Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-06 / 157. szám

1^1 H *11 X989. július 6., csütörtök---------------------------------------------------------------------------------------------------­--------------------------------------------! A munkahelyen a munkások érdekeit védjék! Interjú Nagy Sándorral, a SZOT főtitkárával A szakszervezeti mozga­lomról manapság mindenki úgy vélekedik, hogy annak alapjaiban, hatékonyságá­ban, szervezetében egyaránt megújulásra van szüksége. A régi mechanizmusnak ugyanis lejárt az ideje. A jövőbeni elképzelések, célok várhatóan az 1990. év elejé­re szervezett kongresszuson öltenek végleges formát, ám kétségtelen, hogy a mai, át­meneti idiőszaíknak is meg­határozó jelentősége lehet. A szervezet működésének aktuális kérdésiéiről a na­pokban dr. Nagy Sándorral, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárával be­szélgettünk. — A kormány képviselői­vel folytatott egyeztető tár­gyalásokon elképzelhető-e olyan kompromisszumos megállapodás, amelyet a szakszervezeti tagság is el­fogad, s egyben megfelelő alapot ad a jövőbeni tárgya­lásokhoz? — kérdeztük a főtitkárt. — Valóban igaz, belátható időn belül sajnos, csak kompromisszumokra töre­kedhetünk a kormánnyal va­ló egyezkedéseken. A leg­fontosabb — és bizonyos te­kintetben valós — követelé­sünk most a reálbérek csök­kenésének megállítása. Erre — ha nem is lesz könnyű ..harc” — esélyünk van. Olyan kompromisszumról van itt szó, amely a mai magyarországi viszonyok kö­zepette különösen nagy ér­tékkel bír. Mindehhez alap­vető feltételként arra van szükség, hogy elkerüljük a gazdasági összeomlást. Emel­lett legalább olyan lényeges­nek tartom a foglalkoztatás­politika eszközrendszerének a továbbfejlesztését. bizo­nyos konkrét szerkezetváltá­si problémák megoldását — gondolok itt az észak-ma­gyarországi helyzetre —, és ezzel összefüggésben egy mai viszonyokhoz igazodó szociá­lis védőháló kiépítését. Még egyszer hangsúlyozom, cél­jainkat csak kompromisszu­mokkal tudjuk elérni. Sok minden függ attól, hogy a tárgyalásokon melyik fél tudja erőteljesebben érvé­nyesíteni az álláspontját; vé­leményem szerint a szak- szervezet érdekérvényesítő képessége most erősödőben van. — Milyen kapcsolat ala­kult ki a SZOT és a kor­mány, valamint a mostaná­ban megalakult, ún. függet­len szakszervezetek között, mennyire nyitottak egymás felé, s várható-e valamiféle együttműködés a jövőben? — Az utóbbi időben azt tapasztaljuk, hogy a függet­len szakszervezetek szerve­ződése stagnál. Minden bi­zonnyal azért, mert e moz­galmak jelentősebb mérték­ben foglalkoznak politikai­társadalmi kérdésekkel, mint érdekvédelmi problémákkal. Ez a tény alapvetően össze­függ a kialakult helyzetük­kel, illetve a SZOT és az alternatív szakszervezetek viszonyával. Mi már több alkalommal felajánlottuk, hogy az érdekvédelemmel kapcsolatban egyeztessük ál­láspontjainkat és közösen fogalmazzuk meg jövőbeni céljainkat, de mindeddig nem került rá sor, pontosan az előbb említettek miatt. Konkrét példát is mondha­tok: amikor a SZOT-kor­mány egyeztető tárgyalások eredménye napvilágot látott, akkor az alternatív szakszer­vezetek kvázi elutasították a megállapodásokat. Az együtt­működésnek végső soron az az alapkérdése, hogy meny­nyire kívánnak a független szakszervezetek valóban szakszervezetekként, és nem valamilyen politikai csopor­tosulásként működni. Mi változatlanul nyitottak va­gyunk feléjük, egyelőre a másik oldalon nem látjuk ugyanezt. — Békés megyében több fórumon is elhangzott már az a felvetés, hogy a SZOT főtitkára egyben az MSZMP Központi Bizottságának a tagja, holott — legalábbis elvben az a törekvés —, hogy a párt és a szakszer­vezeti mozgalom “váljék szét, más szóval a szakszervezeti képviselő ne a párt érdekeit képviselje a saját területén. — A kérdésnek teljes mér­tékben érthető alapja van, hiszen a korábbi mechaniz­musban valóban összefonó­dott az MSZMP és a szak- szervezeti mozgalom. Ezért is tűnik hihetetlennek, hogy ma teljesen független szer­vezetként akarunk és tu­dunk dolgozni. Úgy gondo­lom, hogy a végső minősítést a munkánk alapján lehet el­készíteni. Ha az elmúlt he­tek, hónapok vitáit, törek­véseinket mérlegre tesszük, megállapítható, nem az MSZMP politikájának a „ki­nyújtott karjaként” viselke­dett a szakszervezet, hiszen a konfliktusaink a párt kor­mányával szemben alakul­tak ki, sőt gondoljunk csak a háromoldalú kerékasztal- tárgyalásokra, kemény vi­táink, nézeteltéréseink van­nak az MSZMP delegációjá­val. A felvetéssel mégis hosszabb ideje foglalkozom, s nem azért, mert a Köz­ponti Bizottság tagjaként esetleg nem tudnám megfe­lelően képviselni a szakszer­vezeti érdekeket. A lényeg inkább ott keresendő: szak- szervezeti vezetőként meny­nyiben tudom követni és el­fogadni az MSZMP jelenlegi programját. — Mennyire változik meg a szakszervezetek helye, sze­repe a munkahelyeken? Köztudott, hogy a pártmun­ka súlypontja a lakóterüle­tekre helyeződik, az érdekvé­delemben is bizonyosan lesz­nek változások. Hogyan vá­zolható mindezek alapján a jövőkép? — Ellentétben a pártokkal, a szakszervezet természete­sen nem kíván a munkahe­lyekről kivonulni. Klasszi­kus értelemben is e szerve­zetek léte mindig gyárakhoz, ütemekhez, hivatalokhoz kö­tődött: csak munkahelyi kö­zegben tudják kifejteni a tevékenységüket. Meg kell azonban jegyeznem: regio­nális szakszervezeti érdekvé­delmet is gyakorolnak, s ez nem mond ellent az előb­bieknek. Ilyen regionális ér­dekvédelmi feladat a foglal­koztatáspolitika, és termé­szetesen, mint társadalmi szervezetnek, a politikai je­lenlét szempontjából is meg­vannak a maga sajátos te­rületi tennivalói, gondoljunk csak az intézményrendszer működésére. Visszatérve a szakszervezetek munkahelyi szerepkörére : változatlanul hagyományos érdekvédelmi tevékenységet folytatunk a jövőben is függetlenül a gazdálkodási formáktól. Más szóval: a különböző vállal­kozási formák nem érintik a szakszervezeti alapjogokat. Sokan azt gondolják, hogy a kft.-kben, a részvénytársa­ságokban, az új struktúrák — igazgatótanács, felügyelő­bizottság — kialakulásával megkérdőjeleződik a szak- szervezet jelenléte. Szó sincs erről, a szakszervezeti jogot, érdekképviseletet semmiféle gazdálkodási formáció nem korlátozhatja. Az más dolog — és egy rövid távú aktuális probléma —, hogy a dön­tően magán- vagy külföldi kézben levő tulajdonú válla­latoknál arra törekednek majd. hogy az átlagnál ma­gasabb bérek ellenében úgy­mond ..takarékon tartsák” a munkások szervezkedési jo­gát. Sajnos, van rá példa, hogy az embereket beviszik ilyen „utcába”, ám később súlyos árat fizetnek. Nyilván nem egy gazdaságilag stabil helyzetben, hanem a szapo­rodó, halmozódó konfliktu­sok idején. A munkások előbb-utóbb rájönnek, hogv — függetlenül a magasabb bérektől — a szakszervezet­re, az érdekvédelemre vál­tozatlanul szükség van. László Erzsébet Fotó: Veress Erzsi Parlamenti delegáció utazott Strasbourgba Reger Antalnak, az Or­szággyűlés külügyi bizottsá­ga titkárának vezetésével parlamenti delegáció utazott Strasbourgba, az Európa Ta­nács parlamenti közgyűlésé­Békéscsabán, a városi ta­nácsnál folytatódtak azok a tárgyalások, amelyeket az MSZMP Békés Megyei Bi­zottsága kezdeményezett a társadalmi, politikai szerve­zetekkel. Kedden a kora esti órákban a HNF megyei el­nöksége volt a vendéglátó._ Dr. Herjeczki János, a HNF megyei elnöke elmond­ta, hogy a mai politikai helyzetben szükség van ilyen tárgyalásokra, amelyek re­mélhetőleg elvezetnek egy egyeztető fórum létrehozásá­hoz, ahol a politikai pártok és érdekvédelmi szervezetek kifejthetik álláspontjaikat. Véleménye szerint, ha a po­litikai radikalizálódás to­vább tart, ez esetleg gátja lehet a demokratikus átala­kulásnak. Ezért azt a formát kell megtalálni, amelyben a legtöbb politikai szervezet együtt tud működni. Ez ter­mészetesen nem jelenthet egyetértést minden kérdés­ben. Az idő előrehaladásával egyre több konfliktushely­zettel 'kell számolni, viszont nincs olyan politikai fórum, ahol ezeket kezelni lehetne. A HNF részt vesz a kerék­asztal-tárgyalásokon, de nem kíván vezető szerepet játsza­ni. Álláspontja szerint a résztvevők egyenjogú part­nerként képviseljék a mö­göttük álló állampolgárokat. Forral József megyei tit­kár, az MSZMP tárgyaló- csoportjának vezetője felvá­zolta az MSZMP állásfogla­lását — amelyről lapunk keddi számában már tudósí­tottunk — egy létrehozandó nek ülésére.. A magyar kül­döttség első alkalommal vesz részt különleges meghívotti státuszban a közgyűlés mun­kájában. megyei egyeztető fórummal kapcsolatban. Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára tájékoztatta az MSZMP küldöttségét a közelmúlt népfrontos esemé­nyeiről. Elmondta, hogy a lezajlott választások jelentő­sen megfiatalították a szer­vezetet és e mellett új értel­miségi rétegek is bekapcso­lódtak a munkába. Készülve a kongresszusra egyetértés alakult ki abban, hogy a népfront ne legyen sem párt, sem tömegszervezet. A HNF a képviselőválasztásokon az elkészült megyei és a készü­lő kongresszusi programmal önálló jelölteket kíván indí­tani. Nem zárkózik el azon­ban koalíciós lehetőségektől sem. A kölcsönösen kifejtett ál­láspontok után megvitatták a körvonalazódó érdek­egyeztető tárgyalások lehet­séges formáit, témaköreit. Megállapodtak abban, hogy a tervezett fórumokon ne le­gyenek „tabu” témák, és mind országos; mind megyei kérdések kerülhessenek na­pirendre. Az első tárgyalási forduló végén Szikszai Ferenc — a nemzeti megegyezés jegyé­ben — felhívta a figyelmet augusztus 20. méltó megün­neplésére. Az államalapító István király ünnepe ugyan­is jó alkalmat nyújt arra, hogy a különböző politikai és érdekvédelmi szervezetek tárgyaljanak egymással. — knt — D HB három esztendeje 0 lakossági biztosítási állomány 57 százalékkal növekedett B Hungária Biztositó sajtótájékoztatója Voltaképpen születésnapi­nak is nevezhető a Hungá­ria Biztosító Békés Megyei Igazgatóságának tegnapi saj­tótájékoztatója, hiszen há­rom évvel ezelőtt, pontosan 1986. július 1-jével alapítot­ták ezt az új pénzintézetet. A tegnapi sajtótájékoztatón Nemes Gyulay a Hungária Biztosító Békés megyei igaz­gatója és vezető munkatár­sai ismertették tevékenysé­güket, eredményeiket, ter­veiket, illetve válaszoltak az újságírók kérdéseire. A tájékoztatóra írásban közreadott beszámoló a pénz­intézet országos helyzetéről ad áttekintést. Eszerint a Hungária Biztosító a pénz- és tőkepiac mind fontosabb szereplőjévé vált. A gazdál­kodó szervezetek vagyonbiz­tosításában a HB tavaly is megőrizte piaci pozícióit. Üz­leti szempontból továbbra is a vagyonbiztosítások a dön­tőek. a lakossági vagyonbiz­tosítások körébe tartozik az új lakásbiztosítási módozat is, melyet tavaly szeptember 1-jén vezettek be. Kiemelten kezeli a pénzintézet a ma­gánvállalkozók biztosítási igényeinek kielégítését. Szá­mottevően növekedett 1988- ban a Hungáriánál a mező­gazdasági biztosítási állo­mány. Jelentős helyet foglal el a gépjármű-biztosítás, az összes díjbevétel 55 százalé­ka ezen ágazatból szárma­zik. Egyre feszítőbb gond, hogy a bevételeknél jóval gyorsabb ütemben növek­szik a kárkifizetési összeg. Mind fontosabb üzleti terü­letté válik a Hungáriánál is a személybiztosítás — töb­bek között a társadalombiz­tosítás, az egészségügyi ellá­tás tervezett reformja követ­keztében. Rekordévet zárt a Hungária a nemzetközi biz­tosításokból származó díjbe­vételek tekintetében — az összeg a hazai biztosítás tör­ténetében először meghalad­ta az egymilliárd forintot. A sajtótájékoztatón Nemes Gyula, kapcsolódva az orszá­gos helyzetképhez, a Békés megyei tényeket, adatokat is­mertette. Beszélt arról, hogy az intézet ma Békésben mintegy 110, zömmel ta­pasztalt biztosítási szakem­bert foglalkoztat. Lassan be­fejeződik a megyei hálózat kiépítése. Várhatóan elkészül az idén Békéscsabán az új irodaház. Az ügyvitel-gépe­sítésben élen áll Békés me­gye, a terv szerint 1990-től már teljes körű lesz a gépi feldolgozás és nyilvántartás. S most az üzleti tevékeny­ségről: a gazdálkodó szerve­zetek vagyonbiztosításában a megyei igazgatóság tavalyi díjbevétele 23,5 millió forint volt — ebben nem szerepel a mezőgazdasági nagyüze­mék díjbevétele. Az idei be­vétel várhatóan meghaladja a 24 millió forintot. A Hun­gária Biztosító fennállásának ezer napja alatt a Békés megyei igazgatóság lakossá­gi biztosítási állománya 57 százalékkal növekedett. Az új rendszerű lakásbiztosítá­sok népszerűsítésére nagy gondot fordít az intézet. A lakossági vagyonbiztosítások között egyre előkelőbb he­lyet vív ki magának a ma­gánvállalkozók biztosítása, ebben a körben jelentkeznek a legkülönfélébb egyedi igé­nyekkel. A HB minden, a gazdálkodó szervezeteknek ajánlható biztosítási formát a magánvállalkozóknak is ajánlani tud. A megye mezőgazdasági nagyüzemeinek mintegy egy­ötöde kötötte meg a teljes körű biztosítást a HB-nál. Itt is igyekeznek lépést tar­tani a gyorsan változó vi­szonyokkal, esetenként egye­di kéréseket is teljesítenek. A mai napig is a Hungá­ria egyik fő profilja a gép­jármű-biztosítás, ez adja az összes díjbevétel 55 százalé­kát, meghatározó a Casco- állomány. A kötelező gép­jármű-biztosításra tavaly 38 millió, ez évben előrelátha­tólag több mint 50 millió kártérítést fizet az intézet. Mind népszerűbb a Hungária Útvonal Casco, amely a kül­földről behozott gépjármű­vek védelmére szolgál. Kérdésekre válaszolva az igazgató és vezető munka­társai egyebek között el­mondták, hogy a kármegelő­zés érdekében adózott nye­reségük terhére hozzájárul­nak a Békés—Békéscsaba közötti kerékpárút építésé­nek költségeihez. Egy követ­kező kérdésre válaszolva megtudhattuk, hogy kidol­gozták az új sportbaleset- biztosítást, amely rövidesen megjelenik. S hogy mennyi­re becsületesek az ügyfelek, előfordult-e biztosítási csa­lás? Nos, elvétve fordul elő csalás, illetve biztosítási csa­lási kísérlet, s a leggyako­ribb a felelősség elvállalása gépjárműkárok esetén, ami­kor a károkozó ismeretlen, s a betétlapját is „elfelejti” a helyszínen hagyni. T. I. Nemes iGyula igazgató adott tájékoztatást Fotó: Gál Edit Párt—HNF-tárgyalás: Ne legyen tabu téma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents