Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-23 / 146. szám
O 1989. június 23., péntek Felhívás! A Békés megyében szerveződő Péter-Pál napi demonstrációval és egy azonnali 30 százalékos gabonaáremelés követelésével nem értünk egyet. Véleményünk szerint ez a lépés egyáltalán nem szolgálja a közmegegyezést, sőt ellentétet válthat ki a parasztság és a munkások között, mely napjainkban nemkívánatos konfliktusokhoz vezethet. A történelem során nem volt olyan soha, amikor a paraszt kasza helyett aratás idején zászlót bontott volna. Ilyenkor mindig a munka volt az első. Meglátásunk szerint ez a jelen helyzetben sincs másként, hiszen most sem a szövetkezetekben dolgozó „tulajdonos tagok” írták alá a mai gazdasági helyzetben teljesíthetetlen kormány elleni petíciót, hanem azok a vezetők és funkcionáriusok, akik éppen az MSZMP és a megyei Teszöv előzetes hozzájárulásával kerültek pozícióba. Akik évek óta valós megmérettetés nélkül is Igen jól fizetettek, nem beszélve az év végi több százezres prémiumokról. A mezőgazdasági üzemekben dolgozók számára is ugyanúgy megfizethetetlenné válna az élelmiszer, mint a városon élők esetében. A 30 százalékos gabonaáremeléssel senki más nem járna jól, mint a dolgozó szövetkezeti tagok nyakán eddig is élősködő vezető- és adminisztratív réteg, és a parasztság érdekeit csak név- leg képviselő teszövök. Tartunk attól is, hogy ilyen magas gabonaárak esetén a nagyüzemek felhagynának az állattenyésztéssel, kisöpörnék a gabona jelentős részét az országból, s rövid időn belül arra kényszerítenék a kormányt, hogy a hús árát emelje ugyanilyen vagy esetleg még nagyobb mértékben. Kérünk ezért minden felelősséggel gazdálkodó parasztembert, hogy tegye a dolgát és optimális idiőben a legkisebb veszteséggel takarítsa be a gabonát. Ügy érezzük, hogy ezzel a kormánnyal lesz lehetőség és mód a vitatott kérdések megtárgyalására, ezért ne csatlakozzon ilyen felelőtlen akcióhoz! A parasztságból és nem a parasztságért élők szervezik ezt az akciót, ők hívták életre ezt a helyzetet. A következő választásokig lesz elegendő időnk gondolkodni és dönteni saját sorsunkról; ha eddig tudtunk várni. A Kisgazdapárt Békés Megyei Szervezete nevében dr. Zsíros Géza elnök, Bakos István titkár. ft kelet-nyugati kapocs : Dürer Japán professzor Gyulán A japán Dürer-kutató német nyelvű előadását Amon Annamária tolmácsolta. (Képünkön.) Maekava Szeriro professzor a japán festő, Sessyu művészetét diáképek mellett egy 11 méter hosszú, 40 centiméter magas papírtekercsen is bemutatta. Egy-egy másolatát a könyvtárnak és a múzeumnak ajándékozta Távoli országból érkezett vendéggel találkozhattak szerdán délután a gyulai művészetbarátok. A városi könyvtárban Maekava Sze- Tiro professzor, a tokiói Nyugati Művészetek Múzeumának főigazgatója tartott előadást Albrecht Dürerről és japán kortársáról, Sessyu- ról, kettejük munkásságában a párhuzamokat keresve. Bár a középkor nagyjai sosem találkoztak, sorsukban és a művészetről vallott felfogásukban különös hasonlóságra bukkant a japán művészettörténész, aki hazájában Dürer festészetével, írásos feljegyzéseinek lefordításával is foglalkozik. Rendkívül alapos és érdekfeszítő előadása után rövid beszélgetésre kértük. — ön hallgatóságának elöljáróban megemlítette, hogy diplomamunkáját annak idején Dürerről irta. Honnan az érdeklődés? — Nálunk körülbelül 70 éve tanítják egyetemen az európai művészeteket. Tokióban az első professzor, az én tanárom, Cosyma úr volt, aki az első világháború után Berlinben és Hamburgban tanulmányozhatta az európai képzőművészetet. Elsősorban Leonardo da Vincivel foglalkozott. A középkori európai művészetről tőle hallottam, a második világháború ideje alatt töltött egyetemi éveim alatt. Dürer alkotásait sokáig csak a szak- irodalomból ismertem. 1957- ben, majdnem 40 évesen jutottam el Münchenbe, ahol eredetiben is megtalálhattam Dürer képeit. Japánban az európai művészeteknek ma én vagyok a harmadik professzora... — Az önök országában ismert az európai képzőművészet? — A japánok nagyon érdeklődnek Európa iránt. Jól mutatja kíváncsiságukat az is, hogy az Európa Tanács által nemrégiben hozzánk küldött kiállítási anyagot naponta 9 ezer ember nézte meg. — Milyen gyűjtemény volt ez? — Nagyon szép nyugateurópai anyag: ó-görög szobrok, Raffaello, Tiziano, Goya, Velázquez ... Sajnos, magyar alkotások nem szerepeltek benne. Hasonló kiállítás megrendezése végett egyébként megkerestem a Szovjetunió kormányát, ám elutasító választ kaptam. — Lát-e lehetőséget arra, hogy a magyar képzőművészetet is megismerjék Japánban? — Jó kilátások vannak rá. Azért látogattam el a Művelődési Minisztérium meghívására Budapestre, hogy a fővárosi múzeumok gyűjteményeit tanulmányozzam. Tárgyalásaink nagyon biztatóak. Maekava Szeriro profesz- szor gyulai tartózkodása során ellátogatott a Gyula melletti Ajtósra is, ahonnan valamikor idősb Albrecht Dürer Nürnbergbe indult. . Sz. M. MSZMP-kongresszus Korai a tervezett időpont Hogyan és mennyi küldöttet válasszanak? Az MSZMP ez év szeptember 30-ra tervezett kongresszusának előkészítéséről, az ezzel kapcsolatos elképzelésekről, az időpontról mondtak véleményt, és tettek javaslatokat a megyei pártbizottság testületének tagjai az elmúlt napokban, mégpedig lakókörzetenként összehívott részmegbeszé- ■léseken. Ezek közül most kettőről, a gyulai és a szeghalmi eszmecseréről adunk hint. GYULA Lehet, hogy az MSZMP KB ülése után már többet tudunk, de kedden délután Gyulán a megyei pártbizottság részmegbeszélésén még- sok volt a bizonytalanság a párt kongresszusának időpontjával kapcsolatosan. Így aztán nem csoda, ha_az egész eszmecserére a tétovázás volt a jellemző. Tulajdonképpen azzal a céllal hívták össze a tanácskozást, hogy megvitassák a kongresszusra történő küldöttválasztás mechanizmusát. A KB javaslata úgy szól, minden 800 párttagnak legyen egy szószólója a párt legfelsőbb tanácskozásán. Jó lenne, ha minden párttag részt venne küldötte megválasztásában, miután előzetesen alaposan megismerte a jelöltjét. És itt vetődtek fel az első gondok, ugyanis augusztus elsejéig kellene megválasztani a küldötteket, csakhogy köztudomású, július az a hónap, amikor az emberek egy része arat, másik része üdül. össze lehet-e hívni ilyen időszakban olyan taggyűlést, amelyen mindenki ott van? Azután: milyen területi elvek alapján történjék a küldöttek kiválasztása? Egyszóval sok olyan kérdés merült fel, amelyeknek megoldására nem is születhetett egyértelmű állásfoglalás. Talán Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tagja, yz SZMT vezető titkára elhangzott javaslatával lehet leginkább egyetérteni, miszerint a megyei pártbizottság határozza meg a térségek küldötteinek számát, a többit bízza az illetékes pártszervekre. Már csak azért is jó lenne így gondolkodni és cselekedni, hogy minél szélesebb körű és demokratikus legyen a küldöttek kijelölése és megválasztása. B. O. SZEGHALOM A szeghalmi körzet megyei részpártbizottsági ülésén a két és fél óra alatt a hét megyei pb-tag nem egymással élesen szemben álló nézeteket vallott, az elhangzott vélemények inkább kiegészítették egymást. Így a Központi Bizottság a szeptember 30-ra tervezett kongresszus előkészítéséről szóló anyagával kapcsolatban — többek között — az alábbi gondolatok kristályosodtak ki. A kongresszus tervezett — szeptember 30-i — időpontját korainak tartják. A küldöttválasztást augusztus 1-re kellene befejezni. A jelölésre a július az aratás, a nyári szabadságolás miatt nem alkalmas. Ezért a kongresz- szust el kellene halasztani október 10-re, a küldöttválasztást pedig szeptember 1- ig kellene lebonyolítani — hangoztatták. A kongresszuson szavazati joggal csak a küldöttek rendelkezzenek. A jelenlegi KB- és KEB-tag- ság szavazati jogot ne biztosítson. Ne legyen általánosan elfogadott elv az, hogy nyolcszáz párttag után lehet egy küldöttet választani. A vidék jobb képviselete érdekében a nagyközségek — a párttagok számától függetlenül — delegálhassanak egy küldöttet. A körzet megyei pártbizottsági tagjai úgy foglaltak állást, hogy a kongresszusi küldötteket ne egy újabb megyei pártértekezlet, ne valamely testület, hanem közvetlenül a párttagok válasszák meg. — molnár — Ha nem esik, aratnak Nem „ritka búza, ritka árpa”, de ritka sok kártevő (Folytatás az 1. oldalról.) Az elsők között kezdte az árpa aratását a Kardoskúti Rákóczi Tsz, ahol 300 hektáron termesztik ezt a növényt. Olajos Imrétől, a szövetkezet elnökétől a következőket tudtuk meg: — Legalább egy héttel, tíz nappal előbbre tartunk, hamarabb lehetett kezdeni az árpa aratását, de a hideg, nedves idő miatt a búza nem érik be ugyanennyivel hamarabb. Ügy számítjuk, a Péter-Pál utáni héten kezdhetjük a búza betakarítását. Sok pénzt költöttünk növényvédelemre. Fuzárium ellen például1 már kétszer kellett megszórni a táblákat. Van konzervborsónk is, 200 hektár, nagyon megszenvedünk vele, sáros a talaj, nehéz a munka. A betakarítás felénél tartunk, a Békéscsabai Hűtőháznak szállítjuk az árut. Az idén részükről nagyobb készséget, felkészültséget tapasztalunk, eredményesebb az együttműködé§, mint régebben. — Visszatérve a búzaaratásra, mi lesz Péter-Pálkor? — A mezőgazdaság nem a munka rovására akar demonstrálni, hanem csak jelzést adni, hogy nincs több tartalék, hogy nem a türelem, hanem a pénz fogyott el. Az a baj, hogy a féket nem a mezőgazdaságnál kellett volna beépítenie az Árhivatalnak, hanem már előbb, hiszen az ipar szinte minden korlátozás nélkül emelheti az árait. Az egyik legnagyobb zöldborsótermesztő gazdaság a megyében a Kondorosi Egyesült Tsz. ahol Zsjak András elnökhelyettessel beszéltünk. — Négyszázötven hektár zöldborsónk van, de bizony nem remekel az idén, meg se közelíti azt a termést, amit mutatott. Az időjárás miatt vannak gondjaink, egy érési szakaszt 25 hektáron így átléptünk, az megmarad magborsónak, mert nem tudtuk betakarítani. Sajnos, rengeteg a levéltetű, a gombásodás, alig emlékszem, hogy kukoricán ilyenkor megjelent volna a levéltetű, most viszont van. a vegyszer pedig drágia dolog, nagy pluszköltség. — A búzaaratást mikor lehet kezdeni? — Úgy látjuk, július 10-e körül indulhatnak a kombájnok az őszibúzatáblákon. — A demonstrációval egyetértenek? — Mi a kilenc pontot elfogadtuk, a tizediket nem. T. I. Pénz körül forgó maratoni tanácsülés (Folytatás az 1. oldalról.) nyét tolmácsolva szólt: „Az 1988. évi őszi BNV-re szervezett Békés megye bemutatkozik rendezvénysorozat kiadásainak kérdése most kerül előterjesztésre. Kovács Mihály, a pénzügyi osztály vezetője azzal a határozati javaslattal lép önök elé, hogy utólagos jóváhagyásukat adják a kifizetésre került ösz- szegekhez, melyek fedezetéül most már kész helyzetet teremtve csak az 1989. évi költségvetés szolgálhat. Az előterjesztés a rendezvény- sorozatot színvonalas, figyelemfelkeltő vásári eseménynek minősíti, olyannak, amely összességében elősegítette a megye országos megítélésének kedvezőbb irányú változását.” Majd négy pontba foglalva cáfolta az esemény sikerét és színvonalát, felhívta a figyelmet a súlyos szakmai és technikai hibákra, az előzetesen kalkulált 4 millió forintnyi költség 15 millióra emelkedésének pénzügyi tervezési hiányosságaira. „Békés megye béketűrő polgárai lettek az áldozatok” — mondta. Végezetül javasolta, hogy független pénzügyi, jogi és piackutatási szakértőkből álló társadalmi bizottság vizsgálja felül az ügyet és a bizottságba a megye ellenzéki szervezetei három főt delegálnak. csenek jelen, hogy a kérdésekre választ adhassanak. A harmadik napirendi ponit első részét két tartózkodással fogadta el a tanács, a második rész, a BNV-ről szóló anyagtájékoztató volt. A tanácsi testület értékelte a megyei tanács osztályvezetői állásaira beérkezett pályázatokat, majd döntött a kinevezésekről. E szerint július elsejétől az elnöki hivatal osztályvezetője dr. Lu- czi József lesz. Több osztály nevét később pontosítják, a műszaki osztály vezetésével a fegyelmi vizsgálat. lefolytatásáig Spröber Józsefet bízzák meg. A mezőgazdasággal. iparral, kereskedelemmel foglalkozó osztály élére Klaukó Mátyást, míg a szervezési és jogi osztály élére dr. Molnár Margitot nevezték ki. Elfogadták Kovács Mihály osztályvezető felmentési kérelmét, s egyben a vizsgálatok lezártáig megbízták az osztály vezetésével. Bereczki András hasonlóképpen lesz a terv- és munkaügyi osztály megbízott vezetője. Ezt követően tértek át a bejelentések vaskos kötegé- nek megtárgyalására. Többek között tárgyaltak a mű- emeléki alap felosztásáról, a tudományos-koordinációs szakbizottság előirányzatainak félhasználásáról, az alsó- és középfokú oktatási Ellenőriznek a politikai szervezetek A szünetben Hideg Andrást, a megyei Demisz új társadalmi elnökét kérdeztük benyomásairól. Ilyen minőségében először vesz részt a tanács munkájában. — Az egyik tanácstag véleményét idézem, mely szerint ma már a megyei tanács nem vonhatja ,ki magát a különböző politikai szervezetek ellenőrzése alól. Én is — csakúgy, mint a Magyar Demokrata Fórum képviselői — meghívottként veszek részt az ülésen. Ami a tervezett létszámcsökkentést illeti, meggyőződésem, hogy szervezeti korszerűsítés, átszervezés nélkül nem lehet megoldani. A tanács tagjai részéről éreztem egyfajta visszarendezést kísérletet, de örömmel figyeltem a tanácselnök korszerűsítési- elképzeléseit. Számomra külön érdekes volt ez, hiszen általában az apparátus tagjai a konzervatívok. Végül is úgy látom, hogy felemás kompromisszum született. A pénzügyminisztériumi vizsgálat vitája alatt megnyugodva vettem észre, hogy a tanácstagok egy része hajlandó szembenézni a közvéleményt joggal felháborító „ügyek” személyi következményeivel. Türelmetlen nem vagyok, mert az elkövetkező időszak politikai eseményei ezeket a kérdéseket úgyis meg fogják oldani. Egyébként a tanács tagjai — úgy látom — próbálnak becsületes pénzfelosztásra törekedni, de ez nem lehet eredményes, mivel nehéz összehasonlítani össze nem tartozó dolgokat. Így egy út és egy színház felújításánál a sorrendet és főleg azok költségeit. A megoldás a megyei pénzeszközök decentralizálása a helyi tanácsokhoz, ahol az elosztás további sorrendjét a mindenkori politikai erőviszonyok alakulása határozná meg. — krausz — Krattinger Márton kérte, hogy a tanács ne teremtsen precedenst azzal, hogy a kérdésben a teljes ismeretek hiányában állást foglal. A dolognak a felelősségi része kerülhet a tanács elé. Az orosházi MDF-esek nevében Varga Zoltán szólt. — Békés megye maradék jó hírnevének megőrzése valamennyiünk érdeke, az érintettek vonják le a személyi konzekvenciát, az ügy tanulságaiból — mondta. Takács Lőrinc arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg megyénk településeit tartozás nyomasztja, addig a megyei tanácsi költségvetésében nem lehet pénzmaradványról beszélni. A tanácsi gazdálkodás jelenlegi rendszerét jogszabálydzsungel gátolja a működésben. A vitában szót kapott még Pintér Miklós, Goda Péter, majd Gyulavári Pál kérte, hogy ,.hallgattassák meg a másik fél is". Biztos, hogy történtek hibák, de a revízió anyagában említett személyek véleményét miért nem ismertették ezen a tanácsülésen? — ,A felelősség megállapításakor nagy körültekintéssel járjanak el az illetékesek —. szólt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, és kifogásolta, hogy a revíziót végzők miért ninintézmények számítógéppel való ellátásáról, a tanítóképző főiskola bővítéséről, tornatermének építéséről. A megyeközpontban kezelt 1989. évi ágazati pénzeszközök felülvizsgálatának anyagát Kovács Mihály szóban egészítette ki. A feszültségekkel terhes' pénzügyi helyzetben is javasolják, hogy rászorultság alapján az alsótagozatos általános iskolásokat ingyenes tankönyvellátásban részesítsék. Megyei pénzeszközöket szeretnének biztosítani, a pedagógusok túlóradíjának rendezésére. A központi bérrendezésből most nem részesülő egészségügyi dolgozóknak (körzeti egészségügyi, gyermekorvosi szolgálat. ifjúság-egészségügyi, községi fogorvosi szolgálat) megyei keretből átlagosan havi 467 forint/fő bérkiegészítést kívánnak adni. Támogatni szeretnék a kondorosi és a gyomaend- rődi iskolák építését. E témához szólt Táborszky László, Hajdú Mihályné és Jenei Bálint. Szó volt még a természetvédelmi területek, emlékek védetté nyilvánításáról, a Demisz által javasolt ifjúsági lakásépítési program bővítéséről. A késő délutánig tartó tanácsülés az interpellációkra adott válaszokkal zárult. B. Zs.—S. F.
