Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-28 / 150. szám
a Parlamentben Öttagú elnökséget és egy titkárt választott tegnap a békéscsabai pártbizottság Lapzártánk után, tegnap este fél 11-kor — hat és fél órás tanácskozás után — ért véget' az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának ülése, amely ismét bővelkedett vitákban, fordulatokban, és nem volt mentes az időfecsérlő, tétova tanácstalanságtól. De végül is mindent egybevetve, nem volt meddő tanácskozás, amint befejezésül <fr. Forrni József, a megyei pártbizottság titkára fogalmazta: „itt ma, Békéscsabán megkezdődött a párt újjászervezése, egyfajta új- raépítkezés indult meg”. De tartsunk sort. A testület — amelynek 62 tagja közül az ülés kezdetekor 43-an, illetve egy később érkezővel 44-en voltak jelen — a napirendnek megfelelően elsőként a megye- székhely foglalkoztatottsági helyzetével, az ezzel összefüggő képzési, átképzési feladatokkal foglalkozott, egy ideiglenes munkabizottság jelentése alapján. Az ülést az első napirend lezárásáig Kutas Gyula első titkár vezette, majd Hosszú Szilárd, a testület tagja vette át a levezető elnöki tisztet, miután a második napirendi téma volt a békéscsabai városi pártbizottságon kialakult — az első titkár szeI mélyéhez kapcsolódó — helyzet megoldására előterjesztendő javaslat megtárgyalása. A legutóbbi párt- bizottsági ülésen egy öttagú munkabizottság kapott megbízást arra, hogy tegyen javaslatot a megoldásra. Mielőtt azonban dr. Horváth Ferenc ismertette volna e javaslatokat, Nosza József elmondta, hogy a megyei pártbizottság egyik tagjával közösen kezdeményezték: a békéscsabai alápszervezeti és pártbizottsági' titkárok véleményét is kérjék ki az ügybem illetve tájékoztassák az ügyről. Ezen a titkári értekezleten, vitában az a vélemény alakult ki, hogy ne legyen újabb városi pártértekezlet, ezt az ügyet a városi pártbizottság zárja le, és találjon a testület olyan szervezeti megoldást, ami a pártmumkát hatékonyan szolgálja. Az öttagú munkabizottság javaslatait Horváth Ferenc három pontban foglalta össze. Javasolta, hogy a pártbizottság tagjai közül alakuljon egy héttagú operatív- bizottság, egy elnökkel az élen, ami két testületi ülés között segíti a munkát, képviseli a pártbizottságot, állást foglal egyes kérdésekben, és felelősen dönt, kivéve a személyi ügyeket. Javasolta, hogy az a nyolc megyei pártbizottsági tag, aki Békéscsabán él, rendszeresen vegyen részt a városi pártbizottsó- gi ülésen., s végül javasolta, hogy az alapszervezeti és bizottsági titkárokat mindig a pártbizottsági ülésék előtt, s ne azt követően tájékoztassa az első titkár, és ismerje meg a véleményüket. A később nem egyszer parttalanná váló vitában vélemények és javaslatok váltották egymást. Ennék során dr. Simon Imre tette azt a javaslatot, hivatkozva a reformkör keddi, kora délutáni megbeszélésére, hogy legalább az egyik titkári posztot be kellene tölteni, s erre javasolják Tóth Károlyt, a megyei pártbizottság munkatársát. A javaslatok sorsáról döntötték ezután, s úgy foglalt állást a testület, hogy válasszanak egy titkárt, továbbá egy öttagú elnökséget, s annak élére egy elnököt. Ezután hosszas tétovázás következett, érvek és ellenérvek arról, hogy ezen az ülésen végül is döntsenek,- vagy ne döntsenek, ilyen fontos kérdésben, hogy ki legyen az elnök, hogy mi lehet az elnökség jogköre, melynek egy indulatos felszólalás vetett véget, mondván: „ha nem vagyunk képesek felelősséggel végezni a pártmunkát, mondjunk le!” Végül is, titkos szavazás után született a következő döntés: a békéscsabai városi pártbizottság titkárává választották Tóth Károlyt, az elnökség tagjává Szák Bálintnét, Bagi Sándort, dr. Simon Imrét és Ke- penyes Jánost, elnökévé pedig Nosza Józsefet. (A városi pártbizottság első titkára továbbra is Kutas Gyula.) Az ülésen fontos bejelentések hangzottak el, és egy további döntés is született: dr. Gally Mihályt, Békéscsaba város tanácselnökét, a testület, mivel alkalmatlannak találta, visszahívta a pártbizottság tagjainak sorából. Egyben felhívta a városi tanács minden tagjának, kommunistáinak figyelmét, hogy a soron következő tanácsülésen hívják vissza tanácselnöki tisztségéből. A testület végül Győrfi Károly javaslatára úgy foglalt állást, hogy támogatja az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén hozott szervezeti döntést és állásfoglalást, mely alapja lehet a párttagság összefogásának, mozgósításának, és megfelelő alapot teremt a kongresszus előkészítéséhez. T. I. A Parlamentben kedden reggel megkezdődött az Országgyűlés soros ülésszaka. A tanácskozást Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésszak tervezett napirendjének változásával kapcsolatban elmondta, bizonyára valamennyi képviselő nagy figyelemmel kísérte a politikai egyeztető tárgyalásokat, ahol a Magyar Szocialista Munkáspárt, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint a harmadik tárgyalófélként részt vevő társadalmi szervezetek és mozgalmak képviselői megállapodtak a további tárgyalások témaköreiről és munkarendjéről, s ezzel reményeket ébresztő lépéseket tettek egy demokratikus Magyarország megteremtését szolgáló megegyezés felé. A tárgyaló felek megerősítették a korábbi megállapodást, hogy a törvényalkotás nem előzheti meg a politikai megegyezést. Ennek szellemében Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP tárgyaló küldöttsége nevében bejelentette: az MSZMP nem javasolja a kormánynak, hogy a mostani ülésszakon beterjessze az Országgyűlésnek a megegyezés szempontjából sarkalatos jellegű törvényjavaslatokat. A Minisztertanács hétfői ülésén ennek megfelelően úgy döntött, hogy visszavonja az alkotmány módosításáról, a pártokról, valamint az alkotmánybíróságról áfeóló törvényjavaslatokat. Erről Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke levélben értesítette Szűrös Mátyást, az Országgyűlés elnökét. A kormány megbízásából Pozsgay Imre államminiszter adott tájékoztatást az Országgyűlésnek a politikai egyeztető tárgyalásokról. Kifejtette: ezek megkezdődésével új politikai helyzet keletkezett Magyarországon. Ennek pozitív következménye lehet, hogy a jogállamra, a plurális, többpártrendszerrel működő parlamenti rendszerre békés úton, a nemzeti közmegegyezés jegyében, szellemében sikerülhet áttérni. Üj, reális és potenciális politikai erők jelentek meg a küzdőtéren, s ezeknek az erőknek egy része az eddigi berendezkedés törvényszerűségei miatt a parlament munkájában nem vehet részt. De nem vezethet kiegyezéshez és nemzeti köz- megegyezéshez, ha politikai akaratuk nem lehet jelen a jövendő előkészítésében — hangsúlyozta az államminiszter. Kérte az Országgyűlést, hogy méltányolja a kormány elhatározását, együttműködési szándékát, s törvényhozói munkájában a nemzeti közmegegyezést támogassa oly módon, hogy az említett sarkalatos törvények később, már a tárgyalóasztalnál előkészített formában kerüljenek a Parlament elé. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a SOTE II. számú gyermek- klinikájának tanársegédje egyetértve a Pozsgay Imre által elmondottakkal, javasolta: bízzák, meg az Országgyűlés elnökét, tárgyaljon annak érdekében, hogy a köztársasági elnökről szóló törvényjavaslat még október előtt a Parlament elé kerüljön. Az igazságügyi minisztert bízzák meg azzal, hogy a nyár folyamán alternatív javaslatokat tartalmazó tervezetet tegyen le a politikai egyeztető tárgyalásokat folytató felek asztalára. Siidi Bertalan (Bács-Kis- kun m., 12. vk.), a Jánoshalmi Petőfi Tsz MSZMP- bizottságának titkára kifogásolta a megvitatásra tervezett anyagok visszavonását. Ügy vélekedett, hogy ez sérti a törvényhozást és annak tagjait. A képviselő ezenkívül javasolta, hogy az Országgyűlés nyilatkozatban ítélje el a kínai vezetést a demokráciáért békésen tüntető állampolgárok elleni véres leszámolásért. Szűrös Mátyás szavazásra tette fel Szirtesné dr. Tomsits Erika javaslatát, a képviselők elfogadták. Südi Bertalannak a tárgysorozat kiegészítésére — a kínai intézkedések elítélésére — tett javaslatával kapcsolatban az elnök kérte, hogy konzultálhasson a külügyi bizottsággal, s utána térjenek vissza a témára. Szűrös Mátyás ezután rátért az ülésszak tárgysorozatának témájára, egyúttal bejelentette, hogy az ülésszak várhatóan legalább három napig tart. A képviselők a napirendre tűzendő témák meghallgatása után — egv tartózkodással — elfogadták a mostani ülésszak tárgysorozatát. Ennek értelmében a következőket tárgyalják meg: (Folytatás a 2. oldalon) 1. Személyi javaslatok; 2. A Magyar Népköztársaság 1988. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 3. Az államháztartási reform koncepciójáról és az 1989. évi feladatokról szóló előterjesztés; 4. Az adóreform működésének tapasztalatairól és az adórendszer korszerűsítésének koncepciójáról szóló előterjesztés; I, 5. A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 6. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 7. A földről szóló, az 1989. évi XIX. törvénnyel módosított 1987. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 8. Interpellációk, kérdések. (Az Országgyűlés 33 interpellációt és 9 kérdést tárgyal meg.) Pozsgay Imre tájékoztatja az Országgyűlést a politikai egyeztető tárgyalásokról A magyar külügyminiszter kedden délután az osztrák fővárosból osztrák kollégája. Alois Mock társaságában Sopronba látogatott. Mindketten — mintegy jelképesen — részt vettek a város mentén húzódó magyar műszaki határzár folyamatosan előrehaladó lebontásában. Ennek egyik szakaszán a két ország több hivatalos személye — köztük Hans Si- pötz, a szomszédos Burgenland osztrák tartomány főnöke —, valamint nagyszámú magyar és külföldi újságíró jelenlétében a miniszterek maguk is több helyen szétvágták a határkerítés drótjait, majd rövid beszédben méltatták a vasfüggöny eltávolításának jelentőségét. Alois Mock és Horn Gyula ezután a soproni városházán sajtóértekezletet tartott. A békés-tarhosi vonószenekari tábor lakói számára tegnap felvirradt a záróhangverseny nagy napja. A csaknem 50 fiatal kilenc napon át készült erre a minden évben óriási élményt jelentő együttmuzsikálásna a tarhasi zenepavilonban, Az izgalom, s a hosszú gyakorlás meghozta gyümölcsét: a tábor vendégművészeinek fellépése után felcsendült Tessarini: D-dúr hegedűversenye, Szabadi Vilmos hegedűművész közreműködésével. Előadásuk Vivaldi: C-dúr gordonkaversenyével folytatódott, ahol a szólót Onczay Csaba gordonkaművész játszotta. Végül pedig Farkas Ferenc: Hat tánc és Bartók—Weiner: Gyermekeknek című sorozatából adtak elő darabokat az ifjú táborlakók. A közönség tapsa, a kipirult gyermekarcok voltak a legfőbb bizonyítékai annak, hogy a békés-tarhosi zenei napok rendezvény- sorozatába ágyazódó vonószenekari tábor létére feltétlenül szükség van. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1Ô89. JÜNIUS 28., SZERDA Ára: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM A költségvetés és a reformkoncepció vitája Erősödő magyar—osztrák kapcsolatok
