Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-29 / 177. szám

1989. Jállus 29., szombat Az egykori trónörökös a magyar küldöttség elnöke amerikai vélemény az európai fegyverzetcsökkentésröl Habsburg Ottót, a Pán­európai Unió elnökét, egy­kori trónörököst a Stras­bourg! Európai Parlament­ben a Magyarország-kül- döttség elnökévé választot­ták. A testület fele résztífen európai parlamenti képvise­lőkből, fele részben magyar parlamenti képviselőkből fog állni — közölte az MTI bonni irodájával a münche­ni Páneurópa sajtókirendelt- ség pénteken. A Jugoszlávia éléskamrá­jaként emlegetett Vajdaság­ban befejeződött az aratás, s megkezdődött a szerződés- kötések alapján termesztett búza átvétele és kifizetése. Az éves viszonylatban 1300 százalékos körüli infláció különös helyzeteit teremtett: a gazdák zsákszámra kapják a pénzt, mert 100 000, 50 000 és 20 000 dináros bankjegy­ből hiány van. és 5000 diná- rosokban fizetik őket. Az egész aratás alatt nem zsákoltam annyit, mint most II családi klán A nyolcvanas évek eleje óta gyorsan éleződő gazda­sági és pénzügyi válság megfosztotta az ipart a szük­séges beruházásoktól és a technológiaimporttól. A pót­alkatrészhiány és az elavult gépek miatt a hatékonyság és a minőség most egyre romlik, a legtöbb román ter­mék nem versenyképes. Né­hány fontos nyugati válla­lat, például a Citroen cég, levonta ebből a következte­téseket, és felmondta együtt­működését a joint-venture vá ll al kozásokba n. A helyzet súlyosságát ta­núsítja', hogy a vezető ipari országokkal folytatott ro­mán külkereskedelem mind­inkább visszaesik. A nyuga­ti országokkal egyeztetett beruházásoknak most alig a fele valósul meg, panaszko­dott nemrég a conducator, aki pedig ritkán vallja be ilyesfajta nehézségeit. A mezőgazdaságot is tönk­retette agrárforradalmával a vezér. Európa egykori ga­bonás csűrje ma gabonaim­portra szorul, képtelen akár a létminimummal is ellátni a lakosságot. A kol- lektivizált román mezőgaz­daság ugyanazokból a ter­ményekből fele akkora ho­zamot ér el, mint a szocia­lista szomszéd, Bulgária ag- rokombinátjai. A parasztok még meglévő háztáji gazda­ságai, amelyek a megmű­velhető mezőgazdasági te­rületnek csak 15 százalékán gazdálkodnak, a teljes me­zőgazdasági termelésnek 30, sőt egyes területeken 50 szá­zalékát termelik meg. E ház­táji árutermelés nélkül még súlyosabb lenne az évek óta nyomasztó élelmiszerhiány, mivel az állami gazdaságok­ban termelt mezőgazdasági termékeket, főleg a sertés- és marhahúst, devizáért ex­portálják. „Az utolsó darab kenyeret is elvonják az em­berek szájától, és exportál­ják” — írta Király, az egy­kori pártfunkcionárius egy Ceausescuhoz intézett leve­lében. Az alapvető élelmiszerek Romániában csak jegyre kaphatók, ha ugyan egyál­A Magyarország-küldött- séget újonnan alapították. Habsburg Ottó elnökké vá­lasztásában kiváló lehetősé­get lát „a budapesti gyors európaizálódási és demokra­tizálódási folyamat támoga­tására”. Bátorító, hogy az Európai Parlament képvise­lőinek többsége felismerte : Magyarországot és szom­szédjait nem lehet egy kalap alá venni — közölte a Pán­európa sajtószolgálat. — nyilatkozta tréfásan az egyik átvevőhelyen egy szál­lítómunkás, az 5000 dináro- sok kötegeivel teli zsák sú­lya alatt görnyedve. A bol­tokban kelendő áru lett a krumpliszsák, a termelők egymás után vásárolják, hogy abban vigyék haza pénzüket. Egy példa: a temerini ma­lom az utóbbi napokban 7000 tonna kenyérgabonát vásá­rolt fel, s ezért mintegy 30 milliárd dinárt fizetett ki, 5000 dináros bankókban. talán kaphatók. Minden igényjogosult állampolgár­nak hetenként egy tojás, ha­vonta egy kiló hús vagy fel­vágott, napi 30 deka kenyér és egy deci tej, havi fél kiló cukor és fél liter étolaj jár. Nem csoda, hogy az ilyen ínségben sínylődő, éhező és fázó románok körében a leg­alacsonyabb a várható élet­tartam és a legmagasabb a gyermekhalálozás egész Eu­rópában. Ugyanakkor min­den családot arra akarnak •kötelezni, hogy legalább négy gyermeket neveljen fel. Ceausescu úgy döntött, hogy Románia lakosságának a jelenlegi 24 millió főről a századfordulóig 30 millió fő­re kell gyarapodnia, ezért el­rendelte a szülési kényszert. Minden 45 éven aluli nő köteles rendszeres nőgyó­gyászati ellenőrzésnek alá­vetni magát, a gyermekte­len házaspárok pedig pénz- büntetést fizetnek. Az öregekkel és a hátrá­nyos helyzetűekkel viszont sokkal kevesebbet törődik a „titánok titánja”. Idős bete­geket gyakran egyáltalán fel sem vesznek a kórházakba. Szürrealista szocializmust épített fel a vezérré vált vi­déki parasztfiú, aki őrült eszméit valósággá változtat­ja. Közben udvari dalnokai­val császárként ünnepelteti magát, mint „a Kárpátok és a Duna-térség géniusza”, vagy mint „tüzes obeliszk”. Az őrjöngő személyi kul­tusz ellenére újra meg újra híresztelések kelnek szárny­ra Ceausescu súlyos beteg­ségéről. Ám a „demiur- gosz” láthatólag még elég jól tartja magát ahhoz, hogy váratlan munkalátogatások­kal és kádercserékkel kéz­ben tartsa sztálinista ár­nyékbirodalmát. Hatalmának bázisa a párt és a Securitate, a biztonsá­gi rendőrség. De legfőként a családi klán: a Ceausescu— Petrescu klánnak immár több mint 100 tagja tölt be kulcspozíciókat mindenütt, többek között a hadsereg­ben, az államapparátusban, Elégedetten nyilatkozott az európai hagyományos fegy­verzet és fegyveres erők csökkentéséről szóló bécsi tárgyalások eddigi meneté­ről az Egyesült Államok kül­döttségének vezetője, de nem volt hajlandó találga­tásokba bocsátkozni arról, hogy mikor és milyen meg­állapodásra lehet számítani. A tárgyalások szünetében otthon tartózkodó Stephen Ledogar nagykövet a kül­földi tudósítóknak tartott sajtóértekezletet Washing­tonban. Közölte, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetsé- gesei eddig messzemenő együttműködési készséget tapasztaltak a Szovjetunió és a VSZ-tagállamok kül­döttségei részéről. „Haloga­tás szándékának jelét sem látjuk” — jelentette ki. For­radalminak nevezte a szem­benálló fél álláspontjában bekövetkezett változást ah­hoz képest, amit a nyugati országok a közép-európai fegyveres erők és fegyver­zetcsökkentéséről folytatott tárgyalások idején tapasztal­tak. A VSZ-országok elfo­gadták az aszimmetrikus csökkentés elvét és figye­lembe veszik az esetleges megállapodás ellenőrizhető­ségével kapcsolatos nyugati igényeket. „Ha bizonyítani tudjuk, hogy valamiben iga­zunk van, rögtön készek el­a tömegközlési eszközöknél és ai iparban. Románia uralkodó család­ja keményen kézben tartja az országot. Maga a condu­cator nemcsak államfő és pártvezető, hanem a honvé­delmi tanács elnöke, a had­sereg és az állambiztonsági szolgálat főparancsnoka, a legfelső gazdasági és társa­dalomfejlesztési tanács el­nöke, a szocialista egység­front elnöke. Elena (leány­nevén Petrescu), Ceausescu becsvágyó neje a miniszter- elnök első helyettese, azon­kívül mint a Központi Bi­zottság személyzeti osztá­lyának főnöke, kézben tart­ja a személyi politikát, te­hát a párt és az állam nó­menklatúráját. A Ceausescu- házaspár fia, Nicu, a trón­örökös egyelőre vidéken gyűjt párttapasztalatokat, és készen áll a dinasztikus utódlásra. Szervezett ellenzék egy­előre nem tudott kialakulni Drakula modern megteste­sülésének önkényuralma el­len. A bányászsztrájkokat vagy a nagyüzemi spontán munkabeszüntetéseket a despota kemény kézzel meg­torolta. Aki tiltakozni pró­bál, a megtorlás változatos fokozataira számíthat: rend­őri felügyelet, a munkahely elvesztése, börtönbüntetés, kényszermunka. És vannak aztán tisztázatlan halálese­tek, titokzatos autóbalesetek is. A románok híres türelme és a szenvedést elviselő ké­pessége azonban a jelek sze­rint már elérte határát. Ez mutatkozott meg 1987 no­vemberében a brassói mun­káslázadásban, amelyet a re­zsim csak a hadsereg beve­tésével tudott nagy nehezen leverni. Ilyen éhséglázadá­sokra bármikor újra sor ke­rülhet, és talán egy ilyen lázadás nyomán kerül sor egy napon Ceausescu erősza­kos leváltására. Anneli Ute Gabanyi, a Müncheni Délkelet Kutató- intézet Románia-szakértője úgy véli, a brassói munkás­lázadás leverésekor Ceauses­cu politikai túlélésének dön­fogadni” — jelentette ki az amerikai diplomata. Elismeréssel szólt arról Is, hogy a bécsi fórumon a NATO-országok már nem egy „arcnélküli” tömeggel állnak szemben. Egyre arti- kuláltabban kapnak hangot az egyes VSZ-országok sa­játos nemzeti, katonapoliti­kai érdekei — mondotta. Hozzáfűzte azt is, hogy eb­ben a magatartásváltozás­ban jelentős szerepük van az országonként eltérő gaz­dasági megfontolásoknak. Stephen Ledogar ennek el­lenére még csak találgatni sem volt hajlandó arra vo­natkozólag, hogy mikor vár­ható megállapodás a bécsi tárgyalásokon. Az elvégzen­dő munka nehézségeit hang­súlyozta, bevallva azt is. hogy egyelőre az Egyesült Államoknak és szövetségé- geseinek sincs kialakult ál­láspontjuk. sok vitás kér­désben. Washingtonban pél­dául még nem döntötték el, hogy a leszerelendő fegyver­zet teljes egészének, vagy csak egy bizonyos, s ha igen, akkor mely részének meg­semmisítésére törekdjenek. A leszerelési intézkedések ellenőrzésének kérdésében sincs még kialakult ameri­kai álláspont. Ha pedig lesz, azt még mindig egyeztetni kell a NATO-szövetségesek- kel. tő tényezője az volt, hogy a hadsereg mellé állt. Lehet­séges azonban, hogy a kö­vetkező alkalommal más­képpen történik. Már csak azért is, mert a balkáni zsarnok teljesen el­szigetelte országát a világ­tól, és mint a glasznoszity és peresztrojka esküdt ellensé­ge, a Kreml új főnökével is szembeszállt. Gorbacsov re­formirányvonalát (a magya­rokéról már nem is beszél­ve) jobboldali elhajlásnak minősíti a dogmatikus Ceau­sescu, aki hallani sem akar pluralizmusról, demokrati­zálásról és piaci mechaniz­musokról. Gorbacsov már meg is intette, hogy a hel­sinki okmányok értelmében a szocialista országokban is érvényesülnie kell minden állampolgár emberi jogai tiszteletben tartásának. Az ilyen moszkvai jelzé­sek felbátoríthatják a Ro­mánián belüli ellenzéket, éppúgy, mint az a diplomá-. ciai megvetés, amelyet Nyu- gat-Európa és az Egyesült Államok tanúsít a conduca­tor iránt. Bukarestben egy­re több értelmiségi, tudós, művész hallatja szavát. A Securitate megfélemlítő gé­pezete a jelek szerint már nem olyan hatékony, mint korábban. Vagy talán éppen az állambiztonsági szervezet soraiban látják a legvilágo­sabban, hogy a Ceausescu- rendszer végnapjait éli? A balkáni uralkodó szá­mára legriasztóbb lázadás az volt, amikor márciusban hat pártveterán, élükön Comeliu Manescu volt külügyminisz­terrel, egy memorandumban az államfő szemére vetette, hogy „lejáratta a szocializ­mus eszméjét, amelyért har­coltunk, és elszigetelte ha­zánkat Európától”. A siral­mas életkörülmények már „a nemzet biológiai létét ve­szélyeztetik”. Ez a manifesztum alkal­mas vitaplatform lenne egy most formálódó párton be­lüli ellenzéknek. Nyilván ez is volt vele a hatok célja. Ceausescu felismerte, hogy ez kihívás az ő személyi uralma ellen. Bevetette el­nyomó gépezetét a neves pártveteránok ellen. De ezek a prominens régi kommu­nisták talán jól tudták, hogy nem minden esély nélkül in­dultak ebbe a csatába. Olaf Ihlau A GYANAKVÓ VÁMOSOK ESETE AZ ÁJULT UTASSAL Mentőt kértek szombaton a Fülöp-szigetek légitársasá­gának Rómába érkező gépé­hez, mert egy utas a repü­lés közben elájult. Az orvo­sok azonban képtelenek vol­tak magához téríteni a 34 éves kanadai nőt, sőt, a baj okát sem tudták megállapí­tani. A tanácstalan mentősöket az örökké gyanakvó vámo­sak segítették ki azzal az ötlettel, hogy a Karacsiból érkezett utas talán kábító­szert nyelt le. Sejtésük be­igazolódott, és a sebészek 80 heroinkapszulát operálták ki az asszony gyomrából. Mint kiderült, az egyik kap­szula útközben kinyílt és az okozta az eszméletvesztést, amely könnyen halállal vég­ződhetett volna. A lebukott heroincsempész — akinek táskájában több útlevelet is találtak — még szerdán sem fért magához, de orvosi vé­lemény szerint túljutott az életveszélyen. MENTÉS Apadni kezdett a Csád-tó, Szahara legnagyobb déli víz­tárolója. Az ENSZ környe­zetvédelmi programja kü­lönbizottságot hozott létre a tó megmentésére. A bizott­ság kidolgozza a Csád-tó ré­gi medrének felépítéséről szóló programot. A tiz évre szóló terv során több folyót „átirányítanak”, csatornákat építenek majd. A NAP ARANY KORONGJA Szinte közhellyé vált kife­jezés: elvont értelme viszont úgy tűnik, nemsokára tárgyi bizonyítékot nyer. Nahed Jo­sef egyiptomi csillagász, a kairói egyetem tanára arra a következetetésre jutott, hogy a Nap felső burkában lévő anyagok között minden 12 hidrogénatomra egy-egy aranyatom jut. E következ­tetés annyit jelent, hogy a napkorong látható részében több milliárd tonna arany „rejtőzik”. CSALÁN, MINT NYERSANYAG Nepáli szakemberek most tanulmányozzák, miként le­hetne ipari nyersanyagként felhasználni a csalánt. A csa­lánszár nyeranyagként szol­gálhat például a papíripar­ban, akárcsak bizonyos tex­tíliák gyártásánál. A csalán­leveleket a festékgyártásban, a magvakat pedig az illat­szergyártásban lehet majd alkalmazni. A gazdasági szakértők most annak lehe­tőségét tanulmányozzák, hogy a Himalája lábainál ipari méretekben termeljék a csalánt, ott ugyanis a „vadcsalán” néhol három méter magasra is megnő. MEGSZÜNTETTÉK A KÍNAI SORSJÁTÉKOT A kínai hatóság megszün­tette azt a sorsjátékot, ame­lyet a bankok rendeztek, hogy növeljék a takarék­betétesek számát. A sorsjá­ték rendezésében azonban sok szabálytalanság történt, s emiatt a kínai nemzeti bank betiltotta. Dél­Kelet Békés megyei közéleti és kulturális lap 3. prébaszám Augusztus 3-tól az utcai hírlapárusoknál! B vajdasági gazdák zsákszámra kapják a pánzt Ceausescu vezérlete alatt a csődbe 2.

Next

/
Thumbnails
Contents