Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-02 / 128. szám
O 1989. június fi., péntek fl miniszterelnök beszéde Társadalmunk, mint élő organizmus, az utóbbi hónapokban hihetetlenül erős ingereknek van kitéve. S azt látjuk, hogy ezekre az ingerekre a szokásosnál vagy indokoltnál intenzívebben reagál... Az emberek a társadalom- irányítástól, benne elsősorban a kormánytól a csodát várják: legyenek alapvető változások, de ne legyenek vesztesek, veszteségek. Fájdalom nélkül szülessünk újjá, és éles konfliktusok nélkül menjen végbe az átalakulás. A kormány erre nem tud vállalkozni! De kötelessége világossá tenni, milyen világban kell élnünk és meg- küzdenünk mindennapjainkért! Felelőssége, hogy időben felismerje és közvetítse a nemzetközi hatásokat. A politikai és gazdasági reformok megvalósításával kell keretet adnia a békés átmenethez. A kormány vállalja: minden olyan változtatást, amelyben az említett és más törvénytervezeteket illetően a tárgyalásokon a pártok megállapodnak, változtatás nélkül kész a Parlament elé terjeszteni ! A kormánynak a vázolt politikai átalakulási folyamatban súlyos társadalom- politikai és gazdasági feladatokkal is szembe kell néznie. A magyar gazdaság nehéz, válságos helyzetben van. Az elmúlt évtizedek során a szerkezetváltás nem járt sikerrel; az ország súlyosan eladósodott, a KGST-kap- csolatok motorból fékké váltak, a társadalomban súlyos szociális feszültségek halmozódtak fel, az erkölcsi értékrend megingott. Ezek részleteiről most nem kívánok szólni, csupán a gazdaság mozgásterét rendkívüli módon behatároló külső és belső adóssághelyzetről szeretném tájékoztatni Önöket. Mai ismeretünk szerint, kendőzetlenül. Gazdaságunk pénzügyi stabilizálása, a piaci mechanizmusok kiépítése, a gazdasági folyamatok társadalmi ellenőrizhetősége egyaránt megkövetelte, hogy átfogóan elemezzük és feltárjuk államháztartásunk pénzügyi állapotát, külső és belső adóssághelyzetünket. Ez a munka az elmúlt év őszén indult meg. Erről a Magyar Nemzeti Bank elnöke az elmúlt év végén a Parlamentet tájékoztatta, s azt is jelezte, hogy a feltárás folytatódik. Ezzel a munkával összhangban először külfö'di adóssághelyzetünket szeretném bemutatni. A Magyar Nemzeti Bank könyveiben 17 milliárd dollár adósságot és 5,8 milliárd dollár követelést tart nyilván. A követelések majdnem fele, 2,7 milliárd dollár azonban kétes, sőt csaknem biztos, hogy nem térül meg. Ezért az összeget a szanálási folyamat végén mint veszteséget le kell írni. Ezt nyilvántartott állományát, illetve a legutóbbi, ez évi forintleértékelések hatását, a teljes — jórészt ma még terhet ugyan nem jelentő — áLlamháztartásd adósság közel 950 milliárd forint. Tisztelt Országgyűlés! Az Önök előtt fekvő „csomagterv” végrehajtásával — beléértve az előterjesztésben Az igazság feltárása mindig hosszú folyamat. így lesz ez most is az 1956. október 23-án indult népfelkelés és fjagy Imre szerepének értékelésében. A kormányzat mindent megtesz azért, hogy június 16. a nemzéti megbékélés szimbóluma legyen. Hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy Nagy Imre és sorstárszámításba véve jön ki, hogy nettó kamatozó adósságunk ténylegesen 14,5 milliárd dollár. A kétes, pontosabban behajthatatlan követelések döntően úgy keletkeztek, hogy — olyan országoknak és vállalatoknak nyújtottunk kormány- és céghiteleket, amelyek fizetésképtelenné váltak; — sok vállalat bankári biztosítékok nélkül szállított partnereinek; — vezetők szorgalmazásával létrejött egyes üzletek (Algéria, Líbia) súlyos veszteségekkel jártak. Az államháztartás — főként az állami költségvetés előző években, évtizedekben felhalmozódott adóssága következtében — az első negyedév végén 630 milliárd forintot tesz ki. Ezt potenciálisan még növeli a mintegy 160 milliárd forint ösz- szegű állami garancia, amelyet a költségvetés vállalati hitelekhez kapcsolódóan vállalt. Ez a belföldi állam- adósságot közel 800 milliWashingtonból a parlamentbe — Jóformán a repülőtérről siettem az ülésre — mosolygott Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott első elnökhelyettese szerdán délután. Az pedig már szintén biztosra vehető: ha a neves bankszakember nincs ott a parlamenti székében, valahol éppen a világot járja. Most is a kötelesség iszólította Washingtonba, s mint szavaiból kitűnt, útja nem zárult sikertelenül. — Tudvalevő, hogy nemrégiben megalakult egy pénzügyi [szakemberekből álló nemzetközi testület, hogy megpróbáljanak a világ bajaira orvosságot találni. A japán kormány szponzorálja ezt a szervezetet: a múltkor éppen Tokióban tanácskoztunk, s most Washingtonban megfogalmaztunk és aláírtunk egy javaslatot. Ebben a dokumentumban olyan gondolatok is napvilágot láttak, amelyek nekünk, magyaroknak is fontosak. Elsősorban az adósságválság megoldására dolgoztunk ki tervet, érintve egyebek mellett a rendkívül magas reálkamatok kérdését is. — Tudomásunk szerint a testület tagjainak sorába a világ 15 legjobb szakemberét hívták meg. A szocialista országokból egyedül önt... — Igen, focinyelven talán úgy is mondhatnám: tagja vagyok a világválogatottnak. jelzett tartalékintézkedéseket is — 1989-re megteremthető egy olyan pénzügyi egyensúly, amely szerkezetében eltér ugyan a tervezettől, de még lehetővé teszi a gazdaság külső és belső finanszírozását. Közkeletű tévedés, hogy a politika és a társadalom közötti konszenzus létrejötte — önmagában — a cselekvőképesség feltételeit' javítja. Ez attól függ, hogy milyen értékek mentén jön létre a konszenzus. Építenünk kell a józanságra — persze a délibábos illúziókergetéssel szemben. Kulcsár Kálmán és Németh Miklós árd forintra növeld. A költségvetés adósságát 24 milliárd forinttal növeli az 1968-as reform bevezetése után a vállalatoknak forgóalap-juttatásként folyósított összeg, amelynek elszámolására eddig nem került sor. S ha mindehhez még hozzáadjuk a nemzetközi beruházások későbbi éveket terhelő, de külön alapokon Építenünk kell az érzelmekre, a nemes szenvedélyekre — persze a szalma- lángos lelkesedéssel és a társadalmat veszélyeztető indulatokkal — szemben. Építenünk kell az önérzetre, az önbizalomra — és a toleranciára — persze a tehetetlen tépelődéssel, a bizonytalankodással és a vádaskodással szemben ... Pogácsa Szűrös Mátyástól A szerdai munka nem minden képviselő számára fejeződött be egy időben. Néhány perccel öt óra után a mezőgazdasági bizottság ülése, Szűrös Mátyás házelnök részvételével ugyanis csak azután kezdődött. A több órán át tartó tanácskozás zökkenőmentes munkájához nem kis részben járultak hozzá a budapesti Kontrái és a békéscsabai Számprog Kisszövetkezet munkatársai és technikai berendezései: a megbeszélés végéig „ügyeletet tartottak", s készítették a dokumentumok másolatait. Az ülés után Szűrös Mátyás megköszönte a hasznos és gyors technikai segítséget, s néhány perccel később, hivatalából egy tál pogácsát küldött a kis csapatnak, hiszen a vacsora idejét addigra már rég elütötte az óra . . . Ugyancsak a két kisszövetkezet közreműködésével újszerűén érkeztek szerkesztőségünkbe a parlamenti tudósítások. Munkatársaink a képen látható mini telexbe írták anyagaikat, melyeket itthon házitelexünk vett. E mini telex előnye, hogy bármelyik telefonfülkéből egyszerű csatlakoztatással — az elhullás veszélye nélkül — továbbítható a szöveg. sai olyan végtisztességben részesüljenek, amely az európai kultúrkör szokásai szerint minden magyar embert megillet. Békési László előterjesztése A pénzügyminiszter egyebek között hangsúlyozta, hogy az év második felében további kényszerintézkedésekre ne kerüljön sor, és a költségvetés év végi hiánya ne legyen nagyobb a még finanszírozható 20-21 milliárd forintnál, a kormány az előterjesztésben megfogalmazott intézkedéseken kívül további 5 milliárd forint összegű egyensúlyjavító lépés megtételét tartja szükségesnek. Az ehhez szükséges konkrét intézkedéseket az elkövetkezendő hetekben kell megalapozni. Ehhez kérte a kormány a Parlament felhatalmazását azzal, hogy a kidolgozott intézkedések tervéről a június végi ülésszakon ad tájékoztatást az Országgyűlésnek. ‘ A kormány egyébként a Parlament döntésének megfelelően teljeskörűen garantálja az 1989-re tervezett 5 milliárd forintos társadalombiztosítási kockázati tartalékot, amelyet a többlet- bevételek fedeznek. E többlet egy része — egy százalék, ami közel 700 millió forint — a terv szerint a tanácsoknál marad. Ez lényegében garantált többlet- bevétel, csak az e feletti részt tervezi a kormány bevonni a költségvetés hiányának csökkentésére. A teljes többletbevételt — amely 12 milliárd forint körül alakulhat — többletkiadásokra fordítani a költségvetés megrendült egyensúlyi helyzetében irreális és tarthatatlan célkitűzés lenne. A tanácsok állami támogatásának csökkentése mindössze 1,4 milliárd forint, amelyből 600 millió az igazgatási kiadások csökkentésére szolgál. A takarékosság a tanácsoknál sem nélkülözhető. A miniszteri indokolást követő vita után az elnöklő Horváth Lajos az ülést be- rekesztve közölte, hogy pénteken a törvényjavaslat feletti vitával folytatja az Országgyűlés negyedik munkanapját. Még aznap be is fejezik az ülésszakot, s azokat a napirendi pontokat, amelyeket nem tudnak majd megvitatni, a június végén sorra kerülő ülésszakon tárgyalják meg. A parlamenti tudósításokat készítették : Kovács Erzsébet, László Erzsébet, Rákóczi Gabriella. Gyászszertartás a Hősök terén, temetés a 301-es és a 300-as parcellánál Nagy Imre és sorstársai temetéséről tartott sajtótájékoztatót a Történelmi Igazságtétel Bizottsága csütörtökön, Budapesten. Mint elhangzott, a Hősök terén, a Műcsarnok lépcsőjén június 16-án reggel 9 órától lehet leróni a kegyeletet a ravataloknál. A látvány- és díszlettervet ifi- Rajk László és Bachmann Gábor készíti. A koszorúzási ünnepség a tervek szerint 12 óra 30 percig tart. A TIB képviselői elmondták: a jelentkezők száma igen nagy. ezért a sorrendet később döntik el. Mindenesetre arra törekszenek, hogy mindenki elhelyezhesse koszorúját a ravatalon, aki tisztelegni kíván a kivégzett miniszterelnök és mártírtársai emléke előtt. Azt szeretnék, hogy pontban fél 1-kor egy percre leálljon az országban a munka. megszólaljanak a harangok, a gyárkürtök és az autódudák. Ezután kezdődik meg a Hősök terén a temetési gyászszertartás, amelyen az elképzelések szerint Vásárhelyi Miklós. Király Béla, Mécs Imre, Rácz Sándor és Zimányi Tibor mond majd beszédet. A szónokok nem képviselnek sem pártokat, sem szervezeteket — hangsúlyozták a TIB képviselői. A Hősök terén tartandó ceremóniát követően indulnak el a gyászkocsik a rákoskeresztúri úi köztemetőbe. ahol a 301-es és a 300-as parcellánál kerül sor a temetési szertartás családi és vallási részére. A végső kegyeleti aktuson — tekintettel a hely befogadóképességére — legfeljebb 1200—1400 ember vehet részt. Elsősorban a kivégzettek hozzátartozóit, az 1956 után elítélteket váriák. valamint azoknak a mozgalmaknak a képviselőit, amelyek kiemelkedő részt vállaltak Nagy Imre 1956-os szerepének hiteles feltárásában. A koporsók sírba helyezésénél minden sírnál egv-egv személyes jellegű búcsúbeszéd hangzik el. Nagy Imre sírjánál Méray Tibor, a párizsi Magyar Újság szerkesztője. Gimes Miklósénál a Svájcban élő Molnár Miklós, Losonczy Gézáénál Gyenes Antal, a Nagy Imre-kor- mány egykori minisztere. Maiéter Pálénál Donáth László evangélikus lelkész, a perben elítélt Donáth Ferenc fia. Szilágyi Józsefénél pedig Lőcsei Pál újságíró mond beszédet. Ezt követően Mens áros László színművész olvassa fel azoknak a kivégzett személyeknek a névsorát, akiket a Történelmi Igazságtétel Bizottság 1956 mártírjainak tekint. A 301-es parcellában eltemetett mintegy 40 kivégzett személy sírját a hozzátartozók kérésére beszentelik. A temetés időtartama alatt ökumenikus szertartáson mondanak közös imát a magyarországi római katolikus, református, evangélikus, zsidó és szabadegyházak képviselői. A program ismertetését követően Mécs Imre hangsúlyozta: a június 16-i temetéssel lezárul egy korszak, s remélhetőleg új. tisztességesebb korszak nyílik meg. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága álláspontja szerint nem Nagy Imre és mártírtársai rehabili fására, hanem a tények hiteles feltárására van szükség. Közölte: a Hősök terén rendezendő gyászszertartáson mindenki jelen lehet. Ugyanakkor a TIB kéri. hogy ne jöjjenek el koszorúzni azok. akiknek a legkisebb részük is volt az 1956 utáni megtorlásban. Jelesül nem tartják kívánatosnak azt. hogy a kegyeleti aktuson részt vegyenek az MSZMP akkori vezetőségének. az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak a tagjai. A hozzátartozók és a TIB véleménye szerint miután ezek a testületek jogfolytonosak, és hivatalosan még nem határolták el magukat egyértelműen az akkori eseményektől, ezért nem kívánatos, hogy hivatalosan koszorúzzanak. Ugyanakkor nincs kifogásuk az ellen, hogy ezen testületek tagjai magánszemélyként részt vegyenek a kegyeleti aktuson. Kérdésekre válaszolva a TIB képviselői megerősítették. hogy a temetési szertartást egyenes adásban közvetíti a Magyar Rádió és a Magvar Televízió. Újságírók rehabilitálása A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége — a közgyűlés döntése értelmében megkezdte a szövetség 1956. november 4-e után hozott határozatainak felülvizsgálatát. A MUOSZ elnöksége úgy döntött, hogy a törvénytelenségek áldozatainak és sértettjeinek szövetségi tagságát 1957. január 1-jével helyreállítja. Ezek névsora a következő: Fonyó János, Földes Péter, Futó Dezső, Lőcsei Pál, Obersovszky Gyula, Pális Pál, Sándor András. Szegedi Miklós, Szolcsányi Ferenc, Tóth Kornél, Vásárhelyi Miklós, Vészi János, Vészi Jánosné Nagy A. Erzsébet, Vincze Lajosné Udvary Gyöngyvér. Kegyelettel gondolunk az áldozatokra és az azóta elhunytakra. az alábbiak posztumusz szövetségi tagságát 1957. január 1-jével helyreállítjuk: Folly Gábor, Gáli József, Gimes Miklós, Haraszti Sándor, Kemény András, Lo- sonczy Géza, Saly Géza, Schannen Béla. A MUOSZ elnöksége felülvizsgálta az 1956. október 23-a előtt a szövetségből eltávolított tagjai ügyét is és úgy döntött, hogy helyreállítja az alábbi újságírók tagságát : Bohus Mátyás, Erdödy János, Gál Ferenc, dr. Geleji Dezső (posztumusz), dr. László István Péter, Pálkövi Gyula, dr. Sándor István Tamás. Faragott emlékoszlopok A jövő héten szállítják ki a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájához azt a háromszáz faragott emlékoszlopot. amelyet az Inconnu Független Művészeti Csoport tagjai készítettek. A kopjafákkal — amelyeket csütörtökön, a művészeti közösség budaligeti alkotóműhelyében tekinthettek meg a hazai és a nemzetközi sajtó képviselői — az 1956 után kivégzett, s a 301- es parcellában ezidáig jeltelen sírokban nyugvó felkelőknek állítanak emléket.
