Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-22 / 145. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JÚNIUS 22., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM Mai számunkból: Felhívás (3. oldal) Lehangoló(dott) akció (4. oldal) Az igazgatóhelyettes itthonról hazamegy (4. oldal) A Sárrétnek sem könnyű (5. oldal) Hétköznapi gyűlöleteink (5. oldal) Flottul indul a floatüveg Ünnepélyes kapavágás Orosházán a cég több vezető szakem­bere, a hitelező bankok képviselője érkezett Oros­házára, és jelen volt Willem Verkammen, a Belga Ki­rályság budapesti nagyköve­te is. A vendégeket — köz­tük Ralph J. Gersont, a Guardian alelnökét, Paul- Bernt Grosset, a Deutsche Bank alelnökét, Tari Feren­cet, az Üvegipari Művek ve­zérigazgatóját T- Sápi La­jos, a HUNGUARD Kft. ügyvezető igazgatója kö­szöntötte. Elmondta, hogy az alakuló taggyűléstől mosta­náig a társaság életében je­lentős változás történt. Az induló 51-49 százalékos ma­gyar—luxemburgi tőkerésze­sedés ez év májusában meg­változott, a luxemburgi 80 százalékra emelkedett, tő­kerészvásárlással. A társaság 20 millió dol­láros alaptőkéje jövőre 10 millió dollárral kiegészül, 42 millió dollár hitelt biztosít ■a cégnek a Deutsche Bank, és 2,4 milliárd forintot a Budapest Bank. Újszerűsége a dolognak, hogy első ízben nyújt hitelt egy külföldi, ne­vezetesen a Deutsche Bank kormánygarancia nélkül közvetlenül egy cég által vállalat garanciára. A majdani gyár bejáratánál amerikai, magyar, luxemburgi és * üveggyári zászlók alatt (Folytatás a 3. oldalon) Amerikai, magyar és lu­xemburgi zászlót lenget a szél az orosházi síküveggyár előtt, azon a helyen, ahol tegnap az ünnepélyes kapa­vágással jelképesen kezde­tét vette a floatüveggyár építése. Az előzményekről annyit, hogy az Üvegipari Művek huzamosabb ideje több floatüveg-gyártó céggel tárgyalt. A legkedvezőbbnek az amerikai Guardian In­dustries európai leányválla­lata, a luxemburgi székhe­lyű Guardian Glass bizo­nyult. Az előkészítő munka után tavaly novemberben alakult meg a HUNGUARD Floatüveg Kft. azzal a cél­lal, hogy az Orosházán meg­levő síküvegtermelő egysé­get korszerű technológiával szerelje fel, 115 millió dol­lár költséggel. (A floatüveg úsztatott technológiai^ eljá­rással készülő, optikailag torzításmentes síküveg.) A Guardiant 1932-ben ala­pították, és ma már a világ ötödik legnagyobb floatüveg- gyártója. Jelentős építészeti és járműüveg gyártókapaci­tásokkal is rendelkezik. Je­lenleg kilenc floatüveg-ter- melősor üzemel, ebből há­rom Európában. Rendelkezik két hengereltüveg-gyártó sorral, valamint üvegfeldol­gozó sorokkal az USA-ban, Kanadában és Európában. A magyar alapító, az Üvegipa­ri Müvek, az ország legna­gyobb üveggyártója. Ter­mékskálája az öblösüvegtől a díszműárun keresztül a síküvegig és annak tovább­feldolgozott termékéig ter­jed. A tegnapi ünnepélyes ka­pavágásra — melyet egy saj­tótájékoztató előzött meg — Izgalmas kisírlet Sápi Lajost, a kft. ügyvezető igazgatóját arról kérdez­tük, hogyan került a társaság élére, és milyennek látja a jövőt. — Mondhatom azt is, hogy álláshalmozó vagyok, mert e pillanatban egy magyar—japán társaság vezető tisztét is betöltőm. Korábban az Üvegipari 'Müvek vezérigaz­gató-helyettese voltam, perspektívám ott is volt, de mi­után az amerikai cég megkeresett, bizalommal volt irán­tam, választanom kellett. Természetesen a magyar —ja­pán cégnél betöltött tisztemet fel kell adnom, s így minden erőmmel a HUNGUARD cég sikeréért dolgo­zom. Nagyon érdekesnek tartom ezt a munkát, s benne azt a kísérletet, miként lehet a magyar gazdaság viszo­nyai közé beilleszteni a fejlett nyugati szisztémát. A jö­vő szempontjából kulcskérdésnek tartom a szakember- kérdést, hiszen világszínvonalú technikával kell dolgoz­nunk. A betanításra, mint ismert, a Guardian európai gyáraiban kerül sor, ehhez viszont nyelvismeret kell. A cég ennek költségeit vállalja, a többi az embereken mú­lik. Olyan érdekeltségi rendszert szeretnénk kialakíta­ni, amelyben a hatékony és minőségi munka kifizetődő lesz, távlatokban akár konvertibilis részesedés formá­jában is. A gyászszertartások békésen zajlottak le Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozata a Magyar Távirati Irodának — ön a nemzeti gyász napján a következőket mondta: „Más-más utakat megjárva, különböző oldal­ról érkezünk a ravatalhoz. Jó lenne, ha együtt men­nénk tovább”. Hogyan látja ennek lehetőségét néhány nappal a temetés után? — Még bizonytalannak, de azért már reményteljesebb- nek. Június 16-án a magyar nép múltján elgondolkozva, európai nemzethez méltóan adott végső tisztességet Nagy Imrének és mártírtársainak, és emlékezett meg nemzeti történelmünk egyik nagy tragédiájáról. A gyászszer­tartások békésen, példás rendben zajlottak le. A ren­dezvényeken résztvevők ma­gatartása és a búcsúbeszé­dek többsége számomra azt igazolja, hogy a magyar tár­sadalom tisztán kívánja lát­ni történelmét, tisztelet akar adni mártírjainak és az in­dulatokat megbékéléssé old­va kíván tovább haladni. Mindez biztató abból a szem­pontból, hogy a demokrati­kus társadalomba való bé­kés átmenet nehéz útját nem torlaszolják el a szélsőségek által felkorbácsolt szenvedé­lyek. Ezt még akkor is úgy látom, ha egyes megnyilvá­nulásokban éppen az a — másfajta véleményt, felfo­gást nem toleráló, türelmet­len és a kizárólagos igazság birtokának tudatában kinyi­latkozó — megközelítés volt tetten érhető, amit közösen kell meghaladnunk a valódi demokrácia megteremtése so­rán. Mindenképpen elisme­rés illeti az esemény méltó előkészítésében, szervezésé­ben és fegyelmezett lebonyo­lításában aktívan részt vett szervezeteket. — Miben látja június 16-a jelentőségét? — Hozzájárult egy fájdal­masan rendezetlen szakasz lezárásához közelmúltunk történelmében. A múltunk­kal való bátor szembenézés könnyebbé teszi az előrete­kintést, nyugodtabban foly­tathatjuk munkánkat. Ügy vélem, hogy ez a nap bizo­nyította népünk politikai érettségét a demokratikus társadalom létrehozására. Közelebb vitt a nemzeti megbékéléshez, bár tudom, hogy a konszenzus megte­remtéséhez még hosszú út áll előttünk. — A világsajtóban való­ban különböző vélemények, értékelések jelentek meg jú­nius 16-áról. Hogyan ítéli meg a külföld reagálását? — Többségében árnyalt, tárgyilagos beszámolók lát­tak napvilágot a ■ külföldi sajtóban Keleten és Nyuga­ton egyaránt. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik reálisan, tárgyszerűen, a té­nyeknek megfelelően. az események sokszínűségét tükrözve tájékoztattak. Volt néhány olyan külföldi véle­mény. amely rosszalló, illet­ve elítélő volt. Ez részben abból fakad, hogy eleve fenntartással kezelték az eseményt. De jórészt azzal magyarázható, hogy a szó­nokok sokféleképpen, eltérő indulattal és érzelmi töltés­sel. más-más platformról kö­zelítették meg azokat az ese­ményeket. amelyekről meg­emlékeztünk, és így külön­bözőképpen lehetett válo­gatni és kiemelni a vélemé­nyeket. Ez olykor egyolda­lúsághoz vezetett, sőt vol­tak. akik olyasmit „hallot­tak ki” a megemlékezések­ből. ami el sem hangzott. A nemzeti történelem egyes fe­jezeteinek értékelését más, önérzetükre okkal vigyázó országokhoz hasonlóan mi is belügynek tekintjük. Az ez­zel járó felelősséget nem tudjuk és nem kívánjuk át­engedni másoknak. A kör­nyező országok érzékenysé­ge ugyanakkor érthető, mert az 1956-ban kirobbant nép­felkelésnek közvetlen nem­zetközi összefüggései és kö­vetkezményei voltak, és nem tagadható, hogy annak, ami (Folytatás a 3. oldalon) Költségvetési alku helyett vállalkozás Derzsi András miniszter látogatása megyénkben Fotó: Veress Erzsi A tárgyalóasztalnál Bár egy rendkívül gyor­san változó politikai és la­bilis gazdasági időszakban igen nehéz konkrét beruház zási határidőkről tárgyalni, egyáltalán különböző anya­gi kérdésekről egyezkedni, mégis Derzsi András közle­kedési, építésügyi és hír­közlési miniszter tegnap délelőtti Békés megyei lá­togatása során erre is vál­lalkozott. A rendkívül szűk­re szabott háromórás kon­zultáción a megyei tanács Garzon szállójában jelen volt többek között Szabó Miklós, a megyei pártbi­zottság első titkára, Murá­nyi Miklós, a megyei tanács elnöke. Egy létszámában és szerve­zetében alapos fogyókúrán átesett minisztériumban van-e elegendő átütő erő? Megvalósítható-e a gyors, szelektív infrastruktúra-fej­lesztés hazánkban oly mó­don, hogy a különböző ré­giók további elszakadása ne öltsön tragikus méreteket? Van-e egyáltalán esélye az összevont tárcának arra, hogy különböző költségve­tésen túli források sikeres bevonásával olyan fejlődés vegye kezdetét, mely 1992- re alkalmassá teheti az or­szágot még arra is, hogy versenyképesen bekapcso­lódjon a majdani „Európá­hoz” vérkeringésébe? Ilyen és ehhez hasonló kérdéskörök érintésével is­mertette Derzsi András mi­niszter a jelenlévő Békés megyei vezetőknek a tárca előtt lévő legsürgetőbb gon­dokat és feladatokat. — Gyorsabb fejlődés csak akkor érhető el, ha elszaka­dunk a korábbiakban meg­szokott költségvetési szem­lélettől, s alkudozás helyett más források után is né­zünk. A tárcát illetően alap­elvünk kell, hogy legyen a „hatóságtalanítás” és libera­lizálás. ' Mindent vállalko­zásba kell adni — hangsú­lyozta a miniszter. Szó volt a posta átszerve­zéséről, arról, hogy monopol­helyzetét fel kell számolni, melynek azonban feltétele egy új postatörvény életbe­léptetése is. A tárca véle­ménye szerint minden je­lentkező külföldi vállalko­zót, konzorciumot verse­nyeztetni keli például a ha­zai hírközlés fejlesztésében is, mert tény, hogy ezzel időt és pénzt takarítunk meg, ami a nemzetgazdaság számára ma mindennél fon­tosabb. Radikális gazdasági szerkezetváltás elképzelhe­tetlen nemzetközi színvonal­nak megfelelő infrastruktú­ra nélkül. Ezért kap elsőd­leges figyelmet, s „minde­nek feletti” szerepet a kül­ső forrásbevonás. A megyét érintő beruhá­zások üteme figyelembe vé­ve a tárca anyagi erejét, éppen a legutóbbi költség- vetési szanálás miatt, való­színű, mérséklődik. — De minden változik, napról nap­ra bővülhetnek a külföldi tőkebevonás lehetőségei, és a világbanki programok jó­voltából lehet bízni abban, hogy a fejlesztések felgyor­sulnak. — érvelt a minisz­ter. A jelenlegi elképzelések szerint a tárca költségveté­si pénzekből a jövőben az ország minden térségében egy bizonyos szintű alap­ellátást nyújt majd. S ez­zel, remélhetően kiküszö­bölhetőek a regionális tér­ségek közötti törések. A jelenlévő megyei veze­tők kérdéseire adott mi­niszteri válaszokból többek között megtudhattuk, hogy rövid időn belül, éppen a bárható választásoknak kö­szönhetően is a lakáskérdés, egyáltalán a fiatalok első lakáshoz jutásának társa­dalmilag elfogadható felté­teleit programszerűen és végrehajthatóan kidolgoz­zák, hiszen egy társadalmi és politikai konszenzusnak a lakáskérdés megoldása egyik alapvető feltétele. Fel­merült a békéscsabai repü­lőtér építésének terve is, melyet a minisztérium mesz- szemenően támogat, bár vé­leménye szerint itt is nél­külözhetetlen a külső tőke­bevonás. Szinte valamennyi jelen­lévő vezető felvetette a me­gye sajátosan elmaradott és eladósodott körülményeinek jelenlegi és várható gond­jait. Többen kérték azt is, legyen a tárca tekintettel arra, hogy az alapellátáson túl többletjuttatással ki­egyenlítődjön a Viharsarok elmaradottsága. A miniszter ezen kérdés­körre adott válaszában ki­tért arra, hogy a mai térsé­gi tervek, egyáltalán a költ­ségvetési juttatások nem kőbevésett regionális kon­cepciót jelentenek. A rövidesen várható koa­líciós helyzet, a különböző pártokkal, alternatív szer­vezetekkel folytatott folya­matos tárgyalások és szak­mai együttműködések során számos előre nem prog­nosztizálható előnyös vál­tozás is bekövetkezhet. Mert mint elmondta, eddigi ta­pasztalatai szerint, szakmai­lag rendkívül jól felkészült tárgyalópartnereknek bizo­nyultak az asztal másik ol­dalát! ülők is. -rákóczi-

Next

/
Thumbnails
Contents