Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-02 / 128. szám

O 1989. június fi., péntek fl miniszterelnök beszéde Társadalmunk, mint élő organizmus, az utóbbi hó­napokban hihetetlenül erős ingereknek van kitéve. S azt látjuk, hogy ezekre az inge­rekre a szokásosnál vagy in­dokoltnál intenzívebben rea­gál... Az emberek a társadalom- irányítástól, benne elsősor­ban a kormánytól a csodát várják: legyenek alapvető változások, de ne legyenek vesztesek, veszteségek. Fáj­dalom nélkül szülessünk új­já, és éles konfliktusok nél­kül menjen végbe az átala­kulás. A kormány erre nem tud vállalkozni! De kötelessége világossá tenni, milyen vi­lágban kell élnünk és meg- küzdenünk mindennapjain­kért! Felelőssége, hogy idő­ben felismerje és közvetít­se a nemzetközi hatásokat. A politikai és gazdasági re­formok megvalósításával kell keretet adnia a békés átmenethez. A kormány vállalja: min­den olyan változtatást, amelyben az említett és más törvénytervezeteket illetően a tárgyalásokon a pártok megállapodnak, változtatás nélkül kész a Parlament elé terjeszteni ! A kormánynak a vázolt politikai átalakulási folya­matban súlyos társadalom- politikai és gazdasági fel­adatokkal is szembe kell néznie. A magyar gazdaság nehéz, válságos helyzetben van. Az elmúlt évtizedek során a szerkezetváltás nem járt si­kerrel; az ország súlyosan eladósodott, a KGST-kap- csolatok motorból fékké vál­tak, a társadalomban súlyos szociális feszültségek hal­mozódtak fel, az erkölcsi ér­tékrend megingott. Ezek részleteiről most nem kívánok szólni, csupán a gazdaság mozgásterét rend­kívüli módon behatároló külső és belső adóssághely­zetről szeretném tájékoztat­ni Önöket. Mai ismeretünk szerint, kendőzetlenül. Gazdaságunk pénzügyi sta­bilizálása, a piaci mechaniz­musok kiépítése, a gazdasá­gi folyamatok társadalmi el­lenőrizhetősége egyaránt megkövetelte, hogy átfogó­an elemezzük és feltárjuk államháztartásunk pénzügyi állapotát, külső és belső adóssághelyzetünket. Ez a munka az elmúlt év őszén indult meg. Erről a Magyar Nemzeti Bank elnöke az el­múlt év végén a Parlamen­tet tájékoztatta, s azt is je­lezte, hogy a feltárás foly­tatódik. Ezzel a munkával össz­hangban először külfö'di adóssághelyzetünket szeret­ném bemutatni. A Magyar Nemzeti Bank könyveiben 17 milliárd dol­lár adósságot és 5,8 milliárd dollár követelést tart nyil­ván. A követelések majd­nem fele, 2,7 milliárd dollár azonban kétes, sőt csaknem biztos, hogy nem térül meg. Ezért az összeget a szaná­lási folyamat végén mint veszteséget le kell írni. Ezt nyilvántartott állományát, illetve a legutóbbi, ez évi forintleértékelések hatását, a teljes — jórészt ma még ter­het ugyan nem jelentő — áLlamháztartásd adósság kö­zel 950 milliárd forint. Tisztelt Országgyűlés! Az Önök előtt fekvő „cso­magterv” végrehajtásával — beléértve az előterjesztésben Az igazság feltárása min­dig hosszú folyamat. így lesz ez most is az 1956. október 23-án indult népfelkelés és fjagy Imre szerepének érté­kelésében. A kormányzat mindent megtesz azért, hogy június 16. a nemzéti megbékélés szimbóluma legyen. Hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy Nagy Imre és sorstár­számításba véve jön ki, hogy nettó kamatozó adósságunk ténylegesen 14,5 milliárd dollár. A kétes, pontosabban be­hajthatatlan követelések döntően úgy keletkeztek, hogy — olyan országoknak és vállalatoknak nyújtottunk kormány- és céghiteleket, amelyek fizetésképtelenné váltak; — sok vállalat bankári biztosítékok nélkül szállított partnereinek; — vezetők szorgalmazásá­val létrejött egyes üzletek (Algéria, Líbia) súlyos vesz­teségekkel jártak. Az államháztartás — fő­ként az állami költségvetés előző években, évtizedekben felhalmozódott adóssága kö­vetkeztében — az első ne­gyedév végén 630 milliárd forintot tesz ki. Ezt poten­ciálisan még növeli a mint­egy 160 milliárd forint ösz- szegű állami garancia, ame­lyet a költségvetés vállalati hitelekhez kapcsolódóan vállalt. Ez a belföldi állam- adósságot közel 800 milli­Washingtonból a parlamentbe — Jóformán a repülőtérről siettem az ülésre — mosoly­gott Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank nyugalma­zott első elnökhelyettese szerdán délután. Az pedig már szintén biztosra vehető: ha a neves bankszakember nincs ott a parlamenti székében, valahol éppen a vilá­got járja. Most is a kötelesség iszólította Washingtonba, s mint szavaiból kitűnt, útja nem zárult sikertelenül. — Tudvalevő, hogy nemrégiben megalakult egy pénz­ügyi [szakemberekből álló nemzetközi testület, hogy megpróbáljanak a világ bajaira orvosságot találni. A japán kormány szponzorálja ezt a szervezetet: a múltkor éppen Tokióban tanácskoztunk, s most Washingtonban megfogalmaztunk és aláírtunk egy javaslatot. Ebben a dokumentumban olyan gondolatok is napvilágot láttak, amelyek nekünk, magyaroknak is fontosak. Elsősorban az adósságválság megoldására dolgoztunk ki tervet, érintve egyebek mellett a rendkívül magas reálkamatok kérdését is. — Tudomásunk szerint a testület tagjainak sorába a világ 15 legjobb szakemberét hívták meg. A szocialista országokból egyedül önt... — Igen, focinyelven talán úgy is mondhatnám: tagja vagyok a világválogatottnak. jelzett tartalékintézkedése­ket is — 1989-re megteremt­hető egy olyan pénzügyi egyensúly, amely szerkeze­tében eltér ugyan a terve­zettől, de még lehetővé te­szi a gazdaság külső és bel­ső finanszírozását. Közkeletű tévedés, hogy a politika és a társadalom közötti konszenzus létrejöt­te — önmagában — a cse­lekvőképesség feltételeit' ja­vítja. Ez attól függ, hogy milyen értékek mentén jön létre a konszenzus. Építenünk kell a józan­ságra — persze a délibábos illúziókergetéssel szemben. Kulcsár Kálmán és Németh Miklós árd forintra növeld. A költ­ségvetés adósságát 24 mil­liárd forinttal növeli az 1968-as reform bevezetése után a vállalatoknak forgó­alap-juttatásként folyósított összeg, amelynek elszámolá­sára eddig nem került sor. S ha mindehhez még hoz­záadjuk a nemzetközi be­ruházások későbbi éveket terhelő, de külön alapokon Építenünk kell az érzel­mekre, a nemes szenvedé­lyekre — persze a szalma- lángos lelkesedéssel és a tár­sadalmat veszélyeztető indu­latokkal — szemben. Építenünk kell az önér­zetre, az önbizalomra — és a toleranciára — persze a tehetetlen tépelődéssel, a bizonytalankodással és a vádaskodással szemben ... Pogácsa Szűrös Mátyástól A szerdai munka nem minden képvi­selő számára fejeződött be egy időben. Néhány perccel öt óra után a mezőgaz­dasági bizottság ülése, Szűrös Mátyás ház­elnök részvételével ugyanis csak azután kezdődött. A több órán át tartó tanácskozás zök­kenőmentes munkájához nem kis részben járultak hozzá a budapesti Kontrái és a békéscsabai Számprog Kisszövetkezet munkatársai és technikai berendezései: a megbeszélés végéig „ügyeletet tartottak", s készítették a dokumentumok másolatait. Az ülés után Szűrös Mátyás megköszön­te a hasznos és gyors technikai segítsé­get, s néhány perccel később, hivatalából egy tál pogácsát küldött a kis csapatnak, hiszen a vacsora idejét addigra már rég elütötte az óra . . . Ugyancsak a két kisszövetkezet közre­működésével újszerűén érkeztek szerkesz­tőségünkbe a parlamenti tudósítások. Munkatársaink a képen látható mini te­lexbe írták anyagaikat, melyeket itthon házitelexünk vett. E mini telex előnye, hogy bármelyik telefonfülkéből egyszerű csatlakoztatással — az elhullás veszélye nélkül — továbbítható a szöveg. sai olyan végtisztességben részesüljenek, amely az eu­rópai kultúrkör szokásai sze­rint minden magyar embert megillet. Békési László előterjesztése A pénzügyminiszter egye­bek között hangsúlyozta, hogy az év második felében további kényszerintézkedé­sekre ne kerüljön sor, és a költségvetés év végi hiánya ne legyen nagyobb a még finanszírozható 20-21 milli­árd forintnál, a kormány az előterjesztésben megfogal­mazott intézkedéseken kívül további 5 milliárd forint összegű egyensúlyjavító lé­pés megtételét tartja szük­ségesnek. Az ehhez szüksé­ges konkrét intézkedéseket az elkövetkezendő hetekben kell megalapozni. Ehhez kér­te a kormány a Parlament felhatalmazását azzal, hogy a kidolgozott intézkedések tervéről a június végi ülés­szakon ad tájékoztatást az Országgyűlésnek. ‘ A kormány egyébként a Parlament döntésének meg­felelően teljeskörűen garan­tálja az 1989-re tervezett 5 milliárd forintos társada­lombiztosítási kockázati tar­talékot, amelyet a többlet- bevételek fedeznek. E többlet egy része — egy százalék, ami közel 700 mil­lió forint — a terv szerint a tanácsoknál marad. Ez lé­nyegében garantált többlet- bevétel, csak az e feletti részt tervezi a kormány be­vonni a költségvetés hiányá­nak csökkentésére. A teljes többletbevételt — amely 12 milliárd forint körül alakul­hat — többletkiadásokra for­dítani a költségvetés meg­rendült egyensúlyi helyzeté­ben irreális és tarthatatlan célkitűzés lenne. A tanácsok állami támogatásának csök­kentése mindössze 1,4 mil­liárd forint, amelyből 600 millió az igazgatási kiadá­sok csökkentésére szolgál. A takarékosság a tanácsoknál sem nélkülözhető. A miniszteri indokolást követő vita után az elnöklő Horváth Lajos az ülést be- rekesztve közölte, hogy pén­teken a törvényjavaslat fe­letti vitával folytatja az Or­szággyűlés negyedik mun­kanapját. Még aznap be is fejezik az ülésszakot, s azo­kat a napirendi pontokat, amelyeket nem tudnak majd megvitatni, a június végén sorra kerülő ülésszakon tár­gyalják meg. A parlamenti tudósításokat készítették : Kovács Erzsé­bet, László Erzsébet, Rákó­czi Gabriella. Gyászszertartás a Hősök terén, temetés a 301-es és a 300-as parcellánál Nagy Imre és sorstársai temetéséről tartott sajtótá­jékoztatót a Történelmi Igaz­ságtétel Bizottsága csütörtö­kön, Budapesten. Mint elhangzott, a Hősök terén, a Műcsarnok lépcső­jén június 16-án reggel 9 órától lehet leróni a kegye­letet a ravataloknál. A lát­vány- és díszlettervet ifi- Rajk László és Bachmann Gábor készíti. A koszorúzási ünnepség a tervek szerint 12 óra 30 percig tart. A TIB képviselői elmondták: a je­lentkezők száma igen nagy. ezért a sorrendet később döntik el. Mindenesetre arra törekszenek, hogy mindenki elhelyezhesse koszorúját a ravatalon, aki tisztelegni kí­ván a kivégzett miniszterel­nök és mártírtársai emléke előtt. Azt szeretnék, hogy pontban fél 1-kor egy perc­re leálljon az országban a munka. megszólaljanak a harangok, a gyárkürtök és az autódudák. Ezután kezdő­dik meg a Hősök terén a temetési gyászszertartás, amelyen az elképzelések sze­rint Vásárhelyi Miklós. Ki­rály Béla, Mécs Imre, Rácz Sándor és Zimányi Tibor mond majd beszédet. A szó­nokok nem képviselnek sem pártokat, sem szervezeteket — hangsúlyozták a TIB kép­viselői. A Hősök terén tartandó ceremóniát követően indul­nak el a gyászkocsik a rá­koskeresztúri úi köztemető­be. ahol a 301-es és a 300-as parcellánál kerül sor a te­metési szertartás családi és vallási részére. A végső ke­gyeleti aktuson — tekintettel a hely befogadóképességére — legfeljebb 1200—1400 em­ber vehet részt. Elsősorban a kivégzettek hozzátartozóit, az 1956 után elítélteket vár­iák. valamint azoknak a mozgalmaknak a képviselőit, amelyek kiemelkedő részt vállaltak Nagy Imre 1956-os szerepének hiteles feltárásá­ban. A koporsók sírba helyezé­sénél minden sírnál egv-egv személyes jellegű búcsúbe­széd hangzik el. Nagy Imre sírjánál Méray Tibor, a pá­rizsi Magyar Újság szerkesz­tője. Gimes Miklósénál a Svájcban élő Molnár Miklós, Losonczy Gézáénál Gyenes Antal, a Nagy Imre-kor- mány egykori minisztere. Maiéter Pálénál Donáth László evangélikus lelkész, a perben elítélt Donáth Fe­renc fia. Szilágyi Józsefénél pedig Lőcsei Pál újságíró mond beszédet. Ezt követően Mens áros László színművész olvassa fel azoknak a kivégzett sze­mélyeknek a névsorát, aki­ket a Történelmi Igazságté­tel Bizottság 1956 mártírjai­nak tekint. A 301-es parcellában elte­metett mintegy 40 kivégzett személy sírját a hozzátarto­zók kérésére beszentelik. A temetés időtartama alatt ökumenikus szertartáson mondanak közös imát a ma­gyarországi római katolikus, református, evangélikus, zsi­dó és szabadegyházak képvi­selői. A program ismertetését követően Mécs Imre hang­súlyozta: a június 16-i te­metéssel lezárul egy korszak, s remélhetőleg új. tisztessé­gesebb korszak nyílik meg. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága álláspontja sze­rint nem Nagy Imre és már­tírtársai rehabili fására, ha­nem a tények hiteles feltá­rására van szükség. Közöl­te: a Hősök terén rendezen­dő gyászszertartáson min­denki jelen lehet. Ugyanak­kor a TIB kéri. hogy ne jöj­jenek el koszorúzni azok. akiknek a legkisebb részük is volt az 1956 utáni meg­torlásban. Jelesül nem tart­ják kívánatosnak azt. hogy a kegyeleti aktuson részt ve­gyenek az MSZMP akkori vezetőségének. az Elnöki Tanácsnak és a kormánynak a tagjai. A hozzátartozók és a TIB véleménye szerint miután ezek a testületek jogfolytonosak, és hivatalo­san még nem határolták el magukat egyértelműen az akkori eseményektől, ezért nem kívánatos, hogy hiva­talosan koszorúzzanak. Ugyanakkor nincs kifogásuk az ellen, hogy ezen testüle­tek tagjai magánszemélyként részt vegyenek a kegyeleti aktuson. Kérdésekre válaszolva a TIB képviselői megerősítet­ték. hogy a temetési szertar­tást egyenes adásban közve­títi a Magyar Rádió és a Magvar Televízió. Újságírók rehabilitálása A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének elnök­sége — a közgyűlés döntése értelmében megkezdte a szö­vetség 1956. november 4-e után hozott határozatainak felülvizsgálatát. A MUOSZ elnöksége úgy döntött, hogy a törvénytelenségek áldoza­tainak és sértettjeinek szö­vetségi tagságát 1957. január 1-jével helyreállítja. Ezek névsora a következő: Fonyó János, Földes Pé­ter, Futó Dezső, Lőcsei Pál, Obersovszky Gyula, Pális Pál, Sándor András. Szege­di Miklós, Szolcsányi Fe­renc, Tóth Kornél, Vásárhe­lyi Miklós, Vészi János, Vé­szi Jánosné Nagy A. Erzsé­bet, Vincze Lajosné Udvary Gyöngyvér. Kegyelettel gondolunk az áldozatokra és az azóta el­hunytakra. az alábbiak posztumusz szövetségi tagsá­gát 1957. január 1-jével hely­reállítjuk: Folly Gábor, Gáli József, Gimes Miklós, Haraszti Sán­dor, Kemény András, Lo- sonczy Géza, Saly Géza, Schannen Béla. A MUOSZ elnöksége fe­lülvizsgálta az 1956. október 23-a előtt a szövetségből el­távolított tagjai ügyét is és úgy döntött, hogy helyreál­lítja az alábbi újságírók tagságát : Bohus Mátyás, Erdödy Já­nos, Gál Ferenc, dr. Geleji Dezső (posztumusz), dr. László István Péter, Pálkövi Gyula, dr. Sándor István Tamás. Faragott emlékoszlopok A jövő héten szállítják ki a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájához azt a háromszáz faragott emlék­oszlopot. amelyet az Inconnu Független Művészeti Csoport tagjai készítettek. A kopjafákkal — amelye­ket csütörtökön, a művésze­ti közösség budaligeti alko­tóműhelyében tekinthettek meg a hazai és a nemzetkö­zi sajtó képviselői — az 1956 után kivégzett, s a 301- es parcellában ezidáig jel­telen sírokban nyugvó felke­lőknek állítanak emléket.

Next

/
Thumbnails
Contents