Békés Megyei Népújság, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-19 / 168. szám
O 1989. július 19., szerda Román határőrök magyar területen? Üldözték a menekülteket Munkahelyi érdekegyeztetés Ifj. Zsidó János két társával hajnali vaddisznólesre indult a napokban a gyulai, pontosabban a gyulavári Lenin Vadásztársaság területére. Űticéljuk a magyar— román határtól mintegy 3- 400 méterre lévő ligeti erdő volt. A vadászok az UAZ terepjáró kocsival az erdő szélén kezdődő, úgynevezett Vadi-tanyára vezető földúton álltak meg. Kiszállva a terepjáróból, két emberi alakot fedeztek föl maguk előtt, 200 méternyire az országhatártól, de már Magyarországon! Ifj. Zsidó János fényerős kereső távcsövét a szeméhez kapta és a látványtól majdnem elállt a lélegzete. De mondja el ő maga a történetet : — A távcsővel tisztán láttam, hogy két román katoTöbb mint egy éve alakult meg a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete azzal a céllal, hogy egy egységbe tömörítse a hazai egészségügyben és szociálpolitikában dolgozó szakembereket. Elképzelései között szerepel e terület megreformálása, az egységes szemléletmód kialakítása, a humán jelleg erősítése. Megyénkben is felmerült a különböző intézményi keretek között dolgozó szociális munkások szakmai-társadalmi összefogásának igénye, ezért létre kívánják hozni az SZMME területi szervezetét. E célból gyűltek össze az érintettek tegnap Békéscsabán, a Tégla Közösségi Házban. A tanács egészségügyi osztályán dolgozók, a családNem hittem, hogy ilyen sok érdeklődőt vonz az a hétfő esti gyulai program, melyet az Egészségkultúra Egyesület szervezett az adventista imaházban. Dr. Oláh Andor, a jól ismert Ihazai természetgyógyász arról tartott előadást, miért káros az emberi szervezetre a húsevés? Idősek, fiatalok, de még gyermekek is ültek na áll előttem, hátukon fegyvereikkel. Észrevették bennünket és azonnal rohanni kezdtek a Ligeti erdő felé, keresztül az erdő és a határsáv között lévő leégett búzatartón. Mintegy 40-50 méteren keresztül figyelhettem őket, majd eltűntek a fák takarásában. Mindketten jól megtermettek, körülbelül 1 méter 80 cm magasak voltak. Rohanás közben bal kezükkel derékszíjuk táján fogtak valamit. Amikor szem elől veszítettük a román katonákat, elhatároztuk, hogy a két társam ott marad, én pedig elmentem a határőrsre, és jeleztem az általunk észlelteket. A bejelentésre mozgósították a határőröket, akik átfésülték a kérdéses terülesegítők, a Vöröskereszt, a HNF képviselői ültek egy asztalhoz, hogy megbeszéljék a teendőket, az elképzeléseket, s ez alapján ősszel összehívják első, megalakuló taggyűlésüket, melyen megválasztják a vezetőséget és kidolgozzák munkaprogramjukat. Az összejövetelre meghívták dr. Farkasinszky Terézt, a Szegedi Ifjúsági Ideggondozó Intézet főorvosát, az SZMME elnökségi tagját, aki beszélt arról, mi hívta életre ezt a szervezetet. Szólt az utóbbi évtizedekben hazánkban felhalmozódott szociális gondokról, az egészségügy és az oktatás hátrányáról, e területek krónikus pénzhiányáról. Megemlítette azt is, az új pártok, egyesüa közönség soraiban, hogy_ meghallgassák, hogyan kell(ene) egészségesen táplálkozni, teljes testi-lelki harmóniában élni, s ily módon kivédeni korunk rettegett betegségeit, a szívinfarktust, a rákot. Az egykor megyénkben dolgozó tudós — a népi gyógymódok jó ismerője — nem győzött válatet. Az erdőben két romániai menekültet találtak, akik elmondták; a hajnali órákban lépték át a határt, előző este meg hárman vágtak neki az útnak, de a román határőrök egyik társukat elfogták a túloldalon, * a határsáv mellett... Az esetről természetesen jegyzőkönyv készült, amelyben az általunk leírtakat ifj. Zsidó János és két társa aláírásával hitelesített. Amikor a határőrök átfésülték a környéket, a leégett búzatarlón, a pernyében jellegzetes lábnyomokat találtak. Ezeket letakarták, hogy formájukat minél tovább megőrizzék. A román határőrszervek illetékesei másnap átjöttek szemlére, de ekkorra már a lábnyomok elmosódtak a pernyé-' ben, így nem lehetett bebizonyítani, hogy a lenyomatokat a román határőrök hagyták maguk mögött a gyulai határban. letek hogyan látják ezt a kérdést, a megoldásra milyen elképzeléseket dolgoztak iki? Komplex eszköz- rendszerre van szükség — mondotta —, melynek segítségével az állampolgár érdekei ^ hatékonyan képviselhetek. Megoldásra vár a szakemberképzés; előreláthatólag néhány éven belül a szegedi egészségügyi főiskolán indul 4 éves szociális munkásképzés, s lesz ilyen irányú középfokú oktatás is. A területi szervezetek — mint a megalakulandó megyei — bekapcsolódnak a 18 szekcióban működő országos szervezet munkájába, ugyanakkor önálló jogi személyként gondozzák, összefogják a helyi egészségügyi-szociális tevékenységet. szólni a kérdésekre. Volt, aki receptet kért, más arról érdeklődött, milyen betegségek gyógyítására alkalmasak gyógyvizeink. Sokan megvásárolták a helyszínen kapható biofüzeteket, kár, hogy legújabb, a rák gyógyíthatóságáról szóló könyvéből nem hozott magával az előadó. Sokan panaszolták ugyanis, hogy nem kapható a könyvesboltokban. Az érdeklődés bizonyítja, milyen sok embert vonz manapság az egészséges életmód. A gyulai egyesület is azért jött létre ez év januárjában, hogy minél több hívet toborozzon a helyes életvitelnek és segítséget adjon a napi életritmus megszervezéséhez. Mint Gedeon Éva, az egyesület elnöke elmondotta, a „Kezdj el élni” jelszó jegyében elsősorban' az egészségmegőrző szokások kialakítása a céljuk. Megismerkednek a természetgyógyászat különböző módjaival, a gyógyfüvek alkalmazásával, a jóga alapelemeivel, a levegő, a napfény, a víz gyógyhatásaival. Szerveznek főzőtanfolyamot, ahol a hús nélküli ételkészítés fortélyaival ismerkedhetnek meg a tagok, s megvásárolhatják a szükséges alapanyagokat is. A programból nem marad ki a mozgáskultúra, a kondíció fejlesztése sem. Az egyesület teljesen önfenntartó, csupán a tagdíjból él. Helyiséget az adventista egyház ad, amely hívei számára ugyancsak hirdeti a természethez közeli, egészséges életmódot. Egyelőre 50 tagot számlálnak, főként gyulaiakat, de Elekről, Sarkadról is jönnek az összejövetelekre. Árusítanak profiljukba illő könyveket, kiadványokat, s havonta egy alkalommal szerveznek előadást; legközelebb, augusztusban Schirilla György lesz a vendégük. G. K. Azután, hogy a Parlament megalkotta a sztrájkról szóló törvényt, számolni kell azzal, hogy a munkavállalók adott esetben élnek is e jogukkal. De mint oly sokan és oly sokszor hangoztatták, a sztrájk végső eszköz. A konfliktusok rendezésére sokkal alkalmasabb az egyeztető tárgyalások sorozata. Hogy ezt miként képzelik el ma a szakemberek, arról szól az alábbi írás. Ha ellentétek támadnak a munkaadó és a munkavállalók között, akkor ezeket valami módon fel kell oldani. Sőt korábban is fel kellett, amikor még nem volt sztrájkjog. S mivel a körülmények egv jogszabály becikkelyezésétől alapvetően még nem változnak meg, ezért gyakran ma is a régi metódusokat használják. Ami. mondanom sem kell, abból áll. hogy az ellentétek elsimítására kívülállókat kérnek meg. legtöbbször úgy, hogy egy magas beosztásban levő funkcionáriust arra próbálnak rávenni, hogy szerezzenek a vállalatnak az államtól különböző előnyöket, kedvezményeket, preferenciákat. Akkor aztán meg lehetett emelni a béreket. javítani a munkafeltételeket. megszüntetni a konfliktusokat. Nem jó a legmagasabb szint E módszerrel csak az a baj. hogy a helyi konfliktusokat is gyakran a legmagasabb szinten rendezi, aminek következtében olyan döntések születnek — merthogy nem ismerik pontosan a körülményeket — amelyek sem a munkaadónak, sem a munkavállalóknak nem jók. Nem egyszer megtörtént, hogy az ágazati szakszervezetek fogadatlan prókátorként avatkoztak be e vitákba. s vitték a szükségesnél magasabb fórumra a döntést. Azaz már akkor megszületett az ítélet, amikor a kérdésben a helyi szakszervezeti bizottság vagy a vállalatvezetés még nem is nyilatkozott. E meglehetősen paradox helyzetet igyekeznek most feloldani azzal, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős szakemberek kimunkálják a munkahelyi konfliktusok megoldására hivatott tárA szakértők szerint az 1988-as év legfőbb eredménye az volt, hogy sikerült elkerülni a külföldi adósságok átütemezését. Bár a konvertibilis külkereskedelemben a vártnál jobb eredmények születtek, az exportbevétel növekedésének csaknem felét az anyagi jellegű termékek — kohászati, vegyipari, alapanyagok, vas-, fém- és vegyipari félkész- termékék. valamint élelmiszerek — adták. Az átlagot meghaladó teljesítményt mutatott fel az energiagazdálkodás (28 százalékos növekedéssel). a kohászat (17,6 százalékos növekedéssel) és az élelmiszeripar (15,4 száA módosított honvédelmi törvény értelmében a felsőfokú végzettségű hadkötelesek sorkatonai szolgálatának időtartama 12 hónapra csökkent. Éhnek értelmében 1989. augusztus elsején soron kívül leszerelik azokat gyalások rendszerét. Mi történik a klasszikus esetben? A munkások valamilyen követelést támasztanak, ezt a vállalati vezetés nem fogadja el — például azért, mert a kezét megkötik a jogszabályok. vagy mert az igények teljesítésére nincs pénz. de még további okokat is lehetne sorolni —, mivel hogy ma már joguk van a dolgozóknak sztrájkolni. hát beszüntetik a munkát. Az elképzelések szerint ekkor indul be az egyeztetési mechanizmus. A munkáltatónak és a helyi szakszervezeti bizottságnak asztalhoz kell ülnie. hogy kinyilvánítsák az álláspontjaikat. Ha nem tudnak megegyezni, akkor kerülhet csak eggyel magasabb szintre a békéltetés. Addigra nyilván azt is tisztázzák, hogy a követelések teljesítésére miért nincs mód. Hogy az akadályok jogiak. pénzügyiek, vagy más jellegűek-e. Háromfordulós egyeztetés A békéltetésben ekkor már részt vesz az illetékes középszintű szakszervezet, a Magyar Gazdasági Kamara megfelelő tagozata, és természetesen a vitában álló felek. Közöttük megpróbálnak aztán az érdekképviseleti szervek közvetíteni. Ha megint nincs megegyezés, akkor jön a harmadik forduló: ilyenkor az Országos Érdekegyeztető Tanács kijelöl egy szakértői bizottságot arra. hogy ismét csak próbálkozzék meg a közvetítéssel. E testület tagjai között már ott találjuk az ÁBMH, az ágazati minisztérium, valamint a megfelelő munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek szakértőit is. Természetesen a békéltetésben részt vesznek a középszintű egyeztetés szereplői is. A bizottságnak 15 napon belül ki kell szállnia a helyszínre, ott vizsgálatot tartania, s majd ennek megfelelően javaslatot tennie az ellentétek elsimítására. Ha ezt az ajánlást nem fogadják el. akkor javasolhatják az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, hogy tűzze napirendjére az adott kérdést. Persze ennek elsősorban akkor van értelme, ha a megállapodás útjában valami olyasfajta jogszabály zalékkal). A dolláraktívumot tehát elsősorban a hagyományos ágazatok és termékek eredményezték, ami azt jelenti, hogy továbbra is fennmaradt a „gyarmati szerepre emlékeztető struktúra”, amelynek a meghaladása az ország előtt álló elsőrendű feladat. Az elmúlt években a kormányzat monetáris politikájában történtek a legjelentősebb változások. A vállalati és szövetkezeti szférában a hitelkivonás igen erőteljessé vált. A folyamatos gazdálkodáshoz szükséges banki pénzellátást 13 milliárd forinttal szűkítették. A pénzügyi restrikció viszont az 1988. augusztusában bevonult sorkatonákat, akik egyetemet, főiskolát végeztek, függetlenül attól, hogy tanulmányaikat korábban nappali, esti, vagy levelező tagozaton folytatták. Ezen a napon szerelik le áld, melynek fenntartása ma már nem indokolt. Az ÓÉT ilyenkor kezdeményezheti a jogszabály módosítását. Persze, ha még ezek után sem sikerülne megegyezni, mégiscsak bekövetkezik a sztrájk. De hogy ez meddig tart. azt nem lehet tudni, hiszen folytatható addig, amíg a foglalkoztatottak belefáradnak a harcba, és mégiscsak felveszik a munkát. Mivel ma a legtöbb konfliktus a munkabérek miatt robban ki. nem érdektelen megvizsgálni azt. hogy ezen ellentéteket megelőzendő. miféle tárgyalásokat lehet folytatni. Ahol a tárgyalásnak nincs esélye Nyilvánvaló, hogy ott akár holnap is elkezdődhetnek e megbeszélések, ahol megfelelő munkaadói és munka- vállalói érdekképviseletek vannak. A megegyezések kritikus szintje a középszint. Ugyanis itt kell dűlőre jutniuk a Gazdasági Kamara és az ágazati szak- szervezetek képviselőinek olyan fontos kérdésekről, mint a termelési ágon belüli minimális bérek, járadékok. pótlékok, természetbeni juttatások, a kívánatos üzemegészségügyi ellátás stb. E megállapodások figyelembevételével aztán vállalati szintű egyezkedések is folyhatnak már. Vannak azonban a társadalomnak olyan szegmensei, amelyekben az effajta tárgyalásoknak nincs esélye. Például az állami intézmények dolgozói hiába is követelnének bármit az igazgatótól. az képtelen lenne igényeiket teljesíteni, hiszen ehhez való eszközök nincsenek a kezében. Ilyen esetben az állam képviselőivel kell megegyezni. E tárgyalások akkor válhatnak azonban általánossá a gazdaságban és a társadalomban, ha sikerül megvalósítani a tulajdonre- formot. és így pontosan látható. hogy a konfliktusok során ki kivel áll szemben. E reformok azonban megkövetelik az intézményi rendszer átalakulását, kiteljesedését is. ami keretéül szolgál a fentebb vázolt egyezkedéseknek. nem terjedt ki az állami költségvetésre. Az államháztartás adóssága 1988-ban 46 milliárd forinttal emelkedett. Az állami költség- vetés eladósodását tovább növelték a hazai és nemzetközi beruházások „költségvetésen kívüli” támogatásai. A független szakértők ösz- szegezése szerint, miközben a pénzügyi irányítás pénzt vont ki a versenyszférából, a költségvetési támogatásokkal hozzájárult az elavult termelési szerkezet fenntartásához. Ezzel magyarázható az is, hogy a veszteséges vállalatok száma továbbra sem csökkent. A szakértők szerint 1989- ben az államadósság tovább nő. A kormány továbbra sem bizonyul elég erősnek a gazdaság hatalmi központjaival szemben, és ezeknek a lobbyknak a befolyása továbbra is erőteljes. A várt szerkezetváltozás az idén sem következik be. azokat a sorkatonákat is, akik szolgálati idejük alatt engedéllyel folytathatták felsőfokú tanulmányaikat és múlt év augusztusában vonultak be. A soron kívüli leszerelés érinti azokat az egyetemi előfelvételiseket is, akik 1988 augusztusában, illetve miniszteri méltányossági alapon 1988 szptemberében kezdték meg szolgálati idejük letöltését. Hús nélküli ételek kóstolója Fotó: Gál Edit Lovász Sándor Megbeszélés a Téglában Szociális munkások az emberekért g. k. Miért káros a hésevés? Életmódprogram Gyulán Meixner Zoltán „Jelentések az alagútból” « A Pénzügykutató Rt. független szakértői tegnap sajtó- tájékoztatón ismertették „Jelentések az alagútból” című sorozatuk második kötetét, amelyben az 1988-as év gazdasági eredményeit elemzik és előrejelzéseket fogalmaznak meg az idei esztendőre. Felsőfokú végzettségű hadkötelesek soron kívüli leszerelése
