Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-05 / 156. szám
1989. július 5„ szerda o n SZOT főtitkára Mezőhegyesen (Folytatás az 1. oldalról.) egységre törekednek. Véleménye szerint jelenleg a pártnak nagyobb szüksége van a szakszervezetekre, mint a szakszervezeteknek a pártra. A háromoldalú kerékasztal-tárgyalásokról elmondta: őket, mint a harmadik oldal képviselőit, kezdettől fogva megtűrt, kényszerűségből odaengedett résztvevőknek tekintik. Amennyiben a'helyzet nem változik — hangsúlyozta —, nem kívánnak tovább részt venni a tárgyalásokon. A továbbiakban a főtitkár írásban előre feltett kérdésekre válaszolt. Sokan a gazdaság és a szakszervezetek viszonyáról érdeklődtek. Mások arra voltak kíváncsiak, lesz-e a SZOT-nak gazdasági reformprogramja? Mindezekre Nagy Sándor összefoglalóan, ezt mondotta: — A szakszervezeti mozgalom ugyanúgy nem haladta meg a saját korát évtizedekig, mint a politika vagy a gazdaság. Ma már tudjuk, óriási hiba volt, hogy a szakszervezetek az érdekvédelem mellett vagy inkább felett, a gazdaság szervezésében is részt vettek. Szervezték a munkaversenyeket vagy a túlórákat. Mára végre rájöttünk, hogy ez nemcsak politikai hiba volt, de mérhetetlen gazdasági károkat is okozott. Tanulság tehát: a szakszervezeteknek ki kell vonulnia a gazdaságból. A gazdasági eredményekért feleljen a gazdasági vezető, az érdekvédelemért és -képviseletért a szakszervezet. A szerepeket vissza kell osztanunk oda, ahová valók. Persze, vannak gazdasági területek, ahol elkerülhetetlen a világos, egyértelmű állásfoglalásunk. Ilyen a szerkezet- váltás, a belső piac, a fogyasztás, a keresletpolitika, vagy az adósságválság. A SZOT nyár végére tervez egy ezzel kapcsolatos állás- foglalást. B templom egerénél is szegényebbek Mintha jó száz évet visszaléptünk volna a történelemben, olyan kép tárult a meghívottak elé, amikor a mezőhegyes! kendergyár küszöbét átlépték. „A kenderipar évek óta a legalja munkát jelentette az emberek számára” — jellemezte az itt dolgozók körülményeit Vn- gur Mihály igazgató, iS valóban: nyáron rettentő hőségben, porban, fülsiketítő zajban, télen dermesztő hidegben kell — naponta három műszakban — férfiaknak, nőknek, lányoknak, asszonyoknak dolgozni, csaknem százéves gépeken. „Nálunk még a templom egere is gazdagabb” — jellemezte a jövedelmi viszonyokat egy asszony, vagyis, a havi átlagbér, a műszakpótlékokkal együtt, 5 ezer 700 forint. A kendert pedig jó pénzért, korlátlanul felvásárolnák, ám az állandó létszám- és feltételhiány áttörhetetlen korlátokat szab. Nem kevésbé lehangoló a gyár mellett — nagyjából a századelőn — épített kolóniatelep, a maga ósdi, dülede- zö, máladozó falaival. Az egyetlen szál, ami a nyomortelepet a XX. századhoz köti, a villany. Minden más — vezetékes víz, komfort — csak álom ... „Nyáron a forróság, por, zaj, télen a dermesztő hideg nehezíti a munkát” — mondják a kefldergyári asszonyok Fotó: Veress Erzsi Kik a felelősek az inflációért, s meddig mehet még, hogy a különböző szervezeteknek szebbnél szebb székházakra — a gazdasági nehézségektől függetlenül is — telik? — hangzott a következő kérdés. — A felelősök felsorolásához több telefonkönyvnyi listára lenne szükség, egy azonban biztos: a termelékenység és a hatékonyság visszafejlődéséhez a rossz gazdasági struktúra és a tulajdonosi motívumok hiánya alapvető módon hozzájárultak. A másik kérdést illető- en: én nem az irodaházban látom a problémát, hanem abban, hogy ott milyen munka folyik ... A legnagyobb érdeklődés talán azt az eszmefuttatást kísérte, amikor