Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-08 / 159. szám
1989. július 8., szombat IZIiaUKTilti Ahol eredmény is felmutatható flfész-kistermelés a megyében Ma már éppen a szigorodó közgazdasági feltételek, s a mindinkább elviselhetetlen „adóprés” nyomására a nagyüzemi gazdálkodás válságjelei egyre inkább felerősödnek. Ám érdekes módon a kisüzem és nagyüzem integrációs kapcsolatában a gondok még nem ennyire szembeötlöek. A klasszikus értékeléseknél továbbra fs dinamikus árbevétel-növekedésről, sőt, exportárualapbővülésről lehet beszélni. De nem hagyható figyelmen kívül, hogy a lakosság, illetve a kistermelő termelési kedve sok esetben inkább gazdasági kényszer a megélhetési gondok miatt, mintsem a nagyüzemi integráció csábító lehetőségeinek kihasználása. Mert a gondok, az ellentmondások már itt is fellelhetők. Megyénk sajátos adottságából következik, hogy nagy létszámú kisgazdasággal rendelkezik. Ezek évről évre jelentős mennyiségű mező- gazdasági terméket állítanak elő. Az áfészek is igyekeznek kihasználni a kisgazdaságokban rejlő lehetőségeket. A szóban forgó szövetkezetek már hosszú idő óta termeltetési-felvásárlási és élelmiszer-feldolgozó ágazatokat üzemeltetnek. Ma már a megye áfészei mintegy 40-féle — hazai és külpiacokon jól értékesíthető — mezőgazdasági terméket forgalmaznak. 1975. és 1980. között megduplázódott a megyében az áfészeknél felvásárolt mezőgazdasági termékek menv- n.visége. 1981-töl dinamikusan emelkedett az exportra alkalmas árualap is. Hasonló fejlődést mutat az utóbbi évek termeltetési és felvásárlási dinamikája. 1988-ban a megyei fogyasztási és értékesítő szövetkezeteinek bruttó árbevétele meghaladta a 2,2 milliárd forintot. S ha e milliárdok- hoz hozzáadjuk a kapcsolódó termékfeldolgozásból származó értéket, akkor látható, hogy az összes árbevétel 15 százalékát a mező- gazdasági termeltetés és felvásárlás. valamint a termékfeldolgozás adta. A felvásárolt termékeknek mintegy 70, az iparilag feldolgozott cikkeknek pedig 40 szá- ■ zaléka dollár elszámolású exportra került. Ez országosan az áfészek árualapjának egyötödét adta. Sok éves tapasztalat bizonyítja. hogy a felvásárlási forgalom növekedése, s a feldolgozó ágazatok fejlődése elsősorban az intenzív szervező munkának, a jól kiépített termelői háttérnek köszönhető. Komoly bázist jelent a megyében működő 137 mezőgazdasági szakcsoport. Évek óta — így tavaly is — az átlagot jóval meghaladta a szakcsoporti termeltetés, Mezőkovácsházán, Orosházán. Békéscsabán, Gyulán, Mezőberényben. Sarkadon és a kondorosi áfésznél. Amíg korábban több primőr zöldségtermelő szakcsoport tevékenykedett az ófészek keretében, ma inkább a vegyes cikkek javára billen a mérleg. Így például Tótkomlós és Kondoros térségében a gyógynövények termelése mondható hasznosnak. A szövetkezetek felvásárlási árbevételéből nagyobb részarányt jelent a kisállattenyésztés. Különösen említést érdemel a szakcsoportok „főállású” tagjaiból évenként felvásárolt 500-550 ezer májliba. A mezőgazdasági és ipari exportárualap 40 százalékát — a megye hasonló profilú szövetkezeteinek közreműködésével — a mezőkovácsházi áfész állította elő 1988- ban is. Következésképp, ebben a szövetkezetben található az a baromfikeltető, kisállat-feldolgozó, tollfeldolgozó és paplankészítő vertikum, mely képes arra. hogy évente 2 millió naposállatot bocsát a tenyésztők rendelkezésére. A kunágotai üzemben 160 vagon baromfit és 120 tonna vágógalambot, illetve 800 tonna tollat dolgoznak fel. A szövetkezet a májliba 70, a galamb 100, a toll 90 százalékát nyugati országokban értékesíti. A paplanüzem termékeinek tetemes része is tőkés piacra kerül, de ugyanilyen kedvező a seprűkötőüzem exportja. Tollfelvásárlásban a me- zőkováesházi és a békéscsabai áfészek mellett az orosházi. valamint a kondorosi szövetkezet fejlődése is jelentős. A termeltetési és felvásárlási ágazat fejlesztésén túl több szövetkezet tett és tesz jelenleg is sikeres erőfeszítést a feldolgozóipar meghonosításáért. Az immár sok évre visszatekintő próbálkozás — amelyet évenként több tízmillió forintra tehető termelési hitelek és természetbeni kedvezményekben is segítenek — a múlt évben már 2,3 milliárd forint értékű nem rubel'elszámolású export árualapban realizálódott. Az elmúlt három év kézzel fogható teljesítménye alapján remélhető, hogy mind több áfész próbál majd élni a hazai és külpiac termeltetési és értékesítési lehetőségeivel. A megye eredményesen vállalkozó szövetkezetei várhatóan továbbra is első számú segítői lesznek e térség kisgazdaságainak, de valamennyi érdekelt félnek is. Balkus Imre Szarvason pártszavazással döntenek Pártszervezeti titkárokkal kibővített ülést tartott a minap Szarvason az MSZMP Városi Bizottsága. Elsőként dr. Sonkoly János, első titkár adott tájékoztatót a megyei pb-ülésen elhangzottakról, illetve a KB legutóbbi üléséről. Ezt követően az október 7-re összehívott kongresszus előkészületeiről, a küldöttek megválasztásának elveiről, módszereiről folytatott hosz- szú vitát a testület. A párttagság és a pártszervezetek javaslatainak összegzésével korábban a pártszervezési munkabizottságot bízták meg. Sebő János, a bizottság elnöke arról számolt be, hogy mindössze két javaslat érkezett. Egyik a munkabizottság javaslata, a másikat a városi reformkor dolgozta ki. Mindkét változatnak voltak olyan elemei, amelyekkel a többség egyetértett, de olyan is akadt, amit erősen vitattak a pártbizottsági tagok és a titkárok. Nem fogadta el a testület például a reform- körnek azt a javaslatát, hogy a küldöttek megválasztására munkaszüneti napon, egy helyen megszervezett pártszavazással kerüljön sor. Végül úgy foglalt állást a pártbizottság, hogy minden alapszervezetnek joga van -küldötteket jelölni, nemcsak saját tagjai sorából, hanem bárkit a város összes párttagja közül. Egy alapszervezet több jelöltet is állíthat, a jelöltek száma nem korlátozott. A város három küldöttjének megválasztása titkosan, alapszervezeti keretek között megszervezett pártszavazással történik majd. A jelölés és választás előkészítésére Mihaleczné Kovács Mária titkár vezetésével ideiglenes munkabizottságot alakítottak. Végül dr. Sonkoly János bejelentette, hogy július 14-én (pénteken) du. 14 órai kezdettel nyilvános pártfórum lesz, a városi tanács földszinti tanácskozó termében. A fórum vendége Vastagh Pál, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára, a Politikai Intéző Bizottság tagja. K. M. Magyar alumíniumipari technológia Dél-Koreának 1.3 millió dollár értékű szerződést kötött az ALU- TERV—FK1, vagyis a Magyar Alumíniumipari Tröszt Kutató-Fejlesztő Intézete a dél-koreai DEALIM Refining Co. Ltd.-del timföldhid- rátüzem technológiájának átadására és előterveinek elkészítésére. Az értékesítésben kiemelkedő magyar szabadalmak is szerepelnek. A szerződés a maga nemében páratlan, mivel Magyarország első ízben adott el tisztán szellemi terméket ezen a piacon. A szerződés egyébként nem tartalmaz áru- szállítási kötelezettséget. A szerződéskötést versenytárgyalás előzte meg. ahol a magyar vállalkozók japán, ausztrál és amerikai cégeket előztek meg. A technológiai terveket a magyar cég hét hónapon belül szállítja. A szerződés lehetővé teszi, hogy a későbbiekben üzemi berendezéseket. további ismeretanyagot, sőt különleges alumínium- ipari gyártmányokat is értékesítsenek az igényes kelet-ázsiai piacon. A Koreai Köztársaságban az idén mintegy 600 ezer dollár értékű magyar alumíniumtermék talál gazdára. Az ALUTERV—FKI is az elmúlt napokban 658 ezer dollár értékű szerződést is elnyert az UNIDO-nál, vagyis az ENSZ iparfejlesztési szervezeténél, ugyancsak pályázat keretében, mégpedig az iráni bauxitvagyon feldolgozásának megalapozását szolgáló megvalósítási tanulmány készítésére. Negyvenéves a Mészöv Negyven évvel ezelőtt alakult a Fogyasztási Szövetkezetek Békés Megyei Szövetsége (Mészöv) jogelődje, a Földművesszövetkezetek Békés Megyei Központja. Létrehozásában a megye akkori valamennyi, 51 földművesszövetkezete részt vett. A megyei szövetség az elmúlt négy évtizedben fontos szerepet töltött be a megye fogyasztási típusú szövetkezeteinek fejlődésében, a mai működési és gazdálkodási kereteik kialakításában. Nagy szerepe van abban, hogy létrejött megyénkben a mai fogyasztási szövetkezeti hálózat: a 16 általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet (áfész), a 10 takarékszövetkezet, 30 lakásszövetkezet és az áfészek két közös vállalata. A megyei szövetség munkájára az első két évtizedben az akkori gazdasági mechanizmus rányomta á bélyegét. A terv- utasítás, a direkt irányítás alól a fogyasztási típusú szövetkezetek sem voltak kivételek. A megyei és járási központok ez időben érvényesülő munkamódszere, gyámkodása korlátozta a szövetkezetek önállóságát, akadályozta gazdasági kibontakozásukat. Mindezek ellenére ezekben az évtizedekben a földművesszövetkezetek előrenyomultak a falusi- kereskedelem minden ágában. Kialakult a ma is folytatott sokirányú tevékenységük. 1057-től létrejöttek a takarékszövetkezetek. 1959-tői pedig megalakultak és egyre szélesebb körben fejtenek ki tevékenységet a lakásszövetkezetek is. Ezekben a munkálatokban a megvei szövetség választott testületéi és függetlenített apparátusa aktívan részt vettek, eredményesen közreműködtek. Az 1968-as gazdaságirányítási reform és az ahhoz kapcsolódó új szövetkezetpolitika jegyében sor került a megyei szövetség önkormányzatának. jogállásának, feladatkörének módosítására is. A gazdaságirányítási reform népgazdasági szintű megtorpanása, a visszarendeződés a szövetségi munkában is éreztette hatását. Azonban a ’80-as években az új típusú szövetségi munka megvalósításának feladata újra előtérbe került. A nagyobb szövetkezeti önállóság érvényesülése az áfészeknél és a takarékszövetkezeteknél kiemelkedő eredmények elérését segítette elő. Az áfészek tevékenységében és hálózatában minőségi fejlődés ment végbe. Korszerű üzlethálózat épült ki, melyet a megyei szövetségnél kezelt közös fejlesztési alap is elősegített. A megyei áfészek mai szerepét és súlyát hűen bizonyítja az 1988. évi 14,5 milliárd forintos árbevétel, a bolti kiskereskedelem forgalmából 44°'n-os, a vendéglátás forgalmából 59n-'n-os részesedés és a múlt évben elért 2,3 milliárd forintos tőkés exportteljesítmény. A takarékszövetkezetek utóbbi tízéves dinamikus fejlődése is figyelemre méltó. Hárommilliárd forintra nőtt betétállományuk, mely a megyei lakossági betétállomány 30° o-át teszi ki. Köl- csönállományuk meghaladja az 1,6 milliárd forintot. Korszerű üzletházaikban mintegy húszfajta szolgáltatást nyújtanak a lakosságnak. A megye lakás-, műhely-, garázs- és üdülőszövetkezetei is hasznos szerepet töltenek be a megye életében, elsősorban a városokban. Mindezen szövetkezetek érdekképviseletében, informálásában, gazdasági és mozgalmi munkájának segítésében végzi tevékenységét a megyei szövetség. A megyei szövetség az elmúlt években rugalmasan igyekezett igazodni a megváltozott körülményekhez. A választott testületek alapszabály szerint látják el feladatukat. A függetlenített apparátusnál az utóbbi hat évben két ízj>en került sor nagyobb átszervezésre. illetve korszerűsítésre. Ennek során több mint 40n'o-kal csökkent a függetlenített dolgozók létszáma, csökkent a vezetők száma és a nagyfokú belső tagozódás. Ezzel mérséklődött az ügyintézésben az áttételek száma. A megyei szövetség az érdekképviseleti munka keretében képviseli a tagszövetkezeteket a tanácsi szerveknél, hatóságoknál és a különböző partnervállalatoknál. Eljár egyes támogatások elősegítésében. Fellép a tagszövetkezetek érdekeivel ellentétes gyakorlat ellen. Az elmúlt időszakban kiemelt feladataik között szerepelt: — a szabályozóváltozásokhoz való alkalmazkodás elősegítése; — az alacsony hatékonyságú szövetkezetek munkájának segítése; — a belső irányítási rendszer korszerűsítésének elősegítése és az érdekeltségi rendszerek fejlesztése; — elemzések, információk közreadása, tapasztalatcserék szervezése; — az új vállalkozási és üzemelési formák bevezetése, elterjesztése; — valamint mozgalmi, személyzeti és oktatási munkák szervezése, segítése. Mindezen területeken — és számos más tevékenység terén is — igyekezett a szövetség differenciált módon elősegíteni a tagszövetkezetek munkáját és eredményesebb működését. Megyénk fogyasztási szövetkezeti mozgalmának mai teljesítményei és munkájának eredményessége országosan is elismert. Az elért eredményekben része van a megyei szövetség tevékenységének is. A fogyasztási szövetkezeti mozgalom jelenleg a jövő év áprilisában tartandó, előrehozott XI. kongresszusra készül. Valamennyi fogyasztási szövetkezetben vita folyik a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa által kibocsájtott — „Tanulságok és válaszutak a fogyasztási szövetkezeti mozgalomban" című — anyag alapján, a mozgalom helyzetéről és jövőjéről. A vita célja a történelmi múlt értékelése és a megújulást szolgáló kivezető út keresése. Hiba lenne, ha figyelmen kívül hagynánk elért eredményeinket. értékeinket, melyekre építeni lehet és szükséges. Napjainkban többek között vita folyik arról, hogy milyen pályamódosításra van szükség a fogyasztási szövetkezetekben. Keressük a módszereit, hogy hogyan növelhetjük a tagok érdekeltségét és gazdaszerepét. A szövetkezeti demokrácia további erősítésének kérdése is napirenden szerepel. Ezen kívül fontos vitatéma az is, hogy a jövőben országos és megyei szinten milyen szövetségeket működtessenek a szövetkezetek : föderatív, vagy ágazatonkénti legven-e a szövetség? Szükségességük a többségi vélemények alapján egyértelműen' " indokoltnak látszik. Az együttmaradás melletti érvek erősebbek, mivel így takarékosabbnak látszik a megoldás, nagyobb lehet a szövetség súlya, jobb lehet az együttműködés. Alapvető követelményként jelentkezik viszont ez esetben az ágazatonkénti döntési jogkörök növelése a föderatív szövetség keretében. A megyei szövetségek munkáját — a szövetkezeti igények alapján — a jövőben várhatóan szakmai téren kell erősíteni. A feladatokat az eddiginél kevesebb létszámmal, korszerűbb szervezettel és takarékos gazdálkodással kell megoldani. A széles körű vita alapján készülő kongresszusi határozat remélhetőleg jó alapul szolgál majd a szövetségi munka korszerűsítéséhez és újabb lendületet ad a fogyasztási szövetkezetek fejlődéséhez. Tanai Férenc, a Mészöv titkára A minap kezdték meg a takar mányborsó betakarítását Szarvason, a Dózsa Termelőszövetkezetben. A 400 hektárnyi területen termesztett növény egy része vetőmag a jövő esztendőre, más része az állatállomány takarmányozására szolgál, a fölösleget pedig értékesítik. Nyolc John Deere kombájn vágja az esőzések miatt erősen megdőlt növényt, igyekezve, hogy minél kisebb legyen a szemveszteség Fotó: Veress Erzsi
