Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-20 / 169. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TflNáCS LAPJA 1989. JÚLIUS 20., CSÜTÖRTÖK Ára: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM Mai számunkból: Kivonulás - de hogyan? (3. oldal) Vályogvetö plébános Újkígyóson (4. oldal) Hetek (5. oldal) Fogröntgenezö szék Orosházáról (5. oldal) Könyv a Békés megyei repülés történetéröl (8. oldal) Pártvezetfik találkozója értelmiségiekkel Nyers Rezső, az MSZMP elnö ke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Barabás János, az MSZMP KB titkára július 19-én értelmiségiek egy csoportjával találkozott Értelmiségiek egy csoport­jával találkozott tegnap az MSZMP KB székházában Nyers Rezső, az MSZMP el­nöke, Grósz Károly főtitkár és Barabás János, a Köz­ponti Bizottság titkára. A tanárokból, mérnökökből, közgazdászokból álló cso­port még júniusban intézett levelet az MSZMP Központi Bizottságához, s e levélben megfogalmazták az októberi pártkongresszussal, a párt politikájával kapcsolatos vé­leményüket, észrevételeiket és jövőbeni elvárásaikat. A szerdai eszmecserén megjelenteket Barabás János üdvözölte, majd röviden ösz- szegezte a pártkongresszus előkészületeit, s ezzel ösz- szefüggésben a pártvezetést leginkább foglalkoztató kér­déseket. Kiemelte annak fontosságát, hogy a küldött­választások során, majd az azt követő időszakban fo­lyamatos legyen a kapcsolat a párttagság és küldötteik között. Hozzátette: vélemé­nye szerint a pártban jelen­leg nincsenek kialakult és tisztán kiforrott platformok, ezért nem lehetséges a plat­formok szerinti küldöttvá­lasztás sem. Az eszmecserén felszólalók többsége az utóbbi hónapok tapasztalatai nyomán arra hívta fel a pártvezetés fi­gyelmét, hogy az MSZMP folyamatosan visszavonul, deffenzivába kényszerül, s ez a párttagság körében bi­zonytalanságot eredményez. Felvetették azt is: gyenge a párton belüli centrum. A polgári restaurációt elutasí­tó, ám a szocializmus re­formján munkálkodó* irány­zat sem a Központi Bizott­ságban, sem a párt vezető testületéiben nem nyilvánul meg markánsan. Mint az egyik felszólaló rámutatott: az MSZMP fokozatosan toló­dik egy feltételezett összné­pi akarat iránVába, ez pedig jelenleg jobbra helyezkedik el a tényleges pártbeli cent­rumtól. önmarcangoló, védekező párt lett az MSZMP — hangzott egy másik érvelés, amelyhez a felszólaló hozzá­tette:* párt reflexeiben úgy­mond még mindig vonszol­ja saját múltját. Többen elmarasztalták a pártvezetést azért, mert — vélekedésük szerint — a gazdasági reformok háttér­be szorultak a politikai és társadalmi reformok mö­gött, holott napjainkban egy markáns gazdaságpolitikai koncepció kimunkálása len­ne a legfontosabb. Egyönte­tű véleményként fogalmaz­ták meg a Pártközpontba látogató értelmiségiek : cse­lekvő, vitázó, de nem ma­rakodó politikai pártra van szükség, egy olyan MSZMP- re, ahol a pártvezetők ké­pesek személyes ambícióikat a pártérdekek mögé helyez­ni. Nyers Rezső az elhangzot­takra reagálva elöljáróban kifejtette: az MSZMP való­jában nincs deffenzívában, egész egyszerűen olyan kor­rekciós intézkedéseket kel­lett végrehajtania, amelyek ugyan a visszavonulás lát­szatát kelthették, de volta­képpen egy új pozíció meg­teremtésére irányultak. Az utóbbi hónapok belpolitikai hangulatát értékelve a párt elnöke eredményként köny­velte el, hogy az ellenzéki erőknek nem sikerült úgy­mond a vádlottak padjára ültetni az MSZMP-t, nem si­került elhitetni a közvéle­ménnyel, hogy az elmúlt időszak minden hibája az MSZMP-t terheli. A. felvetett gondolatokra válaszolva Nyers Rezső úgy vélekedett : jelenleg nem kétfrontos harcra van szük­ség, hanem harcra a társa­dalom szavazataiért a kö­vetkező választásokon. Hoz­zátette: természetesen ez nem jelenti azt, hogy a párt ne határolná el magát a poli­tikai szélsőségektől. A közvélemény, a társa­dalom nem elsősorban stra­tégiát és taktikát vár a párt­tól — hangsúlyozta Nyers Rezső —, hanem a jelenlegi válság megoldását. Éppen ezért az MSZMP-nek nem osztálypántnak, hanem a nép pártjának kell lennie. Köröstarcsa, Lökösháza, Hezőberény Önerős telefonhálózat-fejlesztés A távközlés fejlesztéséről tárgyaltak tegnap, Békéscsabán, a megyei tanács műszaki osztályán, Lökösháza, Köröstarcsa és Mezőberény tanácselnökei, a Szegedi Postaigazgatóság szakemberével, Vojnár László igazgatóhelyettessel. A meg­beszélést annak az egyeztető tárgyalásnak a keretében tar­tották, amelyet a Magyr Posta és Békés megye vezetői foly­tatnak, településeink telefonhálózatának fejlesztésére. Sprő- ber József, a megyei tanács műszaki oszályának vezetője elmondta, hogy ezen 'a napon a partnerek a gazdasági meg­állapodásig szeretnének eljutni. Lökösháza képviseletében Horváth Jánosné, községi tanácselnök ismertette a postai fejlesztés fontosságát. Az általa elmondottakat Szabó Bálint, a Békés Me­gyei Távközlési Üzem veze­tője az alábbiakban támasz­totta alá. — Szakembereink vizsgálják, Lökösházán egy ARK—511 típusú 90 állomás kapacitású, automata kis- végközponttai történő auto­matizálásának lehetőségét 1989—90-ben. A telepítendő központ közvetlenül a bé­késcsabai ARM helyközi központhoz csatlakozna. Eh­hez a megyei tanács 3 miL lió forinttal tud hozzájárul­ni. Ebből a pénzből kell a lökösházi posta épületét át­alakítani, illetve a szerelé­si munkálatokat fedezni. Vojnár László átmeneti lehetőségként javasolta a 90 állomásos automata központ kiépítését, hiszen ma csak erre van anyagi lehetőség. A cross-baar központ elké­szülésének várható ideje 1990 decembere, amelynek eredményeként a meglévő telefonvonalakon felül, 1991- től, folyamatosan további 40 készülék bekapcsolására ke­rülhet sor. Korábbi tapasz­talaikat felhasználva az igazgatóhelyettes Lökös- házának az önerős fejlesztés lehetőségét ajánlotta. Ennek lényege, hogy az egyéni te­lefonigénylő nem fizet be­lépési díjat, hanem egy konkrét összeget, aminek 30 százalékát a személyi jöve­delemadóból visszatérítik. Az önkéntes fejlesztés rög­zített árakon garantálja a szerelési munkálatok teljes költségét, és a résztvevők a szerződésiben megállapított határidőre telefont kapnak. A lakosság véleményének kikérése után a szerződés megkötése augusztus köze­pére várható. A köröstarcsai tanáccsal kötött megá'llapodás értel­mében, a mezőberényi ARK —522 típusú, jelenleg 400 előfizető kapacitású, auto­mata távbeszélő kisvégköz- pontot nyolcszázas végkié­pítésére bővítik, s a körös­tarcsai előfizetőket egy ká­bellel — szaknyelven kife­jezve — „beforgatják” a rendszerbe. Köröstarcsán 150/250 helyi elosztó hálóza­tot építenék. Mezőberényben a meglé­vő helyi hálózat lehetővé teszi a bekapcsolásokat. A szerződésben rögzített telje­sítési határidő 1990. június 30. A mezőberényi központ forgalma azonban már olyan nagy, hogy torlódást okoz. így vizsgálják annak a le­hetőségét, hogy az ARK-tí- pust egy kedvezőbb forga­lomlebonyolító képességek­kel rendelkező konstrukció­val kiváltsák. Ez a modell az „ER—256 TTV-rendszerű analóg elektronikus Rurál végközpont”, 200—1000 elő­fizető kapacitással. Szűcs Lajos, városi tanácselnök 502 telefonigémylőről, Ta­kács Gábor, köröstarcsai ta­nácselnök 92 várakozóról tud jelenleg. Az elektroni­kus központ kiépítése Mező- berényber) 400, Köröstar­csán 150 új vonalat jelent. Mindkét településen* — amennyiben a lakosság vál­lalja —, az önerős fejlesz­tést tartják járható útnak. P. J. Holttestén mégsem száguldottak át fújó paripák Segesvár csak legenda? A Megamorv Petőfi Bizottság közleménye A Megamorv Petőfi Bizottság örömmel közli a magyar nép­pel, hogy 1989. július 17-én 12 órakor, a Szovjetunióban, Szi­bériában, Barguzinban a nem­zetközi antropológusbizottság (melyet dr. Kiszely István ve­zet, tagjai 2 amerikai és 4 szov­jet antropológus) megtalálta Pe­tőfi Sándor magyar költő és forradalmár földi maradványa­it. A nemzetközi antropológusbi­zottság kétséget kizáróan meg­állapította, hogy a megtalált földi maradvány Petőfi Sándo­ré. A Megamorv Petőfi Bizottság közli a magyar néppel, hogy a Malév külön repülőgépet bizto­sít a 24 fős expedíció haza- szállítására 1989. július 29-re. A külön repülőgép száma MA 101- es, és 13.30 órakor érkezik Bu­dapestre. Amennyiben Morvái Ferenc, az expedíció finanszírozója, szervezője és vezetője a mai, szerdal napon megkapja a ma­gyar Művelődési és Külügymi­nisztériumtól a Petőfi Sándor földi maradványainak hazaho­zatalával kapcsolatos engedélyt (Morvái Ferenc csak ezért uta­zott haza Magyarországra Szi­bériából), abban az esetben jú­lius 29-én a külön repülőgép nemcsak az expedíció tagjait, hanem Petőfi Sándor földi ma­radványait és több mint 3 ezer dokumentumot hoz haza. (OS) Július 28-án összeül az MSZMP Központi Bizottsága Július 28-ára, péntekre összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát. A testület a Politikai Intéző Bizottság javaslata alapján kialakítja álláspontját az MSZMP kongresszusának előké­szítésével összefüggő néhány kérdésről. Ennek részeként ja­vaslatot tesz a kongresszus napirendjére és ügyrendjének el­veire, a megrendezés módjára, s előterjesztést tesz költség- vetésére. A Központi Bizottság megfogalmazza javaslatát a kongresszuson létrehozandó vezető és ellenőrző testületekre, megválasztásuk módjára is. A téma előadója Kovács Jenő, a KB titkára lesz. A tanácskozás második napirendi pontjaként a testület ál­lásfoglalás-tervezetet vitat meg az MSZMP viszonyáról az egyházakhoz és a valláshoz, amelyhez Berecz János fűz szó­beli kiegészítőt. A Központi Bizottság a hatáskörébe tartozó más, idősze­rű kérdésekben is dönt. (MTI) Bz „Év kertje” pályázaton Két orostíázi és egy lökösházi kertészé a pálma Mint ismeretes, Békés Me­gye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága az elmúlt évben indította útjára az „Év kert­je" pályázatot. Azzal a szán­dékkal, hogy a házak, üdü­lők közvetlen környékének gondozását az ízléses, szép lakókörnyezet kialakítását ösztönözzék és felkeltsék az erre irányuló igényeket. A pályázat már a múlt évben is nagy érdeklődést váltott ki, ez az idén tovább fokozó­dott, hiszen ezúttal 42 neve­zés érkezett 18 településről. Az eredményhirdetést teg­nap délután tartották Békés­csabán a megyei tanács székházában. Az építési és vízügyi, valamint a mező- gazdasági osztály képvisele­tében Sprőber József érté­kelte a pályázatot. Elmon­dotta, hogy bár közhelynek hangzik, de valóban nehéz dolga volt a zsűrinek, egy­részt, mert nehéz összeha­sonlítani a szépet a szebbel, meg a tenyérnyit a több száz négyzetméteressel, s éppen ezért az eredetileg meghir­detett 10 helyett 19 kertét díjaztak, illetve részesítettek dicséretben. Az „Év kertje” címet, rangsorolás nélkül, hárman kapták meg. Dr.- Farkas Pálné, dr. Erostyák Mihály, mindketten oroshá­zi, valamint Fenyvesi Tiva­dar lökösházi lakos (képün­kön az ő családi háza kö­rül kialakított díszbokrok­kal, virágokkal ízlésesen be­rendezett kert). Dicséretet és 7-7 ezer fo­rintot nyert Csípés János békésszentandrási, Tarko­vács László kétegyházi és Takács Lajos gyulai kerttu­lajdonos; 5 ezer forintot ve­hetett át Tokaji Lajos sar- kadkeresztúri, dr. Regele Ká­roly gyulai, Pintér Hermina hunyai és Bagita László bé­késcsabai lakos; 3 ezer fo­rintot kapott Tóth István vésztői, Zahorán András bé­késcsabai és Bán András bé­késcsabai lakos; 2 ezer fo­rintot nyert Szűcs József dévaványai, Gazsó István gyulai, Kunstár György csa- bacsüdi, Nyiri Ferenc gyu­lai, Lázár József békésszent­andrási és Kazamér Károly gyomaendrődi kertje. Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents