Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-13 / 137. szám

1989. június 13., kedd o Romantika és a falusi turizmus Segítik az időseket Szeghalmon A napokban a törökbá­linti Flóra Szállóban tar­totta alakuló közgyűlését a Magyar Falusi Vendégfoga­dók Szövetsége. Az új szer­vezet elsősorban idegenfor­galmi hivatalokat, mezőgaz­dasági üzemeket, magánvál­lalkozókat tömörít. Érdek- képviseleti szervként műkö­dik, s céljául tűzi ki a fa­lusi turizmus fellendítését társadalmi összefogással. Felmérések, külföldi ta­pasztalatok is azt mutatják, hogy élénkül a kereslet a ré­gi paraszti hagyományokat őrző, a falusi romantikát napjainkba átmentő idegen- forgalom iránt. Korábban voltak már próbálkozások a falusi turizmus nagyobb ará­nyú bekapcsolására, az ide­genforgalom vérkeringésébe, ám ezek sikertelenek ma­Negyven év után ismét kapható a Szabad Szó, s ez a tény önmagáért beszél, az újrainduló lap azt az utat folytatja, amelyet a népi mozgalom legkiválóbb veze­tői jelöltek ki számára — e szavakkal kezdte beköszön­tőjét Fábián Gyula, a kiad­vány főszerkesztője a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának székházában nem­rég tartott lapbemutatón. A Magyar Néppárt családi, társadalmi, politikai hetilap­ja 30 ezer példányban lá­tott napvilágot, az újságot a Püski Kft. jelenteti meg, a szerkesztőség tanácsadó testületében helyet kapott Czine Mihály, Fekete Gyula, Liska Tibor és Vargha Do­monkos. A főszerkesztő fon­tosnak tartotta kiemelni, hogy a lap a Nemzeti Pa­rasztpárt megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos em­lékülés, illetve a Magyar Néppárt újjáalakuló orszá­gos gyűlése előtt látott nap­világot. Fábián Gyula szólt arról, hogy az újjáalakuló néppárt lapjának, a Szabad Szónak teljességében vállalnia kell a legtöbbet próbált és szen­vedett falut, fogyatkozó né­pével, az új korban külön­böző szenvedéseket átélt, illetve végigküzdött lakói­radtak. A szövetség szerve­zettebb formában igyekszik a magyar népi építészet ér­tékeit megmenteni, a falusi néphagyományokat felélesz­teni, ami hozzájárulhat az itt élők jobb megélhetésé­hez. Elő kívánja segíteni, hogy a mezőgazdasági ága­zat a falusi turizmust te­kintse a háztáji gazdálkodás részének, a Pénzügyminisz­térium e tevékenységre is terjessze ki a háztáji adó- kedvezményeket, s hogy az illetékes szervek irányítsák a hazai és a külföldi műkö­dő tőke figyelmét a gazdát­lanul maradt falusi házak­ra. Az Országos Idegenfor­galmi Hivatal máris ígére­tet tett, hogy közzéteszi a falusi turizmus vendégvá­róinak címjegyzékét, kataló­gusát. val. A falusi nép gondjaira kíván jobban odafigyelni, s igazságot szolgáltatni, vi­gasztaló szót nyújtani an­nak a 775 ezer embernek, akiket valamilyen sérelem ért 1945 és 1956 között. Ki­fejezte meggyőződését, hogy e történelmi kor küszöbén, az új átformálódás idején a lap sokat tehet a másod­rendű állampolgárrá avan­zsált falusi nép felemelke­déséért. Az újság vállalja az agrárreformkörök ügyét, fel­karolja kezdeményezéseit, nem napi szenzációkat kí­nál, csupán olvasnivalót, amely a vidéken lakók éle­tét példázza. A szellemi örökséget többek között Szabó Pál, Veres Péter, lly- lyés Gyula, Németh László, Tamási Áron, Kovács Imre és Bibó István hagyta a most induló szerkesztőségre. A kérdésekre válaszolva a főszerkesztő elmondta, hogy mind a 19 megyében felkér­nek egy-egy újságírót, aki a néppárti, agrárreformköri megmozdulásokat figyelem­mel kíséri és tudósítja ró­luk az olvasókat. A lap a hét első napjaiban jelenik meg, s szeretnék, ha az ag­rárértelmiség, a falusi la­kosság mellett a népfőisko­lákhoz is eljutna a kiadvány. Az újság kiadására a nyár közepétől Szabad Szó Kft. alakul. A szeghalmi Vöröskereszt városi vezetőségéhez nap mint nap érkezik olyan le­vél. amelyben idős, beteg nyugdíjasok arról panasz­kodnak, nem tudják kivál­tani a gyógyszert, nincs pén­zük ennivalóra, fűtetlen la­kásban élnek. Súlyos gond­juk enyhítésére némi segít­ségért folyamodnak, de — mivel a Vöröskeresztnek nincs erre lehetősége — hiá­ba. Örömmel számolhatunk be arról, hogy ez év szeptem­ber elsejétől megváltozik az eddigi gyakorlat. Mint azt Giricz Lajos városi titkártól megtudtuk, a segélybélyegek árusítása helyett ez év ta­vaszán Szeghalmon és kör­zetében tombolát bocsátot­tak ki. A nyeremények vá­sárlására néhány gazdálko­dó egység komoly összeget ajánlott fel, mások pedig ajándéktárgyakat adomá­nyoztak. Például a Star Kis­szövetkezet körösladányi részlege társadalmi munká­Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az országban zajló demokrati­kus átalakulásról csak a sajtó útján értesül megyénk lakos­sága. A helyi gyakorlatot ugyanis messze elkerülik a „re­formszelek”, s a sztálinista struktúra konzerválódása ta­pasztalható a hangzatos, új jel­szavak mögött. Képviselőink is annak az ál- demokratikus Országgyűlésnek a tagjai, amely sorozatban gyártja azokat a törvényeket, amelyeket egy alkotmányozó nemzetgyűlésnek kellene meg­alkotnia (adózás, Bős—Nagyma­ros). Az országgyűlési képvise­lőink, akiknek feladata lenne, hogy választópolgáraik érdeke­it, véleményét, állásfoglalását tolmácsolják, nem ezt tartják fontosnak, hanem saját — illet­ve pártjuk — érdekeit képvise­lik, mint az elmúlt találkozá­sainkból is kiderült. A képviselők meghirdetett fo­gadóóráin részt véve azt tapasz­taltuk, hogy nem tesznek kí­sérletet arra, hogy a törvény- tervezeteket társadalmi vitára bocsássák (például az alterna­tív katonai szolgálatról szóló törvénytervezetet). Ezeket a törvénytervezeteket csak pár nappal az országgyűlés ülése előtt ismertetik, így kizárják annak lehetőségét, hogy átgon­doljuk, megvitassuk, esetleg módosítását javasoljuk. ban 20 ezer forint értékű fürdőruhát varrt meg, és adott át kisorsolásra, a fü­zesgyarmati Univerzál Kis­szövetkezet pedig 10 ezer forint készpénzt adományo­zott. így a június 2-i sorsolás után — a felajánlásoknak köszönhetően — a tombolá­ból befolyt összeg egy ré­sze, 45 ezer forint, megma­radt. Ebből a pénzből a rá­szorulók megsegítésére se­gélyalapot hoznak létre. En­nek felhasználásáról a váro­si vezetőség mellett működő — várhatóan nyolctagú — családsegítő társadalmi ta­nácsadó fog dönteni. A segélyalap növelésére a városi Vöröskereszt a gaz­dálkodó egységektől és más szervezetektől további fel­ajánlásokat kér. Ezt a pénzt a szeghalmi OTP-fiók 625-94- es számlájára fizethetik be. A hozzájárulok részére — ígérte Giricz Lajos — a se­gélyben részesülőkről évente kimutatást készítenek. m. 1. Képviselőink hangot adtak annak az álláspontjuknak, hogy az elkövetkező ülésszakon sem veszik figyelembe azokat a ja­vaslatokat, amelyeket a válasz­tókörzetükben működő társa­dalmi. politikai szervezetek tesznek (például: szövetkezeti törvény, átalakulási törvény). Kinyilvánították, hogy saját, jól megfontolt, illetve párt­szakértőik által kidolgozott vé­leményt képviselik, amelyet esetleg csak a „fentről” jövő újabb utasítások, módosítások változtathatnak meg. Dr. Hankó Mihály és Szarvas Andrásné országgyűlési képvi­selők véleményünk szerint aka­dályozzák a valódi jogállami­ság létrejöttét. Olyan törvénye­ket szavaztak meg, amelyek az állampolgárok alapvető érde­keit és a társadalom egészének igazságérzetét sértik. Ezért A Fiatal Demokraták Szövetségé­nek békéscsabai csoportja a két országgyűlési képviselő vissza­hívását kezdeményezi. Ebbep a döntő fontosságú ügyben kérjük a város vá­lasztópolgárainak segítségét! Ezúton felkérjük a pótképvi­selőket, hogy mandátumaikról mondjanak le. mert csak így garantálható a valóban demok­ratikus átmenet a jövőbe. A Fidesz békéscsabai csoportja A történelem alighanem leggyakorlottabb uralkodó osztálya, a brit, sorozatban termeli a pofonegyszerű, ám mélyértelmű aforizmákat. Ha nem is Churchill találta ki, többször is elmondta: ha nem tudsz valamit megaka­dályozni, állj az élére. Egy cinikus angol polgár alpá­ribb tanácsban fejezte ki ugyanezt, mondván, hogy „ha már bizonyos, hogy megerő­szakolnak, próbáld meg él­vezni”. A magyar társadalmat irá­nyító MSZMP-vezetést ma­napság könnyű azzal gyanú­sítani, hogy csak az általa előidézett válság és a mind elégedetlenebb közvélemény nyomása alatt szánta el ma­gát a reformokra. Emögött egyszerűen a bizalmatlan­ság áll: négy évtizedes egy- párti hatalomgyakorlás után nem alaptalan a kétely, hogy „ugyanazok” tényleg akarják-e a mást, s ha még­is, képesek-e másképp? Változnak az idők, s az idővel együtt változunk mi is. Ma alighanem mindenki arra gondol, hogy miképp alakulnak életkörülményei a következő Magyarországon, amely kétségtelenül más lesz, mint az előző évtizedekben volt. A minap még nagyra- becsült folyamatosság elvé­nek helyébe ma már a tu­datos útkeresés lépett. Új ér­tékeket keresünk nemcsak a közeli, s távoli jövendőnek, hanem a múltnak is. A múlt új rostáján átszi­tálva gyarlósággá válhatnak eddigi erények, tévedéssé a megszokott igazságok, rög­eszmékké a tegnapi elvek. Sok-sok tevékeny ember számára derülhet ki, hogy a „tettem a dolgom, ahogy kellett” elégedettsége szerte­foszlik, helyébe a „hol hi­báztam?” önvizsgálata lép. Kemény dolog. Az utólagos ítéletek kény­szere legalább olyan veszé­lyesen torzíthatja el a gon­dolatmenetet, mint az elő­ítélet. Tudjuk: még a legki­sebb dologban sem könnyű belátnunk, hogy nem volt igazunk. Az utóítélet, a meg­tettek felülvizsgálata során könnyen ragadnak el ben­nünket csüggedt vagy heves indulatok. Gyakori utóítélet — alig­hanem ma a legjellemzőbb —, hogy „minden pont for­dítva volt”. Egyszerűen megfordítva a homokórát, csurogjon, ahogy eddig, csak éppen ami jó ' volt, az átértékelve biztos, hogy rossz, s amit elvetettünk, az lett volna a jó. Sokan arra is hajlanak, hogy ők már akkor így gondolták, de hát nem szóltak. Aki nem hi­szi — járjon utána. Mások elkeserednek. Be­csapottnak érzik magukat: úgy hitték, tisztes rendszer­ben, jó célért ügyködtek. Alighanem joggal mondják, hogy az irányítók tévedései­ért nem lehetnek felelősek. Mások dühösebbek: mint ama hibák ára, úgy kijaví­tásuk költsége is a mi zse­bünkre megy, nem csak mo­rálisan, anyagilag is mi fi­zetjük meg a vétkeket. Az utóítélet szigora ma a vétkesek iránt a legnagyobb. S bár kevesen lehetnek, akik a szocialista összeköttetések apró előnyeivel sose éltek, legtöbbünket azonban a jó­zan arányérzék megóvott at­tól, hogy bűnösei legyünk a hatalom, a pozíció koránt­sem aprópénzre váltásának. Az „ügyek” árnyéka — fő­leg ha nem a tisztázás szán­déka hozza őket a felszín­re — viszont sokakra akkor is rávetődik, ha nem lépték át az akkori normák Rubi- conját. S hol ez a határ? Egy csomagtartóba dugott fél disznónál, a soron kívüli telefonnál? Ha az utóítélet általánosí­tó előítéletbe csap, akkor nem erkölcsösebb normák alakulnak ki, hanem zavart növelő vagdalkozások. Még nagyobb a veszélye minden­nek a közélet politikai sáv­jában. Hovatovább a párt­állam legkisebb sarzsijának is magyarázkodnia kell, hogy ő nem nyúlt senkihez és semmihez, nem karrieriz­musból vállalta feladatait. Elég egy apró csusszanás, máris „kutyabőrös refor­merrel” van dolgunk: „mi már a reformkörök előtt...” stb. A hirtelen irányváltás nem lehetetlen, ám bizo­nyos: nincs hitele. Megint másokat éppen ez, ama bi­zonyos damaszkuszi út vár­ható vádja rettent vissza annak közzétételétől, hogy ők már tényleg átgondolták, készek megváltozni és meg­változtatni. Ez a fő baj az elfogult utóítéletekkel. Kit így, kit úgy de mindenképpen aka­dályoz a valós megtisztu­lásban. Az egyik a másikát taszítja félre, mind távolabb a tárgyilagosságtól. Megváltozni tehát nehéz. S ha önmagunk kényszerü­lünk rá — tanuljunk britül' —, legjobb, ha magunk ál­lunk az élére. Szélsőségek nélkül, józan ésszel, hogy az erőszakra ácsingózóknak a leghalványabb reményük se legyen az „élvezetre". Füzes Oszkár Ismét megjelent a Szabad Szó Az ffrszágos Sajtószolgálat közleménye: Akadályozzák a valódi jogállamiság létrejöttét Betörtek a magyar szoftverek az amerikai piacra Magyar szoftvereket, a CompuDrug Műszaki Fej­lesztő Kisszövetkezet termé­keit vásárolta meg több USA-beli cég. A magyar kisszövetkezet szoftvereinek amerikai és kanadai forgal­mazására egy évvel ezelőtt — a Kiser Research Incor­poration céggel közösen — leányvállalatot hozott létre Texasban. A 300 ezer dollá­ros alaptőkéjű cég sikere­sen kezdte meg a magyar kisszövetkezet szoftvereinek bevezetését az amerikai pia­con. Ezt jelzi, hogy legutóbb együttműködési szerződést kötött a Harvard egyetem­mel, aminek eredményeként a magyar szoftverekért cse­rébe az egyetem speciális méréseket végez a magyar kisszövetkezet és az USA- beli CompuDrug vegyesvál­lalat számára. Ugyancsak együttműködést alakított ki a CompuDrug USA a világ egyik legnagyobb számító­gépgyártó cégével, az ame­rikai IBM-mel. A magyar szoftverért az IBM techno­lógiai és műszaki tanács­adással segíti a magyar fej­lesztők munkáját. Az IBM- nek átadott szoftverhez ha­sonlót vásárolt korábban az angliai Glaxo és az ugyan­csak angol Wellcome cég is. A CompuDrug szoftvereit elsősorban a kémia külön­féle szakterületein használ­hatják a szakemberek siker­rel. Segítségével a vegyüle- tek tervezésekor, fejleszté­sekor nélkülözhetetlen in­formációkhoz jutnak. Meg­tudhatják, hogy egy vegyü- let hogyan bomlik le az élő szervezetben. A kisszövetke­zet kutatói szoftvert fejlesz­tettek ki a gyógyszerterve­zéshez is. Most pedig — a programcsalád legújabb tag­jaként —, megjelent toxici- tásbecslő szakértői rendsze­rük. Ennek kifejlesztéséhez az USA környezetvédelmi hivatala artyagi támogatást is nyújtott. A HazardExpert nevű szoftver segítségével a cég betört az élelmiszeripar és a környezetvédelem terü­letére is. A különböző ké­miai folyamatok számító­géppel való előrejelzésének e két területen különösen nagy a jelentősége. A szoft­verrel nyert ismereteket a kutatók már a vegyület ter­vezésekor felhasználhatják, és így irányítani tudják a molekulák leendő tulajdon­ságait. Utóítéletek Hétvége a határban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents