Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-22 / 171. szám
J BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS D MEGYEI TflNáCS LAPJA 1989. JÚLIUS 22., SZOMBAT Ara: 5,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM Fenntartják a gazdaságilag elmaradott térségek támogatását Hiitter Csaba tájékoztatója a kormány készülő agrárpolitikájáról Az MSZMP agrártézisei nyomán a kormány megkezdte élelmiszer-gazdasági programjának kidolgozását — jelentette be Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tegnap Kaposvárott, a KA-HYB sertéstenyésztő vállalat kitüntetési ünnepségén. E program főbb elveit és céljait vázolva elmondta, hogy három éven belül visz- szaállíthatók azok a jövedelmezőségi és beruházási pozíciók, amelyek a ’80-as évek elején jellemezték az agrárágazatot. A kormány — a támogatások fokozatos leépítése mellett olyan lehetőségeket kíván teremteni, hogy a gazdaságok termékeik árában jussanak a teljesítményeikkel arányos, a gazdálkodás szabadságát biztosító jövedelmekhez. Éppen ezért a kereskedelem terén minden eddiginél nagyobb szabadságot kapnak a gazdálkodó szervezetek. Megszüntetnek minden olyan monopóliumot és tilalmat. amelyek eddig látszólagos állami érdekeket védtek, valójában a kivéte- lezettséggel együtt járó tunyasághoz vezettek. A miniszter azonban hangsúlyozta, hogy a kereskedelem liberalizálása nem vezethet a szervezetlen, összehangolatlan piaci munkához, hiszen élelmiszer-gazdaságunk jövője nagymértékben azon múlik, hogy a termelésnek egyharmadát megtestesítő többletterméket milyen haszonnal tudja külföldön értékesíteni. A kormány külgazdasági kapcsolatait tekintve is erőteljesen fellép minden hátrányos megkülönböztetés felszámolásáért, az egyenlő esélyek megte- * remtéséért. Ezen túlmenően azonban szakembereink képzettségén, a kutató-fejlesztő munka eredményességén, a termelés és gazdálkodás színvonalának javításán — tehát belső tényezőkön — múlik, hogy agrárgazdaságunk képes lesz-e helytállni a nemzetközi* versenyben. Hütter Csaba személyes meggyződéseként hangoztatta, hogy a mai magyar mezőgazdaság szakmai potenciálját, szerkezetét és birtokméreteit tekintve is életképes. Vannak ugyan olyan termékek, amelyek sikeresebben és gazdaságosabban állíthatók elő kisüzemi keretek közt. a tömegtermények esetében azonban nem vitatható a nagyüzemek hatékonysága. Manapság politikai indítékokból némelyek szembeállítják a kis- és nagyüzemi gazdálkodást, holott a valódi kérdés az, hogy a birtokmérettől függetlenül érvényesül-e a tulajdonosi érdekeltség és felelősség, avagy a gazdátlanság uralkodik. A gazdaság természetes állapota az, hogy állandó mozgásban van. a méretek tekintetében is. Ennek irányát nem ideológiai és politikai megfontolásoktól kell függővé tenni. hanem rá kell bízni a gazdasági célszerűségekre. Külső, politikai beavatkozás következményének minősítette a miniszter azt is, hogy az utóbbi években mezőgazdasági üzemeink túl nagy köre került nehéz helyzetbe. Ennek oka az, hogy az antiinflációs intézkedések többsége az élelmiszer- termelést sújtotta: az áremelkedési spirált a mező- gazdasági termékek áraiban szerették volna megállítani. Emiatt nyílt ki túlságosan az agrárolló, s a MÉM most kiterjedt számítások alapján felülvizsgálja, hogy a mezőgazdaságban használt ipari termékek áremelkedésében mennyi volt a tényleges költségnövekedés hatása 1981 és 1985 között. Ez reális támpontot adhat a gazdaságon belüli jövedelmek igazságosabb újraelosztásához. Az élelmiszer-gazdasági koncepció továbbra is fenn kívánja tartani a gazdaságilag elmaradott térségek támogatási, felzárkóztatási rendszerét. Ezen túlmenően, jóval szélesebb körben, lényegében az egész országra kiterjedően szorgalmazzák az infrastrukturális fejlesztéseket. Szeretnék elérni azt is, hogy a falvakban új munkahelyeket teremtő, magasabb színvonalú munka- kultúrát megalapozó vállalkozások három—öt esztendőre mentesüljenek a vállalkozási adó alól. A mezőgazdaság és a falusi lakosság előtt is új lehetőségeket nyitottak a tulajdonviszonyok átrendeződését, az új vállalkozási formákat szabaddá tevő törvények. Ezekkel a lehetőségekkel azonban élni kell, a nagyobb mozgásteret ki kell tölteni, enélkül a fel- emelkedés csupán óhaj marad — mondta Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. I nagycsaládosokért Az Élésker is segíteni akar Még ha üzleti fogás, akkor is dicséretre méltó az Élés- iker, valamint a békéscsabai 100-as ABC-áruház vezetőinek kezdeményezése, amit a minap a megyeszékhelyen a Szakszervezetek Megyei Tanácsának székházában jelentett be Paulik Pál, az Élésker kereskedelmi igazgatóhelyettese. Ennek lényege: amennyiben a nagycsaládosok havonta 4 ezer forintig a 100-as ABC-ben vásárolnak élelmiszercikkeket — kivéve a dohányt és Sok kérelem érkezett a Magyar Postához, a Minisztertanács Hivatalához és és egyéb állami szervekhez helyi és kereskedelmi műsorsugárzási célokat szolgáló rádió- és televízióállomások létesítésére. Ezzel kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adta az MTI-nek Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter: A műsorszórási célra felhasználható frekvenciakészlet csak korlátozottan áll rendelkezésre. A frekvenciagazdálkodás postai rendszere már túlhaladott, enszeszes italt —, akkor 10, amennyiben 6 ezer forint értékhatárig, akkor 15 százalék kedvezményt kapnak. Elhangzott, hogy havonta maximálisan 6 ezer forintig lehet vásárolni és az így, december 15-ig összegyűlt kedvezmény értéke 3500 forint. Ennyiért vásárolhatnak ingyen nagycsaládosok, akik ebben az akcióban részt vesznek. Elhangzott, a nagy- családosok egyesülete 147 ilyen családról tudott akkor, amikor ez az ötlet megszünek — szakmai-társadalmi szempontú — átalakítása az új postatörvény és a tájékoztatási törvény előkészítésével megkezdődött. A Minisztertanács állás- foglalása alapján a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium új — rádió- és televízióműsor-szórás céljára szolgáló — frekvenciaengedélyeket a tájékoztatási törvény, valamint a postáról és a távközlésről szóló törvény hatályba lépéséig nem adhat ki. Ez a moratórium nem terjed ki a kábeles és mikroletett, azóta számuk már elérte a 600-at. Az Élésker vezetői persze nem jótékony- sági akcióra gondoltak, amint ezt be is vallották, ők ettől az akciótól többletforgalmat remélnek. Persze, az alapelv mégis az, hogy ha kis mértékben is, terhet vegyenek le a nagycsaládosok vállairól az egyre drágulóbb életben és az egyre csökkenő jövedelmek némi kompenzálását elősegítsék. Egyelőre kísérleti jellegről van szó de az is elhangzott, hogy a vállalatnak szándékában áll Gyulán, Orosházán, Szarvason és talán Békésen is hasonló támogatást adni a településeken és környékén élő nagycsaládosoknak. Rehullámú műsorszétosztó és -továbbító rendszerekre, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió központi műsorait sugárzó, a fejlesztés alatt álló, valamint a már frekvenciaengedéllyel rendelkező adóberendezések létesítésére. Az átmeneti időszakban a jelentkező igéayek részbeni kielégítésére — üzleti alapon — a meglevő adóhálózaton, adásidő biztosításával van lehetőség. A sugárzást a posta — mint vállalat — meghatározott időre, szerződéses alapon, a technikai lehetőségek függvényében mélik, hogy ehhez a nemes gesztushoz csatlakozik majd a megyében tevékenykedő Áfészek sora is. Felszólaltak többen a megbeszélésen, elmondták észrevételeiket és köszönetüket aiz Élésiker vezetőinek az emberbaráti segítségért. Az SZMT titkára, Gácsi Péter is támogatóan és elismerően méltatta az Élésker kezdeményezését. Az érintettek, a nagycsaládosok is, akik alig valamivel többen, mint félszázan vettek részt a megbeszélésen, jólesően nyugtázták a kezdeményezést. A megbeszélés végén kiosztották a megrendelőkönyveket, amelyeken az előrendelést leadhatják a 100-as ABC-ben. B. O. nyújtja. Az eddig bejelentett és el nem bírált kérelmeket a minisztérium a moratórium korlátain belül tételesen értékeli és külön elbírálja. A stúdiók alapítását továbbra is a Miniszter- tanács Hivatala engedélyezi. A minisztérium tervei szerint a korlátozás feloldására az új postatörvény és az új tájékoztatási törvény év végi, parlamenti jóváhagyásakor kerül sor. A minisztériumnak a postatörvénytervezetbe foglalt elgondolásai szerint a frekvenciaelosztás elveit független társadalmi bizottság, vagy az Országgyűlés illetékes bizottsága határozza majd meg. Postai moratórium az év végéig Mai számunkból: „Szarvasné! Ne hátráljon meg!” (3. oldal) Rigómező (3. oldal) Hontalan színház Rákóczi városában (4. oidai> Levél a miniszternek (5. oldal) Másnap kaszáltak a fegyverek (7. oldal) Fekete Sándor interjúja A hétnek (6. oldal) Mezűberényiek pokoljárása a II. világháború végén (11. oldal) Igaz mese egy ifjú hátvédről (16. oldal) Amint levonulnak a kombájnok a búzaföldről, máris megkezdik a szalma bálázását a gazdaságokban. Van, ahol óriási gurigákat készítenek a gépek, máshol meg apróbb, kocka alakú bálák potyognak ki az ügyes szerkezetekből. S azután szaporodnak a táblák szélén a friss kazlak. A szövetkezeti tagok, de kívülállók is, ilyenkor szerezhetik be az állattartáshoz szükséges évi alom mennyiségét. Sok gazdaságban még házhoz is viszik a bálázott szalmát. De az idén több helyen felgyújtják a tarlót, s így vész kárba a szalma, és pusztul el a hasznos élővilág. Képünk Békéscsaba határában, a Lenin Tsz földjén készült. Fotó: Veress Erzsi Szerkesztők randevúja Gyomaendrüdön A városi újságoké a jövő? örvendetes, és elismerésre méltó, hogy napjainkban megyénk majd minden városában jelenik meg hosz- szabb-rövidebb időközönként valamilyen, főleg helyi információkat közlő lap, híradó, tájékoztató. Valamennyit közös szándékkal indították útnak : legyen szócsöve a lakosságnak és szervezeteknek, mozgósító erejű, információkat cserélő orgánuma a településeknek. Mégis, más és más formában, megközelítésben, szervezésben működnek, vagyis mindegyik más. Vajon a gondok, az elképzelések, a I célok közösek-e? Gondolat- és tapasztalatcserére invitálta a hétvégére a Gyoma- endrődi Hírmondó és lapgazdája, a városi tanács a megyében működő városi lapok, az MTI, a Magyar Rádió és a televízió Szegedi Körzeti Stúdiójának szerkesztőit egy tanácskozásra. A helyi kötőipari üdülőben Jenei Bálint tanácselnök mutatta be a fiatal várost, eredményeivel, gondjaival és persze a helyi újság alig másfél évtizedes szerepét és történetét, majd reményét fejezte ki, hogy az első ilyen megyei találkozó hagyományteremtővé válik. Átadva a szót a szerkesztőknek, azok inkább már szakmai gondokkal „fárasztották’’ egymást. Bár széles körben ismertek ezek, mégis volt jó néhány kolléga, aki úgy ítélte meg, a „gyermekbetegségek” ellenére a helyi lapoknak van jövőjük, hiszen ezek speciális feladatokat látnak el, teljesen más jellegűek, mint a megyei újság. Szó volt az augusztustól kéthetenként megjelenő Orosházi Napló célkitűzéseiről, a Gyulai Hírlap munkájáról, a Szarvasi Újság új főszerkesztőjének elgondolásairól, a Me- zőhegyesi Állami Gazdaság 16 éve megjelenő üzemi lapjáról, amelyik a közelmúltban a településsel együtt kapott városi rangot. Hosszasan beszélgettek a Csabai Hírmondó eddigi hányatott sorsáról, meg a legifjabb laptársról, a Dél-Keletről, amelynek szerkesztője kijelentette, a lap nem akar a Népújság ellenfele lenini, inkább versenyre kelni vele. Ha hetilapokká válnak, mint ahogyan azt tervezik, nem is tudnának a napi politikai és egyéb eseményekben felvenni a versenyt. Tájékoztatást hallottunk, az egyelőre hivatalosan még nem létező, de már a szárnypróbálgatáson ' túl lévő békéscsabai városi tv problémáiról. Egyszóval, sok minden elhangzott; a gondolatok pedig tükrözték azt a törekvést, hogy az újságok, amit az olvasók a kezükbe vesznek, érdekesek, hitelesek, kritikusak legyenek és mindig frissen, gyorsan kapjanak információkat az őket leginkább érintő történésekről. A többi az újságírók dolga és kötelessége. Béla Ottó
