Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-29 / 177. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I N E PUJSAG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANACS LAPJA 1989. JÚLIUS 29.. SZOMBAT Ara: 5,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM Mai számunkból: Az intervenció (3, oldal) Az igazi kincs, amelyre ráleltek (4. oldal) Forstinger úr magyaráz... (4. oldal) A körösújfalui tsz-ben a sertés (5. oldal) Megyei agrár „fehérasztal” (5. oldal) A labdarúgó NB III Alföld csoportjának őszi menetrendje (16. oldal) „D lelkiismereti szabadságot a párton belül is biztosítani kell” Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Július 28-án, pénteken ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A tanácskozáson — amelyen Nyers Rezső elnökölt — a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, valamint a központi pártsajtó vezetői. A testület kegyelettel tisztelgett Kádár János emlékének, és méltatta munkásságának elévülhetetlen érdemeit. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg időszerű nemzetközi kérdésekről, majd a Kovács Jenő KB titkár előterjesztését követő vitában kialakított álláspontját az MSZMP őszi kongresszusának előkészítéséről. Ügy döntött, Szóvivői tájékoztató hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt mnnkakongresszusát 1989. október 6-ára hívja össze a Kongresszusi Központba. Ezt követően állásfoglalás-tervezetet vitatott meg a pártnak az egyházakhoz és a valláshoz fűződő viszonyáról, s egyben javaslatot tett a lelkiismereti és vallásszabadság elveire. A napirendhez Berecz János fűzött szóbeli kiegészítőt. A témával kapcsolatos állásfoglalását a Központi Bizottság teljes egészében nyilvánosságra hozza. A testület Fejti Györgynek, a KB titkárának előterjesztésében áttekintette az 1989. július 22-ei időközi országgyűlési képviselőválasztás első fordulójának tapasztalatait, majd más, a hatáskörébe tartozó időszerű ügyekben döntött. A Központi Bizottság üléséről közleményt adnak ki. Az eredeti tervhez képest egy nappal korábban, október 6-án kezdődik az MSZMP kongresszusa — jelentették be pénteken este a párt központi bizottsági ülése közben megtartott szóvivői tájékoztatón. Kimmel Emil helyettes szóvivő mellett Kovács Jenő, az MSZMP PIB tagja, a Központi Bizottság titkára és Berecz János, a KB tagja, a sajtó nyilvánossága nélkül lefolytatott tanácskozás első két napirendi pontjának előadója vállalkozott arra, hogy az újságírók kérdései nyomán összegezze az előterjesztések lényegét, a vitában elhangzottakat. Kiimmel Emil arról tájékoztatott, hogy a testület kegyelettel tisztelgett Kádár János emlékének, méltatta munkásságának elévülhetetlen érdemeit. Az MSZMP kiemelkedő személyiségének, a párt harminc éven át volt vezetőjének méltatása többek között hangsúlyozza : politikai örökségéből el kell sajátítani az előremutató elemeket; Kádár János pártvezetőként, államférfiként egyaránt a végrehajtható cselekvési programok megalkotását, az emberek megnyerését tartotta fontosnak, mint az ország fejlődésének alapját. A KB köszönetét fejezi ki azért az együttérzésért, amellyel tízezrek rótták le kegyeletüket az egykori pártvezető ravatalánál, illetve sírjánál. A testület a temetésen való részvételt egyértelműen politikai demonstrációnak minősítette, amely bizonyította, hogy az ország lakosságának jelentős része, elismerve a reformok, az átfogó megújulás szükségességét, lényegesnek tartja a kádári örökség maradandó értékeinek megőrzését, abban látja hazánk haladásának zálogát. Az MSZMP munkakongresszusának előkészületeiről Kovács Jenő elmondta: a KB csomagtervet tárgyalt, amelyben szerepelt a kongresszus napirendjére, az ügyrend elveire, a választások előkészületeire vonatkozó javaslat, a megrendezés költségeivel kapcsolatos elképzelés, valamint egy közbeeső tájékoztató és állás- foglalás arról, hogy az eddigi viták tapasztalatai alapján a kongresszuson milyen vezető és ellenőrző testületeket lenne célszerű létrehozni. Utalt arra, hogy korábban nem volt „divat” ilyen kérdések megtárgyalása, s most azért történt így, mert felismerték, hogy széles körben célszerű e kérdéseket megvitatni. Az ülésen a legnagyobb vita arról folyt, hogy milyen módon szervezhetők a küldöttcsoportok, hogyan lehet a párt legfelső fórumát megszervezni. A KB-titkár utalt arra. hogy e kérdésben összeütköztek a hagyományőrző és a változtatást szorgalmazó nézetek. Végül is az a megegyezés született, hogy a kongresz- szusi küldötteknek ajánlják: hagyják jóvá, hogy két módon — területi alapon és véleményközösségek, nézetek alapján — lehessen küldöttcsoportot alakítani. Fontos kérdés volt a kongresszusi napirend; újabb ajánlás alapján beszámoló hangzik el a politikai helyzetről. a teendőkről, benne az elmúlt egy-másfél év minősítésével. Kovács Jenő a kongresszus időpontjának előrehozatalát indokolva úgy fogalmazott : várhatóan élénk eszmecsere alakul ki a megvitatandó témákban, s az előzetesen megjelölt időtartam erre nem biztosítana lehetőséget. A szóvivői tájékoztatón e napirenddel kapcsolatosan számos kérdés hangzott el. A válaszokból kitűnt, hogy a küldöttek egyéni választás alapján vesznek részt a kongresszuson; 600 párttagot képvisel egy küldött. A munkacsoportok már megalakultak. s megválasztották szóvivőiket is. A konzultációk a kongresszus megnyitása előtt egy hónappal megkezdődnek. Az elképzelések szerint a párt legmagasabb fórumát követően politikai nagygyűlést rendeznek, hogy az MSZMP a nagy nyilvánosság előtt is bemutassa programját, vezetőit, arculatát. A tanácskozás az MSZMP kongresz- szusa nevet viseli. Elhangzott az is. hogy a párton belüli különböző politikai áramlatokhoz tartozók. amennyiben hajlandók deklarálni hovatartozásukat, egyforma eséllyel indulnak a küldöttválasztásokon. Nem lehetnek ugyanis senkinek külön jogai; a kisebbségvédelmét biztosítani kell a választási rendszerben. A KB- és KEB-tagok egy kis részét egyébként már megválasztották küldöttnek. Az 1276 küldöttnek körülbelül egy- ' harmada titkos szavazás nyomán már megkapta mandátumát. Berecz János, a következő napirendi pont előadója ugyancsak röviden összefoglalta az előterjesztés főbb elemeit. Elöljáróban magyarázatot fűzve ahhoz, hogy miért őt jelölték erre a feladatra, emlékeztetett, a téma megtárgyalásának előkészületei az ő irányításával folytak, s az MSZMP elnöksége úgy határozott: a funkcióváltozás nem ok arra. hogy más terjessze elő a témát. A napirend jelentőségéről szólva utalt arra: a Központi Bizottság még soha nem foglalkozott a párt és az egyház, a párttagok és a vallásos emberek viszonyával — a Politikai Bizottság belső határozata szabályozta ezt a kérdést. Az MSZMP most nyíltan kíván fellépni e kérdésben is. Kijelentette: nem vált előnyére a téma megtárgyalásának, hogy a sajtó nem volt jelen a vitánál, hiszen ez is a politika teljes nyilvánosságához. nyíltságához tartozik. A vitában is megállapították, fordulatra van szükség: a párt közvetlenül kívánja kapcsolatát kiépíteni a vallásos emberekkel és az egyházakkal, lehetővé téve, hogy a párttagok ideológiai kérdésekben ne az eddig elfogadott elveket tartsák szem előtt. Hangsúlyozta: nem ateista, hanem a társadalmi haladás mellett elkötelezett pártról van szó. Berecz János kijelentette: az 1956 előtti egyházpolitikát illetőén nincs vita a KB-ta- gok soraiban. 1957-től a párt nyitottabb, a kapcsolatokat építő szövetségi politikát folytatott, s ez egy viszonylag érvényesülő vallásszabadságot jelentett. A mostani fordulathoz hozzátartozik, hogy az állam és az egyház elválasztása teljes legyen, hogy minden állampolgár egyenlő, nem lehet különbséget tenni a vallásos és nem vallásos emberek között. Ugyanakkor a párt és a hívők, az egyházak viszonyát a hazához és a haladáshoz való viszony határozza meg. Rámutatott arra is, hogy nagyon sok ateista fenntartással fogadja ezeket az alapelveket. Számítani kell értetlenségre, s attól való félelemre, hogy politikai versengés alakul ki a különböző mozgalmak, pártok között a vallás felhasználásával és kihasználásával politikai célokra, a politikai befolyás növelésére. Berecz János végül hangsúlyozta: fel kell oldani a merev szabályokat, és a lelkiismereti szabadságot a párton belül is biztosítani kell. Mindez együtt azt jelenti. hogy gyökeres fordulatra van szükség az MSZMP egyházpolitikájában. Végül Kimmel Emil tájé1 koztatót adott arról, hogy a KB értékelte a bukaresti felsőszintű magyar—szovjet, illetve magyar—csehszlovák találkozót. Tudomásul vette, hogy román kezdeményezésre magyar—román pártveze- tői találkozót tartottak. A Központi Bizottság beszámolót hallgatott meg George Bush látogatásáról. A párt vezetőinek moszkvai megbeszéléseivel összefüggésben a Központi Bizottság kifejezte reményét, hogy olyan kedvezően alakulnak az európai folyamatok, a nemzetközi helyzet, amelynek nyomán lehetővé válik a szovjet csapatok teljes kivonása. A testület fontosnak tartja, hogy továbbra is szoros legyen az együttműködés és még hatékonyabb, intenzívebb tapasztalatcsere bontakozzék ki az MSZMP és az S2^KP különböző szervei között. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg Fejti György, a KB titkára előterjesztésében a július 22-ei időközi országgyűlési képviselőválasztások tapasztalatairól. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra: nagyon fontos, hogy az augusztus 5-ei pótválasztásokon az MSZMP tagjai aktívan működjenek közre a párt jelöltjeinek népszerűsítésében, elfogadtatásában. A Központi Bizottság beható vitát folytatott a nemzeti megbékélésre vonatkozó javaslatról, s úgy döntött, hogy a vita figyelembevételével az állásfoglalást a Politikai Intéző Bizottság vég- , legesíti, és tervezett formájában hozza nyilvánosságra, hogy a párt tagjai érdemben kifejthessék ezzel kapcsolatos véleményüket, állás- foglalásukat. A testület ennek nyomán tér vissza a témára következő ülésén. A Központi Bizottság személyi kérdésekben is döntött. A Társadalompolitikai Bizottság vezetése alól felmentette Berecz Jánost, és a bizottság vezetésével Barabás Jánost, a Központi Bizottság titkárát bízta meg. Az előző testületi ülésen Kovács Jenő KB-titkári kinevezésével vezető nélkül maradt a pártpolitikai osztály, ennek vezetőjévé a Központi Bizottság Tóth Andrást nevezte ki. Méret szerint válogatják a vöröshagymát Csorváson, a Lenin Termelőszövetkezet háztáji földjén. A géppel kiborított sorokat a tagok válogatják $s gyűjtik össze. A Békéscsabai Húskerrel állnak szerződéses viszonyba*}, ide szállítják majd a termést Fotó: Veress Erzsi Szabadabb lesz az import, ami kedvezőtlen hatásokkal is jár Dunai Imre kereskedelmi minisztériumi államtitkár a jövő évi importliberalizációról tájékoztatta az újságírókat pénteken, a Kereskedelmi Minisztériumban. Mint elmondotta, jövőre tovább folytatódik az importliberalizálás. s újabb termékcsoportokat vonnak be ebbe a körbe. Az elképzelések szerint 1990-ben már a konvertibilis importnak több mint 60 százaléka bonyolítható le liberalizált formában. Jövőre ily módon az import mintegy 1-1,1 milliárd dollárral bővül. Jelenleg elsősorban a gépipari termékek beszerzésére terjed ki az importliberalizálás. Ennek hatására az év első felében 25 százalékkal bővült a beruházásokhoz kapcsolódó gépbehozatal, míg az alkatrészek terén 20 százalékos növekedést tapasztaltak. Ugrásszerűen, mintegy háromszorosára emelkedett a gépipari jellegű fogyasztási cikkek külföldről való beszerzése. Az importliberalizáció hatására a szórakoztató elektronikai cikkek (videók, rádiómagnók) és a hűtőgépek fokozottabb importja versenyhelyzetet teremtett a bevásárló turizmussal szemben. A liberalizálás struktúraformáló. szerkezetátalakítással járó hatásai is jelentkeztek, különösen a műszeriparban. Az alkatrészellátásban pedig az importkötöttségek csökkentése némileg oldotta a belső monopolhelyzeteket. és az árszintre is mér- séklőleg hatott. Ez utóbbi különösen megfigyelhető volt a számítógéppiacon. A liberalizáció ugyanakkor kedvezőtlen hatásokkal is járt. A szocialista gépipari termékek importja körülbelül 70 millió rubellel csökkent az év első felében. Ennek döntő hányadát ugyanis — mintegy 50 millió rubel értékű árut — a vállalatok nyugatról szereztek be, konvertibilis valutáért. A konvertibilis elszámolású export értéke az év végére várhatóan 6 milliárd dollár lesz, és — a tervek szerint — mintegy 500 millió dolláros aktívummal zárul a kereskedelmi forgalom egyenlege. Az év első felében a dollárelszámolású külkereskedelemben keletkezett aktívum 145 millió dollár volt, amely mintegy 100 millió dollárral több a tavalyi első félévinél, annak ellenére, hogy a libéra- lizáció alá eső termékek behozatala az idén meghaladja a 2 milliárd dollárt. Az importliberalizálás 1990-ben is döntően a gépipar terén folytatódik majd. Emellett kohászati termékeket, vegyipari cikkeket és alapanyagokat, valamint a könnyűipar egyes alágazatai szempontjából alapvető importanyag-féleségeket vonnak be a liberalizáltán importálható termékek közé. A könnyűipari termékek sorában elsősorban a gyapjúipar. a bőr- és bőrfeldolgozó ipar. a fafeldolgozó ágh- zat termékeire, illetve a különböző papírféleségekre (például az újságnyomópapírra) terjed ki a behozatali liberalizálás. 1990-re vonatkozóan általános elvként vették figyelembe a vertikális kapcsolódásokat, a hazai gyártáshoz kapcsolódó importanyagok beszerzésé nek könnyítését. A következő évben a jelenlegihez képest újabb fogyasztási cikkekre — egykét termék kivételével (például műholdvevő antennák) — nem terjesztik ki a liberalizálást. Ez persze csak azt jelenti, hogy időleges haladékot kap például a ruházati és a kozmetikai ágazat, amelynek gyártmányaira várhatóan 1991-ben terjed ki az import liberalizálása. Az eddigi felmérések szerint a fogyasztási cikkek behozatalának könnyítése nem csökkentette a hazai árszintet. Emellett a jelenlegi fo- gyasztásicikk-import keretén belül nagyon jelentős azoknak a termékeknek a részaránya (például déli gyümölcs), amelyek a hazai struktúra átalakításában nem játszanak szerepet. Az államtitkár azt is közölte. hogy a liberalizálás alá eső termékek körét megvitatták a gazdasági kamarával is, s a tapasztalatok összegzése alapján készült el annak végleges listája. ■4 T
