Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-05 / 156. szám

1989. július 5., szerda NÉPÚJSÁG Bush a nemzeti ünnepen is varsói és budapesti látogatására készült „Szabad témakörökben” is lesz eszmecsere a VSZ PTT bukaresti ülésén Kedden a szokásos felvo­nulásokkal. vidám népünne­pélyekkel emlékeztek meg az Egyesült Államokban az or­szág nemzeti ünnepérő', a függetlenség kikiáltásáról. Alkalmasint ez volt a törté­nelemben az első — és talán utolsó — július 1-e, amelyen az amerikai elnök Magyar- országgal foglalkozok. George Bush elnök ugyan­is az északkeleti tengerpar­ton álló nyaralójában, a Maine állambeli Kennebunk- portban készül vasárnap kez­dődő lengyelországi és ma­gyarországi látogatására. Az elnök, aki az elmúlt héten is rendkívül zsúfolt bel- és külpolitikai programot bo­nyolított le. az amerikaiak többségéhez hasonlóan ki­használta a szokatlanul hosz- szú ..hétvége" lehetőségét: miután a nemzeti ünnep idén keddre esett, a legtöbb kormányhivatalban héf?őn csak kevesen dolgoztak. így sok millió amerikai négy na­pig pihenhetett. A szenvedélyes sportem­bernek számító elnök számá­ra a pihenés mindenekelőtt testmozgást jelent: kora reg­geli több mérföldes koco­gást úszás, horgászat köve­Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács elnöke ked­den délelőtt Párizsba uta­zott. A szovjet vezetőt Fran­cois Mitterrand francia köz- társasági elnök hívta meg hivatalos franciaországi lá­togatásra. tett az elmúlt napokban. Bush azonban fő figyelmét a küszöbönálló látogatásokra fordítja: tanulmányozza a vaskos köteteket, amelyeket tanácsadói készítettek elő a lengyelországi, illetve a ma­gyarországi helyzetről, a tárgyalásokon napirendre kerülő kérdésekről, a politi­kái pártokról, mozgalmakról, személyiségekről, akikkel az elnöknek Varsóban. Gdansk­ban. majd Budapesten dolga lesz. A közelmúlt napokban Washingtonban járt Mark Palmer, a budapesti ameri­kai nagykövet, hogy közre­működjék az előkészületek­ben. George Bush az elmúlt hét végén fogadta a lengyel saj­tó képviselőit, akik elmond­ták, hogy igen szívélyes lég­körű fogadtatásban volt ré­szük a Fehér Házban. E hét második felében az elnök magyar újságírókat fogad. * * * Straub F. Brúnó, az Elnö­ki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait George Bush amerikai el­nöknek az Amerikai Egye­sült Államok nemzeti ünne­pe, a függetlenség napja al­kalmából. A két ország legfelsőbb szintű vezetői négv év alatt most találkoznak ötödször, s amint Mitterrand hangoztat­ta, a találkozások rendsze­ressé válása teljesen termé­szetes velejárója az Európá­ban kibontakozó folyama­toknak. A Varsói Szerződés Tagál­lamai Politikai Tanácskozó Testületé ülésén, július 7-én és 8-án Bukarestben alka­lom nyílik arra, hogy a kül­döttségvezetők szabad té­makörökben is eszmét cse­réljenek. Nem kizárt, hogy ezen az eszmecserén szóba kerül Magyarország és Ro­mánia, valamint Magyaror­szág és Csehszlovákia kétol­dalú kapcsolatainak kérdése — jelentette ki Jurij Gre- mitszkih külügyi szóvivő, válaszolva az MTI tudósító­jának, Kaszab Zsuzsának erre vonatkozó kérdésére. Az egyes VSZ-tagállamok kétoldalú kapcsolataikról a delegációk vezetői közötti közvetlen megbeszéléseken lehet tárgyalni — mondot­ta. A kérdés második részével kapcsolatban elmondta: Vik­tor Csebrikov, az SZKP KB titkára, a PB tagja hétfőn A belga belügyminisztérium közlése szerint kedd délelőtt 10 óra 37 perckor Kortrijk (Court- rai) városának térségében — az ország északnyugati részén, a franciaországi Lille-töl mintegy 25 km-re — lezuhant egy szov­jet MÍG—23 típusú vadászgép, A MÍG—23-as előzőleg Tongercn (Tongres) közelében, Hollandia felöl lépett be a belga légtérbe, és kelet—nyugati irányban át­repülte majdnem az egész or­szágot, magát a fővárost, Brüsz- szeit is — feltehetően pilóta nél­kül. A szerencsétlenségnek egy halálos áldozata van, egy 70 éves fiú. * * * Gyakorló repülés közben Len­gyelország területe felett ked­fogadta Ilié Ceausescu altá­bornagyot, a Román KB KB tagját, és a megbeszéléseken mindkét fél számára fontos kérdések kerültek szóba. Gremitszkih az érintett té­maköröket nem részletezte. Gremitszkih szóvivő el­mondta, hogy a VSZ PTT-n tárgyalandó napirendi pon­tok között a Varsói Szerző­dés tagállamai leszerelési kezdeményezéseinek fogad­tatásáról, a nukleáris lesze­relés és az európai együtt­működés kérdéseiről, a béke és a kölcsönös bizalom erő­sítéséről lesz szó. Mihail Gorbacsov Párizsból a strassbourgi Európa Tanács székhelyére utazik, ahol be­szédet mond, és onnan egye­nesen Bukarestbe megy. A Varsói Szerződés Tagál­lamai Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti ülé­sét július 8-án nyilatkozat közzétételével zárják. den műszaki hiba miatt — kis magasságban — katapultálni kényszerült egy szovjet MÍG— 23-as típusú vadászgép pilótája. Az északi szovjet hadseregcso­port egyik repülögépegységének katonai pilótája élve ért földet — derült kl a TASZSZ szovjet hírügynökség jelentéséből, ame­lyet a moszkvai honvédelmi mi­nisztériumra hivatkozva tett közzé kedden este , A közlemény szerint az irá­nyíthatatlanná vált MÍG—23-as vadászgép folytatta repülését nyugati irányba, és végül belga területen zuhant le. A szovjet fél érintkezésbe lépett azon ál­lamok kormányaival, amelyek légterén keresztülhaladt a repü­lőgép. HUGH HEFNER hAzassaga Hugh Hefner, akinek Playboy magazinja annak idején „lead­ta a szexuális forradalom első sortüzelt”, megadta magát a házasságnak — megint. A 63 éves Hefner szombaton azt a 26 éves Kimberley Conradot vette el, akinek fényképe már megjelent a Playboy nevezetes középső ol­dalán: ez az oldal is ruhátlan hölgyeknek van fenntartva, de a hajtogatott lapok széthajtva jó­val nagyobb betekintést enged­nek. Kimberley máris intézke­dett: elrendelte, hogy házukba vendégek ezentúl csak „szívé­lyes meghívásra” tehetik be a lábukat. Hefner otthona arról volt nevezetes, hogy 24 órán át nyitva állt a dévajságra áhítozó barátok előtt. A Playboy 1953- ban indult, meztelen hölgyeivel, hedonizmust prédikáló cikkeivel alaposan meglepte a közönséget. Ahogy lazultak az erkölcsök a hatvanas, hetvenes években, úgy vált a Playboy a szexuális forradalom „mérsékeltjévé” a sok pornóújság között. A 3 és fél milliós példányszámú lap élén most Christie, Hefner első házasságából származó lánya áll. HOLOGRAM A TEST BFLSEJÉBÖL Az Egyesült Államokban olyan műszernek a kifejlesz­tésén dolgoznak. amellyel maid a test élő belső szöve­teiről ; készíthetnek holog­ramfelvételt. hogy azután térbeli képet kaphassanak róluk. A holoendoszkóp (ho­lografikus endoszkóp) nevű eszköz egv olyan, 8G milli­méter hosszú és 10 millimé­ter széles rozsdaálló acélcső, amelynek végében egy ré- zsútosan elhelyezett, külön­legesen finom szemcséjű fil­met magában foglaló. 8 mil­liméter széles keret van. A lézer fényét az endoszkóp csövébe épített fényvezető- szálon vezetik be a szerve­zetbe. A vizsgált szövethez hozzáérintett filmet a köz­vetlenül bevezetett lézerfény és a vizsgált szövetről visz- szavert lézerfény együttesen világítja meg, s e két fény­nek az interferenciájából alakul ki a filmben a ho­logram. A többi a szokásos módon történik: a filmet előhívják, majd megfelelő megvilágítással létrehozzák benne a szövet térbeli ké­pét. CSECSEMÖHALLÄS­PRÖBA Arról, hogy az újszülött­nek ép-e a hallása, már ko­rán, „házilagosan” is meg­bizonyosodhatunk. Tíznapos korában hangosan tiktakoló órát helyezünk a közelébe, s figyeljük meg, hogy vajon reagál-e rá. Ha már három hónapos: tapsoljunk a háta mögött. Ha hátrafordítja a fejét, jó hali. De. ha a tik- takozásra, illetőleg a tapsra nem válaszol, orvoshoz kell fordulni, mert a csecsemő­nek esetleg károsodott a hal­lása. Márpedig a rosszul halló csecsemő — köztudo­másúan — többnyire későn és sok hibával kezd el be­szélni, s a szellemi fejlődé­se elmarad a vele egyidős társaiétól. Ha a nagyothal- lását idejekorán fölfedezik, már nyolc hónapos korában hallásjavító készüléket kap­hat, s vele a fejlődése zavar­talanná válhat. JEL Az ausztráliai bennszülött férfiaknak nincs szükségük apróhirdetésre, ha házasod­ni akarnak. Ha egy férfi öz­vegy marad és újra akar nő­sülni, amikor társaságba megy, elég, ha a szakállára rák egy csomócska iszapot. A nők ebből már tudják, hogy új asszonyt keres. Gorbacsov Párizsban Míg—23-as szovjet vadászgép szerencsétlensége Belgiumban A bukaresti Viata Militara írja A tények vádolnak — a román nép nem felejt A történelmet ahhoz való elidegeníthetetlen jogunk igazo­lásaként értékeljük, hogy önmagunkként állhassunk itt, et- nicitásunk térségében. A történelmet nem manipuláljuk, nem csonkítjuk meg, nem hamisítjuk meg, nem irányítjuk akadémiai avagy politikai kabinetekből konjuknturális vagy haszonelvű programok alapján, hanem örökkévalónak, ob­jektív jellegűnek, kérlelhetetlen, mélységesen dialektikus tör­vényszerűségnek tekintjük. Hogyan is gondolhatja valaki, hogy egy nép elfeledheti történelmét, hogy koLIektív emlékezetkiesés lehet úrrá rajta, hogy nem vállal szolidaritást történelmi szenvedéseivel, ál­dozataival, sok évszázados álmaival és törekvéseivel, szelle­mi lényegével? Hogyan is képzelhetik a diaszpórában, avagy otthon élő magyar neorevizionisták, hogy a románok — akik esetében a történelem, a valóság nagyszerűen igazolta összes alapve­tő tételeiket az elsőbbséggel, és a kontinuitással, a területi, nyelvi, kulturális és szellemi egységgel, az egységes szoká­sokkal, az összes etnikai értékek abszolút egységével kap­csolatosan — elfeledhetik a gyűlölettel és kitartó buzgalom­mal, bár hiábavalóan szorgalmazott, állampolitikai rangra emelt fajirtást, amely azt szolgálta, hogy megváltoztassák a számbeli arányokat az abszolút többséget jelentő románok és a szüntelenül kisebbségben élő magyar megszállók között. Hogyan is gondolhatják a provokatív hazudozás új. alki­mistái, hogy a románok elfeledhetik, mi történt Bábolnát követően, hogyan feledhetik a meggyilkoltak tízezreit, az ős­honos jobbágyok elleni hajtóvadászatot, a kegyetlen csonkí­tások tízezreit, amelyek között a jobb kéz levágása minden­napos büntetésnek számított? Hogyan hihetik az „évezredes Magyarország" akadémiai tógájába bújt, avagy a turáni va­dászok ujjsasába öltözött apostolai, hogy elfelejtjük Horea és Closca és sok ezer paraszttársuk mártíromságát? Hogyan feledhetné egy nép, anélkül, hogy ne semmisíte­né meg jelenét és jövőjét, az 1848—1849-ben létrehozott „vérbíróságokat'’ és „szabad csapatokat”, amelyek feladata a mieink elpusztítása volt, a románok ezreit gyalázatos mó­don legyilkoló terrorista bandákat, a magyar forradalom zászlaját megbecstelenítő tömeges megtorlásokat, amikor a kicsinyeket a meggyalázott és vadállat! módon meggyilkolt anyák keblére dobták. Feledheti-e az olyan szadista gyilko­sokat, mint az ügyvéd Hatvani őrnagy, az abrúdbánvaiak hó­héra vagy a nemes Nemegyei, a zalatnai fajirtás elkövetője, avagy az 1848—1849-es mariseli és fintinelei gyilkos Vasvári őrnagy ? Hogyan feledkezhetnénk meg arról, anélkül, hogy ne bűn­hődnénk meg kegyetlenül érte, hogy a forradalomban 40 ezer embert veszítettünk, közülük több tízezret gyalázatos mó­don gyilkoltak meg, az ősi településeik tizeit perzselték föl a gyűlölet hisztériájában tomboló bandák, hogy négyszer annyi embert veszítettünk akkor, mint a függetlenségi há­borúban? Hogyan képzelik az áltörténészek, hogy megfeledkezhe­tünk Werbőczi Kálmán zászlóaljának tetteiről, amely mi­után a román nép 1918-ban Gyulafehérváron kinyilvánította akaratát, a román vezetők tizeit és százait ölte meg, avagy a Pataky légiójának zászlaját „ékesítő" népirtásról, a Mari- selen máglyán elégetett 40 románról, nőkről és férfiakról, öregekről és gyermekekről, a Lúgosról fölemelkedő repülők­ről, a mezőn iegyilkolt 14 parasztról, az 1918. november 5- én Aldestiben megölt 92 románról. Csak tallóztunk ama esz­tendő tragikus lajtsromából, amikór a császári Magyaror­szág a végét érezve dühödten cselekedett, baljós emlékezetű hagyományainak megfelelően. Hadd emlékeztessük a feledékeny történészeket a gyá­szos, „évezredes” hagyományt a barbárság újabb csúcsaira emelő horthyzmus rémtetteire, a 265 ördögkuti mártírra, a másik, az 1848—1849-es Vasvári „bátor és hős” utódjára, a 201-es budapesti motorizált ezred főhagynagyára, Vasváry Zoltánra, aki az ippi mészárlással tisztelte meg vállrózsá­it... Elfeledhetjük-e valaha is, hogy csupán 1940 szeptem­berében és csak Szilágy megyében 450 román, nők és cse­csemők, tiszteletreméltó öregek és családfők váltak áldoza­tává a magyar hódítók „évezredes” praktikájának? Hogy a 65 esztendős Ana Negreanunak levágták a kezét, hogy a szépséges, 31 éves, terhes Ana Salajant úgy gyilkolták meg, hogy a hasát szuronnyal fölhasították, nehogy újabb Horeát hozzon a világra. E szörnyűséges tettet a fanatikus Dücsö Csaba receptje szerint követték el, aki „Nincs kegyelem” cí­mű apokaliptikus könyvében gyűlöletes szintézisét nyújtotta a fajirtó politikának, amelyet oly tragikusan szemléltet Er­dély története Bábolnától egészen 1944 októberéig. (.. .) Amennyiben a toll és a mikrofon kalandorainak meggyengült volna az emlékezete, és a hamis szavak hasz­nát lesnék, a román nép, kollektív emlékezete őrt áll az ar­ra irányuló fajirtó politika mártírjainak hosszú sora fölött, hogy megváltoztassák az évezredek óta román Erdély de­mográfiai viszonyait, és éberen őrködve visszaadja számára ma, holnap mindazt, amit nem lehet elfelejteni, hogy így önnönmagunk maradhassunk mindörökké. Radu Theodoru Súlyos támadás a szomszédos országok szuverenitása ellen Nemrégiben a Magyar Népköztársaságban kinyomtatták és a lakosság körében széles körben terjesztették Magyaror­szágnak egy olyan térképiét, amely jelentős területeket tar­talmaz a szomszédos országokból — a Szovjetunióból, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságból és a Román Szocia­lista Köztársaságból. A történelem ismerője számára nyil­vánvaló, hogy a térkép „Nagymagyarország”, avagy „Szent István koronájának Magyarországa” mitikus képet hivatott sugallni. A térkép szerzője és kiadója jelentőségteljesen név­telenségbe burkolódzik. Az eljárás tulajdonképpen sem nem új, sem nem eredeti, széleskörűen felhasználták a magyar fasiszta-revizionista körök a két világháború közötti időszakban, amikoris a né­pek nemzeti felszabadító harcának következtében az egyko­ri osztrák—magyar monarchia romjain számos nemzeti ál­lam jelent meg. A térkép megjelentetése napjainkban arra irányuló durva próbálkozást jelent, hogy ismét életre keltsék a horthysta revizionista és revansista körök régi politikáját, amelyet a történelem régen elutasított és elítélt — azt a politikát, amely egymásra uszította a népeket, a fasiszta imperializ­must szolgálta és közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy az emberiséget belekénvszerítsék a második világháború láng­tengerébe. A jelenkori revizionisták semmit sem tanultak a múlt leckéjéből, vitathatatlan történelmi valóságokat hamisítanak meg, a terjeszkedés hiú álmaival táplálkoznak, nyilvánva­lóan megsértik szándékaik íratlan jogait, szuverenitását és területi épségét, arcátlanul, kényük-kedvük szerint átrajzol­ják a határokat, teljes ellentétben az 1919. és 1947. évi bé­keszerződések aláírásaival, amelyeket annak idején maga Magyarország írt alá. A térkép egyszersmind súlyos meg­szegését jelenti a Magyarország által is aláírt helsinki zá­róokmánynak, amely határozottan kimondja Európa jelen­legi politikai-területi helyzetének elismerését Hogy a sza­vahihetőség dicsfényébe vonják revizionista szándékaikat, a térkép ihletői és szerkesztői odáig mentek, hogy magyar neveket adtak az „évezredes birodalomba” bekebelezendő tartományoknak és helységeknek Ugyancsak a hamisítás és a bitorlás szellemében ismertetik a szomszédos országbeli megyék (amelyeket ugyancsak magyar elnevezéssel és raj­zokkal ábrázolnak) címereit is: e megyéket elvegyítették a magyarországiakkal és betűrendi sorrendben tüntetik fel őket, hogy ezzel hangsúlyozzák az illető területek azonos állami entitáshoz, vagyis „Nagy-Magyarországhoz” való tar­tozását Nehéz megérteni, hogyan láthatott napvilágot ez az oly sok nép érdekeit és nemzeti büszkeségét súlyosan meg­sértő tejles mértékben megtévesztő térkép. Az ilyesfajta anakronizmus terjesztése a tömegek között az ellentétek és a soviniszta-revansista hisztéria szítását szolgálja Ügy véljük, a magyar hatóságok felelőssége igen nagy ilyen vo­natkozásban és véget kell vetniük a szomszédos államok­kal és nemzetekkel fenntartott kapcsolatokat megmérgező revizionista megnyilvánulásoknak. Egyszersmind úgy vél­jük, a magyar nép érdeke határozottan visszautasítani az azok által elhintett illúziókat, akiknek célja kiásni az el­nyomással, az ellentétekkel és az uszítással terhes, a barát­ság és a jó szomszédi kapcsolatok szellemével ellenkező múltat. Ügy értékelve, hogy durván figvelmen kívül hagyták a visszafordíthatatlan történelmi valóságot, hogy súlyosan tá­madják a világ eme részében levő államok szuverenitását és területi épségét, feljogosítva érezzük magunkat arra, hogy az események ilyenszerű veszélyes alakulásának megféke­zését követeljük. Ugyanakkor úgy véljük, a békeszerződése­ket aláíró államoknak harcolniuk kell az utóbbi világhá­ború után kialakult status quo tiszteletben tartásáért, Euró­pa és az egész világ békéjének és biztonságának szolgá­latában. • Töretlenül szorgalmazva az összes népek törvényes jogát ahhoz, hogy méltóságban és szabadon éljenek természetes határaik között, a román nép elutasította és határozottan elutasítja a történelmi múltjának meghamisítására irányuló próbálkozásokat és senkinek sem engedi meg. hogy valaha is nemzeti szuverenitására, a mi ősi otthonunk területi ép­ségére törjön, ahol született és mindenkor élt. Meggyőző­désünk, hogy a revizionisták támadásainak kitett többi szomszédos ország, az össze államok kormányai és parla­mentjei, valamennyi jóhiszemű ember összefogja erőit minden egyes nép ama szent jogának védelmében, hogy szabadon, teljes egységben és függetlenségben éljen föld­jén. Gheorghe Aradavoaice tábornok A Viata Militara, a román nemzetvédelmi minisztérium képes havi lapja. Hasábjain az utóbbi időben megszaporodtak a magyar vonatkozású írások. A fenti két írás 1— melyeket kissé rövidítve közlünk — ezek közül való.

Next

/
Thumbnails
Contents