Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-06 / 157. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egYesiilietek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TüNflCS LAPJA 1989. JÜLIUS 6., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 157. SZÁM Mai számunkból: Interjú Nagy Sándorral, a SZOT főtikárával (3. oldal) „1 népnek akartam tetszeni” <4. oida» Kabaré (4. oldal) Egy hónap hangulata a szakszervezeti információ tükrében <5. oidaD Felkavart víz <«. oidao Ha tiszavirág életű is... Képviselők és tanácsi vezetők találkozója Kívülállónak mindenesetre nehéz eldönteni, hogy a megyei tanács kapcsolatfelvételét és együttműködési szándékát a megyei képviselő- csoporttal önkéntes reformkezdeményezés, avagy lépéskényszer vezényelte. Téiny, hogy tegnap délelőtt Békéscsabán, a Garzon-szállóban tartott konzultáción a Tisztelt Ház tagjainak többsége úgy vélte, erre az együttműködési szisztémára már korábban is szükség lett volna, s talán ez esetben hathatósabb segítséget is adhattak volna. — A tiszavirág életű képviselői mandátumok idejére nagy horderejű dolgokat már nem tudunk elvállalni — mondta többek között Vass Józsefné sarkadi képviselő. — Ám ennek ellenére is meglehetősen élénk vita bontakozott ki Murányi Miklós megyei tanácselnök és Be- reczki Gyula tervosztályvezető értékelő és helyzetelemző beszámolója után. A költségvetés adakozó szerepének csökkentése, a helyi önkormányzat várható erősödése a megye számára egyáltalán nem kecsegtet előnyökkel. Hiszen a hátrányos helyzet eleve adott. Tudniillik az elmúlt évtizedekben csak igen szerény tortaszeletekhez jutottak a viharsarkiak. Az elmaradott gazdasági és infrastrukturális szerkezet aligha ad esélyt a felzárkózásra. Hiszen ilyen alapokon innovatív vállalkozó gazdasági háttér kiépítése, mely lendíthetne a megye helyzetén, ma reménytelennek tűnik. Ám ennek ellenére is célszerű vállalkozni. Bár többen azon a véleményen voltak, hogy a költségvetési többletforrásokért is keményebben harcolni kellene. — Mindegy milyen lesz az elosztás, a nivellálódást meg kell oldani, minimális életszínvonalat nyújtani az itt élőknek. Nem növekedhet tovább a szakadék. Mi úgy látjuk, a normatív elosztási rendszert egy személyi jövedelemadó kedvezménnyel párosítva, javíthatnánk az itt élők helyzetét — vélte Murányi Miklós. Továbbra sem megoldott az egészséges ivóvízellátás. A megyei tanácselnök elmondta, hogy a Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium közvetítésével Németh Miklós miniszterelnökhöz intéztek levelet ez ügyben. Ám egyelőre a levél sorsáról semmit nem tudnak. — Ha szükséges, akár a környezetvédelmi, akár az egészségügyi miniszterhez is interpellálunk az ivóvíz kérdésében — mondta Sebesi Lászlóné. Púja Frigyes a megye lehetetlen közlekedési helyzetéről szólt. Megjegyezte, hogy a Horthy-időkben sem volt ennyire szervezetlen a helyi közlekedés. A Körös Volánnak el kellene döntenie, hogy kizárólag nyereségre törekszik-e, avagy megpróbálja a lakosságot is kiszolgálni. Szó volt többek között a megye oktatási helyzetéről is. Különös hangsúlyt kapott a nemzetiségi iskolák helyzete, ahol szintén van restanciája a helyi közigazgatásnak. Pataki István vb- titkár azt boncolgatta, hogy a tanács tervei még mindig papírrengetegekben mérhetőek, igazán nem állnak közel az emberekhez, lógnak a levegőben. Ezen is mielőbb változtatni kellene. A jövőben a megyei tanács és a képviselőcsoport közötti kapcsolatot erősítheti az is, hogy külön iroda- helyiség, telefon áll majd rendelkezésükre a tanács irodaházában, s valamennyi információs anyaghoz szabadon hozzájuthatnak. Egyébként a kapcsolatok koordinálását az újonnan megalakult elnöki hivatal látja el. A konzultáción többek között jelen volt még Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Becsei József, a megyei tanács általános elnökhelyettese, s az Országgyűlés hivatala képviseletében Obronovics József Budapestről. — rákóczi — Fotó: Veress Erzsi fl „vízfej” is... átalakítással átmenthető? A/mennyire üdvözítő dolog lehet ma gazdaságunkban az átalakulási törvény deklarálta lehetőségekkel élni, legalább annyira visszájára is fordulhatnak a dolgok. Előfordulhat, hogy az átalakulás nem is igazán szolgálja a jövőt, nem teremti meg a prosperáló gazdálkodás lehetőségeit, sőt, védőbástyát húzhat a piaci környezet elé. A Budapesti Harisnyagyár sajátos átalakulási törekvéseiből egyelőre csak erre lehet következtetni. Nyilvánvaló dolog, a törvénykeret is lehetőséget teremt arra, hogy egy „vízfejű” nagyközpont gyáregységeit divatos és hangzatos rtv.-vé, illetve kft.-vé szervezze át, miközben ő maga vagyonkezelőként, illetve a részvények 90 százalékos birtokosaként továbbra is a tervutasításos módszertől alig különböző szisztémával szóljon bele az egységek gazdálkodásába. A három részre szabdalt, csaknem 100 éves múltú, s termékei után a világ sok országában ismert Gyulai Harisnyagyár Megyeház utcai központja azonban mégis nemet mondott az átalakulást szentesítő vállalati tanács döntésére. Hogy miért? Egyszerű a magyarázat. Ők úgy gondolják, a jogi önállóságnak arra is lehetőséget kell adni, hogy gazdálkodhassanak. Am az előzetes tervekből nem ez derült ki. Tudniillik a budapesti központ mindössze egy- hatod résznyi forgótőkét hagy a vállalatnál. S hogy miből lehet finanszírozni a hiányzó 100 millió forintot, azért főjön a Megyeház utcaiak feje. A szokatlan nemet mondásból lett is nagy purpar- lé.- A kis vidéki gyáregység igazgatóját, Vidó Miklóst, ki a tisztességtelen vállalkozási feltételeket és a kétes va- gyonosztozkodást nem fogadta el, a központi vezér- igazgató, Szurovecz Béláné azonnali hatállyal menesztette. A dolgozók nyílt levélben tiltakoztak az igazgató elmozdításával kapcsolatban, melyet mindenki kézjegyével szentesített. Sőt, arról is szó van a levélben, hogy az átalakulással kapcsolatos herce-hurca, és a bizonytalan pénzügyi helyzet miatt egyáltalán nem látják biztosítva a folyamatos munkájukat, egyáltalán megélhetésüket. „Pedig a 80 éves Gyulai Harisnyagyár mindig jól fizetett állást biztosított az itt élő lakosságnak.” A dolgozók egyébként azt is elmondták, hogy a felmondás telefonon történt. Elképzelhető, hogy a budapesti vezérigazgató mindent letagad. Nyoma nincs. Tény azonban, hogy Vidó Miklóssal nem tudtunk beszélni. Egyelőre kényszer- szabadságon van. A hangulat meglehetősen rossz a dolgozók körében. A feszültséget csak fokozza, hogy tegnaptól a szövőnők 20 százaléka is kényszerszabadságát tölti. Hogy meddig? Egyelőre nem tudni. A budapesti utasítás csak arra vonatkozott, hogy le kell állni a honi piacra termelt harisnyával s csupán az exporttermékek gyártása mehet. Ám a jéghegy csúcsa, hogy néhány nappal ezelőtt kiderült egy újabb budapesti döntés, miszerint az rt. alakítása zártkörű lesz. Ami annyit jelent, hogy tulajdonképpen a budapesti központ csaknem az összes részvényt megtartja magának. Ebben a felállásban valószínűleg a gyulaiak számára hiú ábránddá válik a függetlenség. Mert ha még az átalakulásban, s egyáltalán a pénzügyekben egyezség is születne, a 90 százalék feletti részvénytulajdonlás a budapesti központot teljhatalmú irányítóvá emeli. Legfeljebb csak a neve változik. Átmegy vagyonkezelőbe. Ez aztán a klasszikus cégtáblaátfestés! Csak nehogy példaértékűvé váljon mások számára is. Bár remélhető, hogy a józan ész, s a helybéliek kitartása meghiúsítja a budapesti „vízfej” túlélési stratégiáját. R. G. Állnak a gépek, az asszonyok otthon vannak Fotó: Veress Erzsi A városi pártértekezlet előkészítése Gyulán „Jelenjenek meg a kisebbségi vélemények és a párton belüli platformok” Grósz Károly, Pozsgay Imre, Németh Miklós, Nyers Rezső és Berecz János szellemisége adta meg az alaphangot tegnap délután az MSZMP városi bizottságának ülésén. Legalábbis any- nyiban, hogy Mihucza József, a bizottság titkára, levezető elnök ismertette a felsorolt politikusok azon gondolatait — Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára tájékoztatása alapján —, amelyeket a legutóbbi központi bizottsági ülésen mondtak el. A napirendi pontok megvitatása előtt a testület felmentette a három városkörnyéki telpeülés, azaz Elek, Két- egyháza és Lökösháza pártbizottsági tagjait, mert a falvakban a pártbizottságok úgy döntöttek, hogy ezentúl közvetlen megyei irányítással dolgoznak. Tóth György, Kétegyháza nagyközségi pártbizottságának titkára elmondta, hogy nem valamiféle sértődöttségről van szó, mindössze arról, hogy az ottani párttagok szerint az új formában eredményesebben dolgozhatnak. A pártbizottság javasolta, hogy a mindenkori gyulai első titkár és a három község titkárából alakuljon meg egy koordinációs bizottság a közös feladatok rendszeres áttekintésére. Üj pártbizottsági tagot választottak Fazekas Sándor személyében, akit a Körös Volán gyulai igazgatósága és a helyi postahivatal párt- alapszervezete közösen delegált. Az igazi vitát a július 10-i városi pártértekezlet előkészítése váltotta ki. Az ügyrendi bizottság írásos anyaga nem egyszer egymásnak szögesen ellentétes vélemények kereszttüzébe került. Néhány várható változás — legalábbis a városi párt- bizottság javaslata szerint — az eddig megszokott pártértekezletekhez képest: a pártbizottság anyagaihoz nem lesz szóbeli kiegészítés, a szavazólapokra való felkerüléshez már 25 százalékos támogatás is elegendő azért, hogy lehetővé tgeyék a kisebbségi jelölést. Egyébként a vita egyik vezérlő elve végig az volt, hogy az értekezleten jelenhessenek meg a kisebbségi elképzelések, a párton belüli platformok. Immáron megszokjuk, hogy a különböző tanácskozások az éjszakába nyúlnak. Ennek elkerülésére Gyulán sem találtak ki biztos módszert, mindenesetre úgy döntöttek, hogy reggel 8-kor már a tényleges munkát megkezdik. Szükség esetén a pártértekezlet „önkorlátozza magát”. Az elfogadott javaslat szerint a küldöttek egy első titkárt és két titkárt választanak meg. A hozzászólási idő maximum 8 perc, és lesz mód az egypercesekre is. A pártbizottság úgy döntött, a rendezvényre meghívják a városi tanács testületének tagjait, illetve a nem küldött párttitkárokat Ugyanakkor hangsúlyozták azt is, hogy minden érdeklődőt szívesen látnak. A következő napirendben a kongresszusi küldöttek kiválasztását is elősegítő koordinációs bizottság vezetője. Hájas Géza tett javaslatot a négy gyulai küldött megválasztásának módjára. Az alternatívák közül a következőt szavazták meg: a 2800 gyulai MSZMP-tag közvetlenül választja meg küldötteit. a pártbizottság felkéri a párttagokat és alapszervezeteket, július 21-ig juttassák el javaslataikat a koordinációs bizottsághoz. Az még tisztázásra vár, hogy a felmerült nevek közül végül is kik maradhatnak — tá>- mogatóik arányában a jelölőlistán. A bejelentések között Böszörményi Andrásné, a Gyulai Harisnyagyár szakszervezeti bizottságának titkára adott tájékoztatót a gyárban kialakult helyzetről, a dolgozók hangulatáról. Ábra- hám György bizottsági tag véleményével a többség egyetértett: „jellemző esettel van dolgunk, amikor is a megyén kívüli központú vállalatok, gyárak, üzemek tulajdonjoga nem rendezett, az itt dolgozó emberek sorsát a felsőbbség dönti el.” A pártbizottságnak támogatnia kell a szakszervezeti bizottság törekvéseit — kizárólag politikai eszközökkel — abban, hogy e majdani telephelyek működőképes feltételekkel dolgozhassanak tovább az új szervezeti formában. L. S. Kezdődik a repceolajgyártás A Növényolaj-ipari és Mosószergyártó Vállalat csepeli gyárában július 10-én indul meg a repceolaj gyártása az idei termésű növényből, amiből az üzemnek már csak két-három napi készlete van. A gazdaságok megkezdik a vállalat kőbányai, rákospalotai és martfűi gyárához is a repce szállítását. Ezeknek a gyáraknak a fel- dologzó kapacitása a múlt évi rekonstrukciók során bővült. Ugyanakkor a cégny'r- bátori és győri gyárát csak ezekben a hetekben ka'sze- rűsítik. A feldolgozás ösz- szességében az elmúlt évekéhez hasonló nagyságrendben alakul majd. A vállalat az idén csaknem 47 ezer hektár termésére kötött átvételi szerződést az üzemekkel. Ebben az esztendőben közepes termést, hektáronként átlagosan 1,9 tonna repcét várnak a termelők. Azért nem jobbat, mert a kora tavaszi meleg időjárás nem kedvezett.
