Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-02 / 128. szám

1989. június 2„ péntek NÉPÚJSÁG Ha el akarjuk érni az európaiság szintjét Horn Gyula interjúja a Libérationban Magyarország külpolitikai törekvéseiről, szövetségesi elkötelezettségéről, emberi jogi felfogásáról nyilatko­zott a Libération című fran­cia lapnak Horn Gyula külügyminiszter, aki Párizs­ban részt vett az európai helyzet emberi dimenziójá­val foglalkozó értekezlet megnyitásán. Horn Gyula az interjúban kifejtette, hogy „mi nem akarunk tenni semmit, ami veszélybe sodorná a szövet­ségünkhöz tartozást. Ezen túl azonban nincsenek falak vagy korlátok. Elég rendkí­vüli dolog, hogy egy ország, amely tagja egy katonai szö­vetségnek. kapcsolatba lép egy másik szövetséggel, de ez sohasem vetett fel prob­lémákat. Arra is rájöttünk — mondta Horn Gyula —, hogy „ha el akarjuk érni az európaiság szintjét, kapcso­latba kell lépnünk nemcsak egyes nyugati országokkal, hanem a nyugati integráci­ós szervezetekkel, mint az EGK, az Európa Tanács, az Európai Parlament, a NA- TO-közgyűIés." Lehet, hogy gyermekeink és unokáink már nem akarnak szövetsé­gi rendszerekben élni, és mi is munkálkodunk a két szö­vetség feloszlatásán.” Az emberi jogok felfogá­sáról Horn Gyula elmondot­ta, hogy a Varsói Szerződés nem foglalkozott ezzel a kér­déssel, nem ez a célja, és a benne részt vevő országok különféleképpen értelmezik az emberi jogokat. „Ami fontos, hogy az emberi jo­gok civilizált értelmezése és gyakorlata kezd tért hódí­tani a Szovjetunióban, Len­gyelországban és Magyaror­szágon.” Romániát illetően a magyar külügyminiszter ki­fejtette, îiogy a kétoldalú kapcsolatokban nem tudunk eredményt elérni a nemze­tiségi problémák megoldásá­ra. Ezért fordultunk a nem­zetközi fórumokhoz „állás­pontunk kifejtése végett, mert Románia is részese a nemzetközi megállapodások­nak”. Csehszlovákiával való vi­szonyunkról szólva Horn Gyula rámutatott, hogy mi nem a vízlépcsőszerződés ha­tálytalanítását, hanem mó­dosítását kívánjuk a környe­zeti ártalmak figyelembevé­telével. A szovjet átalakulás hatá­sáról a külügyminiszter el­mondotta, hogy a magyar reformfolyamat korábban kezdődött, de a szovjet glasznoszty „ösztönzőleg hat Magyarországra. A szovjet vezetés nyitott a kétoldalú kapcsolatok korszerűsítésé­re.” Végül a magyar politikai élet alakulásáról szólva Horn Gyula azt mondotta, hogy az MSZMP vezetésében min­denki a mély változások hí­ve: ,,A vita a reform irá­nyáról folyik és a módsze­rekről”. Románia: Új területi­közigazgatási törvény A romániai nagy nemzet­gyűlés új — a területi-köz­igazgatási szervezés „javítá­sáról” rendelkező — tör­vényt fogadott el. Az or­szág területi-közigazgatási szervezésére vonatkozó, 1968-ban hozott törvényt, az utólagos módosításokkal együtt, áprilisban hatályon kívül helyezte a parlament. Az új törvény értelmében Romániában 40 megye, 265 municipium és város, to­vábbá 2359 község van. Bu­karest, mint főváros külön státussal rendelkezik. Köz­igazgatásilag hozzátartozik a főváros nagy mezőgazdasá­gi övezete, amelyet Ilfov mezőgazdasági szektornak neveznek. Az ország térképének át­rajzolása azt eredményezte, hogy 346-tal csökkent a köz­ségek száma, ugyanakkor 28 úgynevezett „agráripari köz­pont” kapta meg a városi rangot. Az életbe lépett új tör­vény — amelyet Nicolae Ceausescu kezdeményezésére alkottak és „történelmi vív- mány”-nak minősítettek — meghatározza a területi-köz­igazgatási egységek fogal­mát. Eszerint a megye olyan területi-közigazgatási egy­ség, amelyet municipiumok, városok és községek alkot­nak. A megyéket a földraj­zi, gazdasági és társadalmi- kulturális adottságoktól f üg­gően szervezik, ami azt je­lenti, hogy az etnikai egy­séget már nem veszik fi­gyelembe. KIHALÁS FENYEGETI A CSIMPÁNZOKAT? Akár már 50 éven belül kipusztulhatnak a csimpánz zok Földünkről, ha tovább­ra sem tesz az emberiség semmit az állatok természe­tes életterének védelmére — jelentette ki egy róla elne­vezett londoni intézet meg­nyitóján Jane Goodall brit zoológus, aki csaknem har­minc évet töltött a csim­pánzok életének tanulmá­nyozásával. A század elején még milliószám éltek csim­pánzok a Földön, jelenleg azonban már csak 150-200 ezerre tehető a számuk — mondta a neves kutató. Rit­kulásuk oka, hogy rohamos ütemben irtják természetes lakóhelyüket, a trópusi ős­erdőket, de vadásszák a csimpánzokat húsukért is, egy-egy csimpánzkölyökért pedig 25 ezer dollárt is meg­adnak. CIGARETTA- ÉS RÁGÓGUMI- FOGYASZTÁS Az amerikaiak után a franciák a világ legnagyobb rágógumi-fogyasztói. A Le Point című folyóirat szerint a franciák évente négymil- liárd tabletta „rágót” fo­gyasztanak, ami súlyban valamivel több, mint az Eiffel-torony súlya. Tíz tü­dőrákeset közül kilencnek a dohányzás az oka. Hivatalos Az újvidéki AUcHuftó -ban olvastuk: II prágai tavasz húsz évvel később 20. II tankok eltávoztak Húsz lános emlékművétől Időközben Cservonyenko szovjet nagykövet Prágában ki­tartóan valamilyen kormányt próbált alakítani, amely Moszkva bábkormánya lett volna. Ennek érdekében elment a Hradzsinba is, Svoboda köztársasági elnökhöz, de az idős tábornok keményen tartotta magát. Követelte, hogy kor­mányalakítás helyett elmehessen Moszkvába és Brezsnyev- vel tárgyaljon Dubcek, Cernjik és Smrkovsky, valamint a többiek hazatéréséről, hogy aztán együttesen kutassanak fel megoldást. Brezsnyev beleegyezett és Svoboda augusztus 23-án elutazott Moszkvába. Elkísérte a kormány három tag­ja: Gustav Husák kormányfőhelyettes Martin Dzur véderő­miniszter és B. Jucera igazságügyminiszter, aki nem volt a KP tagja, s ezért a Népfront más szerveit is képviselte. A „küldöttségben” helyet kapott még a CSKP KB Elnökségé­nek még három tagja. Bilák, Indra és Piller. Svoboda ez­által végleg meghiúsította az igyekezetét, hogy valamilyen kollaboráns kormányt alakítsanak. És megmentette Dubce- ket, valamint a többi letartóztatottat. Ez idő alatt Csehszlovákiában a végső bizonytalanság napjai következtek. A legfőbb beszédtéma a csehszlovák vezetők moszkvai magatartása volt, hogy Svoboda, Dubcek és a többiek kibírják-e a nyomást és tudják-e, hogy a nép mennyire egységesen támogatja addigi politikájukat? Hogy a tárgyalások nem folynak simán, azt már abból is megtudták, hogy elhúzódtak, és nem adtak ki semmilyen közleményt, csak hétfőn reggel következett be látható vál­tozás: áthelyezték a tankokat. Húsz János emlékművétől eltávoztak a tankok és egy közeli utcában parkoltak. A tan­kok másutt is kevésbé szembetűnő helyet foglaltak el, el­hagyták a hidakat és más stratégiai pontokat. Az illegali­tásban működő szabad rádióállomás jelentette, hogy csök­kentik a csapatok létszámát. Az első alakulatokat kivonták, s újak jöttek a helyükre. A rádió figyelmeztetett. Az új alakulatok nem tudják, hogy nincs ellenforradalom, legye­tek óvatosan, ne hagyjátok magatokat provokálni, mert csak arra várnak. Tegyetek úgy, mintha észre se vennétek őket. Nem venni tudomást róluk, hangzott a napi jelszó. A heli­kopterek röpcédulákat szórtak, de a prágaiak nem szedték fel őket. Ha meg is tették, akkor azért gyűjtötték össze, hogy felgyújtsák, vagy pedig hátlapjukra saját kiáltványai­kat írják rá és ragasszák ki a városban. Az első napokban tanúsított magatartással szemben, ami­kor körülvették a tankokat és vitába bocsátkoztak a jöve­vényekkel, a csehek és a szlovákok most nem vettek róluk tudomást. Amilyen mély benyomást keltettek a tankokat körülvevő tömegek és a szovjet katonákkal folytatott szó­váltásuk, még nagyobb benyomást keltett most ignorálá- suk. Így folyt az élet, mintha külföldi tankok, páncélos járművek és katonák egyáltalán nem is lettek volna. Többé senki sem elegyedett szóba az idegen katonákkal. Csak dél­előttönként 9 órakor a gyárszirénák hangja, az autók tül­kölése és a harangok zúgása emlékeztette 15 percig az in­tervenciósokat, hogy nemkívánatosak és nem szívesen lát­ják őket. Augusztus 27-én, kedden közzétették, hogy Svoboda. Dub­cek és a többiek hazatérjek Moszkvából. A tankok áthelye­zése és a vezető személyiségek hazatérése miatti kezdeti öröm mindössze néhány óra alatt idegességgé változott. Nincs közlemény. Nem lehet tudni, miben állapodtak meg Moszk­vában. Üléseket tartanak a KB-ban, a parlamentben, a kor­mány is ülésezik. A Moszkvából hazatérők jelentéseket ter­jesztettek elő. Jozef Smrkovsky parlamenti elnök hazatéré­sekor néhány szót mondott: kompromisszumos megegyezés született. Bejelentette, hogy Dubcek és a többiek hamarosan rádióbeszédet mondanak. A kompromisszum — rendben van. De milyen — vetődött fel a kérdés. A rádió sajtóértekezletre hívta a külföldi újságírókat a parlament épületébe. Közvetlenül a kezdés előtt, ismét csak a rádió lemondta a sajtóértekezletet. Az újságírók körében később az az ellenőrizetlen híresztelés terjedt el, hogy a sajtóértekezletet csak azért hívták össze, hogy megállapít­sák. hánv külföldi újságíró tartózkodik Prágában. Amikor a rádióállomás személyzete ezt megtudta, akkor közölték, hogv nem lesz sajtóértekezlet. Délután 3 órakor közleményt tettek közzé a moszkvai megbeszélésekről. Abban az állt, hogy a szovjet és a Var­sói Szerződés más tagországainak csapatai kivonulnak Cseh­szlovákiából, „amint normalizálódik a helyzet”. Nem közöl­ték mikor, s azt sem, hogy ki és hogyan dönti el, hogy a helyzet rendeződött. Azt is közölték, hogy a régi csehszlo­vák vezetőség maradt a tisztségében. Ez Moszkva részéről volt engedmény, mert korábbról köztudomású volt, hogy a reform egyes szószólóit szerette volna eltávolítani. Meg­ígérték, hogy folytatják az 1968 januárjában elkezdett vál­toztatások programját, csak a sajtót helyezik ellenőrzés alá,' elsősorban a Varsói Szerződés tagországairól szóló cikke­ket. A közlemény azt is megemlítette, hogy a Szovjetunió kölcsönt folyósít Csehszlovákiának az invázió okozta károk térítéseként, összeget nem közöltek és egyéb fontos rész­letet sem. Nyilvánvaló volt, hogy egyesek követelték a külföldi csa­patok kivonását, mások pedig azt mondták, hogv ezt majd csak akkor teszik meg, ha bizonyosak lesznek abban, hogy végrehajtják, amit követelnek. Egyesek arra számítottak, hogy nem teszik semmissé a CSKP előző napokban meg­tartott XIV. kongresszuslát, a másik fél pedig ennek az ellenkezőjét, a kongresszusi határozatok semmissé nyilvá­nítását, továbbá azt követelte, hogy a kongresszuson meg­választott szerveket illegálisoknak nyilvánítsák. Egyesek arra számítottak, hogy a kollaboránsoknak nem engedik meg, hogy korábbi tisztségüket betöltsék, a másik fél en­nek ellenkezőjét követelte. Az egyik fél a demokratizálás vívmányainak, a szabad sajtó stb. tiszteletben tartását kö­vetelte, a másik fél pedig úgy vélte, hogy ez veszélyez­tetheti a szocializmust és ellenőrzést követelt. Fél órával a közlemény közzététele után a moszkvai „megállapodás” és közlemény ellen kiadott kiáltványok je­lentek meg az utcákon. Az egyes megbeszélések résztvevői­nek egyszerű felsorolása valószínűleg sohasem árult el eny- nyit, mint ezúttal. Ismeretes, hogy csehszlovák részről olya­nok is részt vettek a megbeszélésen, akiket a rendkí­vüli XIV. kongresszus nem választott be az új párttes­tületekbe. Valamennyien elítélték őket mint kollaboránso- kat. (Folytatjuk) adatok szerint évente 28 ezer francia hal meg a do­hányzás kiváltotta különbö­ző rákos megbetegedések­ben. GYORSlRÖRENDSZEREK Drezda (NDK) egyik könyvtárában több mint 50 nyelven mutatják be a kü­lönböző korok gyorsírói jegy­zeteit. A gyűjtemény össze­sen háromezer gyorsírói rendszer emlékét őrzi. A tu­dósak nemrég fejtették meg például Albert Einstein, ne­ves német fizikus és termé­szettudós egyik 1923-ban ké­szült feljegyzését. A munkát nehezítette, hogy Einstein egy nagyon régi, kevesek ál­tal ismert gyarsírási mód­szert alkalmazott. A kutatók végül kiderítették, hogy ugyanazt a rendszert hasz­nálta, amellyel az időszámí­tásunk előtt 63-ban az ókori Rómában a szenátus ülései­ről szóló jegyzetek készül­tek. KIZÁRÓLAG JAPÁN TURISTÁK gyönyörködhetnek majd a jövőben a német kultúrtör­ténet és történelem egyik híres emlékében, a Rajna menti Lorelei-sziklában. A sziklára tekintő híres-hír­hedt Katz várát ugyanis 2,3 millió dollárért egy japán szállodalánc vette meg, 11 riválisát elütve az idegen­forgalmi üzleti lehetőségtől. Az 1393-ban épült várat 1806-ban a napóleoni hábo­rúban lerombolták, majd újjáépítették. A náci kor­szakban kormánykézre ke­rült üdülőként. Az egyelőre önmagát felfedni nem akaró új japán tulajdonos szállo- da-étteremegyüttessé alakít­ja át a várat, amelyhez kon­certtermet is építenek, s az elképzelések szerint kizáró­lag japán turistákat fogad­nak majd. CSOKIPALOTA Az indonéziai Surabaya város édesszájú lakói min­den bizonnyal nehezen tud­nak majd ellenállni a kísér­tésnek, hogy meg ne kós­tolják a kétmilliós nagyvá­ros új nevezetességét. A he­lyi cukrászok a város ala­pításának 696. évfordulója alkalmából ugyanis egy re­mekbe szabott csokipalotát készítettek. A hagyományos jávai épí­tészet stílusában készült édes épület méretei lenyű- gözőek : alapterülete 100 négyzetméter, magassága 5 méter. Elkészítéséhez hat tonna cukrot, mintegy 570 kilogramm kakaót, 420 kilo­gramm rizslisztet és több mint egy tonna tojásfehér­jét használtak fel. A helyi cukrászok remé­nye szerint alkotásuk beke­rül a Guinness-féle rekordok könyvébe. A csokipalota a tervek szerint egyrészt ven­dégcsalogató látványosság­ként, másrészt a helyi ter­mésű kakaó reklámozására szolgál. A kérdés persze az, meddig állja majd a csoki­remek az édesszájúak vár­ható rohamát. STEVE WONDER — DETROIT POLGÁRMESTERE? Steve Wonder is részt vesz azon a júniusban Párizsban megren­dezésre kerülő jótékonysági koncerten, amelyet az ENSZ gyermeksegélyezési alapjának (UNICEF) a támogatására szer­veznek meg. A fekete bőrű vi­lágtalan muzsikus erről egy amszterdami sajtóértekezleten beszélt. Elmondta azt is, hogy még ebben az évben megjele­nik új nagylemeze. Az újság­írók rákérdeztek arra is, hogy valóban megpályázza-e 1993-ban Detroit polgármesteri posztját. A világhírű muzsikus határozot­tan kijelentette, hogy szándé­kában áll annak a városnak a polgármestere lenni, ahol fel­nőtt, s ahol elindult zenész! karrierje. „Egy jobb Detroltot tudnék létrehozni” — hangsú­lyozta. rendkívüli vásárlási lehetőség! Szeghalmon az"ALFA" Villamossági Szaküzletben /Béke u. 16-18./- Fagyasztóládákat, kombinált hűtőszekrényeket- Szines és fekete-fehér TV-ket- Videókat és egyéb HI-FI berendezéseket- Automata mosógépeket- Villanytűzhelyeket és sok egyéb árucikket 1989. júniusában hitelre vásárolhatnak mindazok, akik a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet működési körzetében /Szeghalom, Ecsegfalva, Dévaványa, Körösladány, Füzesgyarmat, Bucsa, Kertészsziget, Vésztő, Okány, Körösujfalu, Zsadány, Biharugra, Körös- nagyharsány/ laknak, vagy ott van állandó munkahelyük. Keressen fel bennünket - érdemes! Az Ct- és Vasútépítő Vállalat radiológiai laborja acél alapú hegesztési varrat RÖNTGEN- ÉS IZOTÖPOS VIZSGÁLATÁRA, valamint KPE-csövek röntgenvizsgálatára rövid határidővel vállalkozik Mellékesen vállal folyadékpenetrációs repedésvizsgálatot, korróziós szigeteLésvizsgálaitot, haszoncső-elszigeteLtségi vizsgálatot. Várjuk a vizsgálatot igénylő vállalatok jelentkezését. Címünk: ÜT- ÉS VASÚTÉPÍTŐ VÁLLALAT 13. SZ. FÖÉPÍTÉSVEZETÖSÉG, FÜZESGYARMAT. Telexszámunk: 083-629. Telefonszámunk: (60) 11-994. Szolnokon: (56) 42-624. Ügyintéző: Sági Pál. Tomislav Bútoráé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents