Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-20 / 143. szám

1989. június 20., kedd

o

Határidő: szeptember 15.

Barátkozunk a „tigrisek” egyikével

VOSZ-vélemény a vállalkozói hátrányok megszüntetéséről

Parlamenti frakció megalakítását kezdeményezte a Vállalkozók Országos Szövetsége, amely elengedhetetlennek tartja a társadalmi környezet átformálását, és ebben politikai eszközöket is igénybe vesz — összegezte a VOSZ véleményét Palotás János elnök az MTI munkatársának -adott nyilatkozatában.

Elmondotta, ma még a szabályozók egy része gátat szab a magán- és társvállal ikozások kibontakozásának, és jóllehet a kormányzat többször kifejezésre juttatta, hogy a gadzaság fellendítésében számít a vállalkozókra — egyelőre vajmi kevés történt ennek érdekében. Mivel a vállalkozói érdek- védelem sajátos terület, amelynek a törvényhozásban is tükröződnie kell, a VOSZ szükségesnek tartja az Országgyűlésen belül egy vállalkozói frakció létrehozását. Ilyen értelmű felhívást juttatott el legutóbb a képviselőkhöz.

Jelenleg 35 ezer társvállalkozás működik az országban, s ez mintegy félmillió ember sajátos érdekeinek képviseletét igényli. A VOSZ ezt a szerepet önállóan nem tudja, nem is akarja betölteni, ugyanakkor számít arra, hogy felméréseit, jelzéseit, igényeit figyelembe veszik a szabályozók alakításánál, a gazdasági-társadalmi közeg formálásánál.

Méltánytalannak tartja például, hogy a vállalkozások kibontakoztatásáról a kormány tárgyalt a szak- szervezettel, a Magyar Gazdasági Kamarával, sőt, az ellenzékkel is, és az Országos Érdekegyeztető Tanács is

napirendjére tűzte a témát, viszont a Vállalkozók Országos Szövetségének a véleményét nem kérte. Holott a VOSZ időről időre készít felméréseket, elemzéseket a gazdasági szabályozók hatásairól, és tiltakozik a méltánytalan intézkedések ellen, javaslatot téve azok megoldására. Nem azt várja, hogy a kormányzat a VOSZ javaslatait fogadja el, de azt igen, hogy azokat legalább mérlegelje.

Néhány konkrét példával alátámasztva : a tavalyitól

eltérő készletelszámolás miatt a vállalkozóknak idei jövedelmüktől független, súlyos adóterhet kell elviselniük. Ez, amellett, hogy méltánytalan, nem egyszer a vállalkozás létét fenyegeti.

Emellett bizalmatlanságot is okoz, mert egy tavalyi kedvezmény „eredménye”. Ugyancsak méltánytalan hogy a társvállalkozások döntő többsége, vagyis a pjt-k, a gmk-k, betéti, közkereseti társaságok a kifizetett bér után, annak ösz- szege bármilyen magas is, 43 százalékos társadalombiztosítási járulékot fizetnek, ám az ezért kapott szolgáltatás ezzel nincs arányban. Ugyanis, amikor a vállalkozó a szolgáltatást — táppénzt — igénybe veszi, maximálisan 240 ezer forintos jövedelmet vesznek alapul, bármekkora is volt a befizetett járulék összege. A másik példa ugyancsak a társadalombiztosítás jelenlegi rendszerének tarthatatlanságát támasztja alá: a vállalkozónak akkor is havonta kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie,* ha jövedelme nem rendszeres. Márpedig ma a vállalkozások jelentős része — több mint fele — nem folyamatos. Egy egészséges gazdaságban ez természetes, hiszen vannak olyan tevékenységek, amelyekre nincs szükség egész éven át.

Azt mindenki elismeri, hogy a vállalkozói körben a szellemi tevékenység a sikeres vállalkozás elengedhetetlen része. Ugyanakkor szerzői jogdíjat — mely kedvezőbb adózási feltételek alá esik, mint más jövedelmek — csak állami vállalat fizethet ki, a vállalkozói körben ennek elismerésére nincs lehetőség. E néhány példa jól érzékelteti, hogy számos jogszabály-módosítás szükséges ahhoz, hogy a vállalkozók valóban úgy érezzék, érdemes ötleteiket megvalósítani. Ehhez viszont a VOSZ elengedhetetlennek tartja a parlamenti képviseletet, s ehhez válalkozói frakció megalakítása lehet az első lépés. Emellett követelik: legkésőbb szeptember 15-éig a kormányzat alkossa meg azokat a jogszabályokat, amelyek megszüntetik a jelenlegi hátrányos, méltánytalan helyzetet, és a vállalkozóknak kedvező gazdasági környezetet teremtenek.

Csendes kertek a Harangos-ér partján

*

Virágzó mákföldek, facsemetékkel beültetett porták, gondozott veteményes kertek mellett vezet utam Orosházáról Pusztaföldvár felé. Az új osztáson gomba módra épülnek a módosabb hétvégi nyaralók, az egyszerűbb házikók, fészerek, szerszámos kamrák. A táj csendes, szinte kihalt. Csak a szél cibálja az útmenti fák lombjait. Ilyenkor — hétköznap — a Harangos-ér partján nincs egy lélek sem. Odébb a faluban viszont zajlik az élet. Ádász János tanácselnök készséggel ad felvilágosítást a zártkertek ügyében:

— Zömében városlakók vettek itt telket, és ilyenkor, dologidőben nem érnek rá az emberek a kiskerttel foglalkozni.

— Ki kezdeményezte ennek a területnek az értékesítését?

— A helyi Lenin Tsz és a községi tanács közösen. A nagyüzemi művelésre alkalmatlan 12 hektáron kialakítottunk 140 telket. 1987-ben az emberek kisöpörték a ládafiából az utolsó fillérjüket és befektették. így a mi zártkertjeink is egyik napról a másikra gazdára találtak. Mezőgazdasági hasznosítással hirdettük meg a portákat, és bizonyára látta ide- jövet, hogy sokan termesztenek konyhakerti növényeket, főleg saját ellátásra. Huszonötezer forint volt az 1000 négyzetméteres telek — nem csoda, hogy kapkodtak érte a városi vevők. Mivel Pusztaföldvár nagy telkes település, ezért a helybeliek körében nem volt olyan népszerű ez az akció. A városi ember számára viszont a horgászati lehetőség is

nagy vonzerőt jelentett. Azért fogalmazok múlt időben, mert sajnos a 12 hektáros tározóból jelenleg 4-6 hektár a vízfelület. A tavalyi aszály miatt a halállomány pedig megtizedelődött. Ezt nem tudhattuk előre.

— Közművesítettek a telkek?

— Nem. A lakók viszont a villanyvezeték kiépítését maguk kezdeményezték. Árajánlatot kértek a Démász- tól. Telkenként 16 ezer forintba kerülne a villamosközmű — ha... !

__ ? ? 7

— ... ha lenne elég jelentkező. A tulajdonosok nem mindegyike rajong az ötletért. Csendes hely a Harangos-ér partja, nem akarják nyugalmukat feláldozni az emberek.

Cs. I.

Nagy Ferenc és fia, Gábor nagybánhegyesiek. Két éve művelik a kertet. Az idén hagymát termesztenek. Ha lesz elég pénz, építeni, fásítani szeretnének a telken

Fotó: Szűcs Lászlóné

Dél-koreai érdeklődés a dél-alföldi térségben

A koreai üzletemberek a szegedi kamara vezetőivel

Fotó: Veress Erzsi

Minden adandó lehetőséget ki kell használnunk a nemzetközi együttműködésekben. De főleg akkor kell élnünk mindezzel,. ha egy fejlett ország érdeklődik és hajlandó a legkorszerűbb technikával, szellemi know how-val közreműködni a magyar gazdaság fejlesztésében. A Dél-kelet-ázsiai országok három . „gazdaság: tigrise” közül Dél-Korea már a két kormány diplomáciai kapcsolatának rendezése előtt, 1987-ben a Magyar Gazdasági Kamara kapcsolatteremtő munkájának köszönhetően alapított egy úgynevezett közvetítő irodát Budapesten, melynek munkatársai minden ellenszolgáltatás nélkül azért ügyködnek, hegy életképes kapcsolatokat hozzanak össze a magyar és dél-koreai vállalatok között.

De vajon mennyire lehet ez a számunkra igen távol eső ország érdekes az Alföld, egyáltalán Békés megye számára, ahol legfőképpen az élelmiszeripar a meghatározó? Az egyéb ipari üzemek száma pedig meglehetősen alacsony és sajnos, legtöbbjük igen elmaradott technikai berendezésekkel, tőkehiánnyal küszködve ma élet-halál harcot

H koreaiak szemével

Euro-Profi GmbH néven osztrák—magyar, bécsi székhelyű vegyes vállalat alakult 8,5 millió forintos alaptőkéül. A cég tőkéjének 47 százalékát egy magyar egyéni vállalkozó, 53 százalékát pedig az osztrák Gastomatic cég adta.

vív a hazai és külhoni vásárlók kegyeiért. Ám, mint kiderült a napokban rendezett szegedi találkozón, közel sincs aggodalomra okunk. A dél-alföldi Gazdasági Kamara szervezésében magrendezett konzultáción a KOTRA dél-koreai központi kereskedelmi iroda és a Goldstar cég budapesti ki- rendeltségének vezetői, valamint Békés és Csongrád megye vállalatai számos kérdésben könnyen találtak közös nevezőre. S úgy tűnik, rövid időn belül életképes kereskedelmi kapcsolatok, akár vegyes vállalatok is életre hívhatók. Hiszen a Goldstar cég kimondottan mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termékeket keres. Természetesen olyanokat, melyek nemcsak eladhatóak, de íz és zamat tekintetében megfelelnek a dél-koreai fogyasztók igényeinek is. A dél-koreaiak egyébként várják a különböző magyar vállalatoktól exportképes termékeik listáját. Több jelenlevő vállalati vezető is elmondta, számukra legelőnyösebb a barter üzlet lenne, s a dél-koreaiak ettől sem zárkóznak el. Tudják, a magyar gazdaság labilis kereskedelmi egyensúlya miatt számunkra ez a keAz új vegyes vállalat a budapesti Városligeti-tavon teraszéttermet alakított ki, ez vasárnap nyílik meg. A Robinson elnevezésű étteremben 120 vendég számára van hely. A hagyományos magyar ételeken -kívül olasz

reskedelmi forma pillanatnyilag a legbiztonságosabb.

A szép1 számmal megjelent Békés megyei vállalatok közül például a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezettől Hódsági Tamás, műszaki főmérnök konkrét termékfel- ajánlásainak köszönhetően a találkozót követően már másnap vendégül láthatta a külföldi üzletembereket

Szarvason, ahol remélhetőleg már egyezség is születik. Valószínűleg kevesen gondolják, hogy a gyomaendrődi Enci-cipők már az elmúlt évben eljutottak a dél-koreai vásárlókhoz. Hanyecz Károlytól, az Énei elnökétől megtudtuk, hogy a kecsesebb lábú keleti hölgyek számára sem nehezebb a cipőkészítés, mert csupán a felső rész szabványméretén kell módosítani. A Gyulai Húskombinát számára valószínűleg a darabolt sonkatermékei jelentenek majd konvertálható előnyt a Koreai piacon.

Természetesen mindez egyelőre csak a kezdet. Am remélhető, hogy megyei üzemeink, vállalataink vezetői élve az adott lehetőséggel, mindannyiunknak előnyösen használják ki a dél-koreai gazdaságban rejlő lehetőségeket . . . Rákóczi Gabriella

specialitásokat is kínálnak. A tizenháromféle pizzát sütő kemencét Olaszországból szállították, a számítógépes italadagoló rendszert — mely pontosan nyilvántartja az elfogyasztott italok mennyiségét — Ausztriából hozatták. Az étterem hasznából az osztrák fél magyarországi idegenforgalmi és egyéb vállalkozásokat kíván kezdeményezni.

Az értekezlet után néhány kérdést tettünk fel Mr. Lee Chin-Hyunak, a Korea Trade Center igazgatójának és Mr. Kim Ki-Wannak, a Goldstar cég vezetőjének.

— Ha valóban ennyiféle termék érdekli az üzletembereket itt, a Dél-Alföldön, tervezik-e, hogy a sikeresebb koordináció érdekében esetleg egy önálló irodát hoznak létre?

— Ügy gondoljuk, a kamara segítségével megoldható a kapcsolatok fejlesztése, s a már meglevők koordinálása. Egyébként mi gyakran utazunk az Alföldre, ezért számunkra nem létkérdés helyi irodát nyitni.

— Mint azt valószínű önök is tudják, a magyar vállalatok tőkeéhsége rendkívül erős, s éppen ezért elsősorban pénzforrásokra szeretnének szert tenni, s számukra csak másodlagos az árucsere-kapcsolat.

— Ezzel mi is tisztában vagyunk. Éppen ezért a magyar termelőknek a legfontosabb, hogy megismertessék árucikkeiket a dél-koreai fogyasztókkal. Kiváló alkal- mat nyújt majd erre a közeljövőben hazánkban megrendezendő kiállítás. Külön

áruházat bocsátunk a magyar cégek rendelkezésére, ahol termékeiket kínálhatják. Itt, Dél-Koreában kellene vonzó és speciális különlegességekkel megjelenni azért, hogy országunk üzletemberei maradandóan felfigyeljenek a magyar árukra. Tudniillik mi csupán a lehetőségeket teremtjük meg az együttműködéshez. Ám hogy mindebben magánvállalataink, profitorientált menedzsereik mennyi lehetőséget látnak, már igazán n,em rajtunk múlik. Egy tény, számunkra mindennemű szempontnál fontosabb a profit...

— Fél év óta a magyar gazdaságot a legkülönbözőbb módon — törvényekkel, kötöttségek oldásával — fokozatosan de- reguláljuk. Önök, mint külföldi üzletemberek, mennyiben érzékelik a változást?

— Feltétlenül könnyíti betörésünket a gazdaság liberalizálása a magyar piacra. Mondhatnám, hogy a szocialista országok közül pillanatnyilag az önök gazdasága a legnyitottabb. Ezt azért is állíthatjuk, mert a budapesti KOTRA iroda megnyitása óta több szocialista országban is létesítettünk képviseletet, így jugoszláviában, a Szovjetunióban, Bulgáriában. Tehát van összehasonlítási alapunk.

Étterem a Városligeti-tavon