Nagy Sándor az ’56-os események értékeléséről beszélt. — „Miért nem a mával foglalkozunk inkább?” — kaptam a kérdést. Egyetértek a kérdezővel annyiban, hogy az arányok valóban eltolódtak. Ennek ellenére mind az új, mind a régi politizáló szervezeteknek szükségük van társadalmi elfogadtatásra, s a legitimációt jelentősen meghatározza a múlthoz való viszonyuk. Szerényen növekvő zöldségtermelés A hazai zöldségtermelés az elmúlt 3-4 évben csak szerény emelkedést mutat, ezen belül a kistermelés szerepe egyre növekvő, a nagyüzemeké pedig csökkenő jellegű — ezt mutatja a Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben közzétett összeállítása. Az 1981—85-ös évek átlagos 96 ezer hektáros zöldség- termő területe 1988-ban 109 ezer hektár volt. A betakarított termények tömege ugyanezekben az években az 1,83 millió tonnáról 2,25 millió tonnára emelkedett. A termelt áru 1988-ban az előző évi 1 százalékkal, a tervezettet 12 százalékkal haladta meg. A termés 90 százalékát tavaly is ugyanaz a 11 zöldségféle adta. mint a megelőző években, vagyis a termelés szerkezete nem változott. A fontosabb zöldségfélék közül több termett fejes káposztából, sárgarépából, petrezselyemből, vöröshagymából, zöldborsóból és csemegekukoricából. Jellemző, hogy az összes zöldségféle közül mintegy 3 százalékot képviselő csemegekukoricából tavaly az előző évinél 10, az 1981—85-ös évek átlagánál pedig 100 százalékkal több termett. A keresett termék eladása, illetve hűtőipari feldolgozása és értékesítése az átlagosnál nagyobb eredményt hozott a gazdaságoknak és a kereskedő vállalatoknak. Majdnem 50 százalékkal több vöröshagymát is betakarítottak a gazdák, és ez az értékesítésben meglehetősen nagy gonhatatlan készlet halmozódott fel. Az eddigi meleg, csapadékos nyári időjárás következtében ezúttal valószínűleg nagyobb az esélyük a görögdinnyét, paradicsomot, zöldpaprikát termelőknek, mint egy évvel korábban volt, amikor az aszály miatt a korábbi évekénél lényegesen kevesebb termést takarítottak be. dókat okozott, jelentős eladMár nem is feltűnő, hogy a kistermelők szerepe az elmúlt évben tovább nőtt. A munkaerőgondok és más tényezők is arra ösztönözték az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket, hogv a kistermelők minél szé.e- sebb körét vonják be a kézimunka-igényes zöldségfélék termesztésébe. Nemcsak a háztáji és illetményföldeken, hanem az egyre nagyobb mértékben bérbe adott vagy átmenetileg más címen „juttatott” területeken találkozhattunk a kistermelőkkel és családagjaikkal. A „kívülállók” népesedő tábora egyre több szakma képviselői közül került ki. a kistermelők a zöldségtermelésben az 1976—80-as évek átlagához viszonyítva csaknem megkétszerezték eredményüket. Az ország zöldségtermelésének 1988-ban már 73 százaléka a kisgazdaságoktól származott. Figyelemre méltó az is, hogy a zöldségfélék mintegy 70 százaléka az alföldi megyékben termett meg. A termésnek több mint a felét öt megye gazdaságai adták ; közülük Bács-Kiskun 14, Csongrád 13. Békés, Hajdú- Bihar és Pest megye 9-9 százalékkal részesedett az össztermelésből. Továbbra is válságos Kádár János állapota Kádár János állapota továbbra is válságos. Amint azt a kedd délelőtt megtartott orvosi konzílium megállapította, az elmúlt 24 órában a beteg légzése és keringése tovább romlott. Állapota a kora esti órákban is válságos volt. Kádár Jánost a nap folyamán meglátogátta Nyers Rezső, az MSZMP elnöke és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. U megyei tanács vb-iiléséről jelentjük: (Folytatás az 1. oldalról) rányos helyzetű kistelepülés kulturális és művelődési lehetőségeinek áttekintése volt. E települések sorába tartozik többek között Bu- esa, Ecsegfalva, Biharugra, Mezőgyán, Körösújfalu, Almáskamarás, Kevermes. A települések életminősége, népességmegtartó és -eltartó képessége pusztán a kulturális, művelődési fejlesztéstől nem változhat meg. Az előrelépés csak a gazdálkodási, infrastrukturális, közoktatási és közművelődési folyamatokkal együtt és közösen történhet. Ezt emelték ki a hozzászólók is, közöttük Szikszai Ferenc vb-tag, aki bevezetésképpen úgy vélekedett: a jelenlegi helyzet egy hibás, felelőtlen településfejlesztési koncepció következménye. A kistelepüléseken élő és dolgozó értelmiséggel többet kellene foglalkozni, s szorgalmazni az érdekazonosság alapján szerveződő kulturális kisközösségek újraalakítását. Dr, Fodor Péter, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője azt erősítette meg, hogy a korábbi rossz településfejlesztési gyakorlat társadalmi egyenlőtlenségeket konzervált, konfliktushelyzeteket teremtett, amelyen változtatni csak átfogó program kidolgozásával és megvalósításával lehet, hiszen itt nem önmagában a művelődésügyi ágazat gondjairól van csak szó. Krattinger Márton vb-tag a tehetséggondozást szorgalmazta és azt, hogy a kistelepüléseken a pedagógusok megkülönböztetett figyelmet, megbecsülést, kedvezményeket élvezhessenek. A végrehajtóbizottsági ülés bejelentésekkel zárult. T. I. Nyugatnémet töke Békéscsabán? Békéscsabán, a BHG Híradástechnikai Vállalat, az Elektromo.dul Külkereskedelmi Vállalat és a Hirschmann cég képviselői közösen emlékeztek meg kedden a termelési kooperáció 20. évfordulójáról. Az eseménynek különös aktualitást adott, hogy vegyes vállalat alakítását tervezik. Az előzményekről; körülbelül egy hónapja a Hirschmann cég, a BHG, az Elekt- romodul, a Posta és a Gelka képviselői a Gazdasági Kamarában szándéknyilatkozatot írtak alá a jövő együttműködési lehetőségeiről. Az ünnepség előtt az érdekelt felek további egyeztető tárgyalásokat folytattak. A tervek szerint a vegyes vállalat a BHG békéscsabai és battonyai üzemére épül. E két gyáregység adná a magyar tulajdont, amihez működő tőkével társulna a Hirschmann. Az ünnepségen Márton József, a csabai gyár igazgatója méltatta az elmúlt időszak közös munkáját. Mint elmondta, 20 éve még csodabogárnak nézték azt a vezetőt, aki nyugati vállalattal kívánt termelési együttműködést kötni. Ma az események igazolták az ilyen törekvések helyességét. Dr. Kovács Kálmán, a BHG vezérigazgatója kiemelte, hogy mára egy sokoldalú gazdasági és műszaki együttműködés alakult ki az üzletfelek között, ami egy minőségében új vállalkozási forma alapjait teremtette meg. Kifejtette azon reményét, hogy a tervezett közös vállalat valamennyi tulajdonosa megtalálja majd a számítását. Hans Zehentbauer, a német cég egyik tuljdonosa elmondta. hogy annak idején nem volt természetes egy számára teljesen ismeretlen magyar vállalattal együttdolgozni. Utalt a két nemzetgazdaság alapvető különbözőségeire is. A kezdeti 35 ezer márkás forgalmat — fokozatosan bővítve — mára. évi 5 millió márkára növelték. Ezt az összeget az új vállalkozással meg kívánják duplázni. A Hirschmann cég többségi tulajdont akar szerezni a jövendő vegyes vállalatban. Iklódi Gábor, az Elektro- modul vezérigazgatója mindezekhez hozzáfűzte: A német cégnek nem ismeretlen a BHG. A tőkebevonás — párosulva a német precizitással — garancia a jövőre nézve. — knt — Felnőttnevelők nyári akadémiája a megyeszékhelyen Ha elmozdul a holtpontról: fl Demisz együttműködik a párttal Immáron 13 éve, hogy Békéscsabán, az Iskolacentrumban rendezik az Iskolai és Munkahelyi Felnőttinevelők Nyári Akadémiáját.. Az akadémia fontosságát indokolják az 1980-as népszámlálás adatai. Eszerint hazánkban mintegy 20 ezer olyan felnőtt él, aki nem végezte el a 8 általánost. Felnőttoktatásunk helyzete pedig egyre súlyosabb. A valamikor ezzel foglalkozó minisztériumi osztály megszűnt, hiányzik a felnőttoktatásban dolgozó pedagógusok szervezett továbbképzése is. Ehhez társul még az a tény, hogy ma már az üzemek, vállalatok nem szívesen támogatják dolgozóik levelező tanulmányait. Az évről évre szervezett akadémia ezeken a gondokon próbál enyhíteni. Róta Pál, megyei felnőtt- oktatási szakfelügyelő, az akadémia igazgatója válaszolt a konferenciával kapcsolatos kérdéseinkre. — Mely programokat emelné ki a rendezvénysorozatból? — Érdekes volt tegnap a Csepeli Oktatási Vállalat bemutatkozása, valamint Mun- kaeröpiaci változások és a szakszervezeti magatartás című előadás. Ma, Az egyén és a munkahelyi szervezet psizhológiai kapcsolata címmel hallgathatnak előadást az érdeklődők, Tunkli László docenstől. Az akadémia keretein belül a résztvevők ellátogatnak Szabadkára is, a Munkásakadémiára. Ezen túl még sok színvonalas, odafigyelésre érdemes előadást rendezünk. — Honnan érkeztek az előadók? — Többségük az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, valamint a felsőoktatásban dolgozó szakember. Érkezett előadó az NSZK- ból is, Erich F. Rieger professzor, aki már jó ismerősünk. — Melyek az idei konferencia főbb irányvonalai? — Az oktatás és gazdaság kapcsolata, az oktatáspolitika problémái, a foglalkoztatáspolitika és felnőttképzés munkahelyi problémáinak összefüggése, valamint a jövőre vonatkozó kísérletek köré lehetne csoportosítani a legfontosabb gondolatokat. H. A. Már hírül adtuk, az MSZMP Békés Megyei Bizottsága tárgyalásokat folytat a megyei politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervekkel az együttműködés lehetőségeiről. Hétfőn délután e tárgyalássorozat keretében tartott megbeszélést a Demisz képviselőivel az MSZMP megyei delegációja a KISZ-táborban. Elsőként, a Demisz részéről Hideg András elnök beszélt a szervezetről és annak a párthoz való viszonyáról. Mint mondta, a Demisz elsősorban a fiatalok szervezete, és nem kívánnak csak tisztán politizáló szervezetté előlépni. Szeretnének együttműködni minden szervezett erővel, amelyek nem törekszenek a kizárólagosságra. A Demisz támogatja a többpártrendszer és a pluralizmus elvét is. Együttműködési készségük akkor biztosított, ha a párt felismerhető elmozdulást mutat. Ezért nagy várakozással tékiptenek a párt- kongresszus elé. Ezt követően az együttműködési alapelveket beszélték meg. Forrai József megyei titkár kifejtette, hogy a párt támogatja a fiatal Demisz-párttagküdöttek részvételét a pártkongresz- szuson, mert az elősegítheti a párt átalakulását. Hangsúlyozta a két szervezet választási együttműködésének fontosságát is. A megyei fejlesztési minimálprogram — a pontos tisztázás után — szintén támogatásra talált a Demisz képviselőinél. A párt javaslata — miszerint a majdani kerékasztal-tárgyalásokon megfigyelőként vegyenek részt az országgyűlési képviselők — nem kapott visszhangot a Demisz részéről. A két szervezet képviselői megegyeztek abban, hogy a megyei érdekegyeztető fórum előtt egy hasonló, előkészítő fórumot tartsanak. A tárgyalás végén a küldöttek megállapodtak hogy a pártbizottsági döntés után újra asztalhoz ülnek a küldöttválasztás kérdésében. (herpai)
