Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-22 / 145. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JÚNIUS 22., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM Mai számunkból: Felhívás (3. oldal) Lehangoló(dott) akció (4. oldal) Az igazgatóhelyettes itthonról hazamegy (4. oldal) A Sárrétnek sem könnyű (5. oldal) Hétköznapi gyűlöleteink (5. oldal) Flottul indul a floatüveg Ünnepélyes kapavágás Orosházán a cég több vezető szakembere, a hitelező bankok képviselője érkezett Orosházára, és jelen volt Willem Verkammen, a Belga Királyság budapesti nagykövete is. A vendégeket — köztük Ralph J. Gersont, a Guardian alelnökét, Paul- Bernt Grosset, a Deutsche Bank alelnökét, Tari Ferencet, az Üvegipari Művek vezérigazgatóját T- Sápi Lajos, a HUNGUARD Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte. Elmondta, hogy az alakuló taggyűléstől mostanáig a társaság életében jelentős változás történt. Az induló 51-49 százalékos magyar—luxemburgi tőkerészesedés ez év májusában megváltozott, a luxemburgi 80 százalékra emelkedett, tőkerészvásárlással. A társaság 20 millió dolláros alaptőkéje jövőre 10 millió dollárral kiegészül, 42 millió dollár hitelt biztosít ■a cégnek a Deutsche Bank, és 2,4 milliárd forintot a Budapest Bank. Újszerűsége a dolognak, hogy első ízben nyújt hitelt egy külföldi, nevezetesen a Deutsche Bank kormánygarancia nélkül közvetlenül egy cég által vállalat garanciára. A majdani gyár bejáratánál amerikai, magyar, luxemburgi és * üveggyári zászlók alatt (Folytatás a 3. oldalon) Amerikai, magyar és luxemburgi zászlót lenget a szél az orosházi síküveggyár előtt, azon a helyen, ahol tegnap az ünnepélyes kapavágással jelképesen kezdetét vette a floatüveggyár építése. Az előzményekről annyit, hogy az Üvegipari Művek huzamosabb ideje több floatüveg-gyártó céggel tárgyalt. A legkedvezőbbnek az amerikai Guardian Industries európai leányvállalata, a luxemburgi székhelyű Guardian Glass bizonyult. Az előkészítő munka után tavaly novemberben alakult meg a HUNGUARD Floatüveg Kft. azzal a céllal, hogy az Orosházán meglevő síküvegtermelő egységet korszerű technológiával szerelje fel, 115 millió dollár költséggel. (A floatüveg úsztatott technológiai^ eljárással készülő, optikailag torzításmentes síküveg.) A Guardiant 1932-ben alapították, és ma már a világ ötödik legnagyobb floatüveg- gyártója. Jelentős építészeti és járműüveg gyártókapacitásokkal is rendelkezik. Jelenleg kilenc floatüveg-ter- melősor üzemel, ebből három Európában. Rendelkezik két hengereltüveg-gyártó sorral, valamint üvegfeldolgozó sorokkal az USA-ban, Kanadában és Európában. A magyar alapító, az Üvegipari Müvek, az ország legnagyobb üveggyártója. Termékskálája az öblösüvegtől a díszműárun keresztül a síküvegig és annak továbbfeldolgozott termékéig terjed. A tegnapi ünnepélyes kapavágásra — melyet egy sajtótájékoztató előzött meg — Izgalmas kisírlet Sápi Lajost, a kft. ügyvezető igazgatóját arról kérdeztük, hogyan került a társaság élére, és milyennek látja a jövőt. — Mondhatom azt is, hogy álláshalmozó vagyok, mert e pillanatban egy magyar—japán társaság vezető tisztét is betöltőm. Korábban az Üvegipari 'Müvek vezérigazgató-helyettese voltam, perspektívám ott is volt, de miután az amerikai cég megkeresett, bizalommal volt irántam, választanom kellett. Természetesen a magyar —japán cégnél betöltött tisztemet fel kell adnom, s így minden erőmmel a HUNGUARD cég sikeréért dolgozom. Nagyon érdekesnek tartom ezt a munkát, s benne azt a kísérletet, miként lehet a magyar gazdaság viszonyai közé beilleszteni a fejlett nyugati szisztémát. A jövő szempontjából kulcskérdésnek tartom a szakember- kérdést, hiszen világszínvonalú technikával kell dolgoznunk. A betanításra, mint ismert, a Guardian európai gyáraiban kerül sor, ehhez viszont nyelvismeret kell. A cég ennek költségeit vállalja, a többi az embereken múlik. Olyan érdekeltségi rendszert szeretnénk kialakítani, amelyben a hatékony és minőségi munka kifizetődő lesz, távlatokban akár konvertibilis részesedés formájában is. A gyászszertartások békésen zajlottak le Németh Miklós miniszterelnök nyilatkozata a Magyar Távirati Irodának — ön a nemzeti gyász napján a következőket mondta: „Más-más utakat megjárva, különböző oldalról érkezünk a ravatalhoz. Jó lenne, ha együtt mennénk tovább”. Hogyan látja ennek lehetőségét néhány nappal a temetés után? — Még bizonytalannak, de azért már reményteljesebb- nek. Június 16-án a magyar nép múltján elgondolkozva, európai nemzethez méltóan adott végső tisztességet Nagy Imrének és mártírtársainak, és emlékezett meg nemzeti történelmünk egyik nagy tragédiájáról. A gyászszertartások békésen, példás rendben zajlottak le. A rendezvényeken résztvevők magatartása és a búcsúbeszédek többsége számomra azt igazolja, hogy a magyar társadalom tisztán kívánja látni történelmét, tisztelet akar adni mártírjainak és az indulatokat megbékéléssé oldva kíván tovább haladni. Mindez biztató abból a szempontból, hogy a demokratikus társadalomba való békés átmenet nehéz útját nem torlaszolják el a szélsőségek által felkorbácsolt szenvedélyek. Ezt még akkor is úgy látom, ha egyes megnyilvánulásokban éppen az a — másfajta véleményt, felfogást nem toleráló, türelmetlen és a kizárólagos igazság birtokának tudatában kinyilatkozó — megközelítés volt tetten érhető, amit közösen kell meghaladnunk a valódi demokrácia megteremtése során. Mindenképpen elismerés illeti az esemény méltó előkészítésében, szervezésében és fegyelmezett lebonyolításában aktívan részt vett szervezeteket. — Miben látja június 16-a jelentőségét? — Hozzájárult egy fájdalmasan rendezetlen szakasz lezárásához közelmúltunk történelmében. A múltunkkal való bátor szembenézés könnyebbé teszi az előretekintést, nyugodtabban folytathatjuk munkánkat. Ügy vélem, hogy ez a nap bizonyította népünk politikai érettségét a demokratikus társadalom létrehozására. Közelebb vitt a nemzeti megbékéléshez, bár tudom, hogy a konszenzus megteremtéséhez még hosszú út áll előttünk. — A világsajtóban valóban különböző vélemények, értékelések jelentek meg június 16-áról. Hogyan ítéli meg a külföld reagálását? — Többségében árnyalt, tárgyilagos beszámolók láttak napvilágot a ■ külföldi sajtóban Keleten és Nyugaton egyaránt. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik reálisan, tárgyszerűen, a tényeknek megfelelően. az események sokszínűségét tükrözve tájékoztattak. Volt néhány olyan külföldi vélemény. amely rosszalló, illetve elítélő volt. Ez részben abból fakad, hogy eleve fenntartással kezelték az eseményt. De jórészt azzal magyarázható, hogy a szónokok sokféleképpen, eltérő indulattal és érzelmi töltéssel. más-más platformról közelítették meg azokat az eseményeket. amelyekről megemlékeztünk, és így különbözőképpen lehetett válogatni és kiemelni a véleményeket. Ez olykor egyoldalúsághoz vezetett, sőt voltak. akik olyasmit „hallottak ki” a megemlékezésekből. ami el sem hangzott. A nemzeti történelem egyes fejezeteinek értékelését más, önérzetükre okkal vigyázó országokhoz hasonlóan mi is belügynek tekintjük. Az ezzel járó felelősséget nem tudjuk és nem kívánjuk átengedni másoknak. A környező országok érzékenysége ugyanakkor érthető, mert az 1956-ban kirobbant népfelkelésnek közvetlen nemzetközi összefüggései és következményei voltak, és nem tagadható, hogy annak, ami (Folytatás a 3. oldalon) Költségvetési alku helyett vállalkozás Derzsi András miniszter látogatása megyénkben Fotó: Veress Erzsi A tárgyalóasztalnál Bár egy rendkívül gyorsan változó politikai és labilis gazdasági időszakban igen nehéz konkrét beruház zási határidőkről tárgyalni, egyáltalán különböző anyagi kérdésekről egyezkedni, mégis Derzsi András közlekedési, építésügyi és hírközlési miniszter tegnap délelőtti Békés megyei látogatása során erre is vállalkozott. A rendkívül szűkre szabott háromórás konzultáción a megyei tanács Garzon szállójában jelen volt többek között Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke. Egy létszámában és szervezetében alapos fogyókúrán átesett minisztériumban van-e elegendő átütő erő? Megvalósítható-e a gyors, szelektív infrastruktúra-fejlesztés hazánkban oly módon, hogy a különböző régiók további elszakadása ne öltsön tragikus méreteket? Van-e egyáltalán esélye az összevont tárcának arra, hogy különböző költségvetésen túli források sikeres bevonásával olyan fejlődés vegye kezdetét, mely 1992- re alkalmassá teheti az országot még arra is, hogy versenyképesen bekapcsolódjon a majdani „Európához” vérkeringésébe? Ilyen és ehhez hasonló kérdéskörök érintésével ismertette Derzsi András miniszter a jelenlévő Békés megyei vezetőknek a tárca előtt lévő legsürgetőbb gondokat és feladatokat. — Gyorsabb fejlődés csak akkor érhető el, ha elszakadunk a korábbiakban megszokott költségvetési szemlélettől, s alkudozás helyett más források után is nézünk. A tárcát illetően alapelvünk kell, hogy legyen a „hatóságtalanítás” és liberalizálás. ' Mindent vállalkozásba kell adni — hangsúlyozta a miniszter. Szó volt a posta átszervezéséről, arról, hogy monopolhelyzetét fel kell számolni, melynek azonban feltétele egy új postatörvény életbeléptetése is. A tárca véleménye szerint minden jelentkező külföldi vállalkozót, konzorciumot versenyeztetni keli például a hazai hírközlés fejlesztésében is, mert tény, hogy ezzel időt és pénzt takarítunk meg, ami a nemzetgazdaság számára ma mindennél fontosabb. Radikális gazdasági szerkezetváltás elképzelhetetlen nemzetközi színvonalnak megfelelő infrastruktúra nélkül. Ezért kap elsődleges figyelmet, s „mindenek feletti” szerepet a külső forrásbevonás. A megyét érintő beruházások üteme figyelembe véve a tárca anyagi erejét, éppen a legutóbbi költség- vetési szanálás miatt, valószínű, mérséklődik. — De minden változik, napról napra bővülhetnek a külföldi tőkebevonás lehetőségei, és a világbanki programok jóvoltából lehet bízni abban, hogy a fejlesztések felgyorsulnak. — érvelt a miniszter. A jelenlegi elképzelések szerint a tárca költségvetési pénzekből a jövőben az ország minden térségében egy bizonyos szintű alapellátást nyújt majd. S ezzel, remélhetően kiküszöbölhetőek a regionális térségek közötti törések. A jelenlévő megyei vezetők kérdéseire adott miniszteri válaszokból többek között megtudhattuk, hogy rövid időn belül, éppen a bárható választásoknak köszönhetően is a lakáskérdés, egyáltalán a fiatalok első lakáshoz jutásának társadalmilag elfogadható feltételeit programszerűen és végrehajthatóan kidolgozzák, hiszen egy társadalmi és politikai konszenzusnak a lakáskérdés megoldása egyik alapvető feltétele. Felmerült a békéscsabai repülőtér építésének terve is, melyet a minisztérium mesz- szemenően támogat, bár véleménye szerint itt is nélkülözhetetlen a külső tőkebevonás. Szinte valamennyi jelenlévő vezető felvetette a megye sajátosan elmaradott és eladósodott körülményeinek jelenlegi és várható gondjait. Többen kérték azt is, legyen a tárca tekintettel arra, hogy az alapellátáson túl többletjuttatással kiegyenlítődjön a Viharsarok elmaradottsága. A miniszter ezen kérdéskörre adott válaszában kitért arra, hogy a mai térségi tervek, egyáltalán a költségvetési juttatások nem kőbevésett regionális koncepciót jelentenek. A rövidesen várható koalíciós helyzet, a különböző pártokkal, alternatív szervezetekkel folytatott folyamatos tárgyalások és szakmai együttműködések során számos előre nem prognosztizálható előnyös változás is bekövetkezhet. Mert mint elmondta, eddigi tapasztalatai szerint, szakmailag rendkívül jól felkészült tárgyalópartnereknek bizonyultak az asztal másik oldalát! ülők is. -rákóczi-
