Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-03 / 129. szám

1989. június 3., szombat A vidéki alszövetségek kongresszusától a Körös csoportig ...és akkor hatálytalanítottak minden sporttal kapcsolatos rendelkezést” Füredi alatt nem melegedett meg a főtitkári szék Lapunk 1989. március 17-i, „Nyártól Bácsból folyik a Kö­rös?” című írás NB Ill-as csapatainkat érintő témát boncol­gatott. Az írás alapjául az a körlevél szolgált, melyben a Bács Megyei LSZ — az országos szövetségre hivatkozva — tudatta az érdekelt klubokkal, hogy ősztől kezdve a Körös csoport küzdelmeit Kecskemétről fogják irányítani. Kide­rült: noha az MLSZ elnökségi ülésein többször is téma volt az NB 111-as versenybizottságok áthelyezése, konkrét hatá­rozatról az országos vezető testület békéscsabai tagjai, pon­tosabban a Körös-csoportot eddig közmegelégedésre üzemel­tető Békés megyei szövetség tisztségviselői nem értesültek. Az írás így zárult: „Nyártól kinek van nagyobb esélye a rendezésre? Bácsból folyik-e a Körös vagy marad az Bé­késben?!” Jellemző az ügy kuszaságára, hogy közben Békés megye „visszakapta” egy évre az üzemeltetés jogát, miközben pedig Bács megye azt fontolgatja, hogy kilép az MLSZ-ből... dig mint kisebbséget kezel­ték a vidéki sportot a buda­pesti nagycsapatok. Nyu­godtan tehették ezt, mert a vidékiek ereje szervezetlen­ségüknél fogva szétforgácso- lódott. A mostani összejöve­tel legfontosabb célja, hogy az eddig szervezetlenül ten­gődő vidéki labdarúgást egy egységes, minden problé­mát megoldó megállapodás­sal — közös nevezőre hoz­zák ... Eddig a budapesti csapatok gyámkodása alatt állott a vidék sportja, és kénytelen-kelletlen úgy tán­colt, ahogy fütyültek. Most Az 1947. évi vidéki labdarúgó-kongresszus résztvevői, kö­zülük is a csabai delegáció tagjai. Álló sorban, balról jobb­ra: Füredi József, Arató Mihály, Boross Pál, egy győri sportvezető, Hankó Mátyás, Búzás Lajos. Az ülő eor jobb szélén Lukács György Búzás Lajos archívumából Ám ez nem az első eset, amely a sportág nagykorú­vá válása óta viharokat ka­vart, vagy a legjobb eset­ben „csak” keserűvé tette a sportág szerelmeseinek száj­ízét. Bizonyításként, az aláb­biakban az idők folyamán sokszor átkeresztelt Békés Megyei Labdarúgó Szövetség históriájából „mazsolázunk”. Küzdelem az önállóságért Az MLSZ 1920-ban hét kerületre osztotta az orszá­got, s megyénk csapatai a Szegeden székelő Déli kerü­let fennhatósága alá kerül­tek. Három év múlva létre­jött a csabai és a szegedi alosztály, s ennek győztesei mérkőztek meg a Dél-baj­noka címért, s az amatőr bajnokság középdöntőjébe jutásért. Az alosztály meg­születése távolról sem ho­zott önállóságot. Az admi­nisztrációt, a fegyelmi ügye­ket a bíróküldést 16 éven át a Tisza-partiak intézték. Szövetségünk először 1939- ben vívta ki önállóságát, majd 1941-től Körös kerület néven Mezőtúrtól Nagyvára­dig, s Vésztőtől Battonyáig irányította a felnőtt és ifi csapatok küzdelmeit. Röviddel megyénk felsza­badulását követően, 1945. ja­nuár 9-én újra találkoztak az itthon lévők és hazatért sportvezetők. Felmérték a lehetőségeket, és az ország­ban a legelsők között, má­jus 5-én megindították két csoportban, összesen 14 csa­pat részvételével a megyei bajnokságot! Már javában folyt a bajnokság, amikor július 22-én megalakult a békéscsabai labdarúgó-kerü­let. Az esztendő utolsó nap­jaiban a Nemzeti Sport Bi­zottság hatálytalanított min­den, a II. világháború kitö­rése után hozott, sporttal kapcsolatos rendelkezést. Ennek következtében a Kö­rös-kerület 1941-ben kapott autonómiáját elvesztette. No­ha ez a határozat nem érte váratlanul a helyi vezetőket, félő volt, hogy a szövetség ismét Szegedhez fog tartoz­ni. Ezt megelőzendő, 1946. január 13-án a mieink da­colva a hideggel, pokrócok­ba burkolózva, ponyvás te­herautón elutaztak a Déli LSZ ülésére. Szegeden ren­dezték státuszukat és kihar­colták a békéscsabai köz­pontú, Dél-kerületi szövetség felállítását. Egy év múlva, pontosabban 1947. szeptem­ber 28-án végérvényesen ön­állóvá vált a szövetség, amely több mint tíz eszten­dőn át a Dél-keleti LASZ néven tevékenykedett to­vább. Az elnökség, a szakbi­zottságok tagjai hihetetlen aktivitással dolgoztak. A megyében sikerrel zárult mérkőzéssorozat után, 1947 elején kidolgozták az orszá­gos mezítlábas bajnokság, a nagy tehetségkutató akció versenyrendszerét. Kerületi válogatott találkozókat ren­deztek, s a szabadkígyósi kastélyban — saját erőből — két héten át 60 fiatal te­hetség edzőtáborozását biz­tosították. Javasolták az 1940—41-ben bevezetett NB III-as bajnokság újbóli meg­szervezését. 1947. augusztus 20-ra pedig tanácskozásra hívták meg a vidéki alszö- vetség vezetőit. Az értekez­let napján a Viharsarok be­harangozó cikkében a kö­vetkezőket írta: „A magyar labdarúgás vidéki szövetsé­geinek képviselői jönnek össze Békéscsabán, hogy a vidék sportját ezután saját maguk intézzék. Szinte forradalmi jelentőségű a magyar sport­életben ez a kongresszus! Eddig a nagyobb befolyás­sal, komolyabb anyagi erők­kel rendelkező budapesti csapatok érdekei kerültek előtérbe, míg a vidék — küzdve a nehézségekkel — létezésének puszta alapját is alig tudta biztosítani. Ed­ez — legalábbis reméljük — megváltozik és szóhoz jut­nak a vidéki sportolók kép­viselői”. A fent idézett lap augusz­tus 22-i száma számolt be a kongresszusról. Megnyitójá­ban Hankó Mátyás, a Dél­kelet elnöke kijelentette: „Az egyesülés célja a vidéki futball sportjának érdekeit megvédeni, illetőleg előbbre vinni és számarányának megfelelően, képviselethez juttatni az országos vezetés­ben!” A továbbiakban Füredi József, a vendéglátó szövet­ség főtitkárának előterjesz­tésében az időszerű problé­mákat (edzőképzés, játékve­zető-küldés, az NB I lét­számemelése) vitatták meg a szakemberek. A kongresz- szus fotózással zárult, s mi­ként képünk mutatja, a résztvevők derűsen, optimis­tán néztek a fényképezőgép lencséjébe ... Főtitkárból — főkonzul őszintén megvalljuk, na­gyon kíváncsiak voltunk arra: mikor tartották meg második összejövetelüket a vidéki labdarúgók képvise­lői. Nos, végigböngésztük a korabeli békéscsabai sajtót — Viharsarok, Békés Népe, Alföldi Népújság — vala­mennyi számát, de semmifé­le hírre, utalásra nem akad­tunk. Viszont a Viharsarok egyik, 1948 kora tavaszi szá­mában erre a hírre bukkan­tunk: „Füredi József, a Ma­gyar Labdarúgó Szövetség főtitkára április 28-án, szer­dán este, a rádióban a heti sportkrónika keretében elő­adást tart a labdarúgósport aktuális kérdéseiről, fejlődé­séről, átszervezéséről, és a problémákról”. Ha ehhez hozzávesszük azt; Hankó Mátyás is a fővárosba ke­rült, rövidesen az MLSZ el­nökévé választották, nem kell csodálkoznunk azon, hogy a későbbiekben már nem esett szó a vidéki kong­resszus összehívásáról... Egyébként Füredi alatt nem melegedett meg a főtitkári szék. Néhány hónap múltán diplomáciai pályára állítot­ták. Csehszlovákiában, Ko­reában, Mongóliában töltött be főkonzuli, ügyvivői tisz­tet és soha többé nem fog­lalkozott labdarúgással! A személyi kérdéseknél maradva említsük meg, ki­ket adott Békéscsaba a fel- szabadulástól a hetvenes évek közepéig az MLSZ leg­felső vezető testületébe? 1945—49-ig alelnök: Becskő József (a háború előtt élt Csabán, s dolgozott a szövet­ségben), Hankó Mátyás. Fő­titkár: Füredi József. Fe­gyelmi, játékvezetői, sza­bályalkotó bizottság: Bognár István, Boross Pál, Tokaji Gábor. A következő években csupán a bírák képviselték megyénket országos szinten. Ez még akkor is igaz, ha a szegedi „futballpápa”, Ker­tes Mihály, a hetvenes évek elején az MLSZ elnöke, dr. Terpitkó András, és a főtit­kár Petri Sándor soha nem tagadta békéscsabai szárma­zását. Ha listánkat kiegé­szítjük az MLSZ jelenlegi elnökségi tagjaival, az or­szágos keretbe tartozó já­tékvezetők névsorával, bát­ran állíthatjuk: megyénknek nincs oka a szégyenkezésre. Sőt! Hullámvasúton az NB III De szövetségtörténeti kör­sétánk végén térjünk visz- sza az írásunk kiindulási pontjához, az NB III-hoz. Az osztály küzdelmei 1940 őszén rajtoltak, s a négy, egymást követő idényben ilt szerepeltek a Körös-kerület legjobbjai. 1948-ban fel­élesztették, az ötvenes évek elején törölték, majd az év­tized végén újjászervezték a harmadik vonal küzdelmeit. Csapataink a szomszédos megyék együtteseivel alkot­ták a délkeleti csoport me­zőnyét, amelynek küzdelme­it forgószínpadszerűen irá­nyították Békés, Csongrád, Szolnok megye szövetségei, ám a lebonyolítás rendje mit sem változott, a bajnok közvetlenül jutott föl az NB II-be. A hetvenes évek vé­gén kitört átszervezési vihar hullámai elsöpörték a szó­ban forgó osztályt. A me­gyék legjobbjai — a más labdajátékokban sokszoro­san megbukott — osztályo­zókon kísérelték meg az NB II-be jutást. Am a kiesett lépcsőfokot egyre inkább hiányolta a sportág hátor­szága. A közóhajnak enged­ve a ’80-as évek elején lét- rehazták a területi bajnok­ságokat, melyeknek végül is visszaadták a régi nevüket, de az osztályozókat — meg­hagyták ... Tavaly és az idén már más szelek fújdo- gálnak: visszaállt a régi rend, több mint tíz eszten­dő után a bajnok újra köz­vetlenül léphet fel a máso­dik ligába. Hogy ezért miért kellett ekkora „vargabetűt” leírni?! Machalek István TISZTELT ÜGYFELÜNK! Tájékoztatjuk, hogy AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ békéscsabai fiókjának (Békéscsaba, Mednyánszki u. 2—4.) TELEFONSZAMA 1989. június 6-tól megváltozik. AZ ÚJ TELEFONSZAM: 27-244. Továbbra is készséggel állunk ügyfeleink rendelkezésére. Állami Biztosító békéscsabai fiókja. Sakkfeladvány III. A teljesség kedvéért érdemes visszatérnünk második feladvá­nyunk helyes megfejtésére, amelynek egyik változata sajná­latosan lemaradt. íme: L. g4! Lépéskényszer 1. — Kc4 2. He4 Kb5 3. Fb3 Ka6 4. Fc4 matt. Most pedig jöjjön a harmadik feladvány, amely társszerze­mény, Benedek Attila és Fleck Ferenc készítette. (Schach-Echo 1979.) Feladványunk követelmé­nye: világos indul és második lépésben mattot ad. Beküldendő világos első (kulcs) lépése. A beküldési határidő a szoká­sos, a borítékra írják rá: „Sakkfeladvány". Reméljük: Bubimban debütál Gulyás Vasárnap 16 óra­kor Dublinban játssza ötödik vi­lágbajnoki selejte­zőjét a magyar nemzeti tizenegy az európai 6. csoportban. Érre a mér­kőzésre Bicskei Bertalan szövetségi kapitány eredeti­leg 17 játékost jelölt ki. Pén­teken reggel, a Ferihegy—2 repülőtéren tizennyolcadik­ként ott volt Herédi Attila, az Ü. Dózsa labdarúgója is. Kardos József helyett, akit a görög Kalamaria nem en­gedett el. A Ferihegyi repülőtér tranzitvárójában a terve­zettnél hosszabb ideig vára­koztak a labdarúgók, mert a nem éppen ideális időjárási körülmények nem tették le­hetővé a pontos indulást. A Malév iáratával először Londonba utazott a magyar válogatott. Havasi Mihály jogos aggodalommal jegyez­te meg: „Ha már Budapest­ről is késve startolhattunk, akkor mi lesz Londonban? A késéssel ugyanis mindösz- sze öt percünk marad arra, hogy az angol fővárosban át- szálljunk az ír légitársaság gépére.” A vasárnapi selejtezőt a norvég Nervik vezeti. A két válogatott első összecsapá­sán 0—0-ás döntetlen szüle­tett március 8-án, a Népsta­dionban. Akkor a követke­zők játszottak: Magyarország: Disztl P.— Kozma, Disztl L., Bognár Z., Sass — Gregor, Détári, Ko­vács E., Hajszán — Kiprich, Mészáros. Csere : Mészáros helyett Bognár Gy., Gregor helyett Boda. Írország: Bonner — Mor­ris, Moran, McCarthy, Hugh- ton — Houghton, Whelan, McGrath, Sheedy — Ald­ridge, Cascarino. Csere: Aldridge helyett Brady, Cascarino helyett Quinn. Lapzártakor még nem kaptuk meg a vasárnapi ma­gyar együttes összeállítását, de reméljük, a békéscsabai Gulyás debütál Dublinban. Az európai 6. csoport állása: 1. Spanyolország 2. Írország 3. Magyarország 4. Észak-Írország 5. Málta 6 5-1 14-1 10 5 2 2 1 3-2 « 4 1 3 - 4-3 5 6 2 1 3 5-1 5 7-25 3-16 2 Újra nyeregben a salakmotorosok A hét végén ismét több salakmotoros viadalt ren­deznek. Nyíregyházán talál­koznak a szocialista orszá­gok válogatottjai, a Béke- Barátság Kupa keretében, szombaton 17 órakor, vasár­nap pedig délelőtt 10 órakor lesz a verseny. Közelebb is lesz erőpróba: holnap fél 11 órakor Gyulán a II. osztályú országos baj­nokság mezőnye találkozik; a harmadik fordulót bonyo­lítják le. Rz Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat — jó kereseti lehetőség — magas színvonalú szociális ellátás mellett női segédmunkásokat KERES FELVÉTELRE a vállalat főtelepére és konzervüzemébe. Bérezés: munkaköri bértételek alapján, 32—38,— Ft óránkénti díjazással. Műszakbeosztás: 40 órás munkahét. Főtelepen: egy műszak. Konzervüzemben: egy-három műszak, 28 és 58 százalékos kiemelt műszakpótlék-térítéssel. Jelentkezni a vállalat igazgatási és munkaügyi osztályán lehet. Telefon: 11-222/152-es mellék. Orosháza BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága és a Békés Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Arpási Zoltán. Főszerkesztő-helyet­tes: Seieszt Ferenc. Szerkesztőség: Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 27-844, főszerkesztő: 21-401. Kiadja a Békés Megyei Lapkiadó Vállalat, Bcs. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 27-844. Felelős kiadó: Csala János. Tele­fon: 26-395. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 105 Ft, egy évre 1260 Ft. Kner Nyomda lapüzeme, Bcs., Lenin út 9—21., 5600. Vezérigazgató : Háromszék! Pál. ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents