Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-08 / 159. szám

1989. július 8., szombat Halló! Medveczky Ódám vagyok Telefoninterjú az Operaház karmesterével A Békés-tarhosi Zenei Napok keretében ma, július 8-án, este 7 órakor, a békési református műemlék templomban Gluck: Orfeusz című operájának koncert- előadását hallhatják az érdeklődők, három felvonásban. A Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekart vezényli Medveczky Ádám. Ötszázezer forint kellene... Alapítvány idegen nyelvek tanítására Budapesti telefonszámot tárcsázok, néhány kicsen­gés, s a vonal túlsó végén kellemes férfihang jelentke­zik: — Halló! Medveczky Ádám vagyok, A karmester 1941-ben szü­letett, Budapesten. Először zongorázni tanult, majd a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola ütőhangszer­tanszakán folytatta zenei ta­nulmányait. Ezt követően 9 éven át a Magyar Állami Hangversenyzenekar üstdo­bosaként dolgozott. Közben felvették a Zeneakadémia karmesterképző tanszakára, majd az Operaház szerződ­tette. A Békés-tarhosi Zenei napok többszörösen vissza­Kevés ember él Mezőko- vácsházán, aki ne ismerné a volt Reformátuskovácsházán élő Nagyselmeczi Istvánt. Sokáig volt az ottani iskola igazgatója, így minden fel­nőtt és felnövő gyerek — közeli ismerősként — csak egyszerűen ..Pista bácsinak" szólítja. Évei számát tekint­ve történelmi időket átélt, tapasztalt ember. Honisme­reti munkájával ma is men­ti, írásba foglalja a múlt eseményeit. Amikor nála jár­tam. írógépe mellett ült. és Reformátuskovácsháza tör­ténetét rendezgette. Az ap­ropó, amiért felkerestem, a község húszéves évfordulója. térő meghívottja, vendége. Kérdéseim elsősorban ezzel kapcsolatosak. — Utoljára tavaly jártam Béltés megyében, akkor is a tarhosi zenei napokon, de kifejezetten a békési refor­mátus templomban most fo­gok először vezényelni — válaszolja érdeklődésünkre. — Egyébként ezt megelőző­en már többször is dirigál­tam megyéjükben fővárosi, vagy békéscsabai zenekart. Bármelyik alkalomra is gondolok vissza, mindegyik kellemes emlék maradt szá­momra. Nagyon tetszik, hogy a zenei hagyományok ápolása az ottaniaknak szív­ügye maradt. Örülök, hogy egyre emelkedik a koncer­A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1969. július 1-jei hatállyal a két közsé­get Mezőkovácsháza néven egyesítette. Megkérem, em­lékezzünk ezekre a viharos időkre. Akkor ugyanis a község társadalmi tanácsel­nöke volt: — Mi is beleestünk abba a „bolondériába”, amely köz­ségeket akart egyesíteni. Az első között a megyében — kezdi Pista bácsi. — A pa­pírok szerint önkéntes volt az egyesülés, de azért érez­tük, hogy a kormányzat ezen lépése kissé elhamarkodott volt. tek száma, s ez nyilván az erre való igényt is mutatja. — Bizonyára elfoglalt. Ho­gyan sikerül mégis időt sza­kítania arra, hogy ismét el­jöjjön megyénkbe? — Azonkívül, hogy szíve­sen jövök, számomra na­gyon kedvező a tarhosi ze­nei napok időpontja, ősztől nyár elejéig valóban zsúfol­tak a napjaim, akkor nehe­zebb dolgom lenne. Taní­tok a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskolán, a Magyar Posta Szimfonikus Zeneka­rának művészeti vezetője vagyok, s ott a főállásom, az Opera ... Ehhez jön még jó néhány vendégszereplés, meghívás ... Nyár elején vi­szont mindénütt megkezdő­dik a szünet, ilyenkor több a szabadidőm. — ön hosszú ideig volt üstdobos. Miért ez a pálya- módosítás? — Én karmesterré érésem előtanulmányaként fogom fel azt a kilenc évet az Ál­lami Hangversenyzenekar­nál. Nem hirtelen elhatáro­— Melyek voltak az egye­sülés első jelei? — A két szomszéd község téeszeinek összevonása volt az első lépés 1969 tavaszán. Ez később alapot adott a községek egyesítésére is. Úgy szólt a „rigmus”, hogy vagy kérjük a „nagy test- vér”-hez való csatlakozást, vagy azt megyei rendelettel teszik meg. — Mit lehetett tenni ek­kor? — Mindig reálpolitikus voltam, és igyekeztem a ve­szett fejszének legalább a nyelét megmenteni. Ez a nyél akkor az iskola volt, önállóságát mindenképp meg kellett tartani. zásról, inkább egy folya­matnak két szakaszáról be­szélnék. — Visszatérve Tarhos- hoz, s az operához: mennyi­ben más egy operát koncert­ként vezényelni? — Lényegesen több kon­centrációt igényel. Külső eszközök, díszlet, jelmez hí­jáit, a zenével még többet kell kifejeznünk, mert kü­lönben sok részlet színtelen marad a közönség számá­ra .. . — Említette, hogy nyáron több a szabadideje. Mivel tölti egy karmester a sza­badságát? — Számomra nagyon fon­tos a pihenés, és az, hogy végre együtt lehessek a csa­ládommal. Három fiammal, kislányommal és felesé­gemmel a Balatonon szeret­nénk eltölteni néhány he­tet. ősszel aztán megint in­dul a verkli... * * * Aki azonban szombat este nem ér rá, az sem marad zenei élmény nélkül. Hol­nap, vasárnap, este 7 órakor a tarhosi zenepavilonban is­mét szerepel a Debreceni MÁV Filharmonikus Zene­kar, ezúttal Gulyás György vezényel. Az előadás címe: Budavári Te Deum, Psal­mus Hungaricus. Magyar Mária — ön hogy látja a mai helyzetet? — Mezőkovácsháza köz- igazgatási vezetői mindent megtettek és megtesznek a régi sebek gyógyításáért. A két község lassan összeépül. Az iskola osztott, és a tan­termek száma megkétszere­ződött. Kézilabdapálya és csaknem száz fős napközi szolgálja a gyerekeket, a kö­zös víz, gáz is összekapcsol­ja a települést. Ebben a gi­gantomániában szenvedő or­szágban arra kell figyelni, ami összeköti az embereket. Én ma is a volt falumat szol­gálom, és örömmel tapaszta­lom, hogy a város tanácsi vezetésében partnerre talá­lok, még ha vitatkozunk is. Halasi Mária Sarkadon a művelődés ve­zető szakembereinek egyik tavaszi egyeztető megbeszé­lésén vetődött fel a gondo­lat: alapítványt kellene lét­rehozni az idegen nyelvek eredményesebb oktatására. Az elképzeléssel mindenki egyetértett. A szervező mun­ka megkezdéséhez ideigle­nes kuratórium alakult. Jú­nius 15-én az Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola, valamint a kuratórium felhíVást tett közzé, amel.vbep jogi és ma­gánszemélyek csatlakozását kérik. Az alapítvány mibenlété­ről érdeklődve kerestük fel Kovács Lászlót, a városi ta­nács intézményirányító osz­tályának vezetőjét. — Köztudomású, hogy is­koláinkban a művelődési miniszter megszüntette az orosz nyelv kötelező tanítá­sát, de egy idegen nyelv el­sajátítását előírja — mond­ja az osztályvezető. — Ezzel az oktatásban változások sora indul el. Bizonyára jó néhányan igénybe veszik az átképzési támogatást. A köz­ponti anyagi segítség azon­ban csak az orosz nyelvet oktatókat érinti. Mi alapít­ványunkkal azokat a peda­gógusokat is szeretnénk ösz­tönözni, akik munka mellett vállalkoznak az angol, vagy a német nyelv tanulására. A tervezet mefogalmazása előtt felmértük, legalább 500 ezer forint tőkére lenne szükség ahhoz, hogy kamataiból évente néhány tanárt támo­gassunk. Gondoltunk ha­vonta meghatározott összeg juttatására, külföldi nyelv­gyakorlás finanszírozására, egyetemi, főiskolai tovább­képzéshez tandíj fizetésére. Mindehhez az a célunk, hogv az idegen nyelv oktatá­si feltételein javítsunk. — Van rajta mit javíta­ni? — Hogyne! Csak a sarkadi általános iskolába öt nyuga­ti nyelvet tanító pedagógus­ra lenne szükség. Ilyen szak­embereket hozzánk csábíta­ni szinte reménytelen, hisz lakást biztosítani sem mi, sem vonzáskörzetünk tele­pülései nem tudnak. Saj­nos az általános iskolai nyelvoktatás hiánya vissza­veti a gimnázium munkáját is, mert a nyolc osztályt vég­zetteket az alapokról kell in­dítani. Könnyen elképzelhe­tő, mire jutnak, illetve in­kább nem jutnak a négy év alatt ! — Az alapítvány tervét hogyan fogadták a körzet­ben? — Még az ígéreteknél tar­tunk: támogatásukról bizto­sítottak bennünket tanácsi vezetők, művelődési intéz­mények, sarkadi gazdasági egységek. Remélem, mozdul a gimnázium egész beisko­lázási körzete is, hisz közös érdekünk, hogy gyermeke­ink legalább egy idegen nyelven jól megtanuljanak. Ehhez azonban legelőször is az szükséges, hogy legyen, aki tanítson. Bízom benne: a végül is nem túl nagy összeg körzetünkben megteremtő­dik. Hasznát a későbbiekben látjuk, mert egyszer minden intézményben, vállalatnál dolgozik majd egy-két, s egyre több, valamely világ­nyelvet beszélő szakem­ber . .. — Az alapítványhoz csat­lakozni kívánók hol érdek­lődhetnek? — A sarkadi gimnázium­ban, illetve tanácsunkon, ahol nyilatkozatot vehetnek át. A nyomtatványok visz- szaérkezése után alakuló ülésre hívjuk a támogatókat — időpontját a tanév kezde­téig tervezzük. Ezen ponto­san megállapodunk majd az alapítvány felhasználásáról. Sz. M. Egy „falu”, amelynek csak múltja van? itt a nyár! FOTO: GAl- EDIT ' ' - ' ■

Next

/
Thumbnails
Contents