Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-19 / 168. szám

1989. július 19., szerda Mi! várhat Magyarország a Közös Piactól? Prokop jcvszk, OSZSZSZK, Szu.: „Minden hatalmat a népi tanácsoknak” felirattal tüntetnek a sztrájkoló bányászok a város központjában, amikor már egy hete tart a jobb élet- és munkakörülményeket követelő szénbányászok munkabe­szüntetése a Kuznyecki medencében. laruzelski vállalta az elnökjelöltséget Wojciech Jaruzelski, a meg­szűnő Államtanács elnöke, a LEMP KB első titkára hosszú huzavona után kedden vállalta, hogy a pártja őt jelölje a ma összeülő nemzetgyűlésben a köztársasági elnök tisztére. Ez­zel minden jel szerint megoldó­dott az a politikai válság, amely június végén támadt, amikor Wojciech Jaruzelski elhárította jelöltetését, mivel úgy látszott, hogy még pártja szövetségesei­től sem kapja meg a megválasz­tásához minimálisan szükséges támogatást, nem Is beszélve az ellenzékről. Wojciech Jaruzelski kedden nyilatkozatban jelentette be, hogy vállalja a jelöltséget. A nyilatkozatban egyrészt arra hi­vatkozott, hogy végül Is meg­kapta a szövetséges pártok ve­zető testületéinek támogatását. másrészt emlékeztetett arra, hogy a hadsereg vezetői ragasz­kodnak az ö személyéhez. Azok­ra a véleményekre hivatkozott, amelyek szerint őrá van szük­ség az állam stabilitása és foly­tonossága érdekében. Nemzet­közileg is ő a legelfogadhatóbb megoldás. Ezzel összefüggésben megfigyelők felhívják a figyel­met, hogy George -Bush ameri­kai elnök július 8—11-1 lengyel- országi látogatásakor a kötelező udvariasságon messze túlmenő szívélyességgel beszélt Wojciech Jaruzelskiről. Az államtanács elnöke mind­ezekkel együtt erősen hangsú­lyozta nyilatkozatában, hogy ki­zárólag kötelességérzetből vál­lalja a jelöltséget. Egyben cél­zást tett rá, hogy elnökké vá­lasztása esetén lemond a LEMP KB első titkári tisztségéből. A Közös Piac brüsszeli bizottsága valószínűleg már július végén, szakértői szin­tű megbeszélést kezdemé­nyez arról, hogyan segítheti a Közös Piac, illetve szer­vezésében a többi fejlett ipari ország a magyar re­formokat. Szeptemberben azután a miniszteri tanács­ban várható hasonló meg­beszélés, egyelőre még nem határozott szinten ugyaner­ről a kérdésről, közölték az MTI tudósítójával az EK bizottságának illetékesei kedden. Azért a halasztás, mert a Közös Piac vezető munkatársai augusztusban szinte testületileg szabad­ságra mennek. A hét legfejlettebb ipari ország múlt heti párizsi csúcsértekezletén az EK bi­zottsága kapta a feladatot, hogy hangolja össze és szer­vezze a Magyarországnak és Lengyelországnak szánt nyugati segítséget. A Közös Piac 12 külügyminisztere hétfőn elhatározta, hogy sürgős élelmiszersegélyt küld Lengyelországba. Jacpues Delors, az EK bizottságának elnöke a múlt héten Párizs­ban arról beszélt, hogy a se­gítség mintegy két éven át rendszeres lesz, és kiterjed majd a lengyel belső élel­miszerelosztó és -kereske­delmi hálózat fejlesztésére is. Szóba került Lengyelor­szág adósságainak átüteme­zése is. Ilyen, vagy akárcsak eh­hez hasonló elképzelések Magyarországgal kapcsolat­ban természetesen nem me­rültek fel. Ami a hetek programjából Magyaror­szágra is vonatkozik, az az, hogy a nyugati országok bő­vítenék a kereskedelmet, növelnék a magyar export- lehetőségeket is, és résizt vennének a gazdaság fej­lesztésében beruházásokkal, vegyes vállalatokkal, know- how-átadással, valamint szakember- és menedzser- képzéssel, nyelvtanítással, ezt erősítették meg közös piaci források kedden. A Közös Piac vezető tes­tületéi el fognak gondolkod­ni azon, mit tehetnének a maguk részéről, ami alkal­masint túlmenne a tavaly szeptemberben aláírt ma­gyar—közös piaci kereske­delmi és gazdasági együtt­működési egyezmény kere­tein, habár, mint hangsú­lyozták, az egyezményt to­vábbra is „példásnak” és Magyarország számára „maximálisan kedvezőnek” tartják, amelyet jelenleg in­kább végrehajtani kellene, semmint túllépni rajta. A brüsszeli bizottság egye­lőre leltárt készít azokról a javaslatokról, amelyek a tagállamoktól, illetve más nyugati országoktól beérkez­nek és a konkrét együttmű­ködési formák ügyében a magyar kormánnyal is kap­csolatba fog lépni. A B—2-es Stealth (Lopakodó) amerikai hadászati bombázó július 17-én, a kaliforniai sivatag felett sikeresen megtartotta próbaútját HOBOE A BPEMH írja: Az igazság keresése 1. A magyarországi ’56-os események ma, több mint három évtized múltán is fájó sebeket szakítanak fel. Az esemé­nyek értékelését és újraértékelését a magyarok összefüggés­be hozzák az ország jelenéről és jövőjéről folytatott vitákkal. Az MSZMP 1988. évi májusi konferenciája óta jelentős változások mentek végbe Magyarországon. Az ország a megújulás útjára lépett. Sajnos a gazdaság nem követi a változásokat, az infláció 15-16 százalékos, nagy a költségve­tési hiány, magasak a külföldi adósságok. Ami a társadalmi életet és a politikát illeti, ott elég szé­les a mozgalmak és platformok palettája — a vörös színtől, amely dominál, a fehérig és a zöldig. Mint a magyar zászló színei... Az ország jövőjéről szóló vitákban, amelyektől elválaszt­hatatlan az 1945 tavasza óta megtett út elemzése, az első helyre került az 1956-os tragikus események értékelése. Az idén tavasszal első ízben nevezték az ’56-os eseményeket népfelkelésnek. A magyar sajtóban az utóbbi hónapokban egyre többet írnak arról, hogy 1956 őszén Magyarországon igazi forradalom volt, népfelkelés a sztálinizmus és a Ráko- si-önkény ellen, azaz abban nem szocialistaellenes és ellen- forradalmi tendenciák voltak a meghatározók. A „magyar megújulás” és a „nemzeti kommunizmus” lel­ki atyjának, a nemzeti demokratikus függetlenség útja szim­bólumának Nagy Imrét (1896—1958), az ország egykori mi­niszterelnökét tartották. A sajtóban aláhúzzák, hogy az ak­kori szovjet vezetés a szocializmus (sztálini értelmezésében!) védelmében, a kontinens biztonságáért és a kelet-európai katonai-politikai szövetség jövőjéért aggódva, elsiette a ka­tonai beavatkozást. Röviden így jellemezhető a helyzet átértékelése. Három évvel ezelőtt egészen más értékelések voltak. Ma azonban egy-két írás megjelenésén kívül egységes a téma megköze­lítése. De ez természetesen csak felületes megállapítás, a valóságban sokkal bonyolultabb a helyzet. Élnek a szemta­núk, az események résztvevői. Sok veterán kommunista lép ki a pártból, vagy adja vissza az ellenforradalom fegyveres leverésében való részvételért kapott kitüntetéseket. Június 16-án került sor Nagy Imre és társai, Szilágyi Jó­zsef, Losonczy Géza, Gimes Miklós és Maiéter Pál, az 1958- ban kivégzettek temetésére. A nemzeti megbékélés jegyé­ben a kormány humánus lépése volt, hogy a család kérésé­nek eleget téve, megadta az engedélyt hozzátartozóik eddig névtelen sírokban nyugvó földi maradványainak eltemeté­sére. Erre a nemzeti megbékélésre szólított fel az MSZMP KB májusi plénuma is. Az alternatív szervezetek és Nagy Imre családja javasolta, legyen június 16-a a nemzeti gyász napja. Űj megvilágításba kerültek tehát 1956 októbere—novem­bere bonyolult eseményei. De vannak még tisztázásra váró kérdések is. Mi váltotta ki például a széles politikai válsá­got? Milyen szerepet játszott ebben Nagy Imre? Lehet-e őt nemzeti hősnek tartani? Kétségkívül az 1956-os események lavinaként törték meg a szocializmusnak a sztálinizmus hatására Kelet-Európábán kialakult adminisztratív-parancsuralmi rendszerét. Rákosi Mátyásnak, a Magyar Dolgozók Pártja akkori vezetőjének durva politikai és gazdasági hibái, a néptől való elszakadá­sa. a törvényesség megsértése, a sztálini irányítási módsze­rek mechanikus lemásolása, sőt továbbfejlesztése volt a rob­banás oka. Rákosi felelősségét súlyosbítja az is, hogy Sztálin halála után mindenáron megpróbálta megfékezni a feltárt hibák kijavítását. Közte és Nagy Imre között, aki 1953—55. között kormányfő volt, kiéleződött a hatalmi harc, ami meg­bénította a pártot. Az akkori szovjet vezetés már 1953-ban megtette az első lépéseket a sztálini túlkapások és a bűnök feltárásában. Ez pedig érintette a népi demokrácia országaival való kapcso­latokat is. De a vezetőikkel szembeni magatartás továbbra is a régi. mai terminussal élve tipikusan paternalista volt, vagy még egyszerűbben, Moszkvába rendelték a magyar ve­zetőket „a szőnyegre” egy éles beszélgetésre. Az odarendel­tek között volt Nagy Imre is. A tárgyaláson, melyen részt vett Malenkov, Molotov, Hruscsov, Mikojan, Kaganovics és Bert ja, keményen megbírálták Rákosi módszereit. Nagy Imre életéről a Szovjetunióban a következőket tud­ják. Oroszországba hadifogolyként került 1916-ban, 1918-tól tagja az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportjának, és a Vörös Hadseregben harcolt Szibériában. 1920—21-ben az QK(b)P Irkutszki Kormányzósági Bizott­ságában, majd az V. Hadsereg különleges osztályán dolgo­zik. 1921-től 1930-ig illegális kommunista munkát folytat Magyarországon, majd Ausztrián keresztül ismét visszatér a Szovjetunióba, ahol az ott élő más külföldi kommunis­tákhoz hasonlóan ő is megkapja a szovjet állampolgárságot. Tanul, előad, dolgozik a Komintern szerveiben, majd az ag­rártudományi intézetben. Neves agrárszakember. Ismeretes az a tény is, hogy 1935-ben felesége illegális magyarországi családlátogatása miatt kizárják őt a Kommunisták Magyar- országi Pártja tagjainak sorából. Az akkori évek bizalmat­lan légkörében a pártszervezet engedélye nélkül az ilyen jellegű kihágások súlyos következményeket vontak maguk után. De a sors nagylelkű volt Nagy Imréhez. 1938-ban fe­gyelmi ellenében visszaveszik a pártba. (Folytatjuk) Valerij Leonyidov ^iJfurter Allsem^ " MjömM KONCERT AZ ELEFÁNTOKÉRT Az afrikai elefántok túlélőiét kívánja segíteni Msztyiszlav Rosztropovics csellóművész. A washingtoni országos szimfoni­kusok Igazgatója hétfón beje­lentette, hogy szeptember 18-1 koncertjének bevételét — vár­hatóan 400 ezer dollárt — az elefántok túléléséért folytatott küzdelem céljaira ajánlja fel. Az afrikai elefántok vadászata — elsősorban agyarukért — az utóbbi tíz évben kevesebb mint felére csökkentette az 1,3 mil­liós elefántpopulációt. Japán — a legnagyobb ele­fántcsont-importőr — bizonyos feltételekkel júniusban tiltotta be az Ilyen Irányú bebozatalt, az Európai Közösségek és az Egyesült Államok pedig teljes tilalom alá vonta az elefánt- csont bevitelét. A LEGNAGYOBB Írógéppel készült rajz A bombayi Monodzs Kur- zsumdár valószínűleg bele­kerül Giunness rekordköny­vébe. mert elkészítette a vi­lág legnagyobb, írógéppel készült rajzát, amely 360 X 120 centiméteres. Eddig Gor­bacsov, Mahatma Gandhi és néhány indiai személyiség portréját készítette el, s leg­közelebbi „modellje” Rad- zsiv Gandhi miniszterelnök lesz, aki elküldte neki fény­képét és megkérte, készítse el portréját. drog az ovodaban Egy New York-i óvodában eléggé meglepődtek, megijedtek az óvónők, amikor három öt­éves gyermektől elvették a ta- sakot, amivel azok játszottak. A zacskóban ugyanis kokain volt. A kislány, aki az óvódéba hozta a drogot, zavarosan mesélte el, honnan Jutott a kábítószerhez, nem lehetett kideríteni, találta-e vagy kapta valakitől. A kíváncsi gyermekek felnyitották a cso­magot, játszottak a porral, ezt az utólagos vizsgálatok is bizo­nyították, hiszen a gyermekek arcán is találtak kokainnyomo­kat. Nem tudni, beszippantot­ták-e a veszélyes port vagy sem. Mindenesetre azok az óvónők ezentúl gyakran mesélnek majd a gyermekeknek a kábítószerek veszélyeiről. A további Intézke­dések másra várnak . . . TO NÉLKÜLI INJEKCIÓ Graz osztrák város műszaki egyetemén nemrég tű nélküli fecskendőt készítettek. A beol­tandó gyógyszer steril kapszu­lában van, melyet légpisztolyhoz hasonló szerkezetbe helyeznek. A körülbelül 40 kg/köbcenti nyo­más hatására a folyadék a kap­szula hét nyílásán keresztül a bőrön át a szövetekbe Jut.. „ természetesen a páciens nem érez szúró fájdalmat a befecs­kendezéskor. A DOHÁNYZÁSRÓL New York állam kormány­zója, Mario Cuomo újabb in­tézkedések életbe lépéséről tájékoztatott a dohányzás el­leni kampány keretében. Ezentúl tilos a dohányzás 8 gyűléstermekben, a felvonók­ban, az élelmiszerüzletekben és a taxikban. Ugyanakkor megszigorították a vendég­lőkre , kórházakra, színhá­zakra, bankokra és váróter­mekre vonatkozó dohányzási tilalmat. Bizonyos cukrász­dák és kantinok tulajdono­sait arra késztették, különít­senek el helyiségeket a nem dohányzóknak. A régi és újabb tilalmak megszegőit 1000 dollárig terjedő bünte­téssel sújthatják. TÖBB FOLYADÉKOT! Ursula Lehr, gerontoló­giára szakosodott orvos, nyugatnémet egészségügyi miniszter azt ajánlja, hogy aki betöltötte már 60. élet­évét, fokozza folyadékfo­gyasztását. A napi mennyi­ség legalább két liter le­gyen, de van orvos, aki há­rom litert lát jónak. Főként ásványvizet, gyümölcsleve- ket és tejet kell inni nagy mennyiségben, a szeszes ita­lokat viszont lehetőleg mel­lőzni kell. Előrehaladott kor­ban az emberi szervezet víz- vesztesége megnő, ami ká­ros hatással lehet az egész­ségre. A folyadékhiány ki­váltotta szimptómák többek között a szédülés, az egyen­súlyvesztés, vérkeringési és emésztési zavarok lehetnek. A TEVE ÉS A HŐLÉGBALLON, ARAD, IZRAEL: gazdája, egy beduin nő társaságában őszinte lérdeklődéssel figyeli a sivatag bajója repülő „kollégáját”, a léghajót, amikor má­sodszor rendezik meg az Izraeli Hőlégballonos Jóakarat Fesztivált a Negev-sivatagban

Next

/
Thumbnails
Contents