Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-20 / 143. szám
1989, június 20., kedd Isten malmai lassan erőinek — [Dobozon is) Ismét: (művelődési) „háztűznézőben” Április 12-én írtunk utoljára a dobozi művelődési házról, „Légvárból mikor lesz fellegvár?” feleimmel. Az akkori művelődési „ház- tűznézőt” — ezt meg is jegyeztük riportunkban —, rosszul időzítettük. S most idézzük tovább az akkori helyzetről írottakat: „Az épület kalapot emelt" jöt- tünkre — hihetnénk —, de nem erről volt szó. Azt a bizonyos kalapot már jóval érkezésünk előtt leemelték, s ha a helyi költségvetési üzem tartotta volna az ígért határidőt (november 7.), akkor nem találkozunk a vélt tiszteletadás e szokatlan formájával, a „tetőemeléssel”. így hát a megcsonkított művelődési ház vezetője, Komlósi Mátyás — érthető módon —, ha megszakadt, sem tudott az általa (s csoportvezetői által) nyújtott kultúrához, kulturált környezetet biztosítani. Sőt! A rossz nyelvek szerint volt, hogy a mozi hátsó soraiba esernyővel ültek be a nézők, különben nyakukba csörgött az áldás. És akkor — csak úgy mint mindazok, akik szenvedő alanyai e maratoni építkezésnek — szidhatták az égieket, vagy imádkozhattak hozzájuk jó időért, de még inkább, a munka befejezéséért... A riport végén (csak úgy zárójelben) egy újabb határidőről, május közepéről írtunk, s ígéretet tettünk arra, hogy ekkor ismét ellátogatunk Dobozra. S jött a május, útra keltünk az elhatározással: ezúttal a másik féltől, a költségvetési üzem vezetőjétől érdeklődünk a — nem is csekély — csúszás okáról . . . Tettük ezt azért is, mert akkoriban, a riport megjelenése idején — jogosan — az a vád ért bennünket. hogy nem hallgattuk meg a másik fél indokait. Mentségünkre legyen, a tény akkor is tény marad; a ház nem igazán alkalmas arra, hogy feladatát ellássa. Sőt.... Tíz csoport még kitart Persze — s erről most esett szó először — bezárhatták volna az épületet, míg az átalakítás folyik. De hát egyrészt ki gondolta előre, hogy ennyire elhúzódnak a munkálatok ? Másrészt a szándék az volt: ne szakítsák meg a művelődés folytonosságát . .. Szóval még így, ilyen nehéz körülmények között is „zajlik az élet” a házban ... — Ha hiszi, ha nem, tíz csoportunk most is működik — mondja Komlósi Mátyás, miközben a hatalmas felfordulás közepette, irodája felé kalauzol. — A nagyteremben, az öltözőkben, a színpadon ... Melyik, hol fér el, A napokban rendeztük meg kiscsoportjaink évzáró bemutatóját. Sajnálom, hogy nem küldtem meghívót a lapnak. Látniuk kellett volna, milyen szép előadás volt! Természetesen mindez nem az én érdemem, hanem az oktatóké. El tudja képzelni, milyen lehet mondjuk zenét tanítani, ekkora zajban? És tanítottak ... Végre — baj nélkül — elérkeztünk az irodába. Beszélgetésünkön Gróza Mihály, a költségvetési üzem vezetője viszi a szót. A művelődési ház igazgatója csak egy-egy mondattal egészíti ki az elhangzottakat. Hangján érződik, nehezen küzdi le fel-feltörő indulatait... Volt vita közte és az építők közt bőséggel — „rágtuk egymálst” mondják —, ám most úgy tűnik, fegyverszünetet kötött a két fél. A munka halad, talán az újabb — augusztus 31-i határidőre felépül a művelődés háza... Ha nem jön közbe semmi... Mert, hogy nem voltak szerencsések idáig ezzel az épülettel, ezt tények bizonyítják. Előbb fa nem volt, aztán volt, de kevés ... — A tanács ekkor átirányított minket a hatszáz- adagos ‘konyha és az idősek klubja építéséhez — idézi az eseményeket Gróza Mihály. — A konyha egyébként olyan állapotban volt, hogy bármikor bezárhatta volna a Köjál. Ezért ítélték azt sürgősebb munkának .. . Itt hosszas szakmai magyarázat következik, melynek lényege (ha jól értem: mivel a két részből álló tetőszerkezet 60 centiméteres eltolással módosult, a szigetelést is meg kellett bontani. Az eredmény: a fal (mert az már csak ilyen) levezette a vizet, ázott a mo... most belülről fényképezve zi, a klubszoba... A falat újra lehet festeni, de hogy a padlót mennyire viselte meg ez az állapot? Amit hosszas magyarázat után sem értek — pedig próbálok nagyon figyelni —, miért kellett tető nélkül hagyni az épületet múlt év májusától ez év áprilisáig? Mert vagy később bontok, vagy hamarabb építek — laikus logikám ezt diktálja egyre. De nézzük tovább a zökkenőket. Gróza Mihály szavai bizonyítják, a baj nem járt egyedül. „Telt ház” - a kamarateremben — Mikor januárban országosan megemelték a fa árát. Fotó: Kovács Erzsébet már is megszűnt a hiány. Volt fa, de nehezen találtunk ácsot... És ez így ment hétről hétre .. . Áltető készült ugyan fóliából, de jött egy szélvihar ... És ázott tovább minden. Ráadásul a tervezés körül is pötyögtek a dolgok... Mert isten malmai lassan őrölnek. Dobozon is. Részletes kiviteli tervet nem készítettek, a skiccek pedig csak döcögve jöttek uön- nek)... Az elképzelés ez volt: szakaszos tervszolgáltatás helyszíni művezetés mellett. De, hogy ennyire szakaszos... Így aztán a napi munkakapcsolatot — ' míg e bizonyos fegyverszüneti egyezmény meg nem köttetett — ki- sebb-nagyobb villongások tarkították a ház építői s használói között... Mindenesetre úgy tűnik, végre sínen van minden. Az építőanyag és a vállalkozók megvannak, a dolgozók dolgoznak, a művelődési ház már két hónapja nem kért újítást a skiccekben ... — Csak még azt nem tudjuk, mennyibe kerül mindez? — kapcsolódik a beszélgetésbe Szatmári János tanácselnök, aki néhány perce véletlenül nyitott ránk, s — mert érdekelte — idáig némán hallgatta a diskurzust. — A becsült végösszeg 7 millió, mi hatot győzünk .. . Hogy miből rendezzük be az új helyiségeket... — csak széttárja a kezét, jelezve: tanácstalan... Még körülnéztünk oda- •fönt, hogy lássuk a „medvét”, azaz padlásteret, ahol ha minden igaz, klubszoba, kamaraterem várja majd az érdeklődőket. Ez utóbbiban sajátos koncert tanúi lehetünk: kalapács, fűrész zaja visszhangzik mindenhonnan. Már „telt ház van”. Legalább harmincán sürögnek, forognak a házban. Lehet, hogy augusztus 31-én tényleg ... Lehet, hogy akkor végre? ... Mi mindenesetre ott leszünk, ismét! Nagy Ágnes A művelődési ház, akkor kívülről... Minősítés augusztus 12-én „Táncos” hírek Gvomaendrődröl Vasárnap délelőtt a gyo- maendrődi Katona József Művelődési Központ szatmári muzsikától hangos. A nagyterem színpadán néptáncos párok forognak: próbál az úttörő- és a felnőttcsoport. Ilyenkor? — Ilyenkor is — mondja, s gyújt rá a rövid szünetben egy cigarettára Gál László, a Körösmenti szövetkezeti táncegyüttes művészeti vezetője. — Felnőttegyüttesünkben sok a kollégista, így összpróbát csak hét végén tarthatunk. A kétszeres aranysarkantyús eleki, majd „balassis” táncos két és fél éve dolgozik az együttes élén. Mit is jelent ma a Körösmenti? — Idekerülésemkor nyolc pár táncolt a felnőttegyüttesben — pergeti vissza az időt Gál László. — Azóta bár sok személyi változás történt, főiskola, családalapítás ... szóval, sokan mentek, de még többen jöttek! Ma 17 párunk van. Az utánpótlással sincs gondunk: Kissné Giricz Irén az end- rődi művelődési házban tanítja az 1—4. osztályosokat, a gyomai művelődési központban pedig Fekésné Brandt Márta az óvodás csoportot, Papp Endréné a néptánciskola első osztályát, Gózonné Lévai Éva a második osztályt vezeti. Az úttörő- és a felnőttegyüttes tagjaival együtt Gyomaendrődön mintegy 200-an hódolnak a — mondhatom így — szenvedélyüknek. — Ügy tudom, nagy szakmai erőpróbára készülnek a gyomai néptáncosok ... — Igen, augusztus 12-én lesz a napja, amikor is együttesünk következő, négy- évenkénti kötelező minősítésére sor kerül. Az eseményre régóta tudatosan készülünk. Autentikus táncformák színpadra állításával, népszokások bemutatásával, úgy érzem, kialakítottuk saját arculatunkat. Mindezt úgy, hogy a túlnyomórészt vendégkoreográfiák és persze sajátjaink is, ne nélkülözzék a gondolatot, sőt, a humort sem. Törekvésünk, számot adni a Rábaköztől Moldváig, Magyarország, a magyarság ma már nem túl őrzött tánckultúrájáról. A hagyományokat igyekszünk eredeti viseletben megjeleníteni. Céljaink, tudom, pénz- és munkaigényesek : aligha valósíthatnánk meg fenntartóink anyagi segítsége és társadalmi munkája nélkül. Köszönet érte annak a 14 helyi szövetkezetnek és kisvállalatnak — és ez a szám az összes ilyen gazdasági egységet jelenti Gyo- maendrődön —, akik manapság is folyamatosan támogatják vállalásunkat! — Az augusztus eleji dátum ellenére lesz nyári szünete az együttesnek? — Nemigen! Kilenc táij- cosunk érettségije és felvételije után két edzőtábort is szervezünk, napi 9 órás kemény munkával számolva. Olyan kétszer negyvenöt perces nonstop összeállítással készülünk ugyanis, melyet még nem látott tőlünk a közönség, • a szakma. Meglepetésnek szánjuk ... Any- nyit talán mégis elárulhatok, hogy új és rendhagyó műsorral készülünk mind a koreográfiákban, mind a színpadképben. Bízom benne, sikerül megvédenünk az együttes jelenlegi arany II. minősítését. Reményemet fiataljaink határtalan lelkesedésére és szüleik eddig tapasztalt megértésére alapozom. A családok áldozatvállalását köszönöm, hisz lemondanak gyerekeik otthoni segítségéről és immár két éve lehetővé teszik számomra ugyanazokkal a tervszerű munkát! Közben vége a szünetnek. A hegedűn, brácsán, nagybőgőn újra „robban a szatmári”. Akik nincsenek benne a színpadi koreográfiában, egy darabig hallgatják, majd ők is táncra perdülnek a nézőtéren. Egyazon lelkesedéssel fent és lent. Megnyerő látvá°y ■ • • Sz. M. Jó hangulatban a vasárnap délelőtti próbán Sikerkönyvek Az örökség A magyar olvasó most veheti először kézbe Nevil Shute világhírű könyvét, amely számos nagy sikerű kiadást és filmváltozatot megért már az elmúlt évtizedek során. A háborús Távol-Keletre és az ausztrál Vadnyugat nem kevésbé izgalmas-veszélyes kalandjaiba visz ez a regény. A szerző jegyzetet fűzött Az örökségben leírtakhoz: „Korábban soha, egyetlen regényemben sem alkalmaztam a való életből vett epizódot. Ha most így történt, ez annak tulajdonítható, hogy képtelen voltam ezen igaz történetnek ellenállni — és annak is, hogy szerettem volna legjobb képességem szerint tisztelettel adózni a leghősiesebb asszonynak, akivel életemben találkoztam”. Jean Paget-ről, a külvárosi gépírónőről van szó, ő az örökös. Gyönyörű lány és rendkívüli egyéniség: alig húszévesen, a második világháború alatti japán hadifogságban egészen egyedülálló bátorságról és helytállásról tesz tanúbizonyságot. Az örökséget sem saját hasznára fordítja, hanem egy korábbi segítséget „viszonoz”. Ezért a nőért egy ausztrál férfi feláldozza az életét, s Jean Paget elutazik a férfi hazájába, hogy ott felépítse a szerelem városát ... Romantikus történet? Igen, az is. Regény forró érzelmekről, nemes szenvedélyekről. A bátorságot, a hitet, a hűséget, az emberi tartást dicséri; olyan olvasmány, amilyenre bizony nagy szükségünk van a mai hideg, érzelemsorvasztó világban. ^ *r Helikopteres sétarepülés Helikopteres sétarepüléseket szervez a Balaton felett a nyári főszezonban a Balatonkenesei Egyetértés Mezőgazdasági Szövetkezet. A szövetkezet, amely gazdája a balatonkörnyéki helikopteres növényvédelmi szolgálatnak az eddig csak mezőgazdasági célokra használt, korszerű Douglas típusú helikoptert, a szakmunka holtidényében igyekszik hasznosítani, gazdaságosabban üzemeltetni. A háromszemélyes gép forintért vehető bérbe a Balaton fölötti sétarepülésekre. A helikopternek jelenleg Balatonkenesén és Balaton- füreden van fel- és leszálló- pályája, most azonban újabb alkalmas helyeket keresnek Balatonalmádi, Siófok és Alsóörs térségében is.
