Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-20 / 169. szám

1989. Július 20., csütörtök Kemény tárgyalások várhatók Ma hazánkba érkezik a csehszlovák kormányffi I bányászsztrájk veszélyezteti az átalakítás céljait Gorbacsov felelős magatartást kér Az eddigi hivatalos cseh­szlovák megnyilatkozások és a sajtó cikkei alapján ar­ra lehet következtetni, hogy kemény tárgyalások várha­tók csütörtökön Németh Miklós magyar és Ladislav Adamec csehszlovák minisz­terelnök között Budapesten. A fő téma a nagymarosi vízi erőmű sorsa lesz, és a kérdésben a felek álláspont­ja — úgy tűnik — nehezen közelíthető egymáshoz. A hét első felében tartott, rö­vid szakértői eszmecsere- sorozaton ez nyilvánvalóan nem vezethetett teljes siker­re, ezért most politikai szin­ten kell megtalálni a közös pontokat. Az ugyanis nem A lengyel nemzetgyűlés (parlament) szerdán Woj- ciech Jaruzelskit. az eddigi államtanács elnökét, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkárát választotta meg köztársasági elnökké. Ezzel Lengyelország 4 évtized után visszatért az elnöki rendszerhez, jelentős lépést téve a pluralista demokrá­cia felé. Egyben lezárult a június 4—18-i választások óta tartó alkotmányos vál­ság. amit az okozott, hogy a LEMP saját koalíciós part­nereitől is csak egyhónapos győzködés után tudott ak­kora támogatásra vonatko­zó ígéretet kapni, hogy Ja­ruzelski vállalja a jelölte- tését. vitás, hogy mindkét kor­mányzat egyetértésre szeret­ne jutni. Vladimir Lokvenc, az épít­kezés csehszlovák kormány- biztosa a Rudé Právo szer­dai számában megjelent nyi­latkozatában azt állította, hogy a magyar szakértői küldöttségben vannak olya­nok, akik „nem állnak a tudományos tájékozottság kettő szintjén”. Prága szerint a nagyma­rosi erőművet mindenkép­pen meg kell építeni, leg­feljebb arról lehet szó, hogy pótlólagos környezetvédelmi és egyéb beruházásokkal há­rítsák et az esetleges káro­kat. . Jaruzelski a képviselőház (szejm) és a felsőház (sze­nátus) együttes ülésén mind­össze eggyel kapott több sza­vazatot a minimálisan szük­ségesnél. 537 érvényes sza­vazatból 270 volt mellette, 233 ellene. 34-en tartózkod­tak. öt ellenzéki képviselő, illetve szenátor nem volt hajlandó részt venni az el­nökválasztáson. mivel csak egyetlen jelölt volt. A sza­vazatokat a parlament ülés­termében. a képviselők és szenátorok jelenlétében. a honatyák gyűrűjében, és az egész gyűlést élőben közve­títő lengyel televízió kame­rájától követve számolták össze. A nyugat-szibériai és do- nyeoki bányászsztrájk ve­szélyezteti az átalakítás cél­jait, és a helyzet súlyosbo­dásával olyan állapot követ­kezhet be, amikor „el kell gondolkodni azon, hogy mi­lyen intézkedéseket fogana­tosítsanak az események kézben tartására” — jelen­tette ki Mihail Gorbacsov párti őtitkár-álliamfő a Leg­felsőbb Tanács szerdai ülé­sén. Gorbacsov az LT elnöke­ként tájékoztatta a küldöt­teket a két bányavidéken folyó sztrájkról. Hangsúlyoz­ta, hogy a helyzet továbbra is rendkívül súlyos. A bá­nyászok követeléseinek egy részét már teljesítették, a sztrájk azonban folytatódik. Annak ellenére, hogy az egyesült sztrájkbizottság a Lengyel ellenzéki parla­menti képviselők kedden nyilatkozatban sürgették a csehszlovákiai állapotok de­mokratizálását. A dokumentum — ame­lyet a Szolidaritás. 169 kép­viselője, illetve szenátora írt alá — egyebek közt kö­veteli a politikai foglyok szabadon bocsátását, a cen­zúra eltörlését, és a vallás- szabadság bővítését a szom­szédos országban. A nyilat­kozat emellett nyílt vitát munka felvételére szólította fel a dolgozókat, az emberek továbbra is gyűléseket tar­tanak. A felhalmozódott problémákat nem lehet egy­szerre megoldani: a bányá­szok azonban nem hajlandók tovább várni. A térségből érkező jelen­tések szerint felhívások hangzanak el, hogy a sztrájkhoz augusztus elsejé­vel csatlakozzanak a vasuta­sok is. Mihail Gorbacsov kö­zötte, hogy bizonyos szocia- liisitaellenes elemek megpró­bálják a helyzetet a maguk javára fordítani. A pártfő- titkár-államfő az ország dol­gozóihoz intézett felhívásá­ban felelős magatartást kért. A gazdaság destabilizálódá­sa megbéníthatja az egész átalakítási folyamatot — hangsúlyozta. sürget az 1968-as csehszlo­vákiai invázióról, kijelent­ve: a prágai hatóságok azért nem akarnak fényt deríteni erre a dologra, mert félnek, hogy a közélet hanyatlásá­ért felelősöknek akkor le kellene mondaniuk politikai és állami tisztségeikről. A Szolidaritás parlamenti tagjainak egyébként ez volt az első olyan közös állás- foglalása, amely külpolitikai témával foglalkozott. Wojciech Jaruzelski Lengyelország köztársasági elnöke H Szolidaritás képviselői a csehszlovákiai állapotok demokratizálását sürgetik HOBOE A BPEMH írja : flz igazság keresése 2. A nagy honvédő háború kezdetétől Nagy Imre a szovjet hadseregben harcol. Három év múltán azonban Rákosi ké­résére visszahívják őt a frontról, hogy propagandatevékeny­séget fejtsen ki a magyar hadifoglyok körében és a rádió­bizottság magyar szerkesztőségében. 1944 végén Révai Jó­zseffel, Gerő Ernővel és Vass Zoltánnal együtt tér vissza Magyarországra. Bekapcsolódik a demokratikus kormány munkájába: részt vesz a földreformban, földművelésügyi miniszterként, belügyminiszterként tevékenykedik, később az Országgyűlés elnöke. A pártban is vezető posztokat tölt be: 1950—51-ben az MDP szervezési osztályának vezetője. Bár 1949-ben a mezőgazdaság szocializálásával kapcsolatban elfoglalt álláspontja miatt kizárták a Politikai Bizottságból, 1951-ben újra tagja a Politikai Bizottságnak. 1953-ban poli­tikai bizottsági tag és miniszterelnök-helyettes egy személy­ben. 1953 nyarán a moszkvai tárgyalásokon születik meg a javaslat az első titkári és a kormányfői funkció szétválasz­tására. Moszkvai javaslatra ő lesz a miniszterelnök. A nép­szerű politikus a Parlamentben új irányvonalat hirdetett meg, amely a korábbi irányvonal alternatívája lett. Berija leleplezése és 1953 végén történt kivégzése után azonban Rákosi határozottan fellépett a „kettős hatalom” megszün­tetéséért, a maga szektáns, dogmatikus vonalának megerő­sítéséért. 1955-ben Rákosinak sikerült is leszámolnia legfőbb ellenfelével: Nagy Imrét kizárják a Központi Bizottságból, majd „jobboldali opportunista elhajlásaiért” a párt sorai­ból is. 1956 nyarára robbanásig feszült a magyar társadalomban az elégedetlenség. Vonatkozott ez teljes mértékben a veze­tés politikájára is. Ezen nem segített az sem, hogy 1956 jú­niusában Rákosit eltávolították a párt éléről. A Politikai Bizottság és a Központi Bizottság káderkérdésekkel foglal­kozó üléseinek munkájában részt vett Szuszlov és Mikojan is. Az új titkár Gerő Ernő. lett, aki Rákosi köréhez tarto­zott és így hozzá hasonló nézeteket vallott. A budapesti események az október 23-i diáktüntetéssel kezdődtek, amelyek délutánra már fegyveres összetűzések­be és az állami intézmények elleni támadásba csaptak át. A városi lakosság széles tömegeinek, főképpen a diákság­nak, az értelmiségnek, a kisiparosoknak és a munkások egy részének jogos elégedetlensége, amely a társadalmi megúju­lásra való egységes törekvésekben fejeződött ki, az ellen- forradalmi erők beolvadása révén tragikus fordulatot vett és a népi demokratikus rend ellen irányult. Rendkívül bonyolult lett a politikai helyzet, az esemé­nyek résztvevőinek összetétele pedig igen vegyes. A lakosság többsége sem a városokban, sem a falvakon nem vett részt aktívan az eseményekben. Ennél az aknái fogva nem a leg­megfelelőbb a „népi felkelés” kifejezés. Lehet beszélni mély, demokratikus mozgalomról, amelynek célja a szocialista el­vek és a szocialista demokrácia visszaállítása volt. De e mozgalomba még a kezdetek kezdetén bekapcsolódtak a szocialistaellenes erők, az ellenforradalmi elemek, amelyek saját céljaikra akarták kihasználni a történteket, restaurál­ni a burzsoá rendszert, sőt némelyek a fasizmus, a horthyz- mus, a monarchia visszaállításában reménykedtek. A töme­gek, még a szocializmus hívei is, a megtévesztés áldozatai lettek. A szovjet katonák megjelenése után pedig sokakat elvakított a nacionalista demagógia. Ügy véljük tehát, hogy ma még a történészekre vár az ak­kori események mély ős alapos kielemzése. Mindenekelőtt differenciáltabb hozzáállásra, a realitások objektív szám­bavételére van szükség. Több értékelés hangzott el már ko­rábban is, hiszen többek között októberi eseményeknek, fel­kelésnek, ellenforradalomnak, népi tragédiának minősítették az akkor történteket. 1956. október 23-án éjszaka a párttagok és a közvélemény követelésére Nagy Imrét kooptálták a párt vezetésébe, újra miniszterelnökké nevezik ki. Visszatérésével abban remény­kedtek, hogy helyreáll a rend és meg tudják védeni a szo­cializmus vívmányait. A szovjet vezetés jóváhagyólag vette tudomásul kinevezését. Mikojan, aki Budapestre érkezett, a Szovjetunió támogatásáról biztosította Nagy Imrét. Milyenek voltak Nagy Imre politikai nézetei? 1956 elején a demokratikus szocializmus álláspontjára helyezkedett. Síkraszállt amellett, hogy a szocializmus építése során fi­gyelembe kell venni a nemzeti sajátosságokat; fellépett a sztálinizmus, mint rendszer, bonapartista hatalom ellen, to­vábbá az ember tiszteletéért és a társadalmi rendszer hu­manizmusáért. Külpolitikai programjában a bandungi el­vekre épülő semlegesség híve volt. Szükségesnek tartotta a Szovjetunióval való baráti, egyenlő jogokon alapuló kapcso­latok ápolását. Ugyanakkor a semlegességet hangsúlyozva nem vette figyelembe a geopolitikai realitásokat, az erők vi­szonyát Európában és a világon. Erős vezető volt-e Nagy Imre, képes volt-e megbirkózni a helyzettel? Olyan egyéniség volt, akit követtek a tömegek. Október 24-én éjszaka a magyar pártvezetés tagjaival együtt ő is támogatta azt a felhívást, amelyben a Szovjet­uniótól fegyveres segítséget kértek. Másnap viszont megta­gadta az okmány aláírását. Később pedig egyenesen tagad­ta, hogy egyáltalán támogatja a felhívást. De általában véve is ingadozott, következetlen volt. 24-én nyilvánosan kijelentette: „Ellenséges erők csatlakoztak a bé­kés felvonulókhoz és felléptek a népi demokratikus hatalom ellen.” 25-i rádióbeszédében pedig azt, hogy csekély számú felfegyverzett ellenforradalmi felbújtó támadt a népköztár­saság rendje ellen. A rend helyreállítása után összeül az Országgyűlés, amelyen ígéri, felvázolja a reformprogramját, mely érinti az élet minden fontos területét. De a Parlament összehívására már nem került sor. Nagy elveti közvetlen se­gítőinek, Losonczynak és Donátnak azt a javaslatát, hogy a fegyveres felkelést forradalomnak minősítse. A rend helyre- állításának első jeleire kéri a Szovjetunió kormányát, vonja ki csapatait, amit a szovjet fél teljesít is. Újjáalakul a párt vezetése, élére Kádár János kerül, míg az elnökség tagja lesz Nagy Imre, Apró Antal, Kiss Károly, Münnich Ferenc és Szántó Zoltán. Október 28-án a felkelést nemzeti demok­ratikus mozgalomnak nevezi. A nyomásnák engedve, törvé­nyesnek ismeri el a különböző forradalmi bizottságokat, fel­oszlatja az állambiztonsági szerveket, a belügyi csapatokat, bejelenti az új hadsereg és rendőrség megalakulását. (Folytatjuk) Valerij Leonyidov MAGYAR ÉLE'ÿVIENTO AMERIKABAN Magyar látogató mentette meg egy hároméves kisfiú életét az amerikai New Jersey állam egyik városában. Tóth György — aki hathetes rokonlátogatá­son tartózkodott az Egyesült Államokban — a fulladástól mentette meg Daniel Foggyt, akit állítólag anyja megpróbált vízbe fojtani. A rendőrség által kedden nyilvánosságra hozott eset va­sárnap történt: a magyar ven­dég békésen halászott a város­ka egyik öblének mólójánál, amikor észrevett egy asszonyt, aki egyre beljebb gázolt a víz­ben. Amikor Tóth rájött, hogy valami nincs rendjén, utána in­dult. Miközben azonban az asz- szonyt igyekezett kihozni, egy kisgyerek teste került a fel­színre. Tóth György nem habo­zott, azonnal partra vitte, ahol a holtnak tűnő gyermek tüde­jéből kipréselte a vizet, és mes­terséges lélegeztetést alkalma­zott. Ezután visszament az asz- szonyért. Mire a rendőrség a helyszínre ért, a gyermek "már lélegzett. Az anyát és gyerekét rögtön kórházba szállították ahol azon­ban nem volt szükség további kezelésre. A 34 éves Kathleen Foggy sú­lyos testi sértés és gyermeké­nek veszélyeztetése miatt (mi­vel a 100 ezer dolláros óvadé­kot nem tudta letétbe helyez­ni) börtönbe, a kis Daniel pe­dig apjához került. MURILLO FESTMÉNY REKORDÁRON Murillo, 17. századbeli olasz festő Madonna gyer­mekével festményét a So- theby-árverésen egy japán vásárló rekordáron, 2,7 mil­lió dollárért vette meg. A festmény egykor Louis Phi­lippe francia király tulajdo­na volt. A képről a múlt szá­zadban sok másolat is ké­szült. Századunkban Muril­lót szentimentális festőként tartják számon, alkotásai közül ez a festmény kelt el először ilyen magas áron. KÁNIKULA STOCKHOLMBAN Emberemlékezet óta nem volt akkora hőség Svédországban, mint néhány nappal ezelőtt, amikor 32 fokot mértek. így Stockholm volt Európa legme­legebb városa, amire eddig nem akadt példa, de az ország más városaiban is nagy meleg van. Svédország déli és központi ré­szeiben már egy hónapja nem esett az eső, és komoly száraz­ság fenyeget. A vízellátás nagy gondot okoz, ezért két héttel ezelőtt a hatóságok megtiltották a zöld övezet locsolását, amit szigorúan ellenőriznek. Ilyen hőséget 100 éve nem jegyeztek a svédek, a folyók és a tavak víz­állása pedig három évtizeddel ezelőtt volt ilyen alacsony. Gyakoriak az erdőtüzek is. A meteorológusok szerint a hőség a hónap végéig tart. VÁLÁSOK Londonban nemrég sta­tisztikai adatokat közöltek a válásokról. Ezekből kiderül, hogy az EGK-országok kö­zött Nagy-Britannia vezető helyen áll ilyen szempont­ból. Szakértők szerint 1000 házasság közül 13 válással ér véget, míg Olaszország­ban ez az arány csupán egy az ezerhez. AZ EPICENTRUM ROHAMOSAN A SZÁRAZFÖLD FELÉ KÖZELEDIK A japán Izu szigetén már több mint egy hete sorozatos föld­rengést jegyeznek fel. A szak­emberek véleménye szerint a kisebb rezdüléseknek nagy fi­gyelmet kell szentelni, mert nincs kizárva, hogy a Tokiótól délnyugatra lévő epicentrum a szárazföld felé közeledve végül is egy nagyméretű földrengés­ben nyilvánul meg. Japánnak ezen a részén február óta szin­te mindennapos a földmozgás, eddig 11 ezer 286 földlökést tar­tanak nyilván, többnyire mind­egyik epicentruma 3-4 kilomé­terre a parttól, a tenger mélyén volt. A szeizmológiai intézet adataiból kiderült, hogy a múlt hét egyik napján nem keve­sebb, mint 2506 földrengést je­gyeztek fel, amelyből 66-ot a lakosság is észlelt, s közülük egy, a Richter-skála szerint 4,3 fokos erősségű volt. Nagyobb anyagi Lkár nem keletkezett, de a szakemberek figyelmeztetnek, hogy a földrengés epicentruma vészesen közeledik a száraz­föld felé. AZ UNIVERZÁL KERESKEDELMI VÁLLALAT bérleti szerződésre meghirdeti Békéscsabán a Volán-pályaudvaron levő, 40 négyzetméter alapterületű HELYISÉGÉT. (Volt ajándékbolt.) A versenytárgyalás 1989. aug. 15-én 9 órakor a vállalat központjában. Érdeklődni az Uni verzál közgazdasági osztályán lehet. _____ C ÍM: Univerzál Kereskedelmi Vállalat, Békéscsaba, Szabadság tér 2. Telefon: 22-844 13. Ügyintéző: Domokos László. ^ Figyelem, áramszünet! ^Értesítjük t. fogyasztóinkat, hogy hálózatszerelési és J karbantartási munkák miatt Békéscsabán az alábbi 5 helyeken és időpontokban az áramszolgáltatás J szünetel: S ™1989. július 20-án 6.30—16.00 h-ig Erzsébethelyen, a budapesti vasút—Franklin u.—Kolozsvári u.—Tompa Su.—Táncsics u.—Orosházi út által határait területen. Jl989. július 21-én 6.00—17.00 h-ig Erzsébethelyen a Jszegedi vasút—Báthori u.—Szélső u.—Sziklai u.— ^Franklin u. által határolt területen. Jl989. július 23-án 6.00—9.00 h-ig budapesti vasút— Jszegedi vasút—Báthoiri u.—Franklin u.—Könyves u.— yrompa u.—Bessenyei u.—Orosházi u.—Fiumei u.— Gyár u. által határolt területen. Hálózati berendezéseinket az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni. Azok megközelítése és érintése életveszélyes és tilos! DÉMÁSZ Kirendeltség, Békéscsaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents