Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-05 / 130. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPIA 1989. JÚNIUS 5., HÉTFŐ Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 130. SZÁM Mai száninnkbél: Nincs helye az erőszaknak a politikai problémák megoldásában (3. oldal) Szlovák zenekari fesztivál Tótkomlóson (3. oldal) Saját úton — félelmek nélkül... (5. oldal) Hol a bizalom mostanában? (5. oldal) Tanár urak...! (6. oldal) „fl Hazafias Népfront őrizze meg mozgalmi jellegét” Megtartották a megyei népfront-küldöttértekezletet „Nekünk fel kell készülnünk egy nagy küzdelemre; de sietnünk kell, mert a küzdelem már elkezdődött” — ezen eötvösi, ma is időszerű gondolat jegyében nyitotta meg a Hazafias Népfront Békés megyei küldöttértekezletét levezető elnöki tisztében Varga Sándor, a megyei népfrontbizottság tagja, megyei úttörőelnök. A tanácskozást június 3-án, szombaton Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban rendezték meg; az eseményre szóló meghívó élén a következő hármas jelszó állt: „Emberséget — magyarságot — békét”. A küldöttértekezleten megjelenteket 9 óra után pár perccel Szikszói Ferenc megyei népfronttitkár köszöntötte, majd Dobos László, a HNF Országos Tanácsa ügyvezető elnökségének titkám néhány kitüntetést, jutalmat adott át. A településfejlesztő társadalmi munkában Békés megye országos második helyezést ért el; az ezzel járó serleget és oklevelet Balogh László, a HNF Békés megyei elnöke vette át, majd több aktivista, illetve közösség kapott kitüntetést. Megválasztották a küldöttek a levezető elnököket Nagy Ferenc mezőbe- rényi városi népfront titkár, dr. Takács Lőrinc küldött, gyulai tanácselnök és Varga Sándor személyében. Ezt követően elsőként Varga Sándor elnökölt, aki — miután a küldöttek elfogadták az értekezlet javasolt ügyrendjét és munkarendjét — a bevezetőben olvasható Eötvös József-i idézettel kívánt jó munkát a tanácskozáshoz. A HNF Békés Megyei Bizottságának az 1985. évi küldöttértekezlet óta végzett munkáról szóló beszámolóját Szikszói Ferenc tartotta meg, majd a vita következett, amelyben összesen 24-en szólaltak fel. Szikszai Ferenc összefoglalója után következett az új megyei népfrontbizottság, a tisztségviselők, a pénzügyi ellenőrző bizottság és a HNF Országos Tanácsa megyei tagjainak, valamint a kongresszusi küldötteknek a megválasztása. Az egész napos megyei értekezlet az új megyei népfrontelnök szavaival zárult. Szikszai Ferenc beszámoiéja „Ma, amikor az előző küldöttértekezlet időszakától kell áttekintést adni a népfront tevékenységéről, egészen más optikán nézünk vissza, mint amilyenen előre tekintettünk, és ahogyan 1985-ben elindultunk” — ezzel a bevezető gondolattal kezdte beszámolóját Szikszai Ferenc, aki egy rövid társadalompolitikai helyzetkép felvázolása után tért rá a VIII. népfrontkongresszus óta eltelt időszak mozgalmi tevékenységének áttekintésére, elemzésére. Két szakaszra, mégpedig az MSZMP-értekezlet előtti, és az azt követő szakaszra osztható ez az időszak — mondta, megállapítva: a párt vezető szerepe úgy érvényesült, hogy irányításával megrendelésre dolgozott a HNF. Amint az előadó kifejtette, a mozgalom kapcsolatrendszerében a népfront és az állami szervek együttműködésében nem volt egyértelmű a feladatok elhatárolása. A mozgalmat a megyében is szerteágazó kapcsolatok fűzték a politikai intézményrendszer többi megyei szervezetéhez. Az országos pártértekezlet után, 1988 nyarán és őszén a HNF megyei elnöksége a tapasztalatokat ösz- szegezte. A főbb megállapítások: a mozgalom is lassan fölélte bizalmi tőkéjét, a testületekben gyengült a belső összetartó erő, a változó világban a társadalmi kihívásokra kevésbé vagy későn reagált a mozgalom. Ebben az időszakban — folytatta beszámolójában a HNF megyei titkára — az alternatív szervezetek felerősödtek, s azon csoportok, akiknek érdekkülönbözőségét a régi működési reflexek miatt a mozgalom nem vállalta fel vagy nem tudta kezelni, nem tartottak igényt (Folytatás a 4. oldalon) Vb-selejlezün Dublinban: Szerény írek, szegény magyarok Írország—Magyarország 2—0 (1—0) Vasárnap délután a dublini Lansdowne parkban, telt ház, 50 000 néző előtt lépett pályára Magyarország labdarúgó-válogatottja, amely a jövő évi olaszországi vb 24-es döntőjébe jutásért ezúttal játszott selejtezőt ötödik alkalommal az európai 6. csoportban. Az ellenfél az az ír válogatott volt, amellyel március 8-án a Népstadionban 0—0-t ért el a magyar együttes. A két nemzeti együttes összeállítása ez volt: ÍRORSZÁG: Bonner — Hughton, O’Leary, • Moran, Staunton — Houghton, Townsend, McGrath (Morris, 82. p.), Sheedy '— Aldridge (Brady, 76. p.), Cascarino. MAGYARORSZÁG: Disztl P. — Kozma, Disztl L., Bognár Z., Keller — Fitos, Ga- raba, Détári, Csehi (Bognár, Gy., 68. p.) — Mészáros (Vincze I., 73. p.), Boda. Gólszerző : McGrath (35. p.), Cascarino (83. p.). Az első három percben két veszélyes ír helyzet jelezte, hogy mire számíthatnak a magyar labdarúgók. Garaba Alüridge-ot, Bognár Z. pedig Cascarinót igyekezett kikapcsolni a játékból, bár hamar kiderült, hogy a jobban fejelő ír ékek sok veszélyt jelentenek. Lendületes hazai akciók után, a második negyedóra végére úgy festett, az írek egy kicsit visszafogtak a tempóból. így történt, de csak egy rövid lélegzetvételre volt jó alkalom. A 33. percben Disztl L. elesett, Aldridge kibújt mellette, 15 méteres bombáját a magyar kapu(Folytatás a 7. oldalon) * A szarvasiak „dobogós randevún” maradtak alul • Az NB III kiesési rangadóján: 5-0-ás békési győzelem • Hesseni kézilabdás lányok Békésben (A hét vége sporteseményeiről a 7—8. oldalon számolunk be részletesebben.) Nem csak az alkotásokra, a gondolkodó művész-értelmiségire is szükségünk van Megnyílt a XXVI. ülföldi Tárlat Békéscsabán „A művészet önmozgása az, ami az új értékeket kitermeli” — mondotta megnyitójában Szabó Miklós Fotó: Veress Erzsi Vasárnap lévén, elsősorban a szakma képviselői voltak jelen tegnap Békéscsabán. a Munkácsy Mihály Múzeumban, a XXVÍ. Alföldi Tárlat megnyitóján. Az Alföldi Tárlatok — melyek az Alkalmazott Grafikai Biennáléval kétévenként váltakozva emelik Békéscsabát, a megyét’ az országos képzőművészeti élet figyelmének alkalmi központjába —, egyetemes érvényű esztétikai értékek bemutatására törekedtek. Mint az a katalógusban olvasható, ez évtől. a rendezők szeretnék szorosabb szálakkal kötözni ezt a seregszemlét a békési térség művészeti hagyományaihoz is. Megnyitó szavaiban Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára, áttekintést adott a tárlatsorozat múltjáról és előzményeiről, megjegyezve, hogv „az első kiállítás óta eltelt évtizedek bebizonyították, hogy a művészet önmozgása az, ami az új értékeket kitermeli”. — Az Alföldi Tárlat a kezdetektől kezdve nyitott volt, több értelemben is — mondotta. — Mindig befogadott új értékeket, új irányzatokat, esetenként más tájak művészeit is. Arra is l mindannyian büszkék lehetünk, hogy 1975-től kezdve az Alföldi Tárlat nemcsak összekötő kapocs, hanem fórum, a fiatal tehetségek kiröpítő pályája is. Ma már az is kimondható, hogy nálunk. Békés megyében a művészeti irányzatok korábban is szabadon jelenhettek meg. hogy vannak olyan festők, akik 1956-ban „szi- ienciumban” részesültek, de itt alkotói, kibontakozási lehetőséget kaptak. — Tudjuk, hogy a művész olyan értelmiségi is. aki különösen érzékeny az emberi, a társadalmi problémákra — folytatta a továbbiakban Szabó Miklós. — Szívesen látjuk ezért, ha nemcsak alkotásaival vesz részt a régiónk, megyénk felemelkedéséért vívott küzdelmeinkben. hanem mint gondolkodó, érző, egyszersmind közéleti ember is. Közéleti- sége szabad kibontakoztatásához — a politikai feltételek kiépítésével — a lehető legkedvezőbb légkört szeretnénk biztosítani. Hiszem és vallom, hogy történelmileg örökölt gazdasági elmaradottságunk ellenére — vagy éppen annak felszámolása érdekében — minden korábbi időszaknál nagyobb szükség van „kiművelt emberfők” sokaságára Békés megyében. Szólt arról, hogy az Alföldi Tárlat rangja az évek során egyre nőtt. e tájnak művészeti hagyományokkal hitelesített vonzása kétségtelen. Végül „szomorúan szép kötelességét" hangoztatva beszélt az emlékkiállításról. mely a múzeum első csarnokában fogadja az érkezőt. A nemrég elhunyt kiváló békéscsabai festőművész, Gaburek Károly képeiből láthatnak itt válogatást a művészetek barátai. az érdeklődők. „Gaburek Károly minden alkotása maradandó emlékként jelzi a szülőföldjéhez fűződő szereteted mely emberré érésétől kezdve haláláig benső sajátja maradt” — mondotta. majd átadta a jelenlévőknek a XXVI. Alföldi Tárlatot, remélve, hogy az „hagyományainkhoz méltó módon teljesíti szakmai és közművelődési hivatását”. A megnyitó szavak után díjak átadására került sor. Békés Megye Tanácsának díját Lonovics László, Lóránt János és Váli Dezső festőművész kapta, az SZMT díját Engel Tevan István grafikusművész. Békéscsaba Város Tanácsának díját Varga Géza szobrászművész, a Demisz Békés megyei tag- szervezetének díját Tenk László, festőművész. (s-n) Medgyesegyházi hél a Huszonkilenc éve, hogy dr. Gubcsó András, medgyesegyházi ev. lelkész falu- történetet írt Medgyesegyházáról. Leírta, hogy a falu 1418-ban a Maróthyak, később a Herczegek tulajdona volt. 1557-ben a török adószedők 19 házat írtak össze itt... A hódoltság végére a falu elpusztult, sokáig volt legelő ez a vidék, majd az 1800-as évek elején és aztán folyamatosan érkeztek a betelepülők. Ma BÉKtS MEGYEI NÉPÚJSÁG négy- és félezren lakják, és ide tartozik a 490 lelket számláló Bánkút is. A ma kezdődő héten naponta egy-egy tudósítás erejéig Medgyesegyházával ismerkedhetnek meg olvasóink. Mai számunk 5. oldalán Mákros János tanácselnök mutatja be a települést, mely sokmindenről nevezetes. Hogy miről, azt írásában elolvashatják.
