „Kö- szöntjük Magyarországon” állt, egy másikon az volt ol­vasható: „45 éves késésben vagy.” George Bush fogadására az amerikai és magyar zász­lókkal feldíszített téren, a díszemelvény mellett megje­lentek a Magyar Szocialista Munkáspárt Elnökségének tagjai: Nyers Rezső, Grósz Károly, Németh Miklós és Pozsgay Imre; jelen volt Szűrös Mátyás, az Ország- gyűlés elnöke, Horn Gyula külügyminiszter és Beck Tamás kereskedelmi minisz­ter. ra előtt, a róla elnevezett téren kerül sor. A XIX. század első felé­ben Magyarországon végbe­ment történelmi folyamatot „reformkorként” tartjuk szá­mon. Kossuth Lajos e kor­nak volt kiemelkedő szemé­lyisége. A reformkorból ak­kor egyenes út vezetett az 1848—49-es forradalomhoz. A szabadságharc, majd a le­verését követő megtorlások súlyos vérveszteséget okoz­tak az országnak. Az élet­ben maradtak legjobbjai kö­zül sokan emigrációba kény­szerülitek. E nehéz időszakot végül egy olyan „kiegyezés” zárta le, amely utat nyitott az ország társadalmi és gaz­dasági fejlődéséhez. Most újra „reformkor” van Magyarországon. Ám hisszük, hogy a történelmi sorrend ezúttal más lesz. Túl vagyunk a vérvesztesé­geinken, halottainkat is el­temettük, végre tisztesség­gel. Most a „kiegyezés” kö­vetkezik. Ezt várja el a ma­gyar nép és minden, az or­szágért, a nemzetért felelős­séget érző politikai-társadal­mi erő. Csak a legszélesebb összefogás, egy igazi nemze­ti konszenzus biztosíthatja, hogy Magyarország a har­madik évezredben ne csu­pán földrajzi értelemben le­gyen európai ország, hanem a társadalmi szerveződés, a demokrácia, a szabadságjo­gok, a gazdasági és kulturá­lis fejlettség terén egyaránt elérje az európai jelzőhöz évszázadok óta kapcsolódó minőségi mértéket. Közel hat esztendeje an­nak, hogy Elnök Ür — ak­kor az Egyesült Államok al- elnökeként — meglátogatta országunkat. Az akkori nem­zetközi helyzetet a két nagy­hatalom viszonyának elhide- gülése, a kelet—nyugati pár­beszéd csaknem teljes hiá­nya jellemezte. Az elmúlt hat év alatt a világ nagy utat tett meg. Folyamatossá vált a szovjet—amerikai párbeszéd, biztatóan alakul a fegyverzetkorlátozás és a re­gionális válságok rendezésé­nek ügye, előrehaladt a hel­* * George Bush az Elnöki Ta­nács elnökének beszédét nagy figyelemmel hallgatta, s felesége tartotta fölé az esernyőt, amely alól rövid idő után kiállt a szakadó esőbe. Amikor Straub F. Brúnó befejezte beszédét hangos ováció közepette George Bush lépett a mikro­fonhoz. Az amerikai elnöknek többször is meg kellett kö­szönnie a lelkes üdvözlést. „Nézzék, eltépem beszéde­met, hadd szóljak önökhöz tiszta szívemből, rövid le­szek, éppen eleget álltak már Itt az esőben” — for­dult tréfálkozva az őt üd­vözlők felé. — Barbara és én szívből köszönöm ezt a meleg fo­gadtatást. Üdvözlöm Ma­gyarország vezetőit, a népet, üdvözlöm a reformokat, a változásokat, amelyek most az önök csodálatos országá­ban végbemennek. Azért jöttem ide az Egyesült Álla­mok elnökeként, mert orszá­gunkban különösen szívélyes érzésekkel viseltetünk Ma­gyarország népe iránt. * * Az amerikai elnök, akit láthatóan megindított a rendkívül meleg fogadtatás, miután befejezte beszédét, levetette esőkabátját, és le­ment a tribün elé. Kezet fo­gott az első sorban állók kö­zül többekkel is, majd ka­bátját egy idős asszony, Hor­váth Sándomé kezébe adta Az amerikai elnök és felesé­ge, valamint Straub F. Brú­sinki folyamat. Történelmi változások bontakoznak ki a Szovjetunióban és Kelet- Európában. Mindez kedvező feltételeket biztosít a ma­gyarországi reformok szá­mára. Ezért törekszünk ar­ra, hogy külpolitikai tevé­kenységünkkel mi is hozzá­járuljunk a biztató nemzet­közi folyamatok visszafor­díthatatlanná tételéhez. Pár­beszédre, kapcsolatokra, köl­csönösen előnyös együttmű­ködésre törekszünk minden országgal, amely erre készsé­get mutat. Tisztelt Elnök Űr és Bush Asszony! Kívánom, hogy hasznosan és kellemesen töltsék idejü­ket nálunk. *• Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk. Sajnos, csak igen rövid időre vagyunk itt, ‘két estére és egy napra. Öröm­mel tekintek a konzultációk elé, amelyeket ennek a nagy­szerű országnak a vezetőivel folytatok majd. Átadom majd nekik az amerikai nép meleg üdvözletét, tolmácso­lom az Egyesült Államok né­pének azt a meggyőződését, hogy együtt kell működnünk Magyarországgal, együtt akarunk működni Magyar- országgal, az önök vezetői­vel együttműködve előbbre tudjuk vinni az önök orszá­gában végbemenő reformo­kat. — Köszönöm ezt a fogad­tatást, és remélem, holnap szárazabb helyen hallhatnak majd engem — tette hozzá az amerikai elnök. — Meg­győződésem, hogy már ré­gen elmúlik majd az eső, de én még mindig emlékezni fogok arra a meleg fogadta­tásra, amelyben Magyaror­szág népe részesített. Köszö­nöm önöknek ezt — mon­dotta az amerikai elnök, aki végül Isten áldását kérte Magyarországra. * nó és felesége ezután a Par­lament I-es kapujához haj­tatott. A díszszázad felsora­kozott, ám a tervezett kato­nai tiszteletadás elmaradt. Miként a nemzetközi sajtó- központban közölték, erről a két protokollfőnök állapo­dott meg, tekintettel a rend­kívül kedvezőtlen időjárásra. (Folytatás a 3. oldalon) vállalkozások száma: 38 Az amerikai elnöki láto­gatás alkalmából soha nem tapasztalt módon megélén­kült Budapesten az ameri­kai üzleti körök tárgyalási kedve, s ennek eredménye­ként, Bush elnök megérke­zése előtt, kedden öt ve­gyesvállalati szerződést ír­tak alá. Az Estéé Lauder világhí­rű kozmetikai eszközöket gyártó vállalat és divatcég, valamint a budapesti Arany­pók között megállapodás jöüt létre. Eszerint az első Lau- der-butilk Budapesten, a Vá­ci utcában nyílik meg októ­ber közepén. Itt — forinltért — az osztrák árszintnél va­lamivel alacsonyabb áron kínálják majd, elsősorban hölgyek számára a legdiva­tosabb cikkeket, készítmé­nyeket. A Skála-Coop a világszer­te jól ismert amerikai Re­mington céggel — a Schrö­der Bank közvetítésével — szeptember végéig hoz létre vegyesvállalatot. A most aláírt előszerződés alapján a vállalkozás alaptőkéje 10 millió dollár lesz, és való­színűleg a részvények több­sége is az amerikai partne­rek kezébe kerül. A vegyes- vállalat öt-tíz áruházát vesz bérbe és üzemeltet Budapes­ten és vidéken. Az országos Közművelő­dési Központ, a Realco Kis­szövetkezet és a New York-i Püski-Corvin cég képviselői Vita Nyomdaipari Kft. né­ven írtak alá vegyesvállala­ti szerződést a hazai könyv­kiadás termékeinek külföl­di terjesztésére. A kft. itt­hon szerkesztett és kivitele­zett nyomdatermékeket, el­sősorban szépirodalmi és közgazdasági műveket kíván értékesíteni külföldön, an­gol és német nyelvterületen, de eljuttatják a magyar nyelvű kiadványokat is a külföldön élő magyaroknak. Még ebben az évben 60-80 millió forintos bevételre szá­mítanak. Termelő vegyesvállalatot hozott létre a Vídia Rt., a Generalimpex Külkereske­delmi Vállalat, több nagyke­reskedelmi cég, mint a Fer- rovill, a Titán és a Vasvill, továbbá a magyar piacon már évtizedek óta ismert és kedvelt amerikai Black and Decker. (Ez utóbbi az elekt­romos kéziszerszámok, bar- kácsgépek és háztartási kis­gépek egyik legjelentősebb gyártója és szállítója.) * * * A most aláírt vegyesvál­lalati szerződésekkel immár 38-ra emelkedett a közös magyar—amerikai vállalko­zások száma. Erről Beck Ta­más kereskedelmi miniszter — aki Mark Palmer ameri­kai nagykövet társaságában jelen volt a szerződésköté­seknél — nyilatkozott az MTI munkatársának. Eddig több mint 54 millió dollár amerikai tőkét sikerült be­vonni a vegyesvállalatok ré­vén. Határozatképesség híján Elhalasztották a bákéscsabai városi pártbizottság Slását Az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának tegna­pi ülésén a testület tagjai mindenekelőtt a múlt héten elhunyt Kádár János emlé­ke előtt tisztelegtek. Mint a megemlékezésben elhangzott, Kádár János egész életét a magyar nép fejlődésének, a kommunista mozgalomnak szentelte. A kor, amiben ve­zetőként dolgozott, új volt a magyar történelemben, így több mint 30 éves tevékeny­sége hibáktól és ellentmon­dásoktól sem volt mentes. A 77 éves politikus magyar­ként volt internacionalista ; puritánsága, egyszerűsége, a népéért érzett felelőssége mindenkor példa lehet a kor politikusainak. Ezután No­sza József, a városi pártbi­zottság elnöke felolvasta azt a gyásztáviratot, amelyet a testület nevében Nyers Re­zsőnek, az MSZMP elnöké­nek küldenek. A napirend pontjainak el­fogadását követően elsőként Tóth Károly fűzött szóbeli kiegészítést a kongresszusi felkészüléssel kapcsolatos írásos dokumentumhoz, amely lényegében a küldöt­tek választásának rendjére vonatkozott. A rövid tájé­koztatás után, még mielőtt Nosza József vitára bocsá­totta volna a témát, meg­kérdezte, határozatképes-e a testület, hiszen ellenkező esetben nem hozhatnak dön­tést. Mint hangsúlyozta: azért nem tette fel a kér­dést hámarabb, mert számí­tottak arra, hogy időközben néhányan érkeznek még az ülésre. Miután azonban sen­ki sem jött, kiderült, hogy a testület tagjai nem jelen­tek meg a határozatképes­séghez szükséges számban. Mégis, Nosza József java­solta, hogy ennek ellenére tartsák meg a pártbizottsá­gi ülést. Néhány ellentétes vélemény után végül sza­vaztak a jelenlevők, s ab­ban állapodtak meg, hogy az ülést július 18-ra, keddre el­halasztják. Végezetül Kutas Gyula, a városi pártbizottság első tit­kára Kádár János temetésé­vel kapcsolatban mondottéi néhány gondolatot, utalva az MSZMP Központi Bizott­ságának döntésére, mely sze­rint a vidékiek lehetőleg pénteken róják le kegyeletü­ket, hiszen a temetést Is azon a napon tartják. Helyi megemlékezésként pedig — sokak kérésének eleget téve pénteken 14-től 17 óráig egyének és kollektívák a bé­késcsabai városi pártbizott­ság székházában, Kádár Já­nos gyászolóképe előtt leró­hatják kegyeletüket, beír­hatják nevüket egy emlék­könyvbe, amit majd elkül­denek az MSZMP elnökségé­nek. L. E.

Next

/
Thumbnails
Contents