Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-22 / 171. szám

1989. július 22., szombat Nyers Rezső és Grósz Károly a Szovjetunióba látogat Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke és Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására július 24—25-én munkalátogatást tesz a Szov­jetunióban. Megtagadták a kiutazási engedélyt Dubcektöl A Szolidaritás nem hajlandó a koalícióra A csehszlovák hatóságod megtagadták a kiutazási en­gedélyt Alexander Dubcek volt csehszlovák pártveze­tőtől — jelentette pénteken az AFP és a Reuter hírügy­nökség. A politikai életből két évtizeddel ezelőtt kizárt személy Spanyolországba utazott volna egy — a szov­jet peresztrojkával foglalko­zó — konferenciasorozatra, amelyet július 24. és 28. kö­zött tartanak az Escorialban (a fővárostól ötven kilomé­terre északra). Több mint tíz esztendeje is­mét látogatást tesznek szovjet hadihajók amerikai hadikikö­tőben. Pénteken reggel befutott Norfolkba, az Egyesült Álla­mok legnagyobb haditengeré­szeti támaszpontjára az „Usz- tyinov marsall” rakétacirkáló, az Otlicsnij nevű torpedórom­boló és a Genrih Gaszanov el­látóhajó. Szovjet hadihajó leg­utóbb tizennégy évvel ezelőtt látogatott az Egyesült Államok­ba. A szovjet északi-tengeri flot­ta hajói, fedélzetükön 1100 ten­gerésszel, keddig tartózkodnak az Atlanti-óceáni kikötőben. Az amerikai hadiflotta iga­Az engedély megtagadásá­ról szóló hírt a konferencia madridi szervezői közölték, s azt megerősítette Dubcek felesége is a Reuternek adott telefonnyilatkozatában. Az asszony elmondta: a ható­ságok azzal indokolták el­utasító álláspontjukat, hogy a volt politikusnak ez az utazása nem szolgálja a csehszlovák állam érdekeit. Dubcek fellebbezett a dön­tés ellen, de annak elbírálá­sa két hetet vesz igénybe — mondta a feleség. zán ünnepélyes fogadást ren­dezett. A Chesapeake-öböl be­járatától parti őrhajók és re­pülőgépek kísérték a látogató­kat, a Monroe erőd ütegei pe­dig díszsortüzet adtak le tisz­teletükre. A vendégeket Powell Carter tengernagy, az Egyesült Államok atlanti-óceáni flottá­jának főparancsnoka üdvözölte. A szovjet—amerikai flottalá­togatásokról a múlt év nyarán született megállapodás, amikor Ahromejev marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnö­ke Crowe tengernagynak, a ve­zérkari főnökök egyesített bi­zottsága elnökének meghívásá­ra az Egyesült Államokban járt. A kommunistákkal közö­sen nem, de önmaga haj­landó lenne kormányt alakí­tani a lengyel Szolidaritás szakszervezet — jelentette ki a francia Antenne 2 televí­ziós állomásnak adott nyi­latkozatában Bronislaw Ge­remek, a Szolidaritás elnö­kének a tanácsadója. A Szolidaritás nem vesz részt semmiféle olyan kor­mányban, amely „a negy­venöt éve tartó kommunista hatalom folytatását jelente­né”. „Ha az államfő a mi mozgalmunknak ajánlja fel a kabinet létrehozását, vá­Eltávolítások, személycse­rék történtek egyes kínai tájékoztatási eszközöknél, a tisztogatások a tudományos műhelyeket is elérik, s a kormány az oktatás frontján is érvényt akar szerezni po­litikájának — ezt tükrözik a Kínával kapcsolatos pén­teki nyugati hírügynökségi jelentések. Távollétében leváltották egy jelentős kínai tudomá­nyos kutató társaságban be­töltött tisztségéről Fang Li- csi asztrofizikust, az egyik legismertebb, körözés alatt álló kínai ellenzéki szemé­lyiséget — jelentette pénte­ken az Üj-Kína hírügynök­ség. Fang Li-csi a „dialekti­kát kutató kínai társaság” alelnöke volt. A Tienanmen téri vérengzések után az 53 éves tudós feleségével együtt az Egyesült Államok pekin­gi nagykövetségére mene­kült. A kínai hatóságok egy laszunk kedvező lesz” — mondta a tanácsadó. Hangsúlyozta, hogy ha a Szolidaritást nem kérik fel a kormányzásra, az ellenzék akkor is rendelkezik olyan erővel, hogy biztosítani tud­ja a demokratizálás folyta­tását és képes befolyásolni a gazdaságpolitikát. A közelmúltban tartott törvényhozási választáson a Szolidaritás megszerezte az alsóházban az ellenzék szá­mára fenntartott valameny- nyi képviselői helyet, a száz -fős szenátusba pedig kilencvenkilenc képviselőjét küldhette. héttel később adtak ki elle­ne elfogatási parancsot. Politikai megfontolásokból végrehajtott „személyi vál­tozásokról” számolt be pén­teken az egyik hongkongi napilap is. Eszerint a pekin­gi kormány felmentette tisztségéből több nagy napi­lap főszerkesztőjét és veze­tő munkatársait, több újság­írót őrizetbe is vettek. A kínai állami rádió pén­teki bejelentése szerint az új kínai vezetés radikálisan csökkenti a jövő tanévtől a kínai egyetemek felvételi keretét. Eszerint ősztől 30 000-rel kevesebb elsőéves tanulhat a felsőoktatási in­tézmények e kategóriájában. A hivatalos indoklás értel­mében ugyanis a túl nagy létszámú egyetemeken nem lehet jó oktatási körülmé­nyeket teremteni, és így a szakmai képzés mellett tel­jesen elhanyagolták a poli­tikai nevelést. LEVEGÖSZENNYEZODÉS A legfrissebb hivatalos adatok szerint ma legalább nyolcmil­lió mexikói gyermek szenved légúti bántalmakban az ország legnagyobb városaiban, a fővá­rosban, Guadalajarában, Mon- terreyben, ahol a lakossági fel­mérések során az emberek vé­rében és agykérgében veszélyes mennyiségű ólmot találtak. Al­fonso Cipres Villareal, a mexi­kói környezetvédő mozgalom el­nöke elmondotta, hogy gyerme­kek vérében 35 mikrogramm ól­mot találtak deciliterenként, és köztudott, hogy a veszélyhatár 5 mikrogramm fölött kezdődik. Rámutatott, hogy az ólommér­gezés súlyosan érinti a gyer­mekek idegrendszerét, memó­riáját és növekedését. Csupán Mexikóvárosban naponta körül­belül 10 tonna ólom és ólom- oxid kerül a levegőbe, általá­ban az üzemanyagok tökéletlen égése miatt. MEGKERÜLT KÉT ELLOPOTT VAN GOGH-KÉP Tavaly decemberben két 100 millió dollárra becsült Van Gogh-képet loptak el a hollandiai Kroeller Mueller Múzeumból. Az amszterda­mi rendőrség szerint kissé megrongálódott állapotban levő értékes műkincset a négv letartóztatott gyanúsí­tott egvik ügyvédje juttatta .vissza. Ugyanekkor egy har­madik Van Gogh-festmény is eltűnt, amit áprilisban, egv személygépkocsiban ta­láltak meg. A rendőrség egy ismeretlen telefonáló adatai alapján bukkant a nyomra. Mindeddig tisztázatlanok a körülmények, nem tudni, hogy Hollandia egyik leg­nevezetesebb múzeumát ho­gyan rabolták ki. TEJBE FULLADT HALAK A sztrájkoló spanyolorszá­gi állattenyésztők elégedet­lenségüket úgy fejezték ki, hogy a folyóba öntötték a tejet. Több mint 100 ezer li­ter került a Pas folyóba, 8 ezzel a tehetetlen farmerek azt szerették volna elérni, hogy , a kormány engedé­lyezze a tej árának növelé­sét. A sztrájk súlyos követ­kezményekkel járt, .ugyanis a folyóba került nagy meny- nyiségű tej a melegtől fer­mentálódon, ennek követ­keztében a viz vegyi össze­tétele megváltozott, ami a halállomány pusztulásához vezetett. Eddig 150 tonna haltetemet fogtak ki a fo­lyóból. ismét kábítószerről Az év eleje óta a Német Szö­vetségi Köztársaságban 471 sze­mély vesztette életét kábítószer­fogyasztás következtében — mutat rá az ADN hírügynök­ség. Tavaly az egész év folya­mán 673 személy halálát ered­ményezte ez a káros szenve­dély. Nemrégiben 7,5 kilogramm ha­sisport fedezett fel és kobzot! el a török rendőrség. A 40 mil­lió török lírát érő kábítószert egy Sivas helységbeli csempész lakásán találták meg. A panamai rendőrség kezde­ményezte intézkedéssorozat eredményeként az utóbbi hat hónapban 369 személyt tartóz­tattak le kábítószer-csempészés vádjával, s egyben 1830 kilo­gramm marihuánát koboztak el. A panamai rendőrség legsike­resebb akciói közé tartozik egy kéttonnás marihuánaszállítmány leleplezése, melyet Hollandiába szándékoztak küldeni, továbbá egy 500 kilós kokainmennyiség USA-ba szállításának megaka­dályozása. Egy közös akció nyomán a francia és svájci rendőrségnek sikerült semlegesítenie egy nagy bandát, mely törvénytelenül forgalmazott a két ország kö­zött banktőkét. Eddigi ügylete­ik elérték a 200 millió dollárt. Franciaországi kábítószer-csem­pészésből és más illegális üzle­tekből eredő pénzről van szó, melyet különböző svájci ban­kokban helyeztek el. Szovjet hadihajók az Egyesült Államokban Tisztogatások Kínában DEH SPiEGEL „II szerbek majd visszajönnek, hogy bosszút álljanak” Ibrahim Rugova albán fró nyilatkozik a jugoszláviai nemzeti ellentétekre A negyvennégy éves Ibrahim Rugova, a Pristina Egyetem irodalom szakos tanára, a Szerbiához tartozó autonóm Ko­szovó írószövetségének elnöke; a vele készített interjú június végén jelent meg. SPIEGEL: Ezekben a na­pokban emlékeznek meg a szerbek nagy felhajtással a rigómezei csata 600. évfor­dulójáról; arról a csatáról, amelyben a középkori Szerb Birodalom vereséget szenve­dett a török hódítóktól. A megemlékezésekre több mint egymillió szerb hazafit vár­nak. Provokatívnak tartják az albánok ezt az ünneplést? RUGOVA: Természetesen provokációról van szó. Ez csak a szerbek ünnepe, so­viniszta ünnep. Elfogadnám a felvonulást, ha az kultu­ráltan méltatná ezt az egész Jugoszlávia számára jelentős csatát. SPIEGEL: De hát csak a szerb nép volt az, amely ak­koriban a törökök ellen vi­askodott. RUGOVA: Elég történel­mi bizonyíték van rá, hogy magyarok, horvátpk, bosz­niaiak és persze albánok is részt vettek a csatában. SPIEGEL: Az albánok nyilván csak a törökök ol­dalán ... RUGOVA: Nem, Lázár szerb fejedelem oldalán! Vé­gül is a koszovói albánok 1389-ben még keresztények voltak és harcoltak az isz­lám ellen. Az iszlám vallást csak a török uralom alatt vettük fel. A soviniszta ri­gómezei mítosz viszont a ti­zenkilencedik században ke­letkezett, a szerb állam ala­pítása után. SPIEGEL: Fél attól, hogy most ismételten összetűzé­sekre kerülhet sor a szer- bek és az albánok között? RUGOVA: Gondolja csak el! Itt van egymillió felhec­ceit szerb, akik hotelekben, panziókban, sőt, magánhá­zaknál laknak. Isznak és het- venkednek. Egyetlen téves szó úgy hathat, mint a fák­lya a puskaporos hordóra. SPIEGEL: Albánok lőttek már szerbekre. Felkészülnek a polgárháborúra? RUGOVA: Az emberek más kiutat már nem látnak. A tiltakozásoknál mindig ez van: ha nem találnak vissz­hangra, hangosabban kell kiabálni. SPIEGEL: Tulajdonképpen kitől várják a választ? A ju­goszláv államelnökségtől, a szerb kormánytól? RUGOVA: Az a benyomá­som, hogy léteznek olyan erők Jugoszláviában, akik­nek érdekében áll, hogy Ko­szovóban terrorcselekmé­nyek történjenek. Ha ná­lunk lövések dördülnek el, akkor azok arra szolgálnak, hogy igazolják: keményebb megtorlásra van szükség. S ha az albánok ellenállását a szerb hegemóniával szem­ben külföldön terrorizmus­ként emlegetik, akkor szá­molhatunk azzal, hogy a nemzetközi rokonszenv a mi ügyünk iránt gyorsan meg­szűnik. Könnyen kitalálhat­ja, ki spekulál így. SPIEGEL: Lehet, hogy a szerbek és vezetőjük, Milo­sevics a konfliktus éleződé­Rendőrségi bevetés ... sétál saját hasznot remél­nek. De az államelnökség­nek és a belgrádi központi kormánynak semmiképp sem lehet érdeke a polgárháború. RUGOVA: Talán nem. Ak­kor éppen ideje lenne, hogy beavatkozzanak és megállít­sák a szerb önkényt. Még a hírhedt belügyminiszter, Rankovics tervezett rehabi­litációja is a megtorlás stra­tégiájának része. Ezzel akar­ják Koszovó múltbeli véres leverését igazolni. SPIEGEL: Nem régen az Európa-parlament küldött­sége járt Koszovóban, hogy tanulmányozza a helyzetet. Tagjai szintén beszélgettek önnel. A szerb sajtó a kép­viselők szemére vetette, hogy csak szerbellenes szemé­lyekkel teremtettek kapcso­latot. RUGOVA: Ennek az el­lenkezője igaz. A küldött­ségnek megtiltották, hogy kapcsolatba kerüljön bárki­vel az utcán, éppen ezért a tervezett időpontnál hama­rabb el is utaztak. S az Eu­rópa-parlament képviselői kizárólag hivatalos nyilat­kozatot kaptak: jót a szer- bekről, rosszat az albánok­ról. SPIEGEL: Tavasszal a szerbek kierőszakoltak egy törvénymódosítást, amely nekik több jogot biztosít Ko­szovóban. Ön és a barátai ezzel kapcsolatban népsza­vazást követeltek. Milyen eredménnyel járhatott volna az a népszavazás a vélemé­nye szerint? RUGOVA: A választók legfeljebb 10-15 százaléka szavazott volna a módosítás­ra. A nép a másik oldalon áll. SPIEGEL: Mi történt az­zal a tíz albán parlamenti képviselővel, akik a koszo­vói autonómia korlátozása ellen szavaztak? RUGOVA: A képviselőház elnöke — természetesen szerb — kérvényezte, hogy ezeket az elhajlókat ment­sék fel tisztségük alól. En­nek értelmében nyilván el­veszítik mandátumukat. SPIEGEL: Mi változott Koszovóban az új alkotmány érvénybe lépése óta? „Nem látunk más kiutat" RUGOVA: Az alkotmány értelmében öt területet — rendőrség, gazdaságirányí­tás, igazságügy, területvéde­lem és nemzetközi kapcso­latok — a szerb központi hatalomhoz csatoltak. De az összes többi területre is ér­vényes a mondás: „A köz­társaság egysége” (a szerbe­ké) a meghatározó. SPIEGEL: Mit jelent ez? RUGOVA: Az albán nyel­vű középiskolai osztályok számát drasztikusan csök­kentik. Csak ebben az év­ben 11 000 albán diákot kényszerítenek arra, hogy alapfokon fejezzék be tanul­mányaikat; a mottó: a buta albánok kevésbé veszélye­sek. SPIEGEL: Horvát sajtóér­tesülések szerint több mint 200 koszovói albánt a szer- bek „elzárnak". Mit jelent ez pontosan? RUGOVA: Hogy ezek az emberek már három hónap­ja fogságban vannak, és megtagadják tőlük a bíró­sági tárgyalás és a védelem jogát, de még azt is, hogy családtagjaik látogassák őket. Legalább 245 albánt tartanak elzártan fogva, többségükben értelmiségie­ket, de gyárigazgatókat és szakmunkásokat is. Néhá- nyukat súlyosan bántalmaz­ták. A szerbek célja üz, hogy félreállítsák az albán ellen­állás lehetséges vezetőit. Amikor 1966-ban Tito meg­haragudott Rankovicsra, és hazafütyülték a szerb hely­tartókat, már akkor fenye­getőztek azzal, hogy majd visszajönnek, hogy bosszút álljanak. Most megtörtént. SPIEGEL: A szerb újsá­gok szerint Koszovó csak azért akar több önállóságot, hogy csatlakozhasson az Al­bán Népköztársasághoz. RUGOVA: Régi propagan­damese ez. A koszovói albá­nok túlnyomó többsége el­fogadta teljes mértékben a jugoszláv szövetséghez tar­tozást. Mindenesetre, ha to­vább tart az • elnyomás, ak­kor a nép kiutat fog keres­ni. SPIEGEL: És hová fog fordulni? RUGOVA: Vagy Albánia felé, vagy másik irányba. A Rankovics-időkben albánok százezrei menekültek Török­országba. 1981 óta 250 000 al­bán hagyta el hazáját és él vendégmunkásként Nyuga­ton, vagy Jugoszlávia más köztársaságaiban. SPIEGEL: Azóta 40 000 szerb is elhagyta Koszovói, állítólag az albánok űzték el őket. RUGOVA: Ez hazugság. Természetesen voltak nézet- eltérések a szomszédok kö­zött, de ilyen van az albá­nok között is. Valójában a szerbek azt nem tudták el­viselni, hogy albánok is ve­zető beosztásokba kerültek. Meg akarják állítani az időt. 1966 után mi, albánok lehe­tőséget kaptunk arra, hogy iskolákban, egyetemeken ké­pezhessük magunkat. Ma már a lakosság 90 százalé­ka tud írni, olvasni — és követeli az egyenjogúságát. SPIEGEL: Lehetséges még a szerbek és az albánok el­lentétének békés úton való rendezése? RUGOVA: Ha Szerbia to­vábbra is kísérletet tesz ar­ra, hogy nemzeti érzéseinket elnyomja, akkor felkelés lesz. Én csak figyelmeztetni tudom a szerbeket: kis ,nép az övéké is. S valahányszor a Balkán történelmében egy kis nép uralkodni akart a másikon, az saját tragédiá­jával végződött. Fordította: Niedzielsky Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents