Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-09 / 134. szám

1989. június 9-, péntek NÉPÚJSÁG Galambtenyésztö, történész, forradalmár Látogatóban Király Bélánál A nagyvilág hírei # STRAUB F. BRÚNÓ HAZAÉRKEZETT TOROKORSZÁGBÓL Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke — aki Kenan Evrennek, a Török Köztár­saság elnökének meghívásá­ra négynapos hivatalos lá­togatást tett Törökországban — csütörtökön hazaérkezett. Kíséretében volt Kovács László külügyminisztériumi államtitkár, Dunai Imre ke­reskedelmi minisztériumi államtitkár, valamint Hazai György akadémikus, az Aka­démiai Kiadó főigazgatója. Straub F. Brúnót és kísé­retét a Ferihegyi repülőté­ren Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár fogadta. Jelen volt Barlas Erikán, a Török Köztársaság budapesti nagy­követségének ideiglenes ügy­vivője. # 1,1 l'ENG lv< oZONETET MONDOTT A HADSEREGNEK Tegnap — a szombati ösz- szecsapások óta első ízben — megjelent a pekingi tele­vízió képernyőjén Li Peng. A szigorú Mao-öltönybe öl­tözött miniszterelnök a KKP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöne­tét mondott a hadseregnek, s kifejezte azt a reményét, hogy a katonák „továbbra is erősek maradnak, s fenn­tartják a békét és a rendet a fővárosban". Hírügynökségi jelentések szerint csütörtökön viszony­lagos nyugalom uralkodott a városban, miután elkezdő­dött a szombati vérfürdőben részt vett 27. hadsereg egy­ségeinek más csapatokkal való felváltása. A csomó­pontok többségénél megszün­tették a katonai ellenőrzést, gyakorlatilag eltűntek az ut­cákról a harckocsik és pán­célozott járművek, lövöldö­zés nem hallatszott. • A PÁPA S\ I DORSZÁGBAN II. János Pál pápa csü­törtökön skandináviai kör­útja utolsó állomására, Svéd­országba érkezett. A stock­holmi nemzetközi repülőté­ren Sten Andersson külügy­miniszter és egyházi szemé­lyiségek fogadták. A katolikus egyházfő tíz­napos útja során eddig Nor­végiában, Izlandon, Finnor­szágban és Dániában járt. • LEZUHANT EGY SZOVJET MIG—29-ES A PÁRIZSI LÉGIBEMUTATÓN Lezuhant egy MÍG—29 típusú szovjet katonai repü­lőgép csütörtökön, az idei párizsi légiszalon bemutató­ján. A nemzetközi repülési és űrhajózási bemutató nyitó­napján a szovjet gép a le­szállás előtt utoljára húzott el a Le Bourget-i repülőtér felett, amikor a repülőgépről letört két darab, a gép le­zuhant és kigyulladt. A pilóta, Anatolij Kvocsur katapultált, de az ejtőernyő­je nem nyílt ki. Életben maradt, de súlyos sérülések­kel szállították kórházba. A nézők közül senki sem sé­rült meg. A Szovjetunió először mu­tatkozik be a Le Bourget-i szalonon több új katonai re­pülőgéppel: a MÍG—29-es vadászgépen kívül Szu—27- es elfogóvadászgéppel és Szu—20-ös harci repülőgép­pel. Az idei szalon, egyik sztárja éppen a MÍG—29-es. Király Béla, az 1956-os nem­zetőrség hajdani parancsnoka — akinek nyilatkozatát a napok­ban közölte a magyar sajtó — 33 év múltán először látogat haza. A népfelkelés egyik irá­nyítója Nagy Imre és mártír­társai temetésén beszél. Ám nemcsak ott: vendége lesz a Magyarságkutató Intézetnek és a Fidesznek. Tíznapos látogatá­sa idején bizonyára elhalmoz­zák más meghívásokkal is. Aki sorsa ismeretében (öt év börtön, halálos ítélet, forrada­lom, emigráció, új kezdés kényszere, érett férfiként) vagy korát tudva (betöltötte már 77. évét) megtört aggastyánra szá­mít, nem fogja felismerni Ki­rály Bélát. A magas, feszes tartású férfi messziről elárulja az egykori katonatisztet, a csil­lapíthatatlan szellemi érdeklő­dés, a közlés vágya pedig a tu­dóst — második életét. A kaposvári állomásfőnök fia állatorvos szeretett volna len­ni. de az akkor hosszú, költsé­ges tanulmányokra nem tellett a családnak. Maradt a díjmen­tes Ludovika Akadémia, ame­lyet a véletlen-teremtette kaio- natiszt oly sikerrel végzett el, hogy pár év múlva már a ve­zérkari akadémiára került. ítélje meg ki-ki a maga szem­szögéből a Horthy-Magyaror- szág tisztképzését. Szakmai színvonala mindenesetre nem­zetközileg ismert, sőt elismert vplt. Olyannyira, hogy amikor Királv Béla, az újdonsült, jó negyvenes éveiben járó emig­ráns felvételre jelentkezett a New York-i Columbia Egyete­men. felsőfokú diplomáit min­den további nélkül betudták. A magyar ,,öregdiák” azonban ra­gaszkodott ahhoz, hogy rendes hallgatóként bejárjon az elő­adásokra és vizsgázzon. Taní­tani és kutatni akart, de előbb éveken át tanulmányozta, hogy mit és hogyan tanítanak. „Ügy véltem, csak magas tudományos színvonalon szolgálhatom a ma­gyar ügyet” — mondja erről. Amikor a hadtörténet okta­tását megkezdte, jószerével ab­ban a korban volt, amikor má­sok már a kényelmesebb életet, a visszavonulást fontolgatják. Királv Béla tanított, és csak 72 évesen ment nyugdíjba, a New York-i városi egyetem profesz- szori katedrájáról. Ez az Egye­sült Államok második legna­gyobb állami egyeteme a kali­forniai után, diákok tízezreivel. A professzor vidéki háza —­ahol egyedül él, könyvek ezrei és a legújabban elektronikus szövegszerkesztő társaságában — szemmel láthatóan eleven mű­hely. A támogatók javarészt ma­gyar ügyet szolgálnak. Az im­már hatvannál több kötet kö­zül a legújabbak egyike az 1860—1960. közötti korszak je­lentős magyar államférfiak mu­tatja be, Déák Ferenctől Nagy Imréig. Az angol nyelvű soro­zat történelmünk kulcskérdése­it is taglalja, a késő-középkori magyar szabadságharcoktól *13- on át a kisebbségi problémá­kig, a második világháború utá­ni időkig. „Szerelmes történelmet írunk — mondja Király Béla, akinek neve szerzőként, szerkesztőként nem egy köteten rajta van. — Nem sértjük meg persze a tu­dományos tárgyilagosság köve­telményét, objektívan tárgyal­juk a magyarság jó tulajdonsá­gait és hibáit egyaránt, de hát csak szeretettel írhatunk né­pünkről.” „Ez a megértő, megbocsátó, összefogó szeretet az amerikai magyarság többségéből — fáj­dalom — hiányzik” — teszi hoz­zá. „Kisebbségben vagyunk olya­nok, akik az emigrációban is lenni akartak és akarnak a ha­zánkért” — mondja Király Bé­la. Ilyen szemléletű barátaival látogat most haza. Köztük lesz Décsy János történész-profesz- szor, aki 1956-ban szárnysegid- je volt. Jónás Pál, a Petőfi Kör egykori elnöke, aki az új me­xikói egyetemen tanít közgaz­daság-tudományt és Lipták Bé­la, aki a nagymarosi erőmű el­leni harcból már Magyarorszá­gon is ismert. A New York közelében fekvő tóparti üdülővároskában a Kos- suth-címerrel díszített faház mellett galambdúcok sora: Ki­rály Béla világéletében lelkes galambtenyésztő volt... A szép állatok gondozásában egyik honfitársa segít. Valószínűleg egyre több lesz ,a munkája: a katonatiszt-forradalmár-ga- Iambtenyésztő ideje egy részét kutatással szeretné tölteni, a budapesti levéltárakban. Mint reméli tárcájában az amerikai mellett ott lesz a külföldön élő magyaroknak kiadott útlevél is. Heltai András Az újvidéki MjcmmSzó -ban olvastuk: fi prágai tavasz húsz évvel később 25. „Néha az egér is megharapja a macskát!" Piller beismerte, hogy többször találkoztak és elbeszél­gettek az idegen hadseregek képviselőivel, és el-elmentek a szovjet nagykövetségre, de ezt azért tették, hangzott a megindoklás, mert Dubcek, Smrkovsky és a többi letar­tóztatott szabadon bocsátásának kieszközlése volt a fő cél­juk. Még a csehszlovák „küldöttség” augusztus 23-án, pén­teken Moszkvába való elutazásáról is azt állította, hogv a letartóztatott elvtársak szabadon bocsátása volt a fő cél- ja. ,,semmi másra nem gondoltunk. Moszkvába való meg- érkezése után hamarosan valamennyien egy helyen talál­tuk magunkat”, fejezte be Piller a nyilvános magyarázko­dást. Nyilvánvaló volt, hogy a nép elkeseredése még annyira erőteljes volt. hogy senki, még Moszkva leghűbb barátai sem akartak beismerni valamilyen különleges kapcsolatot vagy pedig jóindulatot és együttműködést az inváziós csa­patokkal. Az elkeseredés óvatosan és fokozatosan kiábrán­dulássá, majd pedig közönnyé változott. Az új, a középút felkutatására Gustav Husák nagyon al­kalmas volt. Novotny régi politikájának ismert ellenfeleként a Szlovák KP első embere hirtelen bejutott a legszűkebb politikai vezetőségbe. Szeptember elejétől, pontosabban a moszkvai közlemény aláírásáról való visszatérés óta kitar­tóan és nyíltan harcolt a két véglet ellen. Az egyikhez a dogmás-szektás szélsőségeseket sorolta, akik úgy vélték, hogy az idegen katonai csapatok bejövetele jó alkalom visz- szatérni Novotny régi, január előtti politikájához. A másik csoportba sorolta azokat, akik visszautasították a moszkvai közleményt, de nem javasoltak másik megoldást, s őket felelőtlen kalandoroknak nevezte. Általános óhaj volt, hogy a külföldi csapatok mielőbb távozzanak Csehszlovákiából, és mindent ennek rendeltek alá. Távozásuk feltétele pedig a helyzet minél gyorsabb és alaposabb rendezése volt. Husak elsőnek beszélt nyíltan a szükséges „korlátozásokról is”, amelyeket a sajtóban, a rá­dióban és a televízióban kell bevezetni. Elmondta, senkitől sem várják el, hogy hazudjon vagy megszépítse a dolgokat, de, ha az újságírók nem tanúsítanak megértést, akkor bi­zonyos intézkedéseket kell foganatosítani a helyzet kon­szolidálására, az idegen csapatok távozása és a csehszlová­kiai perspektívák érdekében. Akkor formálisan nem vezettek be cenzúrát. Az újság­írókkal csak az irányvonalakat tudatták, amelyekhez tar­taniuk kellett magukat. Márpedig a kérdéses irányvonalak szerint semmit sem volt szabad közölni, ami a Szovjetunió, Lengyelország, az NDK. Bulgária, Magyarország, valamint az említett országok kommunista pártjainak bírálását je­lentette volna: semmit, amit a szocializmus alapjai, a Cseh­szlovák KP. a többi politikai párt, a népfront rendszere és helyzete, a hadsereg és a biztonsági szervek helyzete ellen irányuló támadásnak lehetett volna minősíteni; nem volt szabad az idegen csapatokat elítélő, összetűzéseket szító és ellenük irányuló akciókat kiváltó információkat és cikkeket közölni; r^m volt szabad a „megszálló” és a „meg­szállás” kifejezéseket használni. A külpolitika viszonylatá­ban nem volt szabad síkraszállni a semlegességért, sem olyan akciókért az ENSZ Biztonsági Tanácsában, amelyek nem álltak összhangban a csehszlovák kormány hivatalos álláspontjaival, főleg, ami Csehszlovákiának a Varsói Szer­ződéshez való tartozását illeti. Ez az öncenzúra, ahogyan az újságírók ironikusan ne­vezték, nem jelentette azt, hogy nem lehetett válaszolni az indokolatlan támadásokra. A Rudé Právo például válaszolt a varsói Trybuna Ludunak, amely szeptember 4-én azt ír­ta, hogy az összes szocialista ország közül csak a cseh­szlovák sajtó nem emlékezett meg 1939. szeptember 1-jé- ről, amikor a fasiszta Németország megtámadta Lengyel- országot. Emlékeztetett arra, hogy szeptember 1-jén „is­mert okok miatt” egyetlenegy lap sem jelent meg Cseh­szlovákiában. Az öncenzúra azonban nem terjedt ki az ismert sze­mélyiségek tanmeséire és szállóigéire. Ezért ezek a, rovatok hirtelen felvirágoztak. Természetesen valamennyi tanmese és szállóige kétértelmű volt, és kitűnően illett az akkori helyzetre. íme néhány közülük, amelyeket a Vjesnik 1969. november 27-i száma közölt: — Minél inkább megismerem az embereket, annál inkább szeretem a kutyákat! (Angol közmondás.) — Semminek az életben nem kell kizárólag ilyennek len­nie és semminek másmilyennek! (Saroyan) — Engedjétek meg az embereknek, hogy saját meggyőző­désük szerint legyenek boldogok! (Proust) — Az ő szerelmük a gyűlölethez hasonlatos! (Doszto­jevszkij) — Egy tenyér nem tapsol! (Perzsa közmondás) — Átok, amikor vak vezet világtalant! (Shakespeare) — Nálunk az erő, de mi fogunk győzni! (Húsz János) — Csak a jó emberek barátsága tartós! (Cicero) — Néha az egér is megharapja a macskát! (Japán köz­mondás) — Isten veletek, barátaim! (Puskin) A politikai vezetőség tagjai közül Cernjik kormányfő for­dított hátat elsőnek a közös és egységes fellépésről kötött megállapodásnak, amint ezt Dubcek, Smrkovsky és a leg­szűkebb körükhöz tartozó még néhány személy megígért egymásnak. Cernjik azt remélte, hogy Moszkva több jó­indulattal viseltetik iránta, mint a többiekhez, és kezdett hajlani azok felé, akikről köztudomású volt, hogy helyeslik a katonai intervenciót. Dubcek még az intervenció után is egészen naivul és irreálisan azt hitte, hogy tarthatja magát és megszerzi Rrezsnyev és a többi szovjet vezetőségi tag támogatását. Azt hitte, hogy a külföldi csapatok azonnal távoznak, amint sikerül meggyőznie Brezsnyevet, hogy szilárdan kezében tartja a helyzetet. Hitte, hogy aránylag könnyen sikerülne neki minden, ha szándékait és egyes lépéseit nem rontanák el minduntalan egyes újságírók és személyek, akik seho­gyan sem értik meg, hogy Moszkva számára többé nem elfogadhatóak. Dubcek és más vezetőségi tagok is gvakran találkoztak szovjet személyiségekkel. Moszkvába vagv uk­rajnai vadászatokra jártak el. Egyes szovjet személyiségek Prágába is elmentek, hogy „a helyszínen” lássák, hogyan alakul a helyzet. (Folytatjuk) Tomislav Butorac riEH3EH< XcJlPP &SÉSÍ9 HALÁLRA NEVETTE MAGÁT Egy dán orvos, dr. Ole Bentsen szemorvos egy kop­penhágai moziban kedvenc angol komikusát nézte, s annyira nevetett, hogy egy pillanatban holtan esett le a székéről. Szívszélhűdés ér­te. HA NINCS PÉNZED ORVOSRA, MEGHALSZ! A 7 éves Emma Seaver leukémiában szenved. Az or­vosuk szerint gyógyítható, a kislány mégis meg fog hal­ni, mert szülei nem tudják megfizetni a magas kórházi költségeket, és mivel koráb­ban a betegbiztosításra sem futotta nekik, a biztosító sem fizet. Emma esetére az ABC televízió riportere fi­gyelmeztetett. Elmondta, hogy ez az eset csak egy a sok közül, melyek az ame­rikai egészségügy jelenlegi helyzetét dokumentálják. Az USA-ban 18 millió olyan gyermek él, akinek nincs jo­ga egészségügyi ellátásra, mert szülei nem tudják fi­zetni betegbiztosításukat. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG MEGSZIGORÍTOTT halászati korlátozó intézkedései, a Szovjetunióban pedig az óv­szer hiánya képezte annak a jövedelmező üzletnek az alap­ját, amelyet egy holland tár­saság ütött nyélbe szovjet part­nereivel. Az EK halászati kor­látozó intézkedései szokatlan üzlet felkutatására késztették a halászati termékek viszontel- adásával foglalkozó Hciploeg FELHÍVÁS. A Híradástechnikai Kisszövetkezet FELHÍVJA A LAKOSSÁG FIGYELMÉT, hogy Orosháza, Szikháti tanyák kisfeszültségű hálózatbővítését FESZÜLTSÉG ALÁ HELYEZI! társaságot: hetente húszezer darab óvszert ajánlott ötven tonna tőkehalért szovjet külke­reskedelmi vállalatoknak. A kompenzációs üzletet, amelyben távol-keleti számítógépek is sze­repelnek, a jóval egyszerűbb ügyvitel, a központi bankok ki­iktatása miatt részesítik előny­ben — közölte a holland cég. PÉNZES LÁDIKA Gerona spanyol város kö­zelében restaurálási munká­latokat végeztek a San Ped­ro de Rodas kolostoron. A munkások 600 arany- és ezüstérmét tartalmazó ládi- kára bukkantak. A pénzeket a 10—13. században rejthet­ték el a kolostorban. FÖLDRENGÉS A VÍZ ALATT Üj-zélandi és ausztráliai szak­emberek véleménye szerint az Üj-Zélandtól 1200 kilométerre délnyugatra történt víz alatti földmozgást az ausztráliai és a csendes-óceáni tektonikus le­mezek elmozdulása okozta. Kö­rülbelül három kilométeres mélységben, 50-100 kilométer hosszan az óceán fenekén sza­kadás történt, a tektonikus le­mezek egymásra csúsztak az Üj-Zéland alatt is áthaladó ten­ger alatti geológiai vonal men­tén. A rendkívül erős rengést az amerikai Coloradóban műkö­dő szeizmológiai központban 8,2 fokosnak mérték, a japán me­teorológiai hivatalnál 7,6 fokos­nak — mindkét értéket a Rich­ter-skálán mérték. Szeizmológu- sok véleménye szerint a löké­sek hullámai megkerülték a Földet, majd kiindulási pont­úikba visszatérve újabbakkal találkoztak. 25 KILŐ ANTIK ARANY Egy iraki régészcsoport Nim- rud ősrégi iraki városában 25 kiló arany ékszert fedezett fel egy 2500 éves sírboltban. Asz- szurbanipal asszír uralkodó ide­jén Nimrud a birodalom fővá­rosa volt. ahol Asszurbanipal i. e. 668-tól 626-ig uralkodott, 8 fényűző palotát építtetett. A sírboltban fennmaradt egy le­vél, amelynek alapján megálla­pították, hogy a benne levő ha­lott nő az asszír császár csa­ládjához tartozik. Az ékszerek között vannak aranytűk, egy drágakövekkel kirakott bronz­tükör. kozmetikai szerek, a szemhéj és az ajak festésére. Ezenkívül diadémokat, nyaklán­cokat és több mint száz fülbe­valót találtak, mind aranyból. A régi asszír birodalom helyén eddig több királysírt találtak, de egyikben sem volt ennyi ér­tékes ékszer. A Viharsarok Mgtsz, Békés, FELVESZ: TRAKTORVEZETŐKET. HÁLÓZATI VILLANY­SZERELŐKET. Jelentkezés: a szövetkezet főmérnökénél. „Szedd magad!” meggyszedési akció A BÉKÉSCSABAI LENIN MGTSZ GYÜMÖLCSÖSÉBEN, a 44. számú út mellett, a 115. számú km-kőnél. Szedhető 1989. június 7-től, 7—15 óráig. Ára: 15 Ft kg. TOVÁBBI FELVILÁGOSÍTÁS A 23-582-ES TELEFONON. Kereskedelmi vállalatok, kiskereskedelmi üzletek, szerződéses üzletek és magánkereskedők figyelmébe ajánljuk! A Plastolus Ipari Szövetkezet a kereskedői igények jobb kielégítése érdekében JÁTÉKTERMEKÉIBŐL KÖZVETLEN TERMELŐI ÉRTÉKESÍTÉST SZERVEZ. Az érdeklődők részére az értékesítést 1989. június 14-étől minden szerdán 9—12 óra között bonyolítjuk, Szarvas, Martos Flóra 6. sz. alatti telephelyünkön. A készáruraktárról történő értékesítést folyamatosan biztosítjuk, időről időre bővítve az árusításba vont termékek választékát. Szükséges információ: a kereskedelmi osztályon. CÍM: PLASTOLUS IPARI SZÖVETKEZET, 5540 Szarvas, Kossuth L. u. 68—70. Telefon: (67) 13-144. .

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents