Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-08 / 159. szám
1989. Július 8., szombat 'kÖRÖSTÁJ BELPOLITIKAI ES KULTURÁLIS MELLÉKLET Megnyerni a nem politizáló réteget is Beszélgetés Ballai Pállal, a Néppárt megyei lehetőségeiről Megyénkben is egyre több alternatív szervezet, egyesülés, párt színesíti helyi politikai közéletünk palettáját. Az is nyilvánvaló, hogy a pezsgőbb politikai élet, az eltérő vélemények nyílt megjelenése, még ha ma ,kissé szokatlan is számunkra, s olykor-olykor hangneme szélsőségesnek tűnik, sőt, ideig óráig riasztóan hat, mégis remélhetően a haladást szolgálják. Csak hát, mindenekelőtt meg kell tanulnunk élni a nagybetűs demokrácia adta lehetőségekkel, kulturáltan politizálni, vitatkozni, s mindenekelőtt tiszteletben tartani az embert, a személyiséget. Mint a gyerek, ki első botladozó lépéseit teszi, hol elesünk, hol megbillenünk, de egy a lényeg, járni tanulunk. S ma már túl vagyunk az első próbálkozáson. . Az a tény, hagy a Magyar Néppárt alakuló kongresszusán túl vagyunk, közel sem jelenti azt, hogy egy-egy [térségben, megyében a szervezet funkcionáló pártként is jelen van. Sőt! Várhatóan a különböző megyékben a pártok eltérő arányban lesznek majd jelen, attól függően, milyenek a térség poltó tiikai hagyományai, és nem utolsósorban gazdasági adottságai. így a Viharsarokban — lévén agrár adottságú egység — várhatóan a parasztságot tömörítő pártok erősödnek meg. A Magyar Néppárt-mozgalom azonban, érdekes módon, az országos folyamatokkal ellentétben, éppen a paraszti mozgalmak történelmi fellegvárában, nem vetette meg még a lábát. A Magyar Néppárt megyei ügyvivője, Ballai Pál, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke. A beszélgetést a következő kérdéssel kezdtük: Bibó István, Németh László, Erdei Ferenc, Illyés Gyula szellemi örökségét magáénak valló párt megbízottjaként, s ugyanakkor termelőszövetkezeti elnökként is gondolkodni, véleményt alkotni, politizálni, nem lehet egyszerű. Hogyan tud együtt élni önben a két eszme? Vajon miként vélekednek elnöktársai? Egyáltalán, mit szóltak a szövetkezet tagjai? —• Alapelvem, hogy tsz- tagjaim körében nem agitálok. Remélem, majd felfigyelnek maguktól is a párt programjára, s megismerve a célokat, önként csatlakoznak a mozgalomhoz. Tsz-el- nök kollégáim egyébként négyszemközt hátba-hátba- veregetnek, kacsintganak: „Igazad van, komám, így (kell csinálni!” De a hátam mögött, alig hiszem, hogy kiállnának mellettem. Még mindig van félelem, nehéz megszabadulni a rossz beidegződésektől. Egyébként véleményünk szerint 40 év alatt a parasztság oly mértékben átrétegződött, hogy a klasszikus értelemben vett osztály már nem is létezik. Hiszen ma a lakosság több mint fele valamilyen formában kötődik a mezőgazdasághoz, annak ellenére, hogy hivatását tekintve az értelmiségtől, az ipari munkáság bezárólag szinte minden réteget magába foglal. A Magyar Néppárt a zászló- bontáskor megfogalmazott „néppé! a népért” elvhez hűen, minden magyar állampolgár számára nyitott, aki tenni akar, s együttérez a parasztsággal, szívügyének tekinti a magyar mezőgazdaság, a falu és vidék sorsát. A szövetkezetekbe tömörülő parasztság érdekeit is felvállalja a párt... — Pedig a szövetkezeti parasztság érdekképviseletét közel harminc év óta a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, illetve a Teszöv látja el. Bár, kétségtelen tény az is, hogy kevés sikerrel. Nem lenne talán célszerű mégis a jelenlegi szervezetet megújítani? Már csak azért is, mivel a nagyüzemek, egyáltalán a magyar szövetkezeti parasztság munkájából a jelenlegi érdekképviseletnél óriási vagyon halmozódott fel. Csak néhány példát említenék: paraszthiltonnak nevezett budapesti TOT Szálló, számos igazán irigylésre méltó, színvonalas üdülőkomplexum, irodaházak, számítástechnikai hardverek és szoftverek. — Nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy a mozgalom soha nem védte meg a parasztságot. A TOT mindig is a pártállam érdekeit képviselte. Ha kellett, nemcsak a parasztsággal, hanem a nagyüzemekkel szemben is. Pontosan ezért szeretné a Néppárt nemcsak felvállalni egy széles társadalmi réteg érdek- képviseletét, hanem markáns pártként megjelenve a parlamentben, beleszólni a törvényalkotásba, egyáltalán a magyar reformgazdaság alakításába. A mozgalom vagyona csak ezután jöhet szóba. — Meglehetősen éles társadalmi, sőt a májusi parlamenti ülésszakon képviselői vita bontakozott ki a földjétől megfosztott parasztság sorsáról, jövőjéről. Bár a honatyák és honanyák közül kevesen, ám a különböző pártok legtöbbje síkra- száll a parasztság rehabilitációjáért, a föld tulajdonjog sérelmek rendezéséért. Az időpontok körül is zajos a vita. Egyes vélemények szerint a kiinduló pont a mai állapotok, más körök úgy érzik igazságosnak, ha 1960 a tsz szervezési ideje lenne. Ám egyre gyakrabban hallani arról is, hogy a kuláküldözések kezdete, illetve az 1947-es földosztás legyen a mesgyekaró. — A parasztság rehabilitációja az egyik legsarkalla- tosabb része programunknak is. De eltér valamennyi koncepciótól, mert sajátosan néppárti. Alapelvünik, hogy nem szabad időhöz kötni a rehabilitációt. Van, ahol az ötvenes évektől és van, ahol 1960—61. lehetne a kiinduló- ponit. Ugyanis véleményünk szerint a birtokviszonyok teljes visszarendezése elképzelhetetlen. Viszont minden olyan földtulajdon-jogfosztás, mely jogalap nélküli, az törvénytelennek tekinthető. Például 5-600 ezer parasztot az ötvenes években jogalap nélkül arra kényszerítettek, hogy önként lemondjanak földjeikről. Jogtalansággal jogalapot nem lehet teremteni. S ékkor már csaknem 10 éve túl voltunk a földosztáson. Az előbb említett jogfosztás tehát semmiképpen nem állhat az 1945-ös földtörvény felett, melynek éppen ez a párt volt a végrehajtója. Ezért a rehabilitálását nemcsak elvileg kell kimondani, hanem törvényben deklarálni, melyik minősíthető tulajdonfosztás- nak. — Be kell, hogy valljam önnek, a megyei szervezetek közül a Néppárt hangját hallani sem igen lehet. Bár, igaz, nincs még önálló szervezete a Néppártnak, csupán a megyei szervező bizottság funkcionál a volt Veress Péter társasági tagokból. Ám a választások vészesen közelednek, s tudvalevő, hogy a Néppárt is indulni szeretne. Nincsenek esetleg lépéshátrányban? — Mi itt a megyében gyakorlatilag öthetes múlttal rendelkezünk. Ennek ellenére jélen leszünk a megyei kerékasztalnál is. Meglepőnek tűnhet, én mégis úgy vélem, taglétszámtól függetlenül is lehet annyira ütőképes a mi pántunk programja, mely a 6 millió nem politizáló választópolgárt elgondolkoztatja, s rokonszen- vét elnyeri. Itt. a Viharsarokban egyelőre csöndesebb az élet, mint máshol az országban. Lehet, hogy vihar előtti a csend ...? Mindenesetre, az itt élő parasztok éppen a legkegyetlenebb üldöztetések miatt, egyelőre még mindig óckodnak a politizálástól, Igazán nem hisznek a gyökeres változásokban. A feszültségek, a kegyetlenül marcangoló emlékek nehezen oldódnak. Rákóczi Gabriella Fotó: Veress Erzsi o A kft.-ben nem babra megy a játék Előszeretettel beszélünk a japán csodáról. Árról viszont kevesebbet, hogy a japánok takarékos emberek, s pénzüket különböző vállalkozásokba fektették. Pedig, élhettek volna víg életet. Elkölthették volna üdülésre, különböző fogyasztási cikkek vásárlására. Ahogy mi tettük, éveken keresztül, vagy legutóbb, amikor lerohantuk Ausztriát. így lettünk beprogramozva. Hogy költekezzünk! Ha másból nem telik, át OTP-hitelekből. Pedig a pénzt nem költeni, hanem befektetni kell vállalkozásokba, termelésbe, hogy fiaddzon. A lakossági megtakarításokat is, mégpedig az egyén és a társadalom hasznára. A társasági törvény megalkotása óta lassan kezd kinyílni a szemünk. Itt Békés megyében is. Az ügyvezető igazgató 18 év után szánta rá magát erre a lépésre Összeszokott gárda Június 1-jén kezdte meg működését Békéscsabán az Agroglobál Tervezési Kft., a Micsurin utcában, a Békés Megyei Beruházási Vállalat székházában. Ügyvezető igazgatója Árgyelán György, mezőgazdasági gépészmérnök. Korábban az Agrober főmérnöke volt. Tehát, egy jó beosztást cserélt fel egy újjal, egy ismeretlennel, amiben sok bizonytalan tényező is akad. — Én nem így fogom fel. Úgy gondolom, van jövőnk. A pénzünket fektettük be a kft.-be és eredményesen akarunk tevékenykedni. — Hogy született meg ez a gondolat? — Az Agrobertől 27-en váltunk ki. Áprilisba bejelentettük a szándékunkat. Megállapodtunk, hogy befejezzük a folyamatban levő feladatokat, s akkor áthelyezéssel elengednek minket. Én a múlt hónapban még vizsgáztam a Külkereskedelmi Főiskolán. Végeredményben ott ismertem meg a társasági törvényt. A vállalatnál az volt a helyzet, hogy csapatunkból többen elmentek, vagy el akartak menni. Márpedig ezt a csapatot egyben kell tartani. Vannak közöttünk építészek, statikusok, épületgépészek, mező- gazdasági gépésztechnikusok, mélyépítők, s minden szakvonalon belül vezető tervezési jogosultsággal rendelkező szakemberek. Ha ez a csoport szétesik, nehéz ilyen profilú gárdát összehozni. A megyei tanács is támogatta elképzelésünket. Békés megyének szüksége van ilyen tervezőgárdára, összeszokott társaságról van szó. Mintegy 15 éven keresztül dolgoztunk együtt az Agrobernél. Én 18 év után szántam rá magamat erre a lépésre. Jogos elvárás — Honnan vették a pénzt? — Egy jogi személy, a megyei beruházási vállalat és a társasáig dolgozói közül öten adták össze a törzstőkét. Az volt a cél, hogyany- nyi pénzünk legyen, amelyből költségeink fedezését biztosítjuk, de ne legyen olyan magas ez a tőke, hogy annak alapján az évente kifizetődő osztalék sújtsa a társaságot. Jogos elvárás ugyanis, hogy a befektetés arányában mindenki kapja meg az osztalékot. — Mennyit? Gondolom, többet, mint a banki kamat. — A mai kamatlábak mellett legalább a 20 százalékot el kell érni. Mert, ha nem, akkor a bankban érdemesebb tartani a pénzt, hiszen ott nincs kockázat. Osztalék ugaynis csak akkor van, ha nyereséges a vállalkozás, — Ebben az évben menynyi lesz a várható osztalék? — Tekintettel arra, hogy nulláról indultunk, mindent meg kellett vásárolnunk — rajzgépeket, asztalokat, számítógépeket és egyéb felszereléseket — úgy döntött a tagság, hogy ebben az évben nem lesz osztalék. — Hogyan történik a döntés ilyen fontos kérdésekben? — Vannak beszámolási és döntési hatáskörök, melyek a taggyűlés elé tartoznak. Ez a legfőbb szervezet. Ez hagyja jóvá az éves tervet, a mérleget, dönt a tőke növeléséről, vagy átcsoportosításáról, és az osztalék ügyében. A taggyűlés választja Papp Mihály technológusszerkesztő készíti a Berico- szárító terveit Fotó: Gál Edit meg az ügyvezető igazgatót. Engem öt évre választottak meg. Az ügyvezető igazgató hatásköre a társaság teljes működésére vonatkozik. Biztosítja a személyi és a munkafeltételeket, gyakorolja a munkáltatói és a vállalkozási jogokat. Szavazati jog 10 ezer forintért — Milyen arányban illeti meg a tagokat a szavazati jog? — A korlátolt felelősségű társasággal kapcsolatos törvény kimondja, hogy egy tagnak legalább 100 ezer forinttal kell hozzájárulnia a törzstőkéhez. Minden 10 ezer forint egy szavazati jogot jelent. Nálunk a beruházási vállalatnak van a legtöbb szavazata. Ö szállt be ugyanis a legtöbb pénzzel, tehát ő kockáztat a legtöbbet. Vannak azonban olyan esetek, ahol teljesekörűen szavaz a tagság, mégpedig egyenlő arányban. Természetes, hogy a tagság, elsősorban az osztalékban érdekelt. Abban, hogy miinél több legyen a bevétel, mert ettől függ a kiadás, hogy meddig nyújtózkodhatunk. — És akik nem tagok? — A többiek a társaság alkalmazottai, fix fizetést kapnak és mozgóbért a teljesítmény és a többletmunka arányában. Érdekeltek ők is, ugyanúgy, mint a tagok, hogy minél jobb eredményt érjünk el, s minél kevesebb legyen a kiadás. Sok esetben a beruházók rövid határidőre kérik a megrendelések teljesítését. Adj uram isten, de azonnal, és nekünk nem a munkaidő számít, hanem, hogy kielégítsük ezeket az igényeket. Ha kell, este is dolgozunk. Ezért vezettük be a rugalmas munkaidőrendszert. A hangsúly a feladaton van és nem a munkaidőn. — Milyen költségekkel dolgoznak? — összességében alacsony költséggel dolgozunk. Eléggé zsúfoltak az irodáink, talán kopottabbak is a körülmények, mint az Agrobernél voltak, de a munkafeltételek biztosítva vannak. Itt valamennyien, a tagok is. meg az alkalmazottak is jobban megnézzük, hogy hova megy a pénz. Váltás farmergazdaságokra — Mire vállalkozik a társaság? — A mezőgazdaság és az élelmiszeripar részére műszaki tervezést végzünk, s ezen belül tanulmányi, kiviteli, engedélyezési terveket, tervezői művezetést is vállalunk. Újabban pedig a világbanki hitelek elnyerésére tervpályázatot készítünk. — Csak Békés megyébe? — Az egész országba vállalkozunk, ha kell elmegyünk a Dunántúlra is, az utazással azonban megugranak a költségek. Vannak munkáink Budapesten, Szolnok és Csongrád megyében. — A mezőgazdaságban csökkent a beruházási kedv. Ez milyen hatással van az önök tevékenységére? — A mezőgazdaságban valamiféle várakozási helyzet alakult ki, s egyben tagadhatatlan, hogy a beruházási kedv is csökkent. De kisebb- nagyobb megrendeléseink vannak. Tervezőink nem panaszkodnak. A Mezőhegvesi Mezőgazdasági Kombinát egy vegyes vállalatot hozott létre egy kanadai céggel, te- nyésztelep létesítésére. Ez az egyik munkánk. Ugyanakkor a KITE és taggazdaságaik számára Berico-szárító telepeket tervezünk, s a gabona- és malomipar számára is dolgozunk. — Es a jövő? ** — Felkészültünk a Világbank újabb felhívására. A Világbank ugyanis magán- termelőknek kíván hiteleket nyújtani különböző létesítményekre. Mi eddig nagyüzemi szinten gondolkoztunk. Most váltanunk kell. A jövőben kialakuló farmer- gazdaságokra gondolok. — Mór készítenek ilyen terveket? — Még nem, de a banktól kaptunk jelzést, hogy ilyen igény várható, és készüljünk fel. Munkatársaimmal tárgyaltunk a feladatról- Ezenkívül szívesen vállalkozunk külföldi tervezésre is. Egy nyugati cégtől kaptunk biztatást, remélem, hamarosan konkréttá válik. Export jogunk ugyan még nincs, csak más külkereskedelmi joggal rendelkező vállalaton keresztül tudunk külföldre dolgozni, ám ezt a jogot is meg akarjuk szerezni. Serédi